Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-01 / 74. szám
19 4 2. APU ÎL 1 S 1 Jóljúr.öa HÚSVÉTI ITÁLSZÜKSÉGLETÉT nálam vásárolja Összes magyarországi e'itgy ár a k gyárim ány aikkal képviselve. Állandó nagy raktár speciális borok-, pezsgőn-, likőr- és pálinka különlegességekben. HERCZEG JÓZSEF, DEÁK FERENC-UTCA 6-8. SZÁM Uj-Guinea, a parlagon heverő kincsek országa Beeilioven-esl A. kolozsvári Filharmóniai Társaság kedd esti hangversenyének műsorán a Corioláous- nyítányt. az első és harmadik szimfóniát hallottuk. Tartalmas, gazdag és színes program: a dráma, az Idill is a tragikum színei egy palettán! A kitűnő zenekar, Vaszy karnagy értelmezése szerint, megközelítette a tökéletességnek azt a színvonalát, amely Beethoven szellemének felidézéséhez mulhatatvanul szükséges. A drámai erejű hevezeté-« után azonban az a dacos komorság, az a gyötrel- tnes vlaskodás, amely ezt az cpust. jellemzi, mindinkább az elégia szelidebb bánkódásá- ban oldódott fel. Érdekes, hogy ez az elé glkus ellágyulás lát úrrá az Eroica második tételén Is, bár itt már a beteljesedett tragikum földet éggel összekötő fájdalma az emberi tehetetlenség hörögve sikoltó gyásza szálai meg valójában. Kétségtelen, így is lehet Beethoven e két müvét értelmezni és tolmácsolni s ez mltsem von le szellemül, szépségéből, csak érdekesebbé teszi őket. Mind a felfogás, mind a tolmácsolás legmeggyőzőbben az első szimfóniában jutott legközelebb a mű leikéhez. A C-dur szimfónia még Beethoven forrongó korszakából származik. Nagyon érdekes, miképp viaskodik benne a maga hangját kereső Beethoven Mozart és Haydn lenyűgöző örökségével. Az első tételt Mozart hatások lengik át. s másodikban Haydn-reminlszenciák fölé kell kerekednie Beethovennek. Az utolsó tételben már győz Beethoven a nagy elődökön és száguldó irama, aranyos derűje már a nagy alkotó egyéni hangján szólal meg. Itt és az Eroica Scherzójában kaptuk meg az est legszebb és legforróbb mozzanatait. A nézőtér szépszámú közönsége most Is melegen ünnepelte a kiváló Vaszy karnagyot és a nagy lendülettel dolgozó zenekart. — fs— Az Erdélyrészi McgántiszIv’seSők Egyesii elő a hadbavonu t alkalmazottak érdekében uj rendelkezéseket kér Kolozsvár, március 31. Az Erdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületének elnöksége beadványt nyújtott, he az iparügyi miniszterhez s abban kérte, hogy a miniszter a 300/1938 számú rendeletnek a túlórák díjazására vonatkozó rendelkezését, nevezetesen a 2. cikkelyben foglaltakat olyképpen módosítsa, hogy a munkaadók tul- óradijat fizessenek mindazon alkalmazottaiknak, akiknek fizetése nem haladja meg az évi 10.000.— pengőt. A beadvány indokolásul felhozza, hogy az 1938-ban megállapított 6000 pengős keret a változott gazdasági körülmények miatt vásárló érték szempontjából jelenleg körülbelül a hivatkozott összegnek felel meg. Az egyesület elnöksége a miniszterelnökséghez is, valamint a honvédelmi minisztériumhoz is beadvánnyal fordult. E beadványokban kéri, hogy a rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult tisztviselők és kereskedelmi alkalma, zottaik tartási hozzájárulási százalékát a bevonulás alkalmával élvezett illetményének 100 százalékában állapítják meg, függetlenül attól, vájjon az illető tiszti állomáuybeli-e, vagy legénységbelli. A beadvány azzal érve!, hogy a rendkívüli fegyver gyakorlatra bevonult tisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak helyébe a munkaadók nem vesznek fel kisegítő alkalmazottakat, és a bevonultak kartársai látják el a bevonulok munkakörét is, igy tehát a tartási hozzájárulás folyósitása semmiképpen sem jelent külön megterhelést a munkaadók részére. A beadvány végül megjegyzi, amennyiben a kérés teljesítése gazdaságpolitikai okokból mégis keresztülvihetetlen volna, úgy az eddigi rendelkezést olyképpen kellene módosítani, hogy a fegyvergyakorlatot teljesítő tisztviselőknek és kereskedelmi alkalmazottaknak tartási hozzájárulása ne havi 100, Illetve 70 pengő legyen, hanem addigi tényleges fizetésének 50 százaléka, amit gyermekek esetében tiz-tiz százalékkal növe’nek, tekintet nélkül arra, hogy az Illető tiszti állomáuybeli-e vagy sem. Ismeretes, hogy az eddigi rendelkezések szerint a bevonuló bevonulása hónapjában teljes fizetését élvezte, mig a következőkben, ha legénységi állománybeli volt és tisztviselő, fizetésének 50 százalékát, gyermekek titán 10 százalékot, ha pedig kereskedelmi alkalmazott, akkor legfeljebb havi 70 pengőt. Tiszti állománybelieknél ez az összeg havonta a 100 pengőt nem haladhatta meg Az Ausztráliát övező szigetcsoportok sorában Uj-Gmnea foglalja el az első helyet. Bár az ötödik világrésszél földrajzilag^ nincsen szoros összefüggésben, mégis hozzátartozik, mert a Torres-szonos mindössze 150 kilometer széles és mélysége is alig éri el a 200 métert, tehát sekélyebb a Nagy Szunda-szigeteket az ázsiai szárazföldtől elválasztó tengerrészek- aél. A föld legismeretlenebb része Uj-Guinea ma a föld legisrréretlenebb résié. A spanyolok ugyan már 100 éve felfedeztek és nyugati felét a hollandok, a kelteti részeket pedig a britek közel száz esztendeje birtokolják, a sziget legnagyobb részére fehér e\ber még a mai napig sem lette lábát. A kutatások'legfőbb nehézségeit a meredek és egyes helyeken tekintélyes (ötezer méter) magasságot elérő hegyláncok, a suini, jáAatatlan őserdők, végül a gyér lakosság e.-. ezáltal a teherhordókban mutatkozó hiány alkotják. A partok legnagyobb része tapályos ugyan, de velük párhuzamosan áthatolhatatlan mangrove- mocsarak húzódnak, mögöttük pea'g az egész szigetet átszelve magas hegylánc terül el, amelynek csúcsain — annak ellenere, hogy a sziget az egyenlítő közelében fekszik — örök jég és hó honol. Uj-Guinea Grönland után a világ legnagyobb szigete. Teiülete kereken 785 ezer négyzetkilométer. Hosszúsága 2400, legnagyobb szélessége pedig 600 kilométer. Lakossága csupán 800 ezer bennszülött. Éghajlata megfelel az általános trópusi klímának; a hőmérséklet 25—28 fok körül váltakozik. Az egyenletes meleg, a sok csapadék és a bővizű folyók, hihetetlen termékennyé varázsolják talajt. Csodálatos növényvilága a trópus pom. pájáról és gazdagságáról tanúskodik. A hegyeket 3300 méter magasságig sürü erdő, 9p0 méterig pedig őserdő borítja. A partokon egyaránt otthonos a kókusz- és az értékes szágópálma. Banánon, cukornádon és szagon éluek a bennszülöttek A bennszülöttek csak abból élnek, amit a természet nyújt nekik. Napi táplálékuk banán, cukornád és szágó. Bár a termékeny föld pazar bőkezűséggel gondoskodik róluk, mégKblozsvár, március 31. A trianoni béke szomorú emlékű korszaka Szent István birodalmának elszakított részeiben, igy Erdélyben is megingatta az egykori példás magyar közbiztonságot. Az idegen főhatalom alatt feledésbe merült a rendet, életet és vagyont mindene ken át őrző magyar csendőr és rendőr legendás alakja. Város és falu egyaránt megérezte ezt. Az akkori hatóságok nem túlságosan gyötörték magukat, de nem is igen tudták újrateremteni a régi rendet. Különösen falun érezték ezt és a sérelmezettek elszántabbjai, a kárvallottak olykor önmaguk tettek igazságot. Ilyen eset történt a kolozsmegyei Kidé községben is. Ez juttatta a vádlottak padjára Biró Károly ottani gazdaembert, akinek emberöléssé, minősített bűntettében most Ítélkezett a kolozsvári törvényszék büntető tanácsa Csepreghy László dr. elnökletével. A bűnügy előzményei — a vádirat szerint — 1939 nyarára nyúlnak vissza. Azidőtájt sűrűn fordult elő kisebb-iiagyobb lopás, itt- ott betörés is a községben. Különböző értékek, gazdasági szerszámok, olykor jószág is áldozatul esett. A kárvallottak és a szomszédság egyre fokozottabb figyelemmel őrködött javain. • így történt, hogy 1939 júniusának 24-ről 25-re virradó éjszakáján Csákány Elek gazda az éjféli csendben motoszkálást hallott a szomszédos Jakab József portáján. Gyanakodva kérdezte meg; — Józsi, te jársz ottf! t sem hasonlítanak a trópusi szigetek lustaságukról közmondásos bennszülötteihez. Fürge, élénk,’ szorgalmas emberek. Alkalmas helyeken kólrasz-pálmaültetvén veket létesítenek és föld. jeiket is ügyesen művelik, Emellett jé>l bánnak a szerszámokkal is. Csónakokat és buta- jókat építenek, halásznak és ügyes fazekasok; élénk színű fafaragásaik jó ízlésről tanúskodnak. Legnagyobb részük cölöpházakban lakik. Európai részről eddig még csak édes-keveset tettek a valóságos Eldorádó feltárása érdekében, pedig rengeteg hasznot tudna a kultúra Illa moknak hajtani. Annak, hogy ez eddig nem történt meg, elsősorban az a magyarázata, hogy a sziget mostani urainak, a hollandoknak és briteknek nincsen elég emberük a gyarmatosításra és Üj-Guineán kívül bőven vannak olyan birtokaik is, amelyeknek kiaknázása a jobb közlekedési útvonalak stb. ré- » vén gazdaságosabb. Mindezek ellenére a kivi tel már ma som jelentéktelen. A mezőgazda- sági export, amely a koprát, kauesnkot és gyöngyfakagylót foglalja magában, természetesen Ausztrália felé irányul. Ez a kivitel 1936/37-ben már 2.3 millió ausztráliai font volt, amiből 1.2 millió font csak a kopráért folyt be. L'j Guinea kincsei A. bányászat természetesen fejletlenebb. Bár a sziget földje az eddigi szórványos kutatások szerint is bő arany-, barnaszén-, ólom-, cink- és kénteüepeket rejt magában, kivitelre eddig csak az arnv került, mégpedig 1936-han körülbelül 7000 kilogrammos mennyiségben. Az ország számos bővizű folyója olcsó energiát és szállítási lehetőséget nyújtana a föld kincseinek feltárására — a Sepik folyó ezer kilométeres hosszú-ágl»an hajózható! — Ausztrália és Hollandia azonban emberanyaghiánya miatt mindezeket a lehetőségeket kénytelen volt kiaknázatlanul hagyni. Uj-Guinea uj urának, a 100 milliós Japánnak azonban bőven van embere arra, hogy a párttanul gazdag sziget ismert és még fel nem fedezet, kincseirfek feltárásáról gondoskodjék. A pápuák országa előreláthatólag nem sokáig marad a föld egyik legtitokzatosabb zuga, az őserdők fülledt csendjét hamarosan gőzfürészek lárma ja és emelődaruk csikorgása fogja felverni. Kérdésére nem kapott választ, csak a nesz csittult el egy időre. A csend megszűntével Csákány újra átkiáíitott: — Jóska szomszéd, hallod, járnál: a portádon. Erre már a háza tornácán alvó Jakab József is talpra ugrott. Félszere felé indult, ahonnan éppen abban a pillanatban görgette ki egy feKsmerhetetlen alak a gazda szekerének egyik leszerelt kerekét. Jakab rárivallt. mire a tolvaj, hogy zsákmányát mentse, neki- ugrott. A megtámadott gazda, áltól tartva, hogy kés, vagy egyéb fegyver van támadójánál, fejjel az ismeretlen ember gyomrának esett. Az ismeretlen ekkor felbukott, de a védekező gazda lábait átnyúlóban a, őt is magával rántotta, Jakab segítségért kiáltozott. Hamarosan a tett színhelyén termett Csákány szomszéd és nem sokkal utóbb a szintén közelben lakó Biró Károly, aki az éjszakában falhangzott „tolvaj“ kiáltásokra egy kezeiigyébe eső sep- rfinyelet ragadott, meg. Amint odaérkezel, látta, hogy a dulakodók talpraállnak. A nya- koncsipétt, toprongyos ember szabadulni igyekezve, közben Jakab József félkezébe harapott és jókora darab húst szakítva ki onnan. Ennyi elvadultság láttára Bi\ó Károlyt elfutotta a düh, s a magával hozott seprüjiyéi- lel hátulról többször megsuhintotta a menekülni igyekező tolvajt. A cigány külsejű alak erre megfordult. Esi ében újra magával rántotta Jakabot. Több méteren át hempejgőztclc a szín. mögött elterülő lejtős kort facsonkok - kall, gyökerekkel teleszórt talaján. Az egymásba akaszkodott küzdőket a szomszédok választották el. Ekkor a három gazda összekötözte az immár felismert tolvaj cigányt, Rostás Györgyöt, akit faluszerte megkülönböztetésül „a Csucsuj fia“ néven emlegettek. Egyikük ezután felzörgette Busz László községi bírót... A biró a kisbiróval a helyszínié sietett s ott a több sebből vérző lekötözött cigányt Biró Károly ismét végigsujtóttá. Rostás Györgyöt etőljárósági intézkedésre reggelig a községháza pincéjébe zárták, de mire a községi bakter kihallgatásra előállította volna, kiszenvedett. A román ügyészség emberölés büntette címen eljárást indit ott a három gazda: Jakab József, Csákány Elek és Bíró Károly ellen, akiket rövid időre vizsgálati fogságban is tartottak. A törvényszéki tárgyaláson az utóbbi vádlott annakidején nem jelent meg s ezért ügyét különválasztották, míg Jakabot és Csákányt — megfelelő bizonyítékok híján —- a törvényszék felmentette. Biró. Károly elkülönített ügyére a román főhatalom idején már nem került sor s igy most vonta felelősségre a magyar királyi törvényszék büntető tanácsa. A biróság tanukén'1 kihallgatta a felmentett Jakab Józsefet és Csákány Eleket, továbbá Busz László községi birót és Bodokán Mihály kisbirót, akik egybehangzóan ismertették a fenti tényállást. A biróság ezután felolvastatta a boncolási jegyzőkönyvet, amelynek adatai alapján meghallgatta Nappendruck Kálmán dr. törvényszéki orvos szakértői véleményét. Ennek érielmében Rostás György halálát a testén talált sérülések összessége okozta, amelyeknek egy- része véletlen zuzódásoktól eredt, illetőleg szir- bénulás, amit a bordatöréseket is szenvedett cigánynak össtekötözése következtében előálló légzési nehézségek idéztek elő. A bizonyítási eljárás befejezése után Kinsburg Béla dr. ügyész tartotta meg vád- beszódet. Bíró Károly védője a vádlott felmentését kérte, mert bebizonyosodott, hogy nem az általa okozott sérülések idézték elő az áldozat halálát. A biróság — tekintettel az orvosi szakértői véleményre — a vád minősítését cgyreml- beli súlyos testi sértéssé enyhítette és a vádlottat fogházbüntetéssé átváltoztatható' 200 p ngő pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítéletbe beleszámították a vizsgálati fogságban eltöltött 10 napot. A vád elférő minősítése miatt az ügyész az Ítéletet megfellebbezte. ■ y Ma kezdik a Papén nagykövet el eni merénylet tárgyalását Ankara, március 31. Ankarai beavatott korok szerint a Rapen német nagykövet elleni merénylet bünperét ma, szerdán kezdik'tárgyalni. Haladék talanul merj kell tölteni a padíások vizlarlályai! KOLOZSVÁR, március 31. Kolozsvár városa a lakóházak légoltalmiról szóló rendelet értelmében felhívással fordult a háztulajdonosokhoz, Illetve a légoltalmi felszerelés beszerzésére kötelezett személyekhez, figyelmeztetve őket arra, hogy a padlástérben elhelyezett víztartó edények megtöltéséről haladéktalanul gondoskodjanak. A ház és házcsoportok légoltalmi örségparuncsuokalt pedig utasította, hogy ellenőrizzék az edények víztartalmát és állandóan gondoskodjanak a párolgás miatt bekövetkező vízhiány állandó pótlásáról. Aki a felhívást nem teljesíti, két hónapi elzárással, légvédelmi készültség idején pedig öt évig terjedhető fogházzal büntethető. tl*I ever l«»«| j«» van már a Kemreli ^unltalifWpont * «» »atvvári Siterverelénrk Kolozsvár, márc. 31. Mihászky József, a Nemzeti Munkaközpont gazdasági hivatalának vezetője néhány napig Kolozsvárott tartózkodott. Ittlétét felhasználta arra, hogy felülvizsgálja a kolozsvári szervezet ügykezelését. ölömmel állapította meg, hogy a szervezés igen szép eredményt mutat fel. A szervezetnek ma már 7000 tagja van, akik a különböző szakmai csoportok keretein belül részesülnek érdekvédelemben. A tagok egyre emelkedő száma miatt a kolozsvári szervezet titkárságának munkája is felfokozott. Éppen ezért a Nemzeti Munkaközpont gazdasági hivatalának vezetője megadta a szükséges útbaigazításokat az ügymenet sima és zavartalan lebonyolítására. Külön utasítást adott a gazdasági és pénzügyi ügyvitel egyszerűsítésére is. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JŐ ÜZLETMENETNEK Kétszáz pengő pénzbírságra ítélték a „Csucsuj fia“ amiatt biróság elé állított kidéi
