Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-25 / 93. szám
ászomba t 1942. április 25 /Képviselőház könyvtára . BUDAPEST V PARLAMENT EXTERN WIA: TELJES HETI RADIO-MUSOR Ara 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.70, NE- Cr VED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 83 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- ' ÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 93. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRŐ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — iíOSTAFIóK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA SZEMTŐL-SZEMBE Kolozsvár városa a mai napon vendégül látja falai között Kállay Miklós miniszter elnököt. Szívélyes és tiszteletteljes „istcnhozott“-tal köszöntjük a kemény, határozott szavú és a cselekedeteiben sem megalkuvást, sem habozást nem ismerő államférfiét. Szavait megértettük, elhatározásait teljes mértékben helyeseljük és tetteivel azonosítjuk magunkat. Ennek az álláspontnak határozott leszögezése különösen szükséges és fontos, Erdély földjén, Erdély szivében. Itt minden magyar ügy, minden magyar gond, minden magyar feladat kétszeresen megnövekedik súlyában és jelentőségében a hazaiért erdélyi részek különleges földrajzi adottságaiban megnyilatkozó okok miatt. Itt a magyar kérdésekben való miniszterelnöki tájékozódás nem szokványos látogatás és nem szokványos politikai ünnep. Mert ha ma, 1943 áprilisának utolsó napjaiban a magyar kormány-feje Kolozsvárra látogat, itt való időzéseinek minden pillanatában szeme elé tornyosul a lényeg hatalmas felkiáltójeic: a pereméletböl fakadó gondok, aggodalmak és kötelességek gordiusi csomója. örvendünk annak, hogy Kállay Miklós miniszterelnök kolozsvári látogatásának időpontját a véletlen logikája éppen olyan napokban szabta meg. amikor mind a magyar közvélemény, mind az európai sajtó a log- íeszültebb figyelmet szentelte, a magyar kormányfő a magyar és az európai politika síkján tett kijelentéseinek. Kállay miniszter- elnök politikai beszédei méltók is voltak a legnagyobb érdeklődésre. Ha ezeket a beszédeket magyar füllel hallgatjuk, a legnagyobb együttérzéssel állapíthatjuk meg, hogy a Kállay-kormány a nagy elődöktől megszabott belpolitikai irányvonaltól hajszálra sem tért el, sőt ellenkezőleg: újabb és tijabb elhatározó lépéseket tett a hagyományos ösvényen. Ez az ösvény magyar és szociális utat jelez. A kormány munkaprogramja logikusan és tervszerűen építi ennek az útnak jobb jövő felé vezető újabb és njal»b szakaszait s törhetetlen akaratát a jövendő utjának egyengetésében épp eléggé bizonyítja a zsidóbirtokok magyar kézre való juttatásában tanúsított erélye és elhatározottsága. Már ez az egyetlen tényező is méltóképpen érvel a miniszterelnök törhetetlen magyarsága és államférfiul cselekvő- szándéka mellett. Olyan két férfias erény ez, amely nélkül ma, kivételes idők kivételes adottságaiban a nemzet életének előbhrevi- tele el sem képzelhető. A két tárcanélküli miniszter kinevezése is, vitéz Lukács Béla és Antal István személyében a nemzet egyhangú helyeslésével találkozott, mert a nemzet régi, őszinte kívánsága teljesült ezzel. A hazatért erdélyi részek minden magyarja nyitott szemmel és józanul Ítéli meg * magyar sorskérdéseket s ez a hagyományos erdélyi józanság és a nagy, nemzeti kérdésekben tanúsított higgadtság most a vendéglátás örömében átforrósodva, bizalom mai és együttérzéssel áll szomtöl-szembe a magyar politikai élet legfelelősebb irányítójával. De Erdély, sajátos peremhelyzete révén, amely egy uj Európáért folyó harcban alakult ki, ezt az üunepélyes és szívélyes találkozót nem tekintheti csak a belpolitika szemszögéből. Az európai s különösképpen a keleteurópai események alakulásában ellenállhatatlan kényszer hatása alatt fordul figyelmünk Kállay miniszterelnök nagy beszédének külföldi visszhangja felé. Nem csak mi, hanem az egész Európa hipnotizáltan figyelt fel Kállay Miklós miniszterelnök Európához intézett szavaira. Nem csak bennünket, Európát is csodálattal tölti el az az úri, európai hang, amely a magyar sorskérdéseket a világpolitika síkjára vetítve világította meg. Világos, -tiszta, félre nem magyarázható hitvallást hallhatott Ujra Európa füle arról, hogy mily mesz- szemenö áldozatkészséggel, lovagiassággal és tudatossággal illeszkedik bele Magyarország az európai népek bajtársi viszonyába, elsősorban a német birodalom és a tengely- hatalmakkal fennálló fegyverbaráti kapcsolatba. Ezeknek a kapcsolatoknak logikus és őszinte következménye, hogy «— idézzük Kállay Miklós Szavait — „Magyarország valamennyi szomszédállamával jó viszonyban kivan élni“. S ez a kívánság nem esak mélyen őszinte, hanem természetes is, annyira természetes, hogy már több, mint vágy: az egész magyar életet meghatározó magatartás. Ebben a magatartásban rejlik titka annak, hogy az európai sajtó hipnotizáltan csodálja meg a magyar miniszterelnök szavaiban ujra és ujra megnyilatkozó lovagiasságot, amely méltó mind a magyar politika lényegéhez, mind a mai idők szelleméhez. Nem mehetünk el közömbösen a jelenség mellett. A magyar lovagi és bajtársi szellem a maga részéről most esak az uj világ felépítésében vállalt kötelessége odaadó teljesítésével törődik és sem meg nem hallja, A tengely és Japán mindenütt támad A pénteki német hivatalos jelentés isJ mét említést tesz a magyar csapatok harcairól. A közlés szerint az arcvonal mögötti területek megtisztítása során a ma. gyár kötelékek megsemmisítettek egy erősen fel fegyverzett bolsevista bandát. A német és szövetséges támadó vállalkozások tovább tartanak az arcvonal különböző szakaszain. A déli arcvonalról rohamcsapat vállalkozásokat, északról pedig a Volhov-vidékéről egy ellenséges erőcsoport megsemmisítéséről ad hirt a német véderő főparancsnokságának jelentése. „ A tengeri háborúban újabb eredmé- nyékét ért el a német légi és tengeri haderő. A FöldközLtengeren két brit szállító- és három motoros-vitorlás hajót süllyesztettek el. Amerika keleti partjai előtt pedig hat hajó lett a német tengeralattjárók zsákmánya. Ez mintegy 50.000 tonna ellenséges hajótér elpusztítását télén ti. A távol Keleten is teljes erővel folynak a hadműveletek. Az angol és kinai jelentések, a delhii és a csunkingi rádió egyaránt elismerik, hogy a kinai és angol csapatoknak vissza kellett vonulniok és állandó kemény harcban állanak az elő retörő japánokkal. A japán tengeralattjárók kiterjesztett ték tevékenységüket már az Arab-tengerre is. Adenből jelentik, hogy az erődben riadó volt a kikötőtől néhány mérföldre megjelenő három tengeralattjáró sem magát nem izgatja mások disszonás állásfoglalásaival. A lovagiasságnak a végső fokig elvitt értelmezése nem ok nélkül keltett igen nagy feltűnést európaszerte Kállay miniszterelnők parlamenti nagy beszéde után. De azon sem csodálkozunk, ha — amint a Magyar Távirati Iroda tegnap Jelentette — a Basier Nachrichten a Kállay miniszterelnök beszédében megnyilatkozó magyar lovagiasságot és hékeszándékot Ismertetve, berlini tudósítója jelentésében hangsúllyal említi meg, hogy „a Wilhelm- strasse tényezői ezt annyira hangsúlyozzák, hogy ezáltal kimondatlanul is emlékezetbe jutnak a román külügyminiszter egészen más széliemtől áthatott magyarellenes nyilatkozatai.“ Most, nmikor Kállay miniszterelnököt Kolozsvár falai között látjuk jó szívvel, szeretettel és magyar testvéri nyíltsággal vendégül. erre a párhuzamra is gondolunk, mert önmagunk iránt való bűn volna e történelmi miatt. A lakosság vakrémülettel, rendetlenül menekült az óvóhelyek felé. Három repülőgép igyekezett felkutatni az ellenséges tengeralattjárókat, készült, ségbe helyezték a parti ütegeket, két torpedónaszád és két torpedóromboló is kifutott a kikötőből, a tengeralattjárókat azonban nem sikerült megtalálniok. Fajótér és nyersanyaghiány fenyegeti az angolszászokat Az angolszászok szorongásának újból kifejezést adott egy hivatalos helyről jött nyilatkozat. Beawerbroock lord Newyork- ban beszédet mondott s követelte, hogy a szövetségesek építsenek minél több hajót, mert a tengeri forgalom helyzete a lehető legválságosabb. Kijelentette, hogy ez azonban még nem a legutolsó megpróbáltatás. A japán hódítások következtében hamarosan nagy hiány lesz nyersanyagokban is s az angolszász szövetségeseknek mindent el kell követniök, hogy uj anyagforrásokat szerezzenek. Ha megmaradt nyersanyagforrásaikat nem védik meg és az elveszetteket nem tudják visz- szaszerezni, úgy küzdelmük létkérdéssé válik. A lord, úgy látszik nem ismeri jól a lehetőségeket, amikor ismételten azt javasolta, hogy Anglia alakítson második harcteret Nyugateurópában, mert — amint mondotta — a védekezés legjobb módja a támadás. Nem mulasztotta el, hogy dicsérő himnuszt ne zengjen a szovfontosságu összehasonlítás fölött napirendre térnünk. S éppen azért, mert ezt az önként kínálkozó párhuzamot az európai sajtó egyik higgadt organurua vonta meg, kétszeresen örvendünk a miniszterelnök kolozsvári látogatásának. A közvetlen találkozás bensőséges hangulatában ismerhetjük meg most a kormányfőt, a gerinces magyar államférfink S gerinces magyarságát nem esak a magyar kérdésekben elhangzott szavainak, gyors créty- lyel megtett cselekedeteinek súlyában, hanem az európai sorsközösség vállalásában megnyilatkozó következetességében és lovagiasságában is szemtől szemben ismerjük meg és ismerjük el... Olyan erények ezek, amelyek a magyarságért való helytállás szellemi és fegyveres harcaiban mindig ott tündököltek at CTrtélyi lélek lobogóján. S> azoknak értelmét, titkát olykor csak a történelem távlatai világították meg az értctlenek előtt... jetről és Sztálinról s a kommunizmus állítólagos teljesítményeiről és síkra szállt beszédében a szovjet támogatásáért. m Ugyancsak Anglia címére hangzott el biztatás Maiszki londoni szovjet nagykövet részéről Lenin mellszobrának leleplezése alkalmából. Maiszki egyenesen felszólította az angol népet, hogy végsőkig teljesítse kötelességét, a szovjet érdekében és kifejezte Moszkva nagy aggodalmait. Követelte, hogy a szövetségesek az 1942. év döntésében a legnagyobb erőt fejtsék ki a szovjet támogatásába. Végül nem csekély ellentmondásképpen megállapitot- ta, hogy London és Moszkva kitünően megérti egymást. Ha ugyanis ez a megértés olyan kitűnő volna, akkor nem volna szükség a szovjet részről a segítség állandó és egyre izgatottabb sürgetésére. Nem mulasztotta el Maiszki azt sem, hogy örömét fejezze ki Anglia bolsevizálódása fölött. Az a tény, — mondotta, —- hogy Londonban Lenin mellszobrát leplezik le, bizonyítja, hogy milyen változás történt a brit nép és a szovjet viszonyában. Anglia Kanadától vár csapatokat Anglia, amelynek a követelések szerint minden irányban segítséget kellene nyújtania, a maga részéről Kanadától kivan egyre na. gyob csapatszállitásokat. Az angol szigeteken* közel 50 millió ember lakik, Kanada lakossága ennél sokkal kevesebb. Az angol otthoni haderő tétlenkedik s legutóbb maga a londoni sajtó panaszkodott affelől, hogy a katonaság hangulata a semmittevés miatt erősen romlik. S Anglia mégis Kanadától kér csapatokat. Ezt legfeljebb csak azzal az állandó angol törekvéssel lehet megmagyarázni, amely egyre újabb és újabb segédnépeket akar harcba dobni s mindenünnen vért akar csapolni, önmagát azonban végletekig kíméli. Kanada kormánya 1940-ben fogada- lomszerüen kötelezettséget vállalt arra, hogy nem küld csapatokat a tengerentúlra s az eddig Angliába küldött csapatok is kizárólag önkéntesekből állottak. A Svenska Dagbla- ded londoni levelezőjének közlése szerint Kanada most április 27-én népszavazást tart arról a kérdésről, vájjon harcba vetheti-e az ország határain kívül katonáit. Ismeretes, hogy a legszilárdabb ellenkezést a kőtelező katonai szolgálat ellen az ország lakosságának egyharmadát jelentő franciák tanúsítják. Á magyar csapatok nagy munkát végeznek a szovjet területek megtisztítása során BERLIN, április 24. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Katonai helyen közltk: A keleti arcvonal déli szakasza mögött elterülő vidék megtisztítása során egy magyar különítmény az elmúlt napon megsem misitett szétugrasztott bolsevistákból összetevődött erősebb köteléket, amely az erdőkben elrejtőzve éjszakánként rablóutakat tett és támadásokat intézett magános katonák, valamint a hátsó összekötőszolgálat jármüvei ellen. A támadások miatt mindenekelőtt a polgári lakosságnak kellett sokat szenvednie. A bolsevista banditák igen sok asszonyt és gyermeket hurcoltak el, akiket később állati kegyetlenséggel megcsonkítottak és holtan hagyták maguk mögött. A magyar különítmény a lakosság segítségével felkutatta a szervezett bolsevista bandák búvóhelyeit és teljesen megsemmisítette a szovjet orvtámadókat. Japán buvérhajók Aden előtt r Állandóan rosszabbodik a francia-amerikai viszony Ötvenezer tonna az «-'golszász hajózás újabb vesztesége Nagy árzuhanás Newyórkban a távolkeleti helyzet miatt
