Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-03 / 76. szám

Az Erdélyi Párt képviselőinek húsvéti beszámoló körútja

KoJazsmár, április 2. Az Erdélyi Párt képviselői a parlamenti szünetet és a húsvéti ünnepeket arra használják fel, hogy beszámolókat tartsanak, részt vegyenek a tagozatok ülésein és meghallgassák a magyarság időszerű kérdéseit. Az Erdélyi Párt megalakulása óta legfőbb céljául' tűzte ki, hogy a nagy magyar tömegekkel minél szorosabb kapcsolatot tartson fenn és minden jogos kívánság teljesítése érdekében közbenjárjon. Ez jellemezte a párt parlamenti és parlamenten kívüli munkásságát, amelynek tárgyilagos szellőimét az ország egész közvéleménye elismerte.

A húsvéti beszámolók során Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, a párt ügyvezető a 1 elnöke Ka lot »szegen tart. beszámolót. Csipák Lajos és Gaál Alajos képviselők a Székelyföldet látogatják meg, ahol számos községben beszámolót tartanak és panasznapot rendeznek. Április 7-én husvét harmadnapján a szilágyságban Öwenrálasztmányi gyűléseket rendez az Erdélyi Párt, A szilágyság! gyűléseken igy többek között Varsóié és Kraszna községekben báró Braunecker Antal és Nifirő József képviselők mondanak beszámolókat. Április 9-én Dóson az Erdélyi Párt Szolnok- Doboka megyei összválasztmány tart ünnepi gyűlést,, amelyen a központ kiküldöttei is részt vesznek. A pártközpont részéről hászld Dezső és Vénáséi József képviselők, valamint Pált György dr. országos főtitkár utazik Dósra- Ezen a gyűlésen az Erdélyi Pari most behívott Szolnok-Dohoka megyei képviselői Szi- b*Stlri Ferenc és Fehérvárt/ Károly is beszámolót tartanak.

Az Evangélikus Nőszövetség templomi hangversenye

Kolozsvár, április 2. A kolozsvári Evangélikus Nőszövetség április elsején este magas- szál vonal n templomi hangversenyt rendezett az evangélikus templomban. Jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy a Nőszövetség hí ven hagyományaihoz, munkaévében már a második komoly hangversenyét tartotta. A műsoron schütz-, Bach-, Händel-, Liszt-, Vitali-rafivek szerepeltek. Kárpáti Emil Bach G-moll Pre- Indinmát. és Fugáját játszotta, majd Liszt B-A-C-H című müvét. Bachot elmélyedéssel, komoly kidolgozással tételről-riételre, Liszt romantikus, Bach emlékének szentelt müvét gazdag regiszterecéssel, színesen, kitűnő technikával játszotta. Az est kimagasló eseménye Szegő Julia Schütz-Bach éneklése volt. Ez a nagy zenei intelligenciájú, pompásan iskolázott énekesnő nemcsak kiváló stílus-érzékkel énekli a reformációi korszak zenei inteliigen- eiát követelő müveit, hanem mély álérzés-sel is adja elő. Markos Albert Vitali nagy koncertdarabját játszotta bravúrosan, csillogóan. Ezt » művészünket gyakrabban szeretnék hallgatni. A Vitaü-koncert érzésben, dinamikában gazdag szépségeit olyan egyenletesen, Kitünően hozta ki, hogy a hegeduirodaiom sokféle müvével remekelne bizonyára. Páter Gusztáv Bach két lelki dalát énekelte finom kidolgozással, mély hittel. Kitűnőstilusérzéke, pompás hanganyaga dalénekes pálya felé mutatnak. Az estnek külön élménye volt Ver- sényi Ida énedflmiüvészete. Különösen Händel Messiásának nagypénteki nagy áriáját énekelte igen szépen. Nemesveretü altliangja, kitünően érthető szövegkiejtése, zengő gazdag organumu muzikalitása meglepte hallgatóit. A kíséretet Ülő Mária és Rosier Ödön Iá“ ás el stílusosan.

t n vh e. bîztos h o t h a jI<>

KÉT FILLÉR A CIPÓIGÉXYLÖLAPOK ARA

Kolozsvár, április 2. Kolozsvár város Közellátási Hivatala ezúton közli, hogy a cipö- lgénylőlapok ára ezentúl 2 fillér lesz. mindaddig, amig az állami Ingyenes nyomtatványok megérkeznek.

A Közellátási Hivatal ezúton hívja fél a nagyközönség figyelmét arra, hogy vannak még forgalomba ingyenes nyomtatványok, amelyet egyes egyének és intézmények tartottak vissza, hogy azt. igényléseiknél felhasználhassák. JBzen régi mintájú Igénylőlapok továbbra is ingyenesek lesznek, azt pénzért senki sem vásárolhatja meg sem magánosoktól, sem a tisztviselőktől. Kizárólag azokért az igénylő lapokért kell a 2 fillért kifizetni, amelyekre a több felső sarokba keretbe van nyomtatva az ár.

A Közellátási Hivatal mindkét nyomtatványt elfogadja, de ismételten figyelmezteti az igénylőket hogy csak azokért az Igénylőlapokért adjon 2 fillért, amelyekre az ár rá ran nyomvaJó llár.Qa HÚSVÉTI

ITALSZÜKSÉGLETÉT

nálam vásárolja

Összesmagyarországielitgyárakgyártmányaikkal képviselve. Állandónagy raktár speciális borok-, pezsgőn-, likőr- és pálinka különlegességekben.

HERCZEG JÓZSEF, DEÁK FERENC-UTCA 6-8. SZÁM

___. _______ / ________________________________

Mit tartalmaz a háztulajdonosok és a lakók viszonyát rendező városi szabályrendelet ?

Kolozsvár, április 2. A váhos vezetősége a háztulajdonosok és a lakók viszonyának un. bályoiására még az elmúlt évben szabályrendeletet készített. A szabályrendeletet véleményezés végett felterjesztették az igazságügyi nríhűsztériumhoz, ameliy a szabályzat egyes rendelkezéseinek módosítására utasította a város vezetőségét. A módosítás meg is történt és a város törvényhatósági kisgynlése és törvényhatósági bizottsága az elmúlt napokban általánosságban és részleteiben is letárgyalta és elfogadja a szabályzatot.

A szabályrendelet 08 szakaszból áll s pontosan körvonalazza a háztulajdonosok és bérlők jogviszonyát és a bérleménnyel kapcsolatban fölmerülő összes kérdésekben rendelkezik.

A szabályrendelet szerint bérleti és . albérleti szerződést szóval, vagy bármilyen írásbeli alakban leltet kötni, amennyiben a törvény szigorúbb alakszerűséget nem kivan, lía a felek megál l a jKxLásából más nem következik, a bérletet éves l*érletnek, az albérletet havi bérlétnek kell tekiuteni. A bérlet éves, vagy havi jellegét ni agába véve nem érinti az, hogy a bért. milyen időszakokban fizetik.

t házhaszonbérleti szerződést Jó napon belül a polgármesternek kell bemutatni, Ház.ba- szonbérliőnek olyan személyt tekint n szabályrendelet, aki több bérleményt magában foglaló házat, vagy háznak több bérleményéből álló részét ellenértók fejében abból a célból lesz át. hogy bérbeadás utján hasznosítsa.

Külön szakasz intézkedik a kapuzárásról és a csengőha«ználatról. A ház kapáját október elseje és április 30 között este 10 órától reggel ti óráig, május elsejétől szeptember 30ng pedig este 10 órától reggel 5 óráig, a nyári

Marosvásárhely, április 2. Többizben megemlékeztünk már arról az áldatlan állapotról, amely Marosvásárhelyen a színház kérdését jellemezte. Amíg ugyanis a kisebbségi években minden évadban megtalálták ügyes igazgatók a módját annak, hogy pehánv hétre felüssék sátorfájukat, addig a hazatért. Maros- vásárhelynek az elmúlt év nyarán lezajlott kétes értékű színházi idény óta nam nyílt alkalma arra. hogy a magyar szó csengésében gy ön y ö r köd hessen.

Az illetékes központi hatóság az ismert Thuráe\y szintársulatának utalta ki Marosvásárhelyt. A színház, amelyről különböző székelyföldi és bácskai városokból egészen jő hírek érkeztek, a magyar színházi kultúra igazi terjesztőjének bizonyult és a magyar dráma- irodalom gyöngyeinek előadásával igyekezeti mindenütt pótolni azt a hézagot, amelyet a kisebbségi színház a körülmények miatt nem tudott betölteni. Kiváló előadásokban hozta szilire a darabokat s a közönség elé kerültek mindenütt nemcsak selejtes értékű operettek, hanem a komoly színpadi irodalom értékei if.

Társulat ran, helyiség nincs

Marosvásárhely szióházkérdése ezzel elin- tézcttne.k látszott. Nem volt semmi kétség aziránt. hogy az, egyre jobban fejlődő város a legmelegebb szeretette! fogadja a társulatot a a színház estéről-estére pótolni fogja a sokáig nélkülözött színházi kultúrát. Arra azonban nem számították az érdekeltek, hogy a társulat és a közönség még nem elég a színház megnyitásához, mert ahhoz helyiség is kell, magyarán mondva — színházra is szükség vall.

Marosvásárhelynek három olyan helyisége van, amely ebben a tekintetben számításba jöhet. Az egyik a zsidó kulturház nagyterme., amely annyi éren keresztül adott helyet a kisebbségi magyar színháznak. Minthogy azonban ezt a helyiséget ma is a „mogendov d“ jelképe, distiti s a mozi bérlőjének megszakít, hatatlan szerződése van a tulajdonos zsidó hitközséggel, a terem nem kínálkozott alkaliddíszámítás tartama alatt este 11 órától reggel 5 óráig zárva kell tartani. A kapuzárás után történő kapunyitásért dijat kell fizetni. A háztulajdonos lakóit elláthatja kapukulcs- esal, de azt tőlük bármikor visszavonhatja. Azoktól a lakóktól, akiknek a háztulajdonos kapukulcsot ad, knptikulós megváltási, dijat szedhet, de, két pengőnél nagyobb összege; nem kérhet epen a rímen. A kapupénz megváltási díj a házfelügyelőt illeti. Azok a bérlők, akik hivatásuknál fogva kénytelenek kapuzárás után ki- és bejárni., saját személyükre, a kapukulcsot díjszedés esetén, havi 50 fillér átalányösszeggel m egvdtlhatjál'.

Érdekes a szabályrendeletnek az a rendéit" kozé.se., amely megállapítja, hogy házfelügyelő, vagy házmester csak olyan személy lehet, aki az 1039. évi IV. törvénycikk hatálya alá nem tartozik, tehát zsidónak vem tekintendő személy. Kapunyitásért éjjel 12 óra előtt 10 fillért, 12 óra után pedig 20 fillért szedhet a házmester. Éjjeli mánkat végző személyek ré. szőre történő ka puny i tűs dija 10 fillér. Két., vagy több személy együttes he- vagy kibocsátása esetén éjjel 12 óra előtt 20, éjfél u’an pedig 30 fillérnél több kapupénz nem. illett meg a házmestert. Ugyanahhoz a család bace I tartozó és ugyanabban a bérleményben lakó személyek együttes be- és kibocsátásuk eseté- ben a bérleményüket magában foglaló épületben csak egy személy utóm kötelesek kapu- pénzt fizetni, Hivatalos eljárásban lévő' hatósági közegek, valamint a m. kir. posta és távírda szolgálatában lévő alkalmazottak e« a reggel 5 óra után távozó lakók kapupénzt nem fizetnek.

A szabályrendelet további szakaszai általános rendelkezéseket tartalmaznak.

utasnak az uj magyar színészet hajlékául. A másik helyiség a Közművelődési Ház hangversenyterme, amelyben már játszott színház az elmúlt idők lien, de ennek színpada teljesen alkalmatlan nagyobb műszaki, és díszlett felkészültségű előadások megtartására. Öltözőhelyiségei sincsenek, ami Heti pedig a gyönyörű hangversenyorgona sem arra való, hogy színpadi építkezéssel zavar ják csendes magányában. Egyébként- ebben a teremben is rnozt működik.

A harmadik helyiség maradt fenn tehát, a Transylvania szálló épületében lé.vö színházterem. Ebben is mozi működik ugyan, de kellő időben még lehetett volna gondoskodni arról, hegy a színház céljaim a terem rendelkezésre álljon. Az őszi hónapokban ugyan is üres volt a terem, mert a tulajdonos bizonyos okok miatt a mozgóképüzemet nem akarta megnyitni. Tharőczynah tehát már akkor lépéseket kellett volha tennie Marosvásárhelyen aziránt, hogy a szükséges temet biztosítsa a maga számára.

A színigazgató azonban bízott abban, hogy ha a város tizezer pengő támogatást biztosított. számára, akkor nyilván helyiséget is ad a színházunk s igy nyugodtan várta azt a napot, amikor megkezdheti a több hónapra tervezett marosvásárhrlyi idényt. Közben azonban az. történt, hogy a város a társulat igazgatójának élénkségében hízott és biztosra vette, hogy annak már kötése van valamelyik helyiség tulajdonosával, illetve bérlőjével. Teltek a hónapok s amikor arra került, volna a sor. hogy Thuróezy társulata megkezdje az előadásokat Marosvásárhelyen, ki derült, hogy van ugyan közönség és városi támogatás, de nines színházi helyiség.

Egyezkedés a bérlőkkel

Ekkor kezdődik meg a hosszú hónapokig tartó tárgyalások a színházi helyisó* k mozis, bérlőivel. Minthogy az idény már előrehaladott volt s mindegyik mozgósztnház lekötötte a maga műsoranyagát, csak tetemes összegű trlfpési dij ellenében volt hajlandó átadni

19 4 2. APU IC I S 3

helyiségéi a színtársulatnak. Végűi is magit Májay polgármester vatta kezébe a «dolgot és sikerült a Transsylvania. mozgó bérlőjével megállapodnia abban, hogy május ehejét/fl, két hónapra átadja a termet Thnrórjsy társulatának. A bérösszeg biztosításául a bérlő lekötötte a. város tizezer pengős segélyét s Így most végre színházhoz jut Marosvásárhely.

Nyitvalevó' kérdés azonban, hogy a társulat be tudja-e váltani a szerepléséhez fűzött reményeket. Marosvásárhely ugyanis, — amint már efulitettük, nem csak lakosságának szá mában, lunem kultúrájában is mind jobban fejlődik s igényei is ehhez képest alakulnak. Remélik azonban, hogy Thuróezynak sikerül olyan társulatot, hoznia a székely fővárosba, amely aztán méltó lesz a hozzá fűzött reményekhez.

Marosvásárhely sziaháakérdése pedig meg’ érdeniM a komoly munkát, és a nagy teljesítményt. A legtisztább magyar nyoítrterület központi fekvésű, fejlődő városáról van itt szó, amelynek vezető szerepet kell vállalnia nemcsak gazdasági, hanem kulturális téren is. Ezt pedig komoly és jó magyar színház nélkül nem lehet elképzelni. d. i.

HOSSZAS SZÜNET UTÁN ÚJBÓL MEGJELENT AZ „ERDÉLYI ISKOLA“ CIMÜ

NEVELÉSTUDOMÁNYT FOLYÓIRAT

Az ,JSrdélyi Iskola“ c. neveléstudományi és népnevelő folyóirat hosszan szünetelés után ismét megjelent. Utolsó szánra a bécsi döntés előtti nyáron látott- napvilágot, A lap alapítása Márton Áron püspök nevéhez fűződik, A kisebbségi sorsban a mindenéelölről szorongatott magyar iskolát és a népművelést akarta megsegiteui. Megbízható irányítója volt a keresztény és magyar nevelésnek. Az „Erdélyi Iskola“ a tanító és népnevelő kezében könyvtárt pótolt, mert vaskos füzeteiben készen hozta mindazt az anyagot,, amihez akkor nem lehetett hozzányúlni, beszerzésére pedig kisebbségi nevelő anyagi okok miatt nem gondolhatott.

Az uj tJBrdélyi Iskola“ első «zárna 128 oldalon, finom papíron, tetszetős kiállításban most hagyta el a sajtót. Veress Ernő szerkesztő bevezetőjében indokolja a lap megjelenését s Ismerteti az uj helyzet adta célkitü- zéscit. A folyóirat pedagógiai részében magvas tanulmányt olvassuk Laczka Alajostól „Szakoktatásunk függő kérdései“ címmel. Biró Béla erdélyi népművészetünk értékesítéséről ír a rajzoktatás keretében, Bálint Zoltán több lélektani szemléletet kivan az iskolába, vitéz SzŐnyi Sándor a túlterhelés problémáját dolgozgatja, mig Kari János az uj magyar iskolát ismerteti, Kiss Károly az Erdélyi Magyar Tanítóegyesületek Szövetségét ajánlja. Időszerű Pataki. József cikke a cser. készeiét, ni feladatairól Erdélyben, valamint Heinrich László: „A természettan és vegytan tanítása Erdélyben“ eimii szakdolgozata.

A népnevelő részben együtt, tatáljuk a népművelés elméletét, gyakorlatát és ke Mólt tárát. ■ Újszerű szempontjaival kiemelkedik Gerencsér István „Magyar nép — magyar műveltség“ eimii nagy cikke.

Frissek és időszerűek: Dán ni. Károly: „Az egyetemi ifjúság szerepe a népművelésben“, Csaba jenő: „A magyar helységnevek gyűjtése“, Szűcs Ferenc: „Az imádkozó magyar nép“, valamint Barátit' Béla: „Caládismeret“ c. cikke. Népi problémákkal foglalkoznak: Kassai Lajos, Szűcs Ferenc és Erős Alfréd,

Ugyancsak a népnevelő részben két teljes előadás-műsort találunk több előadáshoz, magyarázatokkal, heszédvázl irtokkal, előadandó versekkel, énekekkel, mesékkel éspedig két tárgykörből: „Erdélyi sors — magyar sor,1' é* ,,Otthoné.pités — nemzetépités“.

Mind a pedagógiai, mind a népnevelőre“/.! gazdag rovatok egészítik ki.

Az „Erdélyi Iskola“ évenként négy ((‘gyenként nyolc Íves) füzetben0 jelenik meg. Évi előfizetése 8 Pengő. Egyes szám ára 2 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Magyar-utca 38.

Leventék olfollák el ni orn«ii(lec«í ertlólöcekel

Marosvásárhely, április 2. Orossidscs község határában eddig még ki nem derített körülmények között kigyulladt az egyik erdő és a száras avaron a lángok gyorsan elharapóztak. Néhány perc múlva már nagy terület állott lángokban. Orbán József igaz- gató-tanitó, a község tűzoltóparancsnoka, a leventékkel sietett a tűz megfékezésére. Minthogy víz seholsem volt a közelben, az égő fatörzsek kioltására gondolni sem lehetett. A leventék kapákkal voltak felszerelve, s földhányásokat emeltek. Néhány óraI meg feszitelt munka után sikerült megfékez- niök a tüzet.

Alighogy ez a tűz elaludt, a szomszédos erdő széle gyulladt, ki. A derék leventéknek azonban ezt a tüzet is Sikerült eloltaniok. Mindkét erdörész Kemény János báró birtokaihoz tartozik, A kár jelentékeny.

JÖ ÁRU ES JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK

A marosvásárhelyi szinház ügye a kísérletektől a megvalósulásig