Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-28 / 95. szám

19 42. Jtpn IC I s 2% MA: ELŐADÁSOK, ÜNNEPSÉGEK: A „Sáfársági hét“ előadásai. Tóth Imre vallástanár délután 6 órakor Sáfárkodás a társadalmi életben“ címmel tart előadást a Farkas-utcai református templomban. ÍUiWó Imre este fél 7-kor „Az össze­férhetetlenségi kérdés“ címmel tart előadást a .Mátyás király Diákház­ban. (Szabadegyetemi előadássoro­zat.) A kolozsvári Református Teológia estélye 8 órakor á Teológia díszter­mében, Makkai Sándor, Kiss Jenő, Jékely Zoltán. Mészáros Erzsébet a debreceni teológia kántusa és a ko­lozsvári Református Teológia ének­kara közreműködésével. A kolozsvári Református Nőszövet­ség előadásai az Iskolánkivüii Nép­művelési Bizottság munkarendjé­ben. Biró Sándorné ,,A gyermek játszani akar" cimmel tart előadást délután 6 órakor a Király-utca 22. sz. alatti iskolában. MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus, Kertben. (Majális-utca.) Az Országos Történelmi Ereklye Muzeum eddig még ki nem állított anyagának rendezése miatt a gyűj­temény további intézkedésig zárva van. Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya­utca 2. sz.) Nyitva: d. e. 9—1-tg, d. u. S—6-lg. Megtekinthetők: őskori, római, népvándorlás- és honfoglalás­kori gyűjtemények, római és közép­kori kőtár. (Képtár, fegyvertár es éremtár rendezés alatt.) A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Este 8 órakor Rossini „Sevillai bor­bély“ cimü operájának bemutatója. MOZIELÚADASOK: CAPITOL: Dr. Kovács István. (Ma­gyar.) EDISON: Egy csók és más semmi. (Magyar.) EGYETEM: Az ötös számú őrház. (Magyar.) RIO: Gyurkovics fiuk. (Magyar.) ROYAL: Behajtani tilos. (Magyar,) • URÁNIA: A csata. SZOLGÁLATOS GYÓGYSZER TÁRÁK: Szentháromság gyógyszertár. Unió­utca 2. Távbeszéiö: 21-52. — Keresz­telő Szent János gyógyszertár, Deák Ferenc-utca 9. Távbeszéiö: 15-68. --- Minerva gyógyszertár. Wesselényi- utca 28. Távbeszélő; 21-51. — Ma­gyar Korona gyógyszertár, Heltai- utca 3. Távbeszéiö: 27-92. — Elfoglalta hivatalát Vásárhelyi László dr. polgármesterhelyettes. Vásár­helyi László dr. polgármesterhelyettes, akin az elmúlt napokban sikeres műtétet hajtottak végre a református kórházból, felgyógyult és hétfőn már át is vette hi-' vatalát. — Katona Lajos dr. városi tanácsnok elő­adása a „Repülő Gárda Lövészegyesttlel“ kedd esti összejövetelén. A Repülő Gárda Lövészegyesület kedd esti szokásos összejö­vetelén Katona Lajos dr. városi tanácsnok tart előadást a lövészet fejlődéséről és cél­járól. Az előadásra vendégeket is szívesen lát a rendezőség. Az összejövételt minden kedden este 8 órakor tarja a „Repülő Gárda lövészegyesület“. — Három hónapi fogházbüntetésre ítélték a gondatlanságból okozott emberöléssel % á- dőlt s/,ainosfal\1 koresinárost. 1939 decem­ber 28-án este, Szamosfalván lángoktól lo­bogó ruháju asszony fordult ki a „sánta“ Pop Gergely kocsmájából, majd égő fáklya­ként rohanni kezdett a havasuton. A segít­ségére sietök az asszonyt az utszél méteres havába hempergették bele, de ez már nem segített rajta, kórházbaszállitása után ki- szenvédett. A tragédia előzményeként kide­rült, hogy Pop összeveszett feleségével s mérgében földhözvágta a kezében lévő, szesz szel teli üveget. A szétfröccsenő szesz a kály hától tüzet fogott és a lángok pillanatok alatt elharapództak ruháján. Pop Gergelyt gondatlanságból okozott, emberölés miatt vonta felelősségre a törvényszék. A régóta húzódó ügyben hétfőn hozott' ítéletet a bíró­ság. Miután a tanúvallomások szerint Pop egyébként jól élet feleségével,' a biróság, te­kintettel az enyhítő körülményekre, mind­össze három hónapi fogházbüntetésre Ítélte a korcsmámét, a büntetés végrehajtását azonban háromévi időtartamra felfüggesz­tették. üTetew IfrsjXG — Uj tisztikart választott a Nagybánya és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet, Tudósitónk jelenti: Az elhunyt Ajtai Nagy Gábor helyé­be most választott igazgatót a Nagybánya és Vidéke Fogasztási Szövetkezet. Uj igaz­gatónak Jankovszky Imrét választották meg. A tisztikar a következőképen alakult: igaz­gató Jankovszky Imre, elnök Szentpétery Ferenc, alelnök Oláh Sándor, tagok Koleszár István. Kremnitzky Lajos, Rozner István dr., felügyelöbizottsági elnök: Vátady Albert, tagok: Bartal József, Krizsán P. Pál. — AZ „AIDA1' UJ SZEREPOSZTÁS­BAN. A kolozsvári Nemzeti Színház má. JUs elsején, pénteken este uj szereposztás­ban mutatja be az „Aida" című nagyope­rát. A« „Aida" felújítása, alkalmából elő­ször lép a kolozsvári közönség elé P. Erdős Ilona és B. Szabó Zoltán, akik mindketten hosszabb ideig tartózkodtak tanulmány­úton Olaszországban a legkitűnőbb olasz mesterek irányításával. Az „Aida“ címsze­repét. Eöry Ilona énekli, akit ugyancsak most hall élsöizben a kolozsvári közönség. Az „Aida“ többi szereplői Lőrincz Zsuzsa, Király Sándor, Horváth László, Szári a ti József, Korinkay . György. Az előadást Vasxy Viktor vezényli. Oyrz&zlöe vegye Jz&a&t/u ßocrici BF? Vili. KáRPFCNSTCIN - U- 2/A A szentszéki japán követ kihallgatáson jelent meg Maglions bíboros-állam itkárnál Tátikán város, április 27. (MTI.) A Şte­fani Iroda jelenti: Maghone bíboros államtitkár hétfőn dél­előtt kihallgatáson fogadta Harada szentszéki japán követet. A követ megbízólevele átadá­sának időpontját, még- nem határozták meg. — Felhívás a kolozsvári Wesselényi Lő- vés/.egyesüiot összes női tagjaihoz A Wes­selényi Lövészegyesület felhívja ö -es nő­tagjait, hogy április 30-án, csütörtökön este 7 órakor az egyesület központi helyiségében (Urtió-utca 12.) megbeszélésre összegyűlni szíveskedjenek. A megbeszélés tárgya a nőt tornászcsapatok összeállitása. Babits József ékszerész és órásmester 30 év óta fennálló üzletét május 1-tól a Wesselényi-u. 32 szám alól álJ&elyeszi a Mátyás "király-tér 16 S&áEMM alá (Rom. Kath. Plébánia épület) „Igazi hőskort élünk át amelyben megszületik Nagymagyar- ország és Nagyfinnország!“ Heiskanen finn egyetemi tanár előadása Kolozsvárott a 1inn kultúra háborús életerői Kolozsvár, ápriiis 27. A finn-magyar ba­rátságnak, testvéri együttérzésnek és együtt­működésnek lelkes ünnepsége volt az az elő­adás. amelyet V. A. Heiskanen helsinki egye­temi tanár, a két testvéntemaet kulturális .együtt működésének lelkes apostola tartott Ko­lozsváron a Ferenc József Tudományegyetem meghívására. A finn vendég a finn nemzeti szövetség országos, elnöké vasárnap déliben érkezett meg Kolozsvárra. Az állomáson a Tu­dományegyetem több professzora, a tudomá­nyos élet kiváló előkelőségei fogadták a finn tudóst, aki az uj klinika épületében -zállott meg. Vasárnap és hétfőn több látogatást tett. Hétfőn délután fél 7 órára a finn vendég előadására zsúfolásig megtelt az érdeklődő közönséggel a Tudományegyetem aulája. A finn vendég az egyetem tanári karának kisé- rétében jelent meg. A Ferenc József Tudo­mányegyetem nevében Gyulai Zoltán profesz- szor, a matematikai és természettudományi kar dékánja üdvözölte német'nyelven. Köszön, hitte unnál a nemzetnek küldöttjét, muciit most a magyarsággal együtt rali-rétre harcol a közös ellenség, a hóhért: mm, ellen és föl­kérte előadásának megtartására. Hí iskancn professzor a közönség tapsai kö­zött magyar nyelven kezdte meg előadását. — Hálásan köszönöm — mondotta — a ko­lozsvári egyetem szives meghívását előadás megtartására. Különös örömmel jöttem ide, merI ahogyan egy érrel ezelőtt mondottam: „áli egyszer Magyarországon járt, hamar visszatér ide megint“. Visszahívja a természet szépsége, az ország sajátossága és ennek a népnek páratlan vendégszeretette. De bennün­ket, finneket idevonz még az a tudat is, hogu rokon nép vagyunk, akiket közös nyele, közös vér, ezenkívül pedig jelenleg n közös ellenség elleni küzdelem kapcsol egymáshoz. Hangoztatta, hogy a finnel és a magyarok közös sorsban Nyugat rrdöntrjzsai voltak, és tieee is azok a keleti barbár betörésekkel szem. ben. egymás sorsát a legnagyobb figyelem-mtl kísérik., örömük és szenvedésül kölcsönös. — Az. a lelkesedés — mondotta — mely téli háborúnkban és mostani küzdelmünk idején magyar részről áldozatos -• gitőkésztéchon nyi­latkozott meg, Finnországban ujjongó örömei váltott ki és ez még fokozódott akkor, mikor Magyarország ősi területeket kapott vissza régi földiedtől. Megemlékezett a kér nemzet közötti kultur- kapesolatokról. a nopirégilipn aláirt kü’ön knltinegycz'rényvő!. felemlítette, hogy az el­múlt télen háromszáznál több finn vett részt ee magyar nyelvtan folyamokon, több folyóirat magyar számot adott ki. tervbevették egy ma­gyar színházi és operákét rendezését, uj ma­gyar vonatkozású müveket jelentetnek meg. így a finn nemzeti szövetség, amelynek kép­viseletében jött, jelenleg egy magyar irodai-mi antológiát készeit elő, egy másik munkát a ■nagy magyarok életéről és egy ftannyelvéi ma­gyar történetet. Szerkesztésében indul meg egy „Finnország“ eitnii. gazdagon illusztrált magyarnyotvii folyóirat, amelynek első olda­lait, magával is hozta. A mult évben rende­zett rokónnépek napján a finn köztársaság elnöke és a miniszterelnök is megjelentek s ugyanakkor Magyarországon is hasonló nagyszabású ünnepség volt. líozölt« Heiskanen professzor, hogy felha­talmazást kapott arra, hogy a finn Icépoiselő- liáz elnökének es a finn kultuszminiszternek liárözlefét is (eladhassa a közös ellenség elle ti harcoló rokon magyar népnél-. Magyarnyelvű bevezetője után. amelyet sokszor szakitoţt n:eg a közönség tapsa, né­met nyelven tartotta meg előadáséit Fi tenor- szag kulturális fe jlődéséről és háboríts kultu­rális tevékenységéről. A finn kultúrálj- életet a legnagyobb mértékben befolyásolta az, hogy I innország < Oü even át Svédország autonóm részé e- 111) éven át orosz nagvherceg-ég volt es csak g.-T éré független állam. Az oro-z idők- Ikui meg viszonylagosan szabad volt és fej­leszthette kultúráját. 1917 december fi án • mondották ki az ország függetlenségét és 1920-ban pecsételték meg a megkötött béke­szerződésben, Szerencsétlenségre a felszabadí­tó háború polgárháború i- volt, a brrlokos- osztá.yok és a szegény ti ép rétegek közötti nagy szakadék e< különb-ég miatt. . I felsőbb osztályok és a hivatalnokok legtöbbje svédül beszelt és még csal.- növelte az ellentéteket. A szabadságharc mély nyomokat, hagyott a nép gondolkozásában, az. elmutt két évtized «“Mt azonban a setéket jóformán teljesen be- gyógyitották. úgy, hogy Finnország az elmúlt trim teljes egységben sorakozott fel te: ellen­ség elh’n. Ismertette a tudós előadó azt u laetglruas gazdasági átalakulást és fcjlfjeléet, a me íven a független Finnország átment és arne'ynek so­rán például mezőgazdasági termelését meg­sokszorozta. Párhuzamosan haladt az ipari fejlődés is. uj utak és városok épültek é- a javuló gazdasáei helyzet azután lehetségessé tette a kulturális élet emelését, is. .4: iskolák szánig JÜJT-tÓl mégnégeeszerezőelödt. ee föi-lo- lále kétszeresére eiiielkcde-tt. A nők nagv számmal tódulnak a főukolákra. az egyetemé hallgat fik hârtiilor szó za' -ka nő. Céltudatosan fejlesztették a testnevelést.- busz évvel ezelőtt sz.az sporttelepük volt. ma már Öhzáz a -port­telepek .száma. •- Finnország kultúrája - mondotta a finn professzor — természetesen .nem na­gyon régi, nem olyan régi, mint a magyar- kultúra. de sokkal idősebb, mint a finn füg­getlenség. így például az egyetem 5 hónap­pal ezelőtt ünnepelte 300 éves jubileumát és a technikai főiskola H év nyílva ünnepli egy évszázados jubileu »lát. A finn-nyelvű magasabb kultúra újabb keietü és csak nehéz harcok után fejlődött ki. A svéd időkben az előkelő réteg a svéd nyelvet vette át, később azután az orosz nyelv is széles körökre terjedt el és csak az alsóbb néprétegek beszéltek finnül, míg a vezető osztályok ellenszenvvel kezelték a finn nyelvet. A papok és a nemzetükhöz ra­gaszkodó kisebb hivatalnokok közül indult ki a nemzeti mozgalom, a finn kulturfront. Az egyetemeken mintegy negyven évvel ez­előtt kezdték meg a finn-nyelvű előadásokat.. Felemlítette, hogy amikor ö S7 évvel ezelőtt egyetemi tanulmányait megkezdte, még csak öt előadást hallgathatott , finn nyelven, a többieket svédül. Ma már az egyetemi nyelv kizárólag a finn. és az összes tudomány­ágakban jelentek meg finn-nyelvű, munkák.. A kulturális fejlődést természetesen nagy­mértékben akadályozta az állandó háborús veszedelem. A függetlenség védelme érdeké­ben Finnország legnagyobb gondja katonai hatalmának fejlesztése colt. Az ország je­lenlegi életére a háború nyomja rá bélyegét, hiszen lakosságának 17 százalékát kellett a mult nyáron mozgósítania és minden ereje közvetve, vagy közvetlenül a hadsereg szol­gálatában áll. Finnország azonban annak tu­datában, hogy egy kisnemzet hatalma első­sorban kulturális jellegű és ép pin ezért el van határozva arra, hogy létének igazolá­sát kulturális vívmányokkal is igazolni fogja. Háborújával sem harci dicsőségre törekszik, hanem csak nyugalomban akar élni, hogy nemzeti kultúráját fejleszthesse. A harcok után mindig azonnal megkezdte a békés munkát és ezt a legnehezebb körül­mények között is folytatta. A nemzett föl­szabadulás nagy lendületet adott a tudomá­nyos kutatásnak, különösen a nemzeti tu­dományoknak. A népköltészetet, a nyelvet, a nép életét és a rokonnépek életét is erő­teljes tudományos munkával dolgozzák fel. A finn irodalom is rendkívül gazdagodott. Az állam minden lehelöt megtett ezen a téren. A finn nép a legnagyobb büszkeség­gel tekinthet népi költészetének alkotásaira, Így például a Kalevala, a világ legnagyobb egységes népdalgyüjteménye. Húsz évvel ez­előtt alakult meg egy nagyobb alapítvány, a Kordelin-alapitvány, öt érvet ezelőtt léte­sítették a finn kulturalapot kétszázezer finn adományából, tehát az egész nép együttmű­ködésével. Szép jövő mutatkozott a finn kulturális élet előtt, amikor 1939 telén bekö­vetkezett az uj háború. Három korszak telt már el azóta: a téli háború ideje, a moszkvai béke és a mai háború közötti periódus és azután a mostani háború. A harci kot sza­kokban természetesen a nép kulturális élete jóformán szünetelt és csak egyes acéltdegü kulturszemélyiség folytathatta munkáját. A moszkvai béke után a meg próbált atott ország újjáépítése, a karjalai menekültek elhelyezése volt a fögond. de ujraébredt a kulturális front is. A szellemi élet emberei, mihelyt a katonaságtól hazakerültek, azon­nal megkezdték munkájukat és többek kö­zött egy uj technikai tudományos intézetet létesítettek. Az uj háború azután ismét megakadályozta a továbbfejlődést. A finn élet, most a nagy küzdelem jegyeben áll. A tudományos intézetek azonban folytatják munkájukat s főképpen a háború szolgálatá­ban. Vértanén professzor, az európaihirti tudós újabb fölfedezéseket tett és Vuorinen finn. tudós eljárást talált, fel a cukor fából való készítésére. A finn fiatalság lelkesen küzd hazájáéit, közben azonban — amennyi­re a lehetőségek megengedik — a kultúra iránt is érdeklődik és megtörténik az. hogy egy frontkatona rövid szabadsága ideje alatt leteszi a doktorátust és azután vissza­tér a harctérre, hogy szolgálatát tovább teljesítse. Előadását ismét magyar nyelven fejezte be. Finnország nem dicskedhetik valami jó élelmiszerellátással, de a finn nép minden áldozatra'kész, mert tudja, hogy igazi hős. kort él át, amelyben történeti igazságtalan­ságot tesznek jóvá és amelyben nagy szövet­ségeseink és fegyvereink erejével eltöröltetik a közös ellenség, a bolsevízmus hatalma és megszületik' Nagymagyarország, Nagy finn- ország és a finn-ugor népek boldogabb jö­vője. Ezért van az, hogy felemeljük fejün­ket. ápoljuk nemzeti műveltségünket és a rokon népek iránti barátságunkat, akkor, amikor még az ágyuké és a légi bombáké a szó. Inkább akarunk lenni soványak Nagy- .1finnországiján, mint kövérek Csonkaflnnor- szágban — fejezte be magyar zárószavatt a közönség szűnni nem akaró tapsai között. Az előadásért Gyulai Zoltán egyetemi dé­kán mondott köszönetét. Testvéri szeretetrOl és háláról biztosította a tudós tinit vendéget és fölkérte a hallgatóságot, hogy a finn professzor keddi. geofizikai kérdésekről tartandó előadását hallgassa meg. g. j., u / / REGGEL: » KELETI VJS AG Ez P DELBEN. MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents