Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-05 / 77. szám
19 42. AVUI CIS 5 I XkíM9iíIwsxa Ez a tnodefn, kitűnően tájékozott képes folyóirat. számról-számra részletesen tárgyalja a háború fejleményeit és világos áttekintést nyújt a világeseményekről. A legújabb szám tartalmából; Megrázó percek egy tengeralattjáró belsejében. Ez volt Tél tábornok, A modern csata arca. Pergőtűz Málta felett. Az amerikai hadiipar lehetőségei. Lehet-e a Golf- áramot elirányítani? Számos kép. beszámolók. hírek és színes felvételek. Kapható: az összes Ibusz-kioszkokban, könyv- kereskedésekben és újságárusoknál. 40 fillér Erdélyi festőművész vázlatkönyvéből Tóih István beszél linóleum-metszeteinek budapesti útjáról és Va.da-Voevod Sándor, a Hatieganu- és a Bohatiel- csalcdok magyar nemesi c merétől Kolozsvár, április 4. Tóth Istvánnak, a kolozsvári unitárius kollégium tanárának, a kiváló festő'- és iparművésznek nevét jól ismerik Erdélyben. Emlékezzünk csak vissza, bogy néhány évvel ezelőtt, még jó mélyen a román megszállás ideje alatt, egy vaskos, díszítésekkel tele könyvecske forgott közkézen, amelyet a kolozsvári Minerva adott ki. Ez a könyvecske száz és száz ezebbnél-szebb diszi tő mintát tartalmazott a magyar diszités, him- aés és faragás területéről. A szerény kis könyvecskéről elmondhatjuk, hogy eljutott a kunyhótól a palotáig majdnem minden magyar asztalra. Azt terjesztette, ami legnagyobb megtartó erőnk: a népit; de mentesen minden népieskedéstől. Annak is tanúi voltunk, amikor Tóth Istvánnak a kiállításáról egyetlen kép sem ke-, rült vissza a művész birtokába. A vevők valósággal szétkapkodták a szép színes linóleumokat, akvaxelléket és miniatűr vizfestménye- fcefc. Ha ma utánagondolunk, hegy- a közönség miért igyekezett bármiáron megszerezni egy- egy Tóth István képet vagy festményt, annak is rájövünk a titkára. Ebben rejIlik Tóth István művészetének titka. Azért, mert minden müve derűt, fényt, vidámságot, világosságot és művészetet áraszt. Most is egyik sikeréről szeretnénk beszámolni. Néhány héttel ezelőtt, a miniszterelnökség egyik magasrangu hivatalnoka járt hivatalos látogatóban a kolozsvári EMKE irodájában. A falon, a többi képek társaságában feltűnt a mmisztériális urnák Tóth István néhány szép linóleum-metszete. Érdeklődni kezdett 'Szathmáry Lajos dr. ügyvezető elnöktől a festő iránt és főként aziránt, hol lehetne megi találni ezeknek a linóleum-metszeteknek a mását?... Szathmáry Lajos dr. ügyvezető elnök elküldött Tóth István lakására, de a művész akkor éppen katonai szolgálaton volt. Meg kellett tehát várni, amíg Tóth István újból felcserélhette a fegyvert az ecsettel. Hazaérkezése után nyomban jelentkezett az EMKE irodájában Szathmáry dr. elnöknél. — Szathmáry dr. elnök ur előadta, hogy miről volna szó — beszéli Tóth István — én pedig örömmel) vállaltam a megbízást, össze kellett szednem eddig készített, linóleum-metszeteimet, mert a miniszterelnökség szívesen megvásárolná azokat. Abban állapodtunk meg. hogy az eddig már „közkézen“ lévő linóleum- metszeteim tíz legszebb darabját készítőm el újra s majd azokat készítem el a miniszterelnökség számára. Feleségem segítségével láttam a munkához — folytatja a művész. — Mert nálunk úgy van, hogy én tervezek, de a feleségem végez, még a dolgok művészeti értelmében is. Nyolc héten át napi 8—10 órai megfeszített munka kellett ahhoz, hogy a tiz legszebbnek tartott linóleum-metszetemet újból elkészítsük. A művész és felesége azután egy kézi nyomót, líehuzót vesz elő. Most már kerten magyarázzák, hogyan készülnek á linóleum-metszetek. Megtudjuk, bőgj’ a fiz képen, pontosan 3000 színnyomás van. — Az a törekvés' nyilvánul meg az ilyen eljárásnál, hogy ne a vonal, hanem a ssin- hatás érvényesüljön a képen. Itt van ez a linóleum, a Málnási részlet, ezen tiz due van. A már kész képet mindenek előtt síkokra ke’] bontani színek szerint, különböző szinü tusokkal. Amikor ezzel is készen vagyunk, a szín- összetételeket, a dúcokat, indigóval rákopirozzuk a linóleumra. Persze nem megy az olyan könnyen, mint amilyen könnyű elmondani - néz a művész feleségére mosolyogva ... Bizony nem — állítja a művész felesége is, — hiszen ha olyan könnyen ment volna, nem kellett volna hozzá nyolc hét, amíg a tiz képpel elkészülhettünk ... I)e az a fontos, hogy ma már készen vannak, sőt. meg is érkeztek a székesfővárosba s ott a miniszterelnökség egyik ■ szobája falán az örök magyar Erdély tájairól adnak hirt. Aztán a nehéz, küzdelmes egykori kisebbségi sorsra terelődik a beszélgetés. Felújítjuk a Szopos—Tóth-féle rajz- és festészeti iskola növendékeinek vizsgakiállitásain szerzett kedves emlékeket. —- Jó lett volna tovább is megrendezni ezeket a tanfolyamokat, — mondja Tóth István, mert csak hasznára lehetett volna a növendékeknek. A felszabadulás után azonban megfogyatkoztak a jelentkezők. Pedig régi növendékeink közül nem egv már nevet szerzett azóta magának. Takáts Zoltán, Kacsák Béla Budapesten dijat nyertek az egyik tárlaton. Mindketten növendékeink voltak. Ugyancsak innen került el Bandi Dezső es Markos András, akik ma mindketten a budapesti művészképző iskola tehetséges növendékei, a jövő igazi Ígéretei. Szükség volna keresztény plakát-, cím- és portálé-tervezőkre, de valahogyan nem tudják még ifjaink megérteni, mennyire fontos és jövedelmező pályák- ezek. Megkérdjük Tóth Istvántól, hogy most min dolgozik?... Meglepetésünkre azt mondja: — Most éppen semmin. Vakáció van, órákra nem kell járnom, tehát itthon pepecsél- getek a szobámban, amig megjön a tavasz ... Azon is elgondolkozom mostanában, hogy’ a román megszállás évei alatt annyi „liázi-mun- kám“ volt, hogy alig győztem eleget tenni a megrendelőknek. Mert cimcrfestö is vagyok. Ebben a minőségemben legalább S0 román család magyar nemesi címerét festettem• meg. Én festettem adparéti VajdarVoevod Sándor magyar nemesi címerét is pontosan abban az időben, amikor ő, mint hivatott, politikus, talán éppen miniszter, itt Kolozsváron nyilvános népgyülésen átkozta a régi magyar nemesi rendszert s annak minden intézményét... Dohát a címer az más volt... Munkám any- nvira tetszett a Vajda-Voevod családnak, hogy a, fia és a lányai is, külön-külön elké- szittették velem a családi elmert. Ugyancsak én festettem a Hatieganu, Bohatiel, Fetke és még számos előkelő román nemzetiségű, mar gyár nemesi eredetű család címerét is. — Ma is festetnek nemesi elmert, hiszen soha nem vetették rá még magyarok magukat az ősök és kiváltságok felkutatására, rabit éppen napjainkban. Érdekes, hogy engem senki nem keresett feli mostanában ... Ezen kicsit eltűnődik, majd megvigasztalódva mondja: — Nem: baj, csak a tavasz jöjjön el már minél hamarabb. A'kkor aztán fclpakkolunk feleségemmel s megyünk ki Szclecskére. Ott van egy kicsi fÖldeeskéník. Ha a Jóisten és a bank segítségünkre lesz, őszire elkészülnek a. gazdasági épültetek is. Veszek egy-két- pár ökröt s szántani fogok, meg szénát hordani. A festészeten kívül mindig erre vágytam kö- lyökkorom óta. S ha ezt is elérem, én leszek a legboldogabb ember. Akkor aztán mindenRép- pen közel leszek a természethez, nemcsak „képletesen“, hanem a valóságban is... Ró A ház- és földbirtokvagyonadónál megmaradnak az adóalapok A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pénzügyminiszter körrendeletben utasította az adókivetö hatóságokat, hogy a föld- és ház- birtokvagyon értékelésénél tartsák fenn változatlanul a vagyonadóalapokal. Ha az adózó vagyonállományában változás nem történt és ha jövedelmében sem észlelhető olyan változás, amely az adóalap újbóli megváltoztatását tenné szükségessé, ha az adóalap felmondása már megtörtént és a jövedelmi adó alapjaiban legalább 50%-os emelkedés nem mutatható ki. akkor a most megállapított vagyonadóálap után járó vagyonadó és járulékának, valamint a múlt évre megállapított vagyonadó és járulékai között mutatkozó különbözetnek birság fejében való kivetését mellőzzék. fi Kúria döntése alapján kártérítést kap a temetői balesetben megrokkant kolozsvári asszony Kolozsvár, április 4. Különös kártérítési perben hozott döntést szombaton a kolozsvári Ítélőtábla Mikó Lőrinc dr. táblai tanácselnök elnökletével. Még 1935-ben történt, hogy Kardos Veró- nika paplankészitőnöt baleset érte a házson- gárdi temetőben. Amint egy temetés alkalmával a sirok között haladt, egyik meglazult talajú kösirkereszt reázuhant és féllá- bát több helyen eltörte. A szerencsétlenül járt asszony sokáig nyomta az ágyat, majd kezelési költségeinek megtérítésére, és munkaképtelenség elmén 500.000 lej erejéig kártérítési pert indított annakidején a város ellen, Itéletkihlrdetésre azonban a tanúkihallgatások elmaradása miatt évekig nem kerülhetett sor A bécsi döntés után, 1940-ben a magyar királyi törvényszék újra letárgyalta az ügyet és elutasította Kardos Veronika ke. resetét. A törvényszék azzal indokolta meg az Ítéletet, hogy az asszony elmulasztotta a kellő figyelmet a baleset elhárítására és Így voltaképpen ö volt a hibás. A következő évben a tábla is jóváhagyta a törvényszék Ítéletét.. Kardos Veronika ekkor — jogi képviselője Gherman Traján dr. ügyvéd utján felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A Kúria még a mult évben foglalkozott az esettel. A legfelsőbb magyar biróság megváltoztatta az alsóbb fokú bírói fórumok döntését és részben helytadott a felperes felülvizsgálati kérelmének. Ennek értelmében o Kurta Kolozsvár város felelősségét is megállapította olyképpen, hogy szükségesnek látta bizonyos kártérítési összeg folyósítását a fél kártalanítására. Az összeg megállapítása végett a Kúria az Ítélőtáblához küldte vissza a periratokat. A kolozsvári Ítélőtábla dr. Mlkó-tanácsa március utolsó napjaiban foglalkozott a kérdéssel, melyben — a Kúria határozata alapján — szombaton hirdetett Ítéletet. A táblai Ítélet Radnlescu dr. román orvos-tanárnak a periratokhoz csatolt megállapítását vette tekintetbe, mely szerint a baleset Kardos Veronikánál 30 százalékos rokkantságot idézett elő. Ennek arányában az ítélőtábla havi ţi pengő életjáradék fizetésére, kötelezte a várost. — HÁZASSÁG. Czéh Irén egyetemi hallgató és Dr. Novak József, husvét vasárnapján déli 12 órakor tartják esküvőjüket a Piarista-templomban. p-cp0 MAR I S N Y A Műselyem és hemyóselyem NŐI Összes minőségben. Kérje minden üzletben. Ulgvdzzon a márkára: f.-C0C
