Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-26 / 94. szám

19 42. At*Ul£IS 26 Kiez&ri Ursula Á Darányi Kálmán-Diákház Egy nép életképességét, egészségét mutatja a legvilágosabban, hogy mennyi gondot fordít ifjúságára. Bizakodással és örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy a magyar sors mai nehéz próbái között egyre több jelét adhatjuk '■ér egyrá- több jelét láthatjuk a magyar ifjú­ságról való gondoskodásnak. Csak nemrég ol­vashattunk meglepő adatokat az ország egy­házi és állami középiskoláiban megindult te­hetségkutató munkáról, amelynek eredménye­képpen többszáz tehetséges, szegény magyar ifjú végezhet egyelőre középfokú, később pe­dig főiskolai tanulmányokat a társadalmi gyűjtés és Önmegadóztatás révén megterem­tett egyházi és állami ösztöndíjak segítségé­vek Vagy gondoljunk csak a tengelyhatalmak lés a szövetséges nemzetek ifjúságának Wei- marban és Firenzében, megtartandó szellemi olimpiájára. Ezen az olimpián kétszázötven levente kimondottan a népből megújuló ma­gyarságot, magyar műveltséget, magyar életet fogja bemutatni ünnepélyein, estélyein, ének­kari hangversenyein és a szellemi olimpia többi alkalmain. És gondoljunk végül arra a hatalmas magyar ifjuságnevelő mozgalomra, amely egyházi és állami kezdeményezésből népfőiskolákkal hálózza be az egész magyar hazát. Hány száz és ezer földműves és mun­kás ifjú ébred reá egyéni és közösségi hiva­tására és szerzi meg magának a megismétlődő tanfolyamokon a hivatása betöltéséhez szüksé­ges szellemi, lelki készséget! Ebben a mind erőteljesebb ifjuságnevelő munkában újabb jelentős állomás a Darányi Kálmán-Diákház: ugye. Ügy ez, melyért ma egységesen dolgozik a magyar állami, társa­dalmi, politikai és gazdasági élet minden ön­tudatos vezetője, de amelyért országszerte ezer meg ezer fiatal magyar is lelkesedve küzd, áldoz és mozgásit minden magyar áldo­zatkészséget. A Darányi Kálmán-Diákház Budapesten épüli és hatszáz magyar diáknak nyújt nepi- csak otthont, hanem egyúttal lelki, szellemi nevelést is. Értékesebb, hivatástudattól átha­tott, a lélek és szellem fegyvereivel, de egész életével magyar népet szolgáló magyar érlel­ni is éget akar nevelni a Darányi Kálmán- Diákház. Diákjait az egész ország területéről fogja összegyűjteni, elsősorban a legszegé­nyebb és legtöbb gyermekes magyar családok­ból, hogy minél több magyar tehetséget ment­sen meg a nemzet számára s belőlük magyar értékeket neveljen. Ha a terv valóra válik, akkor a Darányi Kálmán-Diákház az ujszel— lernü es lelkületű* magyar értelmiség egyik leg­nagyobb és legszebb otthona lesz. A terv pedig gyorsan halad a megvalósulás felé. Csak nemrég, március 1-én .sugározta szét a magyar rádió azt a magasszinvonaltu ünnepélyt, amelyen akkori miniszterelnökünk: Bárdossy László és Kuvasz László tartottak előadást es indítottak el a Diákliáz megterem­tése érdekében lefolytatandó országos gyűj­tést. Azóta Budapest Székesfőváros 2000 négyszögöles telket adományozott a Darányi Kálnum-Diákház céljára, a négy és félmillió pengős költségvetés kétharmad részét részben a kormány, részben pedig a magyar pénzügyi és gazdasági intézmények vállalták. A költségvetés egyharmadát társadalmi gyűjtés utján fogják előteremteni. A gyűjtés különböző névértékű tégla jegyekkel történik, amelyeknek a terjesztéséhez a belügyminiszté­rium már hozzájárult. Őszinte öröm kell hogy eltöltse az ifjúság minden igaz barátját, ami­kor egy ilyen ifjúsági intézményünk, irányá­ban annyi oldalról megnyilvánuló áldozat­készséget és pártfogást tapasztal. Hányszor kapott csak lekicsinylő szavakat és semmit­mondó vállveregetéseket a mi ifjúságunk, há­nyán meg hányán nyomorogtak főiskolai ta­nulmányaik idején szörnyű lakás- és ellátási viszonyok között! A Darányi Kálmán-Diák- haz világos bizonyítéka annak, hogy egyre nagyobb mértékben sikerül összefogni a nem­zet erőit éppen a leendő magyar vezetőréteg, az értelmiségi ifjúság nevelése és gondozása érdekében. Nem egy nagy magyar gondolkozó állapította meg, hogy a magyarság a nemzet­nevelés ügyével áll, vagy bukik. A Darányí- Diákház és a vele kapcsolatos hatalmas ma­gyar megmozdulás is azt mutatja, hogy a ■tnagyarság meg fogja állani a helyét az uj évezred küszöbén, mert még a világrészek há­borújának idején is, maga is harcban állván a külső ellenséggel, gondoskodó szeretettel for- äu\as ifjú nemzedék ft>lé s céltudatosan ne­veli, építi bennük az uj, a népi és szociális Magyarországot. A Diákhaz neve is egy olyan nemrég, el­hunyt nagy magyar államférfi emlékét örö­kíti meg, aki vármegyei tisztv illőségtől kezd­ve a miniszterelnöki székig a népi és szociális Magyarországért dolgozott, küzdőit és — rop­pant össze, akárcsak elődje, Gömbös Gyula és nagy utódja, Teleki Pál. Darányi Kálmán, még mint földmivelésiigyi miniszter, komolyan szembenézett az idegen kezekben levő nagy­tőke és a feudális nagybirtok szövetségével és nagy szavak helyett egy olyan agrárpolitikát indított meg, amely miniszter utódaira nézve 9 mai napig is irányadó: a földbirtok igazsá­gosabb elosztása, á telepítés, hitbi zománvok felszabadítása, a gazdasági munkavállalók nyomorúságának enyhítése, akár az értelmi­séghez, akár a munkásokhoz tartozzanak is, s előkészületeket tett a gazdatársadalom nagy­szabású szaknevelési rendszerének kidolgozá­sára. Mint miniszterelnök, Ausztria visszacsa­tolása idején, lépést tudott, tartani az előre­törő német és olasz külpolitikával, de lefelé is levonta az uj idők ''tanulságait: kiterjesz­tette a választójogot, de ugyanakkor megerő­sítette a kormányzói hatalmat s egyenjogúsá­got adott a felsőháznak. Az első zsidótörvény meghozásával pedig egy olyan folyamatot üi- diiolt el, amely, ha lassan is, ue egyre hatá­rozottabban szorítja ki a nemzet élettevékeny­ségeinek területeiről ezt a magyarság érde­keivel ellentétes irányban dolgozó & szervez­kedő fajt. Egyéni életében példásan tiszta erkölcsű, minden gyanúsítást lehetetlenné tevő férfi volt, aki azonban nemcsak önmagával szem­ben tudott könyörtelenül következetes lenni, hanem a közélet minden tényezőjével szemben is, és a legkeményebben lépett fel minden közhivatali visszaéléssel szemben. A bürokrá­cia lélektelenségével, hatalmi önteltségével és fontoskodásával szemben a magyar közigaz­gatást a nemzeti szolgálat jegyében akarta ujjáteremteni. A nemzet nagy kérdései között szivén vi­selte az ifjúság ügyét is s nem egyszer töltött órákat a magyar ifjúsági mozgalmak ügyeinek tárgyalásával. Érezte és hangsúlyozta, hogy sürgősen cselekedni kell a földműves, a mun­kás és értelmiségi ifjúság nevelése érdekében. Egyénisége és munkássága sugalmazta az épülő Diákház intézőbizottságának, hogy az ő nevéről nevezzék el az ország legnagyobb diákotthonát. Darányi Kálmán neve ezzel egy olyan intézmény homlokára kerül, amelynek célkitűzése méltó a névadóhoz, s egyúttal örök emléket állít egy olyan nagy magyar állam­férfinak, aki nemzeti felemelkedésünk utján a nemzetnek való szolgálatában égett el. Az elkövetkező hetekben Erdélyben is meg­indul a gyűjtés a Darányi Kálmán-Diákház javára. Középiskolás és főiskolás diákok jár­ják be Erdély városait és falvait, hogy egy- pengös, tizpengős és százpengős téglajegyek elhelyezésével az erdélyi magyarság hozzájá­rulását is biztosítsák a hatemeletes és hatszáz diákot magába foglaló Diákház megteremtésé­hez. Az óriási mértékben folyó magyar ifjn- sági munkának, az egyre nagyobbméretii te­hetségkutató és mentő egyházi és állami tévé­kért ységnek ez a Diákház lesz egyik szép ko­ronája. Falai között otthoni találnak majd erdélyi diákjainak is, de a hatszáz diáklakóval együtt újabb otthonra . talál az az örök ma­gyar szellem és az a tősgyökeres magyar élet­forma, amelynek egyre több jelét, látjuk im­már nemcsak a magyar ifjúsági, hanem az egyetemes magyar életben is. Tizenötmillió pengő adót fizetett be a mult évben Kolozsvár polgársága Kolozsvár, április 25. A pénzügyigazgatő- ság most tette közzé jelentését a múlt évi adó- forgaliomról. A jelentésből megtudjuk, hogy a város lakossága az elmúlt évben összesen 15.249.390 pengőt fizetett be különböző köz­szolgáltatások címén. Az egyes adótételekre a befizetések a következőképpen, oszlanak meg: Együttesen kezelt egyenes adó: 5.314.861 pengő, az alkalmazottak kereseti adója: 1.815.205 pengő, különböző illetékek: 711.660 pengő, forgalmi adó: 3.966.010 pengő, hely­hatósági jellegű szolgáltatások: 961.746 pen­gő, közúti adó 81.837 pengő, a román meg­szállás idejéből visszamaradt hátralékokból befolyt: 2.397.971 pengő. A pénzügyigazgatóság megállapítása sze­rint a kivetett adó összegének csak 37 száza­léka folyt\ be. A multévi adókivetések alapján — 110 ezer lakost véve alapul — minden kolozsvári lakosra 130 pengő adó esik. Ebből eddig minden kolozsvári lakos 48 pengőt fi­zetett be fejenkint. Készül az uj Nyirő-film Egy délután a Hunniában az „Emberek a havason“ felvételeinél Budapest, április 25. Mialatt jobbra-balra nézelődve bandukolunk a Baross-tér felé, eső­ernyő és feltúrt kabátgaillérok rengetegében, azon gondolkozunk, vájjon csak Budapesten ilyen különös-e az április, vájjon csiak a nagy dunaparti metropoliszban fekszí-e meg olyan jellegzetesen a kormos házsorokat a pára, köd és szitáló eső szokatlan keveréke? Utunk célja a Hunnia filmgyár. Érthető izgalom vesz erőt rajtunk; még sohasem jártunk a széles néptömegek szórakozásának forrásá­nál : a filmgyárban. A Róna utcában, mikor a filmgyár felől ér­deklődünk, rámutatnak egy hatalmas, csarnok- szerű épülettömbre. Ném tévednek? Hiszen ez olyan, mint egy repülőgép szerelő-csarnok, vagy mült egy nagy pályaudvar üvegcsarna- ka-. Nem, nem tévedés, tényleg a Hunniánál járunk, nyugtatnak meg az épület homlok­zatán meredő fekete betüóriások. Szebbnél- szebb autók parkíroznak a tágas ellőtérségen. A port ás morcon a ember. Csak hosszas ma­gyarázkodás után hajlandó megengedni, hogy bemehessek engedélyt kérni a látogatásra. Bü­rokratizmusban nines hiány, de szükség is van rá, mert a felhalmozott, töméntelen ké­nyes anyag a legnagyobb elővigyázatosságot kiVánja me,g. Nem hiszek a szememnek; az udvaron székely atyafiak sétálgatnak. Oda­megyek az egyikhez“ — Maga nem gyergyói?, — kérdezem ru­házatáról Ítélve. — Szervusz, öregem, — üt meg egy isme­rős hang, — hát te mit keresel itten? Jobban kinyitom a szememet. Hiszen ez Görbe János, a kolozsvári Nemzeti Színház müvésae. Az ilTuzió tökéletes ... Mintha va­lami gyergyói favágó tévedt volna be a film­gyár udvarára. Szolgálatkészen bevezet a műterembe. Be­mutat egy fiatal, intelligens arcú rendezőnek: Szőts Istvánnak. Nincs sok idő beszélgetésre, kezdődik a felvétek Hamisítatlan székelyföldi kocsmában, füstös lámpák alatt, kemény, cser­zett arcú munkások isznak, beszélgetnek, egyik-másik sarokban ismert székely dalok melódiája is felcsendül. Takaros menyecske szolgálja ki a hegyek könyörtelen hajszában kifáradt, elcsigázott favágókat. Ha nem tud­nám, látnom kell: itt egy Nyirő-témát filme- sitenek meg. Bűvös szavak röpködnek a leve­gőben, amit csak benfentesek, filmesek érte­nek. Ugyanazt a jelenetet a rendező három­szor-négyszer is eUsmételteti, hogy a legsike­rültebb felvétel kerülhessen a közönség élé. Mint valami titokzatos, uj hadigép, cirkál gumikeréken a fellvevőgép, a mikrofon pedig egy légvédelmi gépágyúhoz hasonlít. — Állj! — hallatszik a rendező hangja. — Képnek jó? Hangnak jó? Nekem is jó! Az arcok felvidulnak. Egy mozaik rende­sen beleilleszkedett a filmbe. Az iram azon­ban nem csökken. Máris nekikezdenek a kö­vetkező jeliéhet előkészületeinek. A rendező bevisz egy öltözőbe. Az asztalon székely szőt­tes asztalterítő, a heverön kovásznál gyapjur takaró. Még a környezet is teljesen stilsr-rü. Gyönyörű fiatalasszony lépik be az öltözőbe: Spolarieh Károlyné, a film női főszereplője. Nem tud szabadulni egykönnyen a téma. ha­tása alól: most is székely tájszólásban be­szél. — Milyen benyomással tért vissza télen az erdélyi külső felvételekről? — Erdély csudaszép, Kolozsvár pedig a legkedvesebb vidéki magyar város. — Nem volt szokatlan a székely tájszó­lást megtanulni? — Ettől féltem a legjobban s ez ment a legkönnyebben. Zenei hallás, meg erdélyi környezet kell hozzá és minden úgy megy, mint a karikacsapás. A rendezőhöz fordulok. — Olyan film lesz — mondja —, amilyet még Magyarországon nem gyártottak. Nem a méretre, se nem a költségekre, hanem a megfilmesített témára, az emberi lélek leg­mélyebb problémáira értem, ami nem oldó­dik fel szabványosan egy kedvező kibonta­kozásban, hanem az élet irgalmatlan törvé­nyei még a film befejezésében is érvényesül­nek. Nem jósolok, de ez a film egy újabb lépés a magyar filmgyártás történetében. Széjjelnézek kissé a gyár területén. Ét­kező, fodrász, lakószobák, minden van itt. Nem Is kell elhagyni a filmgyár területét be lehetne rendezkedni egy egész életre Egy másik műteremben másik film felvételei folynak. Időnként fel-fel bug a sziréna, ami a felvételek megkezdését jelzi. Ezalatt meg­szűnik minden zaj a filmgyár területén. Ahogyan jobbra-balra bámulok, egy jől- megtermett, csizmás ember mosolyog rám. Mielőtt társalgásba ereszkedem, jól szem­ügyre veszem, nehogy ismét egy művészt szólítsak meg nagy fölényesen. íme, hasz­nált a. megfontoltság. Az erdökitermelönek maszkírozott színész ugyanis nem más. mint a kolozsvári közönség régi ismerőse, Borov- ssky Oszkár. — Ellenszenves, uzsorás vállalkozói sze­mélyesítek meg. Gondolom, hogy első film- szereplésemmel nem fogok kudarcot vallani. Már megy is tovább, mert ismét felbug a sziréna... Nagy autóbusz gördül be a vörös salak­ra. Székely atyafiak szállnak ki belőle. Gon­dolom, ezek is csak álcázott székelyek. Nemsokára megkapom a felvilágosítást, hogy itt valódi székelyekkel állunk szemben, Gyergyószentmiklósról és Gyérgyóalfaluról hozatta fel őket a. filmgyár, nem kiméivé semmi költséget, hogy a, külső felvételek szinkronizálása alkalmával az eredeti sze­replők beszéljenek, Egy pöttömnyi székely gyermek is bujkál az öregek között. Csodá­lom, miért becézik annyira ezt az értelmes arcú kicsi székelyt. Nemsokára megtudom. Neki is kijár, mint minden sztárnak az ün­neplés, hisz ö is fontos szerepet játszik a filmen. Este levetítik az aznapi anyagot. Nem kö­vetek el indiszkréciót, nem Írom meg, mit láttam, de amit láttam, azt egykönnyen nem fogom elfelejteni. Annyit talán mégis elárul­hatok, hogy Görbe János alakítása meglepe­tés lesz. Csak késő éjszaka csendesül el a munka, hogy hajnalban ismét újra kezdődjék... NAGY JÓZSEF Jelentkezzenek a kaionaköieles bolgár állampolgárok! Budapest, április 25. A budapesti bolgár követség felszólítja a Magyarországon tartóz­kodó, 1902 január 1 és 1921 december 31 kö­zött született, katonai szolgálatot teljeei'c-tt vagy nem teljesített bolgár állampolgárokat, hogy összes igazoló irataikkal, büntetés terhe mellett jeleiűkezzenek Budapesten, az Andrássy-ut 115. szám alatti bolgár követsé­gen. A jelentkezési sorrend a következő: Május 1-én délelőtt 9 órakor az 1902, 1903, 1904, 1905, 1906; május 2-án az 1907, 1908, 1909, 1910; május 3-án az 1911, 1912, 1913, 1914, 1915; május 4-én az 1916, 1917, 1918, 1919, 1920 és 1921. évben született férfiak.^ A tartalékos tiszteknek és altiszteknek, szü­letési évüktől függetlenül, május 1-én dé';í- előtt 9 órakor kell jelentkezniük. Nagy eredményeket értek el a kolozsmegyei községekben a Népművelési Bizottság előadásai Kolozsvár, április 25. A kolozsmegyei Is- kolánkivüli Népművelési Bizottság legutóbb Egeresen, Magyarbikalon, Kötelenden, Gyula telkén és Kispetrln fejezte be tanfolyamait. Egeresen Székely Pál igazgató-tanító ve­zetésével gondoskodtak az idegen megszál­lás 22 évén keresztül tehetetlenné vált isme­retek és a nemzeti öntudat fejlesztéséről. Székely igazgatón kívül Zavagyák Irén és Székely Pál tanítók is előadói szerepet vál­laltak. Az általános ismereteket nyújtó tan­folyam kiegészítéseképpen a helyi Népmű­velési Bizottság vasárnapi előadásokat is rendezett, melyeken az általános harctéri helyzetet, az Időszerű gazdasági kérdéseket, a rosszindulatú hírverés veszedelmeit, to­vábbá egészségügyi és irodalmi kérdéseket beszéltek meg. A vasárnapi előadások veze­tői Nagy Dezső gyógyszerész, dr. Bódis Gás­pár tisztiorvos, Bene István gazdasági fel­ügyelő, Zobel Alfrédné, Beszterczey Gizella és a tantestület tagjai voltak. Magyarbikalban Kiss Józsefné tanítónő vezette a népművelési tanfolyamokat, akit munkásságában Safrankó Gizella támoga­tott. Kötelenden még a rádiót is felhasználták a népművelés szolgálatára. A község ma­gyarjait ezzel igyekezett önbizalomra és nemzeti öntudatra ébreszteni a tanfolyamot vezető Bosonczy Aladár igazgatő-tanitó. Kispetrin a népművelési tanfolyamot dísz­előadással nyitotta meg Szentiványi Árpád váralmási körjegyző, a bizottság elnöke. A tanfolyam előadói itt Antal Géza református lelkész és Horváth Győző igazgatótanitó voltak. Az előadások iránt olyan nagy ér­deklődés nyilvánult meg, hogy az iskola tan­terme már szűk lett az érdeklődök befoga­dására s Így az esti előadásokat délutánon­ként meg kellett ismételni. Különösen a földrajzi, egészségtani és történelmi vonat­kozású előadások iránt nyilvánult meg ér­deklődés. A népművelési előadások színvo­nalát a leányleventék énekkara emelte.

Next

/
Thumbnails
Contents