Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-05 / 77. szám

Budapestre érkezik Oshima tábornok, berlini Japán nagykövet In memoriam«»« Most, amikor második szabad magyar hus- vptónkat ünnepeljük, gondoljunk pillanatra a tragikus sorsú magyar államférfiura: né­hai gróf Teleki Pálra . . . Egy évvel erei ott, 1941 Nagypéntekjén dördült el a budai Sán- dor-utcai palotában a/, önkezével homloká­nak fordított fegyver, hogy végetvessen mindannak a gyötrelemnek, aggodalomnak, félésnek és féltésnek, amely miérettünk, magyarokért égette ezt a nyilt, igaz magyar koponyát- Tudjuk, h »gy néhai gróf Teleki Pál útja Trianontól a mi feltámadásunkig még inkább keserűbb volt, mint a miénk. Hiszen, mi csak a feltámadást vártuk, de Neki feltámasztónak kellett lennie. Erre rendelte el öt a sors s ö egy pillanatra se tért le a számára kijelölt útról, amíg be nem lelt a keserű pohár . . . Nem tudhatjuk, hogy mi volt benne a pohárban, mert mi a feltá­madás mânuiri tó szent borát sznresöltük be­lőle azokban a nanokban . . . Nem is tudjuk meg talán soha! Ez egyedül az ö keserű tit­le*, amely fölött vitatkozni nem lehet, csu­pán elmélyedni szabad. A nemzet nagy Tanítója egy éve halott. He egyetlen elköltözött sem él annyira lel­künk közelében ezekben a komorságukban fenséges napokban, mint éppen ö. Szinte halljuk figyelmeztető szavát, amint végigvi- harzlk, mint régi korokban a legendás, vé­res kard, Zágontól le a messzi Délvidékig: — Fiacskám! Vigyázzatok és imádkozza­tok, hogy kísérteibe ne jussatok! . . . Szá­momra elvégeztetett, de ti maradjatok meg jő magyaroknak! . . . Ha a holtak lelke csakugyan őrködik az élők lelke és dolgai fölött, akkor néhai gróf Teleki Tál most sem figyelmeztet, élő ma­gyarokat egyébre, mint amit azon a gyászos Nagypéntek előestéjén mondott: — Ti azért maradjatok meg jó magyarok­nak! ... Életében nem egyszer szólott arról, hogy ki a jó és ki a kevésbbé jó magyar? Az fi élet-halál áldozata esek azt akarta számunk­ra tudtuladni, hogy ezentúl még jobb magya­roknak kell lennünk, ha továbbra is itt aka­runk élni a „Dunamedenoe templomában!“ Amikor pedig Kóla emlékezünk, nézzünk ma­gunkba mélyen, mélyen és Ítéljünk magunk fölött: — Betartottuk-e az ö vérrel megpecsételt szent testamentumát? . , . Magyarok milliói elbírták a kegyetlen, tö­visekkel teleszurdalt utat Trianontól a Fel­támadásig, csupán fi, akinek feltámadásun­kat köszönhetjük, döbbent rá valamire a Feltámadás hajnalán, amit mi még nem tu­dunk, de bizonyára meg kell majd élnünk ... Hogyan éljük meg és hogyan éljük át majd? — ez ma a legsúlyosabb kérdés, amire majd a választ csak a történelem adhatja meg. Teleki Pál gróf volt, aki a nagy összeomlás­kor aláírta Trianon gyászos békeokmányát, de annak ránk kényszeri tett „igazát“ pilla­natra se ismerte el, hanem Szegedtől, amig végre eljuthatott Zágonig, mint a magyar Igazság apostola, a tudás fegyverével, a megdöntethetetlen érvek és térképek halma­zát tette le a nagyvilág elé és bizonygatta éjjel és nappal két évtizeden át: — Ex a mi igazunk, ez az én nemzetem igaza. Ezért adom oda az életem és e mellett kltariok, akár életem árán is, ha ezzel hasz­nára lehetek nemzetemnek! ... Tőlünk és csakis tőlünk, élő és feltáma­dást ünneplő magyaroktól függ, hogy az ö önként vállalt áldozatos élete és halála csak­ugyan megváltás legyen számunkra. Hábo­rúban és békében, éjjel és nappal pillanatra se dugjuk be füleinket figyelmeztető, intő testamentuma szavai előtt: — Maradjunk meg most és minden időben jó magyaroknak! Kinevezések és előléptetések o Honvédtisztikaibon Budapest, április 4. (MTI) A Honvédségi Közlöny április 3-iki száma közli a honvéd­tiszti karban történt legfelsőbb kinevezése­ket és előléptetéseket. A Kormányzó Ur föméltósága vitéz Baj- nóczy József altábornagyot vezérezredessé léptette elő A Kormányzó Ur ugyancsak április 3-án kelt legfelsőbb elhatározásával a m. kir. honvédség hivatásos állományában április ■ 1-ével az 1942. március 30-iki ranggal a tá-B bornoki karnál altábornagyokká a következő vezérőrnagyokat léptette elő: Olgyay Ká­rolyt, primőr dalnoki Veress Lajost, vitéz Dömötör Jánost, vitéz nemes Jusztay Emilt. Vezérőrnagyokká a következő ezredeseket: vitéz nemés nárai Náray Antalt, vitéz Ho tu­lok Sándort, vitéz Grassy Józsefet, vitéz nemes Szurmay Lajost, nemes Futó Józse­fet, vitéz Kiss Istvánt, Schmoll Andort, vi­téz Szabó Lászlót I., vitéz Hallebrandt Vil­most, nemes Algyay Papp Zoltánt, Ujssászy Istvánt, nemes Halmay Mór Jenöt, Mura- házy Gusztávot, vitéz nemes szentiványi és óvári Pongrác;: Pált/, vitéz nemes csenkei Csenkey Gézát, Tarnay Bélát és Binder Ottót, A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy Hiroshi Oshima tábornok, berlini japán nagykövet husvét hét*föjén a délutáni órák­ban Berlinből Budapestre érkezik s mint magánember, rövid időt tölt a magyar fő­városban. Oshima tábornok, a nagyszerű japán di­plomáciai testillet egyik kiváló képviselője, 1886-ban született Tokióban, régi katonacsa­ládból. Édesatyja a mukdeni csatában egyik vezére volt az orosaverö diadalmas japán haderőnek. Fia, Oshima nagykövet, neki kö­szönheti katonai és tudományos műveltségé­nek alapjai^. 1906-ban lépett be hadnagy­ként a japán hadserég tábori tüzérségének kötelékébe s csakhamar « nagyvezérkorhos osztották be, tehetségének és szorgalmának elismeréséül. / f Kora ifjúságában megtanult németül s ez is közrejátszott abban, hogy 1921-ben a ber­lini katonai attasé mellé nevezték, ki Ber­linbe. 1923-ban hasonló minőségben Bernbe, majd két év múlva Bécsbe ment. Már akkor tanujelét adta politikai éleslátásának, amely azután később rendkiVüli eredményekre ve­zetett és világ történelmi tényezővé vált n német—japán kapcsolat szerencsés alakulá­Fozsony, április 4. (Búd. Tud.) A Pozso­nyi Magyar Hírlap, a szlovákiai magyarság hivatalos lapja húsvéti beszélgetést folyta­tott Esterházy János gróffal, a szlovákiai magyarság vezérével. Esterházy gróf kije­lentette, hogy a szlovákiai magyarság terv­szerűen mindig ugyanazon a politikai vona­lon haladt, mint az anyaország külpolitikája. sa és a hárotnhatalmi egyezmény valóravá- lása során. Európából való hazahívása után ismét a japán nagyvezérkarnál dolgozott. 1934-ben berlini katonai attasénak nevezték ki és már' ebben a működési körében is tevékenyen dolgozott a német—japán kap­csolatok minél szívélyesebbé tételén. Gyor­san haladt előre a katonai pályán. Nagy szenvedéllyel foglalkozott a katonai kérdé­sekkel és különösen behatóan tanulmányozta a német véderö gépesítését. Amikor 1938-ban Togo japán nagykövetet Tokióba hívták, Oshima tábornokot nevezték ki utódjává. Még ebben az évben Hitler ve­zér a német Sasrend nagykeresztjével tün­tette ki. Az antikomintern egyezmény alap­ján folytatta működését, majd amikor To­kióba visszahívták, ott is fáradhatatlanul dolgozott a német birodalom és Japán baráti kapcsolatainak végleges formába öntésén. Munkájának megkoronázása a háromhatal­mi egyesmeny. A mult év februárjában ismét berlini nagy követté nevezték ki és azóta élénk tevékeny­séget fejt ki a világ újjáépítésének nagy munkájában. A szlovákiai magyarságnak be kell kapcso­lódnia Európa élet-halál harcába, amely bi­zonyos szellemi átképzést követel. A ma­gyar-szlovák viszony alakulásával kapcso­latban kijelentette, hogy az igazságot ki kell mondani még akkor is, ha kedvezőtle­nül fogadják, ki kell mondani annyiszor, amig mindenki tudomásul veszi. 1942. AVniCIS 5 Messziről jött ember Nyakigláb, térdig^zakáll ember, arcán ezer szeszélyes ránc, csillogó fekete szemeiben de­rű és életbölcseseég. Feliéi' bajusza, szakálla sárgás a bagólétől, mert folyton rágja a ba­gót, beszéd közben is és ezért sokszor nem le­het érteni, hogy mit is mond. • Keze finom és hosszúkás. Sehogy sem illik bele görcsös, fütykös váiulorbotju. (Inkább hegedű illene hozzá, vagy festő paletta, eset­leg — irótoll!) Csukaszürke katoiianădiâgot, rongyos bekecset és valami megnevezhetetlen, palacsintaszerü sapkát visel. Cipője, termé­szetesen nincs. Most tehát a kedved olvadónak bemutattam Pólóit, úgy, ahogy ő ma dőltei uekem be­mutatkozott. Nőm. tudom, családi vagy kereszt­neve-e a Földi. Erről nem világosított fel. Röviden és hatásosan csak ennyit mondott: — Poldi! És nyújtotta finom és feliéi- kézét. Hogy mi a foglalkozása ennék a fura szer­zetnek? Még ő sem tudja, hát akkor én! Mert az csak nem lehet foglalkozás, hogy valaki volt, fegyenc! Poldi nem titkolja, nem szegyeiül, hogy va­lamikor öt évet ült Illaváti ! Sót, kamatoztatni akarja az öt, évet. Tapasztalatait s amia.k előzményeit megírta egy nagy kockás füzetbe. Ezért jött hozzám, hogy bemutassa irodalmi müvét és tanácsot kérjen, hogy hát mit is kezdjen: merre, hová forduljon a regénnyel, amelyet nagyon szeretne kinyomtatni. Na­gy-ón szeretné, ha „felfedeznék“ s ha. Pesten befutott iró lehetne, mert akkor sokat keres­hetne, s telne cigarettára is, nemcsak bagóra, amiket úgy szedeget fel az utcákon. .De hát. ez-is nehéz, mert nagy- a „konkurreiicia“. Arra kei' töbliek között, hogy- rendezzek gyűjtést számára. Szeretne nagyon egy kis útiköltséget, hogy Pestre mehessen. Ott ő majd megmutatja, a többit,.. Ha a jelenjéből nem is, de -a múltjából megtudunk egy-et s mást. A füzet bevezető soraiból főként, amely- igy hangzik: „Aki c sorokat rója, balgatag ember volt valamikor. Azt hitte, hogy a szerelem és a pénz a legfőbb jó a világon. Csalódott és öt hosszú évycl fizetett rá e szörnyű tévedésre“, i' Tovább nem juthatunk az olvasásban, mert Poldi gyöngéid erőszakkal ragadja visa* sza magához félltett kéziratát. Nem, valóban nem tudhatjuk mi volt a bűne, miért vezekelt, kit szeretett s mivel: fizetett e szerelemért. Poldi zord mosollyal csak annyit mond. hogy a nők mind csalfák, megbízhatatlanok. Éppen ezért nekem seni adhatja ide a füzetet.. An­nak ellenére sem, hogy szemembe mondta: — Bár máskülönben erősen becsületes kép? van a nagyságának... De hát ő már ilyen. Nem hisz senkinek, aki szoknyát y-isel. Kér is, hogy ezért ne ha­ragudjam. Csak egy kis baj ezzejl a Poldival! Elfelej­tett címet adni, ahová az igen tisztelt jószi­vek“ adományaikat, avagy érdeklődő sorai­kat küldhessék. Mert az csak nem lehet óim, amit szállásául megjelölt: „Hát instálloni, az első bokor, amelyik utamba akad“... Oda igazán nem kézbesít a posta. Elhatároztam, mindent megteszek ezért a messziről jött emberért. írok róla, gyűjtök neki, mert hátha, hátha kincset rejteget ron­gyos iszákjában... De csak a jámbor szándékkal maradtam. Alighogy elment Poldi, benyit lölkendezve egy falusi ember s nagy garral kiáltja, már a küszöbön: — Annak az utolsó, tekergő Poldinak pedig ne higyjen a naccsága, mert az egy hazug utolsó alak! Nem volt az kérem becsületes fe­gyenc. Soha színét sem látta Ifflavának. De én igen kérem, én magam, a Bajusz Gyuri hires betyár fia, én igen! Rólam tessék Írni, ne a Pólóiról, aki most hencegett el vele.... Most már igazán tiem tudom mit tegyek, kinek higyjek. Mit gondoljak Pólóiról ezek- után: azt, hogy becsületes fegyenc volt, vagy tisztességtelen tisztességes ember, „utolsó alak“, aki hazugsággal akar hirt és vagyont szerezni, akárcsak az Írók mind, akik fantá­ziájuk gazdag tárházával! hódítják el az ol­vasót. Tiszteljelek Poldi, s kollegiális melegséggel rázzam meg jelképesen szép fehér kezedet, avagy a fütykössel csapjak egyet rád. Egyiket sem teszem. Csapjon meg a menydörgős menykő!- Somlyói Eller Gizella A szerkesztésért felel: NfIRő JÓZSEF. A kiadásért felel: JENE) LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-ntca 7. sz. Telefon: 15-08. Pm- tatakarékpénztári csekkszámla szán*: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adónk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Rt. nyomása. F. v.: Major József Papén : A némei-förök kapcsolatok kitűnőek s azok is maradnak ANKARA, április 4. Papén német nagykövet Németországból való visszaérke­zése után török újságírók kérdéseire a következőket mondotta­— Igen megelégedett vagyok Berlinben végzett munkám eredményével. A né­met—török kapcsolatok kitűnőek és azok is maradnak. f Aprilis 14-íg elnapolták a rioml per fároyalásnf Biom, április 4. (Búd Tud.) A riomi pert csütörtökön április 14-ig elnapolták. Azok­kal a hirekkel kapcsolatban, hogy ez az in­tézkedés tulajdonképpen a per hosszabb félbeszakítását jelenti, nem foglalnak állást. Srovjet bombázó sértette meg a svéd fe^ségjogoltal Stockholm, április 4. A svéd hatóságok megállapították, hogy a svéd—finn határ közelében megjelent idegen bombázó gép szovjet bombázó volt. A szovjet repülőgép összesen nyolc bombát dobott le. Ezek közül négy légi akna volt, kettő száz-százhusz ki- lógramos robbanó bomba, kettő pedig kö­rülbelül 20—25 kilogram kőolajat tartalma­zó gyujtóbőmba. Az ISA elismette De Gaulle északafrikai helyzetét Washington, április 4. Az Északainerikai Egyesült Államok kormánya elismerte a de- ganlleista Francia-Északafrikát. A legutolsó tárgyalási napon Daladier ta­núvallomásokra hivatkozott és a vizsgálat kiszélesítését javasolta. Nincs kizárva, hogy ennek meglesz az eredménye. Eszakburmából megszöktek a hindu vasúti alkalmazottak Csunking, április 4. A csunkingi kormány­hoz érkezett jelentések szerint £szak-Burma vasúti forgalmának lebonyolításában súlyos zavarok mutatkoznak. A hindu származású vasúti alkalmazottak, különösképpen pedig a mozdonyvezetők tömegesen szöknek meg munkahelyükről. Kijelentették, hogy nem hajlandók brit uralom alatt tovább szolgálni és különben is a szolgálatot állandóan hát­batámadások veszélyeztetik. A csunkingi kormány elhatározta, hogy a szolgálatból eltávozott hindu alkalmazottak pótlására többszáz kínai vasutast visznek ki Észak- Burmába. Fűszer-, gyarmatáru-, déli­gyümölcs kereskedés. Eladás nagyban és kicsinyben. Gyergyószentmiklósi Benedek András Kolozsvár» Sccchenybiér 19. szám. Telefoni 16-34 A szlovákiai magyarság tervszerűen mindig az anyaország külpolitikai vonalát követi

Next

/
Thumbnails
Contents