Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-26 / 94. szám
19 42. At*Ul£IS 26 Kiez&ri Ursula Á Darányi Kálmán-Diákház Egy nép életképességét, egészségét mutatja a legvilágosabban, hogy mennyi gondot fordít ifjúságára. Bizakodással és örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy a magyar sors mai nehéz próbái között egyre több jelét adhatjuk '■ér egyrá- több jelét láthatjuk a magyar ifjúságról való gondoskodásnak. Csak nemrég olvashattunk meglepő adatokat az ország egyházi és állami középiskoláiban megindult tehetségkutató munkáról, amelynek eredményeképpen többszáz tehetséges, szegény magyar ifjú végezhet egyelőre középfokú, később pedig főiskolai tanulmányokat a társadalmi gyűjtés és Önmegadóztatás révén megteremtett egyházi és állami ösztöndíjak segítségévek Vagy gondoljunk csak a tengelyhatalmak lés a szövetséges nemzetek ifjúságának Wei- marban és Firenzében, megtartandó szellemi olimpiájára. Ezen az olimpián kétszázötven levente kimondottan a népből megújuló magyarságot, magyar műveltséget, magyar életet fogja bemutatni ünnepélyein, estélyein, énekkari hangversenyein és a szellemi olimpia többi alkalmain. És gondoljunk végül arra a hatalmas magyar ifjuságnevelő mozgalomra, amely egyházi és állami kezdeményezésből népfőiskolákkal hálózza be az egész magyar hazát. Hány száz és ezer földműves és munkás ifjú ébred reá egyéni és közösségi hivatására és szerzi meg magának a megismétlődő tanfolyamokon a hivatása betöltéséhez szükséges szellemi, lelki készséget! Ebben a mind erőteljesebb ifjuságnevelő munkában újabb jelentős állomás a Darányi Kálmán-Diákház: ugye. Ügy ez, melyért ma egységesen dolgozik a magyar állami, társadalmi, politikai és gazdasági élet minden öntudatos vezetője, de amelyért országszerte ezer meg ezer fiatal magyar is lelkesedve küzd, áldoz és mozgásit minden magyar áldozatkészséget. A Darányi Kálmán-Diákház Budapesten épüli és hatszáz magyar diáknak nyújt nepi- csak otthont, hanem egyúttal lelki, szellemi nevelést is. Értékesebb, hivatástudattól áthatott, a lélek és szellem fegyvereivel, de egész életével magyar népet szolgáló magyar érlelni is éget akar nevelni a Darányi Kálmán- Diákház. Diákjait az egész ország területéről fogja összegyűjteni, elsősorban a legszegényebb és legtöbb gyermekes magyar családokból, hogy minél több magyar tehetséget mentsen meg a nemzet számára s belőlük magyar értékeket neveljen. Ha a terv valóra válik, akkor a Darányi Kálmán-Diákház az ujszel— lernü es lelkületű* magyar értelmiség egyik legnagyobb és legszebb otthona lesz. A terv pedig gyorsan halad a megvalósulás felé. Csak nemrég, március 1-én .sugározta szét a magyar rádió azt a magasszinvonaltu ünnepélyt, amelyen akkori miniszterelnökünk: Bárdossy László és Kuvasz László tartottak előadást es indítottak el a Diákliáz megteremtése érdekében lefolytatandó országos gyűjtést. Azóta Budapest Székesfőváros 2000 négyszögöles telket adományozott a Darányi Kálnum-Diákház céljára, a négy és félmillió pengős költségvetés kétharmad részét részben a kormány, részben pedig a magyar pénzügyi és gazdasági intézmények vállalták. A költségvetés egyharmadát társadalmi gyűjtés utján fogják előteremteni. A gyűjtés különböző névértékű tégla jegyekkel történik, amelyeknek a terjesztéséhez a belügyminisztérium már hozzájárult. Őszinte öröm kell hogy eltöltse az ifjúság minden igaz barátját, amikor egy ilyen ifjúsági intézményünk, irányában annyi oldalról megnyilvánuló áldozatkészséget és pártfogást tapasztal. Hányszor kapott csak lekicsinylő szavakat és semmitmondó vállveregetéseket a mi ifjúságunk, hányán meg hányán nyomorogtak főiskolai tanulmányaik idején szörnyű lakás- és ellátási viszonyok között! A Darányi Kálmán-Diák- haz világos bizonyítéka annak, hogy egyre nagyobb mértékben sikerül összefogni a nemzet erőit éppen a leendő magyar vezetőréteg, az értelmiségi ifjúság nevelése és gondozása érdekében. Nem egy nagy magyar gondolkozó állapította meg, hogy a magyarság a nemzetnevelés ügyével áll, vagy bukik. A Darányí- Diákház és a vele kapcsolatos hatalmas magyar megmozdulás is azt mutatja, hogy a ■tnagyarság meg fogja állani a helyét az uj évezred küszöbén, mert még a világrészek háborújának idején is, maga is harcban állván a külső ellenséggel, gondoskodó szeretettel for- äu\as ifjú nemzedék ft>lé s céltudatosan neveli, építi bennük az uj, a népi és szociális Magyarországot. A Diákhaz neve is egy olyan nemrég, elhunyt nagy magyar államférfi emlékét örökíti meg, aki vármegyei tisztv illőségtől kezdve a miniszterelnöki székig a népi és szociális Magyarországért dolgozott, küzdőit és — roppant össze, akárcsak elődje, Gömbös Gyula és nagy utódja, Teleki Pál. Darányi Kálmán, még mint földmivelésiigyi miniszter, komolyan szembenézett az idegen kezekben levő nagytőke és a feudális nagybirtok szövetségével és nagy szavak helyett egy olyan agrárpolitikát indított meg, amely miniszter utódaira nézve 9 mai napig is irányadó: a földbirtok igazságosabb elosztása, á telepítés, hitbi zománvok felszabadítása, a gazdasági munkavállalók nyomorúságának enyhítése, akár az értelmiséghez, akár a munkásokhoz tartozzanak is, s előkészületeket tett a gazdatársadalom nagyszabású szaknevelési rendszerének kidolgozására. Mint miniszterelnök, Ausztria visszacsatolása idején, lépést tudott, tartani az előretörő német és olasz külpolitikával, de lefelé is levonta az uj idők ''tanulságait: kiterjesztette a választójogot, de ugyanakkor megerősítette a kormányzói hatalmat s egyenjogúságot adott a felsőháznak. Az első zsidótörvény meghozásával pedig egy olyan folyamatot üi- diiolt el, amely, ha lassan is, ue egyre határozottabban szorítja ki a nemzet élettevékenységeinek területeiről ezt a magyarság érdekeivel ellentétes irányban dolgozó & szervezkedő fajt. Egyéni életében példásan tiszta erkölcsű, minden gyanúsítást lehetetlenné tevő férfi volt, aki azonban nemcsak önmagával szemben tudott könyörtelenül következetes lenni, hanem a közélet minden tényezőjével szemben is, és a legkeményebben lépett fel minden közhivatali visszaéléssel szemben. A bürokrácia lélektelenségével, hatalmi önteltségével és fontoskodásával szemben a magyar közigazgatást a nemzeti szolgálat jegyében akarta ujjáteremteni. A nemzet nagy kérdései között szivén viselte az ifjúság ügyét is s nem egyszer töltött órákat a magyar ifjúsági mozgalmak ügyeinek tárgyalásával. Érezte és hangsúlyozta, hogy sürgősen cselekedni kell a földműves, a munkás és értelmiségi ifjúság nevelése érdekében. Egyénisége és munkássága sugalmazta az épülő Diákház intézőbizottságának, hogy az ő nevéről nevezzék el az ország legnagyobb diákotthonát. Darányi Kálmán neve ezzel egy olyan intézmény homlokára kerül, amelynek célkitűzése méltó a névadóhoz, s egyúttal örök emléket állít egy olyan nagy magyar államférfinak, aki nemzeti felemelkedésünk utján a nemzetnek való szolgálatában égett el. Az elkövetkező hetekben Erdélyben is megindul a gyűjtés a Darányi Kálmán-Diákház javára. Középiskolás és főiskolás diákok járják be Erdély városait és falvait, hogy egy- pengös, tizpengős és százpengős téglajegyek elhelyezésével az erdélyi magyarság hozzájárulását is biztosítsák a hatemeletes és hatszáz diákot magába foglaló Diákház megteremtéséhez. Az óriási mértékben folyó magyar ifjn- sági munkának, az egyre nagyobbméretii tehetségkutató és mentő egyházi és állami tévékért ységnek ez a Diákház lesz egyik szép koronája. Falai között otthoni találnak majd erdélyi diákjainak is, de a hatszáz diáklakóval együtt újabb otthonra . talál az az örök magyar szellem és az a tősgyökeres magyar életforma, amelynek egyre több jelét, látjuk immár nemcsak a magyar ifjúsági, hanem az egyetemes magyar életben is. Tizenötmillió pengő adót fizetett be a mult évben Kolozsvár polgársága Kolozsvár, április 25. A pénzügyigazgatő- ság most tette közzé jelentését a múlt évi adó- forgaliomról. A jelentésből megtudjuk, hogy a város lakossága az elmúlt évben összesen 15.249.390 pengőt fizetett be különböző közszolgáltatások címén. Az egyes adótételekre a befizetések a következőképpen, oszlanak meg: Együttesen kezelt egyenes adó: 5.314.861 pengő, az alkalmazottak kereseti adója: 1.815.205 pengő, különböző illetékek: 711.660 pengő, forgalmi adó: 3.966.010 pengő, helyhatósági jellegű szolgáltatások: 961.746 pengő, közúti adó 81.837 pengő, a román megszállás idejéből visszamaradt hátralékokból befolyt: 2.397.971 pengő. A pénzügyigazgatóság megállapítása szerint a kivetett adó összegének csak 37 százaléka folyt\ be. A multévi adókivetések alapján — 110 ezer lakost véve alapul — minden kolozsvári lakosra 130 pengő adó esik. Ebből eddig minden kolozsvári lakos 48 pengőt fizetett be fejenkint. Készül az uj Nyirő-film Egy délután a Hunniában az „Emberek a havason“ felvételeinél Budapest, április 25. Mialatt jobbra-balra nézelődve bandukolunk a Baross-tér felé, esőernyő és feltúrt kabátgaillérok rengetegében, azon gondolkozunk, vájjon csak Budapesten ilyen különös-e az április, vájjon csiak a nagy dunaparti metropoliszban fekszí-e meg olyan jellegzetesen a kormos házsorokat a pára, köd és szitáló eső szokatlan keveréke? Utunk célja a Hunnia filmgyár. Érthető izgalom vesz erőt rajtunk; még sohasem jártunk a széles néptömegek szórakozásának forrásánál : a filmgyárban. A Róna utcában, mikor a filmgyár felől érdeklődünk, rámutatnak egy hatalmas, csarnok- szerű épülettömbre. Ném tévednek? Hiszen ez olyan, mint egy repülőgép szerelő-csarnok, vagy mült egy nagy pályaudvar üvegcsarna- ka-. Nem, nem tévedés, tényleg a Hunniánál járunk, nyugtatnak meg az épület homlokzatán meredő fekete betüóriások. Szebbnél- szebb autók parkíroznak a tágas ellőtérségen. A port ás morcon a ember. Csak hosszas magyarázkodás után hajlandó megengedni, hogy bemehessek engedélyt kérni a látogatásra. Bürokratizmusban nines hiány, de szükség is van rá, mert a felhalmozott, töméntelen kényes anyag a legnagyobb elővigyázatosságot kiVánja me,g. Nem hiszek a szememnek; az udvaron székely atyafiak sétálgatnak. Odamegyek az egyikhez“ — Maga nem gyergyói?, — kérdezem ruházatáról Ítélve. — Szervusz, öregem, — üt meg egy ismerős hang, — hát te mit keresel itten? Jobban kinyitom a szememet. Hiszen ez Görbe János, a kolozsvári Nemzeti Színház müvésae. Az ilTuzió tökéletes ... Mintha valami gyergyói favágó tévedt volna be a filmgyár udvarára. Szolgálatkészen bevezet a műterembe. Bemutat egy fiatal, intelligens arcú rendezőnek: Szőts Istvánnak. Nincs sok idő beszélgetésre, kezdődik a felvétek Hamisítatlan székelyföldi kocsmában, füstös lámpák alatt, kemény, cserzett arcú munkások isznak, beszélgetnek, egyik-másik sarokban ismert székely dalok melódiája is felcsendül. Takaros menyecske szolgálja ki a hegyek könyörtelen hajszában kifáradt, elcsigázott favágókat. Ha nem tudnám, látnom kell: itt egy Nyirő-témát filme- sitenek meg. Bűvös szavak röpködnek a levegőben, amit csak benfentesek, filmesek értenek. Ugyanazt a jelenetet a rendező háromszor-négyszer is eUsmételteti, hogy a legsikerültebb felvétel kerülhessen a közönség élé. Mint valami titokzatos, uj hadigép, cirkál gumikeréken a fellvevőgép, a mikrofon pedig egy légvédelmi gépágyúhoz hasonlít. — Állj! — hallatszik a rendező hangja. — Képnek jó? Hangnak jó? Nekem is jó! Az arcok felvidulnak. Egy mozaik rendesen beleilleszkedett a filmbe. Az iram azonban nem csökken. Máris nekikezdenek a következő jeliéhet előkészületeinek. A rendező bevisz egy öltözőbe. Az asztalon székely szőttes asztalterítő, a heverön kovásznál gyapjur takaró. Még a környezet is teljesen stilsr-rü. Gyönyörű fiatalasszony lépik be az öltözőbe: Spolarieh Károlyné, a film női főszereplője. Nem tud szabadulni egykönnyen a téma. hatása alól: most is székely tájszólásban beszél. — Milyen benyomással tért vissza télen az erdélyi külső felvételekről? — Erdély csudaszép, Kolozsvár pedig a legkedvesebb vidéki magyar város. — Nem volt szokatlan a székely tájszólást megtanulni? — Ettől féltem a legjobban s ez ment a legkönnyebben. Zenei hallás, meg erdélyi környezet kell hozzá és minden úgy megy, mint a karikacsapás. A rendezőhöz fordulok. — Olyan film lesz — mondja —, amilyet még Magyarországon nem gyártottak. Nem a méretre, se nem a költségekre, hanem a megfilmesített témára, az emberi lélek legmélyebb problémáira értem, ami nem oldódik fel szabványosan egy kedvező kibontakozásban, hanem az élet irgalmatlan törvényei még a film befejezésében is érvényesülnek. Nem jósolok, de ez a film egy újabb lépés a magyar filmgyártás történetében. Széjjelnézek kissé a gyár területén. Étkező, fodrász, lakószobák, minden van itt. Nem Is kell elhagyni a filmgyár területét be lehetne rendezkedni egy egész életre Egy másik műteremben másik film felvételei folynak. Időnként fel-fel bug a sziréna, ami a felvételek megkezdését jelzi. Ezalatt megszűnik minden zaj a filmgyár területén. Ahogyan jobbra-balra bámulok, egy jől- megtermett, csizmás ember mosolyog rám. Mielőtt társalgásba ereszkedem, jól szemügyre veszem, nehogy ismét egy művészt szólítsak meg nagy fölényesen. íme, használt a. megfontoltság. Az erdökitermelönek maszkírozott színész ugyanis nem más. mint a kolozsvári közönség régi ismerőse, Borov- ssky Oszkár. — Ellenszenves, uzsorás vállalkozói személyesítek meg. Gondolom, hogy első film- szereplésemmel nem fogok kudarcot vallani. Már megy is tovább, mert ismét felbug a sziréna... Nagy autóbusz gördül be a vörös salakra. Székely atyafiak szállnak ki belőle. Gondolom, ezek is csak álcázott székelyek. Nemsokára megkapom a felvilágosítást, hogy itt valódi székelyekkel állunk szemben, Gyergyószentmiklósról és Gyérgyóalfaluról hozatta fel őket a. filmgyár, nem kiméivé semmi költséget, hogy a, külső felvételek szinkronizálása alkalmával az eredeti szereplők beszéljenek, Egy pöttömnyi székely gyermek is bujkál az öregek között. Csodálom, miért becézik annyira ezt az értelmes arcú kicsi székelyt. Nemsokára megtudom. Neki is kijár, mint minden sztárnak az ünneplés, hisz ö is fontos szerepet játszik a filmen. Este levetítik az aznapi anyagot. Nem követek el indiszkréciót, nem Írom meg, mit láttam, de amit láttam, azt egykönnyen nem fogom elfelejteni. Annyit talán mégis elárulhatok, hogy Görbe János alakítása meglepetés lesz. Csak késő éjszaka csendesül el a munka, hogy hajnalban ismét újra kezdődjék... NAGY JÓZSEF Jelentkezzenek a kaionaköieles bolgár állampolgárok! Budapest, április 25. A budapesti bolgár követség felszólítja a Magyarországon tartózkodó, 1902 január 1 és 1921 december 31 között született, katonai szolgálatot teljeei'c-tt vagy nem teljesített bolgár állampolgárokat, hogy összes igazoló irataikkal, büntetés terhe mellett jeleiűkezzenek Budapesten, az Andrássy-ut 115. szám alatti bolgár követségen. A jelentkezési sorrend a következő: Május 1-én délelőtt 9 órakor az 1902, 1903, 1904, 1905, 1906; május 2-án az 1907, 1908, 1909, 1910; május 3-án az 1911, 1912, 1913, 1914, 1915; május 4-én az 1916, 1917, 1918, 1919, 1920 és 1921. évben született férfiak.^ A tartalékos tiszteknek és altiszteknek, születési évüktől függetlenül, május 1-én dé';í- előtt 9 órakor kell jelentkezniük. Nagy eredményeket értek el a kolozsmegyei községekben a Népművelési Bizottság előadásai Kolozsvár, április 25. A kolozsmegyei Is- kolánkivüli Népművelési Bizottság legutóbb Egeresen, Magyarbikalon, Kötelenden, Gyula telkén és Kispetrln fejezte be tanfolyamait. Egeresen Székely Pál igazgató-tanító vezetésével gondoskodtak az idegen megszállás 22 évén keresztül tehetetlenné vált ismeretek és a nemzeti öntudat fejlesztéséről. Székely igazgatón kívül Zavagyák Irén és Székely Pál tanítók is előadói szerepet vállaltak. Az általános ismereteket nyújtó tanfolyam kiegészítéseképpen a helyi Népművelési Bizottság vasárnapi előadásokat is rendezett, melyeken az általános harctéri helyzetet, az Időszerű gazdasági kérdéseket, a rosszindulatú hírverés veszedelmeit, továbbá egészségügyi és irodalmi kérdéseket beszéltek meg. A vasárnapi előadások vezetői Nagy Dezső gyógyszerész, dr. Bódis Gáspár tisztiorvos, Bene István gazdasági felügyelő, Zobel Alfrédné, Beszterczey Gizella és a tantestület tagjai voltak. Magyarbikalban Kiss Józsefné tanítónő vezette a népművelési tanfolyamokat, akit munkásságában Safrankó Gizella támogatott. Kötelenden még a rádiót is felhasználták a népművelés szolgálatára. A község magyarjait ezzel igyekezett önbizalomra és nemzeti öntudatra ébreszteni a tanfolyamot vezető Bosonczy Aladár igazgatő-tanitó. Kispetrin a népművelési tanfolyamot díszelőadással nyitotta meg Szentiványi Árpád váralmási körjegyző, a bizottság elnöke. A tanfolyam előadói itt Antal Géza református lelkész és Horváth Győző igazgatótanitó voltak. Az előadások iránt olyan nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy az iskola tanterme már szűk lett az érdeklődök befogadására s Így az esti előadásokat délutánonként meg kellett ismételni. Különösen a földrajzi, egészségtani és történelmi vonatkozású előadások iránt nyilvánult meg érdeklődés. A népművelési előadások színvonalát a leányleventék énekkara emelte.
