Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-26 / 94. szám

SCejleti ZZrsjftz 19 4 2. APM l CIS 2ú Tömegesen menekülnek Korzika szigetére . a franciaországi zsidók kőmet,, április 25, Az egyik olasz folyóirat írja, hogy a zsidók tömegesen menekülnek Franciaországból Korzika szigetére. Jelen­leg többezer zsidó tartózkodik a korzikai szállókban és községekben. A lap úgy tudja, hogy ezek a, zsidók nagy pénzösszegekkel rendelkeznek _ és pénzüket politikai célokra használják fel. Bomba robbant egv Jeruzsálem« rendőr­őrszobában Isztanbul, április 25. (MTI) A Setefani iroda jelenti: Csütörtökön bomba robbant Jeruzsálemben egy rendőrőrszobán. A rend­őrség a robbanás következtében kíméletlen rendszabályokat hozott azok ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy ellenségei Angliá­nak. Reményik Sándor szellemét idézi a kolozsváii magyar evangélikus egyházközség mai emlékestje Kolozsvár, április 28. Erdély legjellegzete­sebb költőjének, Reményije Sándornak emlé­kére-ma, vasárnap rendezi meg emlékestjét, — 8 órai kezdettel — a kolozsvári evangéli­kus egyházközség, amelynek kötelékébe a köl­tő és családja tartozott. ‘ Az est megnyitó beszédét Járosi Andor es­peres mondja. A reformátusok 1936-ban az akkori trianoni Magyarországra távozó nagy püspöke: Makkai Sándor pedig „A költő titka“ címmel tart előadást az elhunytról. Makkal Sándornak eltávozása óta ez az első' erdélyi szereplése. A kolozsvári Nemzeti Szín­ház drámai művésznője, Versényi Ida Remé- nyik-versek szavalásával idézi fel a költő szellemét. A műsor további részében Tuniási Áron „Az erdélyi őrszem“ és Tom'pa László „A hivatás emberedként mutatják be Erdély elnémult nagy fiát. Befejezésül Jancsó Ad­rienne ad elő' verseket -Reményiktől. Zárószót Bánffy Miklós gróf mond. A Mátyás király Diákházban megnyíló elő­adáshoz jegyeket a pénztár este 7-tó'Ii kezdve ,árusít. FERENCJOZSEF KESERÜVIZ Elfogták » nyíregyházai kellős rabióg^ilkosság tettesét Nyíregyháza, április 25. (MTI) Mint is­meretes, husvét vasárnapján fejszével meg­gyilkolták. Bogár József 60 éves gazdálkodót és feleségét. A gyilkos kézrekeritósére orszá­gos körözést rendeltek el. A nyíregyházái csendőrség most elfogta a gyilkost, Rusnyák Ferénc 27 éves miskolci h/uMakamra-szolgát. Rusnyák eleinte tagadta a gyilkosságot, azon­ban a bizonyitékok sulva alatt bevallotta tettéit. Átvágta felesége nyakát, azután üngyi kos Seit egy nagyváradi máj-o'ó Nagyvárad, április 25. (MTI.) Szombaton a kora reggeli órákban Magyar-utca 41. szá­mú házban Csató Imre 38 éves mázolómes­ter eddig még meg nem állapított okból rá­támadt feleségére és egy éles késsel nya­kát majdnem teljesen elvágta. Az asszony azonnal meghalt. Csató Imre azután a kés­sel saját magát is olyan súlyosan megsebez­te, hogy életveszélyes állapotban szállították kórházba. — Mezőgazdasági gépkezelő tanfolyamat rendez az OMGE. Budapestről jelénti a Ma­gyar Országos Tudósi tó: Az OMGE az ok­szerű talajmüvelés és géperejű szántás mű­veleteinek elsajátítására mezőgazdasági gép kezelői tanfolyamot kezd május 18-án reggel 8 órakor az állami felső ipariskolában. A tan folyam 20 napig tart. Minden 18. évét betol - . tött fiatalember hallgatója lehet a tanfo­lyamnak. Jelentkezni az OMGE titkári hi­vatalánál kell: Budapest, IX. Köztelek-utca S. Jelentkezéskor 15 pengő beiratási és tan­díjat kell beküldeni. Vidéki hallgatók 50 szá­zalékos utazási kedvezményt kaphatnak, ha egy pengőt előzetesen beküldenek az OMGE titkári hivatalához. Jelentkezési határidő május 9 Áz iparügyi miniszter egyelőre nem Ítélte vissza a kolozsvári Csizmadia Ipartársulat önkormányzatát Szerencsétlen gazdálkodás, uzsorakölcsönök lavinája, elképzelhetetlenül magas ügyvédi tiszteletdijak a tönk szélére sodorták a jobb sorsra érdemes intézményt Kolozsvár, április 25. A kolozsvári esizma- diáiparosokat jobban érdekli ma a Csizmadia Ipartársulat vagyonának sorsa, mint a leg­nagyobb világpolitikai szenzáció. Keservesen megkeresett pénzükről, közös vagyonukról van szó eş ezért nem lehet közömbös számukra, mikor szabadul fel a ndgymiűtu ipartársulat a nyomasztó terhek alól s mikor szerzi vissza a Csizmadia Ipartársulat a másfél évvel ez­előtt megvont önkormányzati jogot, hogy is­méisaját hatáskörében jóvátegye a huszonkét éves megszállás alatt működött ro­mán vezetőség és a köréje gyűlt lelkiismeret­len „ttmácsadók" garázdálkodásának „ered­ményeit". .. Főképen pedig kikászálódjék abból a terhes, pénzügyi kötelezettségből, ami összeroppanással fenyegeti a Csizmadia Ipar- társulat egész vagyonát. .. A bécsi döntés után ... A Csizmadia Ipartársulat kuszáit pénzügyi műveleteiről már a bécsi döntés előtt sokat rebesgettek a tagok körében. Akkor nem le­hetett számítani hatósági közbelépésére, mert olyan személyiségek játszottak szerepet a ve­zetőség oldalán, akik a tagok minden meg­mozdulását még csirájában elfojthatták ... A bécsi döntés után a társulat tagjai felje­lentést tették a várospawcmtsnokságon a veze­tőség üzehneiről, mire Reck Albert várospa­rancsnok .1940 október 28-ikán felfüggesztette a Csizmadia Ipartársulat önkormányzatát és az ügyvitel vezetésével László Ferenc gond­nokot bízta meg. A városparancsnok határo­zatát Keledy Tibor dr,< polgármester 1941 március 6-i.kán kelt rendeletével fenntartotta és a társulat ügyeinek vezetésével Nagy La­jos dr. városi aliigyészt bízta -meg, egyben utasítást adott a város elsőfokú Iparhatósá­gának, hogy vizsgálja meg a Csizmadia Ipar- társulat: eddigi ügykezelését és a vizsgálat eredményéről tegyen jelentést. Grucza Lipót tanácsnok vezetésével csaknem egy hónapig tartott a hatósági vizsgálat,-amely teljes egé­szében lerántotta a leplet a Csizmadia Ipar- iársutát szabálytalan ügykezeléséről. '■ A vizsgálat során kiderült, hogy a Csizma­dia Ipartársulat egész vagyona a Deák Fe- réncrutca 23—25, és arSzenf egyház-utca 18. szánt alatt található bérháztömbből áll, amely­nek értéke 1937-ben végzett • becslés szerint 6,044.006 lej volt, jelenlegi értéke pedig 385.720 pengő. E vagyonkomplexum körül játszódott le a társulat vezetőségének köny- nyelmü gazdálkodása, amely teljes anyagi romlást idézett elő. Felelőtlen gazdálkodás A vagyon gondatlan kezelésének.kirívó pél­dái közül csak néhány esetet említünk meg.. A társulat vezetősége 1933-ban 350.000 te­jes kölcsönt vett fel Udvary András magán­zótól, hogy a társulat anyagi helyzetét egyen­súlyba hozza. Akkor tette ezt, amikor a tár­sulati pénztár készpénzegyenlege csupán 6107 lej 26 bani volt... A kölcsönnel .táró terheket úgy akarták fedezni, hogy 1934-ben az Albina banktól vettek fel 55.000 lejt, majd 1936-ban a vasgárdista mozgalomban nagy szerepet játszott, hírhedt, Siancu Emil rok­kant kapitány adott 900.000 lejes kölcsönt a társulatnak, hogy „ldsegitse“ a pénzügyi , za­varok közé került vezetőséget... 1936-ban a társulati vagyon éyi hozadéka esupán 370.000 lej volt s nyilványaló volt, hogy ez az összeg nem bizonyul elegendőnek a kölesönök tör­lesztésére, vallabunt a tőke utáni kamatok megtérítésére. A lavina azonban elindult... A társulat, vezetősége menteni igyekezett a menthetőt: „tanácsadóinak“ javaslatát kö­vetve, Perhaita Miklós oMhláposi bankigaz­gatótól 1,200,000 lejes újabb kölcsönt vett fel.,. Perhaita ravasz Tondorliattal olyan fel­tételeket. állapított meg a kölcsön folyósítása ellenében, amellyel teljesen megkötötte a tár­sulat vezetőségének -kezét. Tizennégy évre a maga javára kötötte le a társulati vagyon teljes jövedelmét. A Csizmadia Ipartársulat épületkomplexumának a jövedelme ebben az időben évi 523.000 lej tett ki s könnyen ki lehetett számítani, hogy a „derék" üzletember az egymillió 200 ezer lejes kölcsöne fejében több mint hétmillió lejt, vágott volna zsebre... Perhaita 1937 március 8~ikán kölcsön cí­men be is fizette az 1,200.000 lejt, és ugyan­akkor birtokába is vette a társulat vagyonát képező épületet. A Csizmadia Ipartársulat, közgyűlése meg- fplebbezte a vezetőségnek Perhaita igazgató­val! kötött szerződését; a fellebbezés ügyével azonban a vezetőség nem is foglalkozott, A társulati vezetőség könnyelmű gazdálko­dására jellemző képet nyújtanak még az alábbi adatok: Százhúszezer tejes „ügyvédi tiszteledij“ A Mercator irodának 1933-ban kölcsön- szerzési jutalék címén 11.000 lejt fizettek ki, 1931-ben a társulati választmány 17.91,8 lej tiszteletdijat vett fel. Ugyancsak 1931,- ben Seraciu dr. ügyvédnek, aki összekötte­tései révén kijárta, hogy valami homályos kihágásért kirótt 1,56.000 lejes büntetést 1,5.600 lejre mérsékelték, 120.000 lej tiszte­letdijat fizettek ki. Anca Cornél dr., a tár­sulat ügyésze Udvardy Andrással kötött köl­csönszerződés megkötéséért külön 10.000 te­jes tiszteletdijat kapott. Egy Dudulescu nevű ügyvéd kölcsönszerzödési jutalék címén 55.000 lejt, vett fel, Metes dr. ügyész perkölt­sége 19S7-ben 101.371, lejt tett ki. Manea ügyvédnek pedig 21,.1,67 lejt fizettek ki egy 350.000 lejes kölcsön telekkönyvi törléséért. A teher bekebelezése ma sincs törölve a te- lekkönyrl)öl. Érdekes, hogy Siancu kapitány 900.000 pengős kölcsönét Anca dr. jogtaná­csos „házilag“ kezelte. Ebből a pénzből a jogtanácsos 1936 december 31-ikéig csupán /,20.571, lejjel számolt el. A fennmaradt ösz- szeg — mint ahogy a jelentés mondj» — „Anca dr. terhére kiadásba lett téve". Ilyen gávalléros költekezések mellett 1941 december 31-ikén a fennt említett kölcsönök mellett még a következő köztartozások ál­lottak fenn a társulat terhére: Állami és községi adó 6719.69 pengő, községi járulék 1,36.98, illetékegyenérték adó 1,36.93, viz- és csatornadíjak 87.57, illetve 50.75 pengő. Nyilvánvaló, hogy ilyen gazdálkodás mel­lett az egyedül helyes megoldás volt a tár­sulat önkormányzatának felfüggesztése> hogy valamiképpen megállítsa a feltartóztat­hatatlanul közelgő végzetet. A katonai ha­tóság a társulat önkormányzatának felfüg­gesztésével egyidejűleg hatálytalanította a Perhaita-féle szerződést. Perhaita, — aki a bécsi, döntés után Romániába távozott — azonban a járásbírósághoz fellebbezett s bí­rósági Ítélettel 191,1 augusztus l-tpl ismét birtokba helyezték s azóta tovább szedi meg­bízottjai utján a szerencsésen megkötött szerződés bőséges kamatait... A társulat tagjai most már mindent elkövetnek, hogy hatálytalanítsák a burkolt uzsora-ügyletről szóló egyezményt: az iparügyi miniszterhez fordultak s kérték a Csizmadia Ipartársulat önkormányzatának visszaitélését. Az ipar­ügyi miniszter a napokban küldte meg vála­szát s abban közölte, hogy a városparancs­nokság, illetőleg á polgármesternek a tár­sulat önkormányzatát felfüggesztő rendel­kezését fenntartja. Utasítja egyben a pol­gármester által kirendelt gondnokot, hogy a társulat folyamatba tett peres ügyeit ve­zesse le és azután adja át az ügyvitelt a társulat tagjai részéről megválasztott Asz­talos Sándor dr. ügyvédnek, akinek az lesz a feladata hogy helyreállítsa az anyagi hely­zetet és az uzsorakölcsönök terhétől meg­szabadítsa a Társulatot. Mindezek után a megválasztott gondnok kötelessége, hogy rendkívüli közgyűlést hívjon össze az alap­szabályok ^módosítására és az uj vezetőség választására. Csak ennek megtörténte után kerülhet sor a Csizmadia Ipartársulat önkormányzatának visszaitélésére. VARGA LÁSZLÓ Két gyárigazgatót halálra ítélt a braunschweigi rendkívüli bíróság Braunschweig, április 25. A braunschweigi , rendkívüli bíróság két halálos Ítéletet hirde­tett ki. Egy gyárigázgató a közös kohyhárö, zsírt vitetett a lakására s ezzel áz alkalma­Grete Lorweg és Franz Schmidtner hangversenye A magyar—német müvészcsere keretében szombaton este Grete Lorweg zongoramű­vésznő és Franz Schmidtner hegedűművész adtak hangversenyt Kolozsvárott, a várme­gyeháza dísztermében. A vendégművészek iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg s a lelkes közönség kivételes melegséggel és ro- konszenvvel ünnepelte mindvégig őket. Valóban, mindketten képzett, nagytudásu muzsikusok, akik föltétlenül tisztában van­nak a mesterségbeli titkokkal. Grete Lorweg játékát pontosság, metrikai és dinamikai hű­ség, túláradó, néha a zabolátlanságba csapó lendület jellemzi. Franz Schmidtner krisţâly- tiszta hangfogása, eröteljessége és tömör tónusa nagy értéket jelent. Hegedűje is ki­vételesen szép hangú. De játéka túl ener­gikus és a pianókban rejlő érzelmi lehetősé­geket nem aknázza ki. Grete Lorweg Schumann Karneváljának egy-egy tételében volt meggyőző, Franz Schmidtner Bach Chacornne-jában. A „Kreu- tzer-szonáta“ második tételének csodálatos lírája azonban elsikkadt az indokolatlanul erélyes játékban. A közönség tüntető rokonszenve vastap­sokban nyilatkozott meg s mindkét vendég­művész ráadásokkal köszönte meg a forró ünneplést. — Zú­zottakat megkárosította. Egy másik gyárigaz- gató a rendelkezések ellenére bőrt vásárolt, a gyárában kiesereztette és drágábban eladta. (MTI). Kiselejtezik az oslói képtár zsidó és maixista képeit Stockholm, április 25. (Búd. Tud.) Az os­lói nemzeti képtár igazgatója tisztogató ak­ciót rendelt el. E rendelkezés értelmében pár nap alatt ki kell selejtezni a képtár festmé­nyei közül a marxista és zsidó képeket. Ezek­ből az elfajzott müvekből, kiállítást rendeznek, hogy elriasztó hatást keltsenek. Egyidejűleg a városi könyvtár mintegy . ötvenezer kötet könyvéből ötezret, mint marxista és zsidó szellemi terméket, kiselejteztek. Fronk miniszter villásreggelin fogadta a jogászkamara berlini ülésének mogyar résztvevőit Berlin, április 25. (MTI) A nemzetközi jo- gászkamara. április 24-től 26-ig ’tartandó ülé­sezésére Frank dr. birodalmi nyniszter főkor­mányzó meghívására magyar részről Stolpa József dr. kultuszminiszteri államtitkár, Kuntz Ödön dr. egyetemi tanár, A ehery Lajos kú­riái biró és Bogsch Árpád kormányfőtaná­csos ügyvéd Berlinbe érkezett. Pénteken délben Frank dr. birodalmi mi­niszter villásreggelin fogadta a magyar ven-, dégeket. Délután a jogászkamara ülésezésének magyar résztvevői meglátogatták Schlegelber- ger dr.-t, a birodalmi igazságügyminisztérium vezetésével megbízott államtitkárt, majd Stolpa József dr. államtitkár meglátogatta a német kultuszminisztériumi államtitkárt, Zsóhintzsah dr.-t. A JÖVŐ TANÍTÓI — A HONVÉDEKÉRT Debrecen, április 25. (MTI.) A debreceni tanítóképző intézet ifjúsága Varga József hittantanár irányításával pár hét alatt a fronton küzdő debreceni katonáknak 10.000 cigarettát és körülbelül 1000 könyvet gyűj­tött. Borzalmas módon lett öngyilkos egy derecskéi legény Debrecen, április 25. (MTI.) Mogyorós Lajos 29 éves derecskéi földmives legény lo­vasszekerének saroglyájára kötelet erősített, amelyet a nyakára hurkolt, aztán rávágott ' a lovakra. A lovak vágtában indultak meg és egy kilométeren keresztül Jmreolták maguk után az öngyilkost, Mire sikerült n lováksl megállítani,, a. legény meghalt. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents