Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-29 / 96. szám
in 4 2* A&ni cis m A „Romania Mare“ titkos adóállomás levetette álarcát A Pester Lloyd április 28-iki számú a román rádiópropaganda ismételt magyarellenes kirohand, salvai kapcsolatban az alábbi újabb, ugyancsak nagy feltünést- keltö cikket tette közzé: Legutóbbi közleményünkre, amely Magyarország és a második bécsi döntés, azaz a keletmagyarországi és északerdélyi ország jéssiek Magyarországhoz való visszacsatolása ellen az étheren keresztül különleges harcot folytató „Romania Mare“ titkos adóállomás tevékenységéről szólt, az említett rádióállomás a tőle megszokott gyorsasággal Válaszolt. Sőt mi több, a Romania Mare azóta naponként foglalkozik közleményeikkel. Az a megállapításunk, hogy az adóállomás — ravasz kendőzéssel bár — az ellenség érdekeinek, az európai rend népei közös ellenségének, egyszóval a Szovjetnek szolgálatában áll, mert a Szovjet ellenségeinek táborában békétlenséget akar kelteni és ellentéteket akar szitni, különösen erősen hatott. A „Romania Mare“ mindenképpen félénk álarcot akar ölteni, de ézzel csak nehezen tudja való külsejét leplezni. Aprilis 24-én például az adóállomás nemcsak ama gyanútól, hogy a Szovjet szolgálatában áll, hanem ama megállapításunktól is szabadulni próbált, hogy a hivatalos román propagandát is megvádolja, ha elméleteit attól származónak vallja. Amit a Romama Mare ezzel szemben felhozott, csak az avatatlanok számára volt meglepő: egyszerűen arra a tényre emlékeztetett, hogy alkalma volt Antonescu Mihail helyettes miniszterelnök bizonyos nyilatkozata nyomán, egy hirt elsőként közölni, — olyan tény ez, amelyet mi is csak megerősíthetünk. A minden látszat szerint felforgató tevékenységű titkos adónak hivatalos román tényezőre történt hivatkozása volt ténylegesen az első körülmény, ami bennünket ennek az adóállomásnak különös természetére figyelmessé tett. Valóban úgy van, hogy a Romania Mare már március 16-án tudta, hogy mi történik majd március 19-én a bukaresti egyetem jogi fakultásának aulájában és különösképpen felhivta hallgatói figyelmét arra, hogy bizonyos órában fogják készülékeiken Brassót és hallgassák meg. hogy ezen a napon Antonescu Mihail ur és a román tanügyi, valamint egyházi vezetöszemélyisé- gek mit akarnak a világgal, különösképpen pedig az északerdélyi románsággal közölni. Minthogy nekünk különösképpen a Romania Mare meghökkentő jólértesültsége tűnt fel, >— azóta Is szembeszáll mindig megállapításunkkal, amely öt kompromittálta — hálásak vagyunk, hogy most legalább megnevezett egy fonást, amelyből bölcsességét meríti. mert bevallotta, hogy egy román hivatalos helyhez olyan jó kapcsolatok fűzik, bogy annak ügyes-bajos dolgairól nemcsak azonnal, hanem előzetesen értesül, így arról a bizonyos nyilatkozatról is, amely a bukaresti egyetemen elhangzott. Aprilis 25-én este már első közleményünk szövegének birtokában lehetett az adóállomás. mert az ellen a megállapításunk ellen igyekezett védekezni, hogy Moszkva szolgálatában áll. Közben addig magyarázta ide- oda közleményünket, mig teljesen le nem leplezte önmagát. „Mindabból, amit eddig mondtunk“ — hallatszott a beismerés — másul venni, hogy a román propaganda tengely oldalán“ folytatott harcot azzal próbálja egyesíteni, hogy nagy események előestéjén Hecc-hadjáratot indit Magyarország ellen. Magyarország, mint a tengely szövetségese áll a hadszíntéren s mint fegyvertárs, ott áll Románia is, amelyet a szovjet ellenség hasonlíthatatlanul jobban fenyegetett, mert nekünk Szovjetoroszországgal szemben nem voltak területi követeléseink s az étherbea egyszer csak jelentkezik egy hang, amely tengelybarátnak adja ki magát s nincs fontosabb dolga, mint az, hogy egy „magyarellenes propagandahadjárattal“ éppen bennünket támadjon hátba., akiket Hitler Adolf a birodalmi gyűlés előtt újólag a bolsevista világellenség legrégibb ellenségének ismert el. Most kénytelenek vagyunk a felelős bukaresti tényezőket megkérdezni, hogy van-e tudomásuk erről a „román propagandáról“ mint ahogyan nekünk s az egész világnak van s miként vélekednek a „magyarellenes propagandahadjáratról“, hiszen a frontnak, amelyen ott áll szilárdan egyesülten a két nép, az ellenség előtt is a szilárdságnak és az egységnek benyomását kellene keltenie. Képek Kállay miniszterelnök kolozsvári látogatásáról A PIARISTA TEMPLOM ELŐTT... Kállay miniszterelnök báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszterrel és Inczéily-Joksmann Ödön dr. főispánnal beszélget. A kép baloldalán; Varga József ipar- és kereskedelemügyi miniszter, yFotoíilmfelv.) KALLAY MINISZTERELNÖK AZ EGYHAZAK VEZETŐIT FOGADJA. A kormányfő előtt (balról—jobbra): Sándor Imre, római katolikus püspöki helynök, Iuczédy-Joks- man Ödön dr., főispán, a római katolikus egyházmegye világi főgondnoka, Vásárhelyi János református püspök, gróf Teleki Arctur, az erdélyi református egyház főgondnoka. Józan Miklós unitárius püspök, Járosi Andor, teológiai magántanár, evangélikus esperes és Schneller Károly dr. egyetemi tanár, evangélikus egyházmegyei főgondnok. (Fotofilm felv.) MecySc emelőd öl f a zárolt ziirnemilelcef áru!»a!>ot§íájló kolozsvári lien lesek uzsora« bírósácyi tárgyalása Hirdetményben köteles büntetését közzétenni egy árdrágítás miatt négy hónapra Ítélt vádlott „és amiért harcolunk, világosan kitűnik, kin vagyunk és hol vagy unk. Ezzel különben a Pester Lloyd is tisztában van." Ennek igazolására, amit mi Is csak megerősíthetünk, a Romania Mare különösképpen kedvenc lap jának, az általa sűrűn idézett Basler Na- chriehten-nek egyik budapesti „cikkére“ hivatkozik, amely — az adóállomást idézzük — „velünk foglalkozik és meg sem említi, hogy mi Moszkvának dolgozunk és nem tud arról semmit, hogy nekünk az ellenséggel bármilyen összeköttetésünk lenne. Budapest jól tudja tehát, hogy semmi közünk sincs Moszkvához. Mi a tengely oldalán harcolunk, népünk igazságáért és jövendőjéért“. A Basier Nachrichten április 22-iki számában azonban nem egy cikk, hanem egy rövid budapesti jelentés volt, de ha a Romania Mare az abbanfoglalt megállapításokból, amelyek „Magyarország elleni román propagandahadjáratról“, román és német nyelven terjesztett magyarellenes propagandahirek- völ szólnak, szóval, ha ezekből a megállapításokból maga a Romania Mare felvilágosítást kivan nyújtani arról, hogy kicsoda és hol működik, úgy ezt tudomásul vesszük, mint az adóállomáshoz intézett kérdésünkre adott választ. Elég sokáig haboztunk tudóFERENC JÓZSEF KESERÜVIZ Kolozsvár, április 28. ,,Azt tapasztalom, hogy az átutazó közönség újabban összevásárolja az elsőrendű szükségleti cikkeket .. Keledy Tibor dr. polgármester másfél évvel ezelőtt intézte ezt a figyelmeztetést a kolozsvári kereskedőkhöz és árusokhoz. Megtiltom, hogy zsírt, báját, szalonnát, lisztet, vajat, és szappant bármi utón történő kivitelre a leg-, kisebb mennyiségben is kiszolgáltassanak'1! — rendelte el ugyanakkor a város vezetője, hogy a helybeli lakosság szükséget ne szenvedjem. Ez az intézkedés kész bizonyítéka volt annak a gondosságinak, amelyet a fel&zabaduláa napjaitól kezdve mindenkor tapasztalhattunk a hatóságok, különösen a közigazgatás, főként annak élelmezési ügyosztálya részéről. Még a íőhatalomváltozás ejjső fél-évfordulóját- alig meghaladó városi törvényhatóság alakuló közgyűlése alkalmával is hangsúlyozni kellett a súlyos helyzetet: — Kifosztott és magyarságáért meggyötört várost kell vezetnem, — mondotta Keledy Tibor dr. beköszöntő beszédében — olyan szerencsétlen határ mentén, mely életerejét meg bénítja, és talpraállitását is nehézzé teszi. Mindez élénkem jellemzi a közellátás érdekében szakadatlanul kifejtett, munkát. Ennek köszönhető, hogy a közéletmezfe vezetői rövidesen kinyilatkoztathatták: a polgármester előrelátó intézkedése majdnem egy esztendőre megoldotta a zsirszükséglet fedezésének súlyos aggodalmakat okozó kérdését.,,, * Annál nagyobb titokban maradt azonban, hogy a városvezetőség minden szorgoskodása ellenére hová vándorol a kiviteli zárlat alá kerülő élelmiszerek egyik legfontosabbika: — n zsír. Bár a vágók megkapták szükséges meny nyisógeifcet, a fogyasztók mégse juthattak hozzá. Hetekig, hónapokig szólt a panasz. Eleinte még lehetett kapni valamennyit, utóbb már az eladók liusvásárláshoz kötötték a zsír adagolását. Aki nem vett húsfélét, nem kapott egy csipetnyi zsírt sem. Ez éppen a szegényebb néprétegeket sújtotta. A háziasszonyok utca szerte egyébről sem beszéltek: itt sem lehet kapni, ott sines... Mire idáig jutott a dolog, a város közélelmezési ügyosztályának fáradhatatlan ellenőri kara utasítást kapott, hogy a zsirárusitás terén mutatkozó rendelleneségek okát, felderítse. A szemfüles ellenőrök, — akik a bus árszabályozása alkalmával anmyi ügyességgel szoktatták rá az érdekelt feleket: vásárlót és fogyasztót a megállapított árak betartására — nyomban munkához láttak. Elvegyültek a vevőközönség között s figyelték az érkező és távozó vásárlókat. Hamarosan megvolt az első támpont: a mészárosok legtöbbje elmulasztotta a vásárló könyvek, kötelezővé tett bemutatását kérni. Amennyire természetesnek tűnik ez az állandó vevőknél, annyival súlyosabb nem törödömség az alkalmi vásárlók esetében. Rövidesen rájöttek arra, hogy a közeli és távolabbi vidékek lakossága szívesen él a lehetőséggel és a kolozsvári hentesek és mészárosok „jóvoltából“ igyekeznek pótolni zsirkészletük hiányosságait. A rendelkezés áthágásának igazolására már csak a bizonyitékok kellettek. Polgár- mesteri utasításra ekkor vezették be az utazóközönség csomagjainak ellenőrzését. A rendszeresített „razziák“ meglepő eredményt hoztak. Falusiak és társaságbeli hölgyek, kereskedők és magánosok kísérelték meg elszállítani a beszerezhető szükségleti cikkeket. A közeli községekben üzérek egész hada támadt, akik borsos áron továbbították merg nem engedett utón szerzett árucikkeiket. Ezek ellen természetesen árdrágítás miatt eljárás indult. De eljárás indult azok ellen az árusok ellen is, akiknek kilétét maguk a szorongatott vevők árulták el. A kezdeti ellenőrzések néhány kiszállása több, mint 200 kiló zárolt áru elszállítását hiúsította meg. Az annakidején olyan feltünéstkeltö leleplezésekről felvett jegyzőkönyvek alapján kedden kezdte meg tárgyalásait a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság a zsír- és egyéb zárolt közszükségleti cikkek vétkeseinek ügyében. A sorozatos per első vádlottjaként Gürsch Mihály Pata-utcai hentesmestert vonták felelősségre. A Zélig Gusztáv egykori henfes üzemét vezető Gürsch a mult év szeptemberében tfO kiló zsirssalonnát szolgáltatott ki egy egerest asszonynak, ráadásul a megszabott áron felül. S.20 pengőért kilónként. , — Nem gondoltam, hogy vidéki vevő —- mentegetőzött kihallgatásakor a vádlott. — Kolbászárut is vett, azt hittem, idevaló bolt számára szerzi be. Vásárlási könyvet nem kért tőle, a többletárat pedig egyenesen tagadta. A vásárlónak az egerest csendőrségen tett vallomásáról felvett jegyzőkönyv azonban mást bizonyít. Albrecht Zoltán dr. ügyész ezen az alapon súlyos marasztaló Ítéletet kért. Vitos Pál dr. uzsorabirő helyt adott a bizonyítékokra támaszkodó ügyész kérésének és négyhónapi fogházbüntetést rótt ki Gürsch Mihályra, akit háromévi jogvesztésre is elitéit. Egyben kötelezte, hogy a saját költségén hirdetményben tegye közzé a példaadó Ítéletet Kolozsvár lakossága számára. Az Ítélet ellen mind a vádlott, mind az ügyész fellebbezett. A megrövidített városi polgárok kétségkívül megelégedéssel láthatják, hogy a köz ellen vétő bűnösök megkapják méltó büntetésüket. (r• i-J Serédy Jusztinján hercegprímás a szegény házasulandók támogatásáról Budapest, április 28, Serédy Jusztómáfl bíboros hercegprímás úgy értesült, hogy a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat, illetve a vizsgálat költségei miatt némely helyen növekszik a vadházasságok száma. Mivel a nehézségeken a szegény jegyesek támogatásával, vagy tanácsadással legtöbbször lehet segíteni, felhívja a papságot, hogy ilyen esetekben a Karitas«, vagy más forrásból nyújtott segítséggel! legyenek a szükséges kiadások fedezésében a. szegény jegyesek segítségére
