Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-19 / 88. szám

ECmMTilir&JXG 19 42. A PU ICIS 19 Ui bé'yegüzlet ! UIrtonsdgok, klasszikasok Albumok, felszerelések. Szál titok hiánylistára! Komoly, szolid árak! Gyűjteményt, tánirgbilyegeket készpénzért veszek — L. HERC2EG EPNÖNÉ bélyegkeresi edö, Kolozsvár, Dávid !• er opi­ntea 12. Vesz. elad. cserél. — Segétljegyzői állások a nádasmenti já­rásban. a nádas menti járás főszolgabirája pályázatot hirdet két segédjegyzői állásra/. Pályázhatnak legalább középiskolát végzett, keresztény származásokat igazolni tudók. Előnyben részesülnek, akiknek már némi közigazgatási gyakorlatuk van. A folyamo­dók lehetőleg személyesen jelenjenek meg a főszolgabíró irodájában, vármegyeháza 15. számú ajtó, április 30-ig. * Meghivő. Az „ALFA“ Szövetkezet 1942. március 29-én tartott rendes köz­gyűlésének határozata értelmében f. év április hó 26-án vasárnap d. e. 11 órakor a szövetkezet Unió u. 11 sz. alatti hiva­talos helyiségében ALAPSZABÄLYMÖ- DOSITó RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉST tart, mely a megjelent tagok számára va­ló tekintet nélkül határoz a napirendre tűzött pontok felett. Napirend: 1. Alap­szabály 2. §-nak módosítása: a cégszöveg­ben az „ALFA“ névnek ,.AKARAT“-tal való helyettesítése. 2. Alapszabály 9. §-nak módosítása: a belépési díjnak 5.— Pengőben való megállapítása. Igazgató­ság. — A Magyar Fakitermelő csittszentivá- uyon dolgozó munkásainak panasza. Maros- vásárhelyről jelentik: A Magyar Fakiterme­lő Csittszentiványon dolgozó mintegy 200 főnyi munkása panaszt tett a Temzeti Mun­kaközpont maros vásárhelyi tagozati vezető­ségének, hogy vállalatuk nem fizeti a meg­állapított legkisebb munkabéreket, sempedig az utóbb életbeléptetett bérkülönbözeteket nem utalja ki. Pálffy Ferenc, a Munkaköz­pont. tágozati főtitkára kiszállt a helyszínre, iogy a munkások életkérdésében megfelelő negoldást találjon. Annál inkább remélik, iiogy a vállalat vezetőségét sikerül a szer­zett jogok csorbítatlan betartására bimi, nert csupa nemzeti alapon álló magyar Munkásról van szó. \ — KOLOZSVÁR VAROS NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁGA április I!)-én, vasárnap dél­után 3 órakor a kolozsvári gazdálkodók ré­szére a Magyar-utcai református iskolában Vagy Miklós EGE titkár közreműködésével szakszerű előadást tart. Az előadás címe: „A gépkultura bevezetése a gazdaságba, a munkáshiányra való tekintettel.“ Az iskola udvarán bemutatják a legújabb rendszerű talajművelő gépeket. A Népművelési Bizott­ság célszerű és hasznos munkát vélt teljesí­teni akkor, amikor ezt a különleges fontos­ságú előadást munkarendjébe iktatta. Az előadásra szeretettel hívnak s várnak min­den magyar testvért. — Megjelent az „Erdély“ legújabb száma. Az „Erdély“ cimü honismertetö folyóirat­nak. az Erdélyi Kárpát Egyesület hivatalos értesítőjének legújabb száma uj felelős szer­kesztő ifj. Xantus János tanár szerkesztésé­ben jelent meg. A lap első oldalán Cserei Szász László „Székely falu“ cimü, Körösi Csorna Sándor emlékének ajánlott versét közli. Ugyancsak a nagy magyar Azsia-ku- tató emlékének hódol ifj. Xantus János „Csomakőröstöl a Himalájáig“ cimü cikke is. Péchy-Horváth Rezső „Négy nap a Ba­konyban“ cimü cikke a Dunántúl legna­gyobb és legszebb hegyvidékéről ad festői és tudományos szempontból is figyelemre­méltó képet. A lap megemlékezik a, nemré­giben lezajlott fürdő- és idegenforgalmi kon­gresszusról, hírrovatában pedig a természet- járókat különösképpen érdeklő híranyago­kat közli. * TÉR VG AZ!) AI.KODÁS. A feltétlenül' szükséges jégbiztosítás nemcsak a kalászo­sokra, hanem azokra a kereskedelmi termé­nyekre, valamint ipari növényekre és olaj­tartalmú magvakra is köthető, amelyeket az idén már fokozottabb mértékben kell a gazdáknak termelni. A jégbiztosítást ideje­korán keli bejelenteni azért, hogy egyrészt 8. biztosítás alapján a korai károk is megté­rüljenek, másrészt azért, mert olyan termé­nyeket, amelyeket jégverés már ért, bizto­sítani nem lehet. Az ELSŐ MAGYAR AL­TALANOS BIZTOSÍTÓ TARSASAG hely- beni föügynöksége: Egyetem utca 1. — JÓTÉKONY CÉLÚ TEAT RENDEZ APRILIS 22-ÉN A MARIA VALÉRIA AR­VALE ÁNYNEVELÓ EGYESÜLET. A Mária Valéria Árvaleány nevelő Egyesület, intézete javára, április 22-én, szerdán délután 5 óra­kor a Gábor Áron diákotthon íPetöfi-u. 9) nagytermében jótékonycélu teát rendez. Há­ziasszonyok: Biazini Sándorné, Bocsánczy Tódorné, dr. Deák, Gyuláné, Dicsöfi Bétámé, dr. Gabányi Imréné, Badácsy Henrikné, Pohl Béláné, Simák Lajosné, dr. Somodi Istvánná, dr. Somodi Andrdsné. A tea egy pengő. A megjelenésben való akadalyostatás esetén az egyesület kéri a jótékony cél ér­dekében az adományoknak Török Bálintné vlnöknőhöz ( MüjAHs-n. 22) való beküldését. Előadások a nemzetiség» kérdésről BUDAPEST, április 18. A magyar nem­zet nagy tanítómestere, néhai Teleki Pál gróf az örvendetes sorsforulatok után több­ször Is felhívta a magyar társadalom figyel­mét a belső nemzetiségi kérdés rendkívül nagy fontosságára, arra, hogy főleg a kár­pátaljai és erdélyrészi területek visszaszer­zésével ismét nemzetiségi ország lettünk és ezt országunk újraépítő munkájában a ma­gyar jövő kialakulásánál nem szabad szem elő) tévesztenünk. A „Láthatár“ kisebbségi szemle már régebben is nagy figyelmet szén telt a belső nemzetiségi kérdésnek. Az or­szág örvendetes területi gyarapodása óta a Láthatár kisebbségtudományi munkaközös­ségében csoportosuló szakférfiak és a veze­tésűk alatt álló fiatal magyar szakírók egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak a kérdés felé és az uj Európa kialakulásával egyidejűleg igyekeznek ősi magyar nemzet­A sajtótermékek — különösen az újságok — arra hivatottak, hogy a különböző törté­nelmi korok között a szellemi folytonossá­got fenntartsák, ápolják és a hazaszeretetei ébren tartsák a lelkekben. Az 1848-as -49-es években nemzetnevelés! és katonai szempont fcól ezt a nemes hivatást töltötte be a Kolozs vált megjelenő első magyar katonai napi­lap, a „Honvéd“. Ezt az újságot, amelyet Bem tábornok engedélyével Ocsvay Ferenc a 48-as idők neves nyomdász-szerkesztője adott ki, nemsokára követte a másik „Hon­véd“, amely mint hetilap jelent meg Bethlen Olivér gróf honvédezredes szerkesztésében. Laptuiajdonos a pesti honvédegyleti bizott­mány volt. A „Honvédének a sajtó hivatásáról Írott szavait, mint az újságírás örök parancsát véshetjük a szivünkbe: A sajtónak gyönyörű hivatása van, mostani körülményeink szerint lelkesíteni a népet, figyelmeztetni mindenkit hazafiul kö­telességeire, kimutatni, hogy mennyi erő fekszik a népben, ha azt érezni tudja és mi vár re, ha passzivitása által hagyná elve­szíteni a hazát! önvédelmi harcunk nagy napjai alatt még a bombázott Komáromban is jelent meg katonaujság. Mack József honvédtiizér- őrnagy a hírszerzési és a technikai nehéz­ségeket leküzdve a „Komáromi ®rtesitő“-t szerkesztette. , A harmadik katonai újságot a „Hadi Lap“-ot, Székelyföldön, Csíkszeredán indí­totta el Bíró Sándor, honvédszázados. A lap kinyomását azok a csiksomlyói barátok vál­lalták, akiknek utódai, a megszállás alatti években is, törhetetlen hittel és a hősiessé­gig menő áldozattal tettek tanúbizonyságot magyarságuk mellett. Az aránylag rövid- életű katonaujságokat, a kiegyezést követő években a Kolozsvárt megjelenő „Történel­mi Lapok“ helyettesitette. Ha nem is volt kimondottan katonaujság - hiszen abban az időben nemzeti és szabadságharcos ha­gyományok őrzése a társadalomra hárult, — azért a havonta kétszer megjelenő folyóirat önvédelmi harcunk eseményeinek állandó is­mertetésével a béke nyugodt éveiben is éb- rentartotta, a lelkekben a hősi katona esz­mény tiszteletét. A lap szellemi irányítói, édesapám, Hory szemléletünk és a nemzetiségi kérdés kor­szerű szintézisét megtalálni. Ezért elhatároz ták, hogy a kérdés iránt érdeklődő kulturá­lis egyesületek közreműködésével az ország mintegy 60 vidéki városában a tavaszi, majd az őszi hónapok folyamán előadásso­rozatokat rendeznek. Az előadássorozatban a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó szakem­berek egész sora vesz részt. Az első elő­adás április 18-án, szombaton hangzik el Szombathelyen. Az első előadást hamarosan követi a többi is, úgy, hogy április és május hónap folyamán mintegy 30—36 nagyobb varosban hangzanak el erről a kérdésről elő­adások. Az előadássorozat második része az őszi hónapokban következik. * 15 Béla indítványára alakult állandó máscius 15. bizottság tagjai és a Történelmi L^pok erdélyi írógárdája Bartha Miklós, Ugrón Gábor. Szász Gerö, Magyary Mihály, Hory Béla, Sebesy Samu, Jékey, Jókai Mór, Jakab Ödön, Hegedűs István stb. hagyományaink­ban látták nemzeti fennmaradásunk legbiz­tosabb zálogát és ezért a dicső mult felidé­zésével akarták az uj nemzedéket lelkileg előkészíteni arra, hogy apáik példáját kö­vesse. A lelkes hitből fakadó, önzetlenül vállalt feladat nem volt könnyű, mert sokszor a közönyösek a kishitüekkel szemben kellett felvenni a szellemi fegyverekkel vivott har­cot. Úttörő munkát végezni és ugart szánta­ni csak azok tudnak, akik átérzik a maga- sabbrendü célokért folyó küzdelem felemelő hatását. A „Történelmi I>apok“-ban a tör­ténelmi múltat szólaltatták meg, hogy ha­gyományainkon keresztül előkészítsék a tör ténelmi jövőt. Képekben, Írásokban mutat­ták be a 48-as honvédeket, rávilágítva ar­ra, hogy működésűknek milyen irányú be­folyása volt az eseményekre. A Kuszkó István által szerkesztett folyó­irat a vele párhuzamosan dolgozó Ereklye Muzeum és a különböző honvédegyletek kö­zött közvetlen összeköttetést teremtett. Fel­hívásában buzdította a még élő honvédeket arcképeik és a hozzá tartozó leírások bekül­désére és ilyenmódon sok értékes történelmi adatot mentett meg ar utókor számára. Bc- levltték az olvasók leikébe a magyar honvéd iránti tiszteletet és a dicsőséges honvéd alakja mellett nem feledkeztek meg a több­nyire nyomorban élő, öreg, vörössapkás hon védekröl sem. A „Történelmi Lapok“ vetette fel a honvédnienedékliázak, egyletek alapí­tásának gondolatát és tevékenységének kö­szönhető, hogy rendre 80 honvédegylet dol­gozott az országban. Hogy az a munka, amit a lap lelkes munkatársai végeitek, mm volt hiábavaló, hogy az eszme szellemi öröksége apáról-fiura szállott, azt bebizo­nyították a világháború messzi halálmezein küzdő és vérző honvédeink. Maga a lap már csak múzeumi emlék, de az eszme, amelyet apostoli hittel hirdetett továbbél egy másik újságban, a „Katona Cjság“-ban, amely mintegy szellemi folyta­tása a régi „Történelmi Lapok“-nak. ■' Vitézi Szék Zrínyi Csoportjának képes hetilapja, a „Katona Újság“, a nemzeti ka­tonai nevelés, a nemzetvédelem szolgálatá­ban áll. A „Történelmi Lapok“-ban szereplő vörössapkás honvédek harcos utódairól jr krónikát ez a lap, amely minden sorával igazolja, hogy a történelmi események, a hő­si sorsok milyen szervesen kapcsolódnak egymásba, hogy az időálló eszmét szolgál­ják. A hadihelyzet, a hadiesemények Ismerteté­se mellett a „Katona Újság“ beszámol min­den nemzeti és társadalmi mozgalomról, amely a katonaeszményt ápolja. Minden számában „Emlékeztető“ címmel külön ro­vatban emlékezik meg a magyar katona di­csőséges napjairól. A történelmi múltról ír­va felidézi az egykori magyar várakat, ame lyeknek olyan nagy szerepük volt a nem­zet harcos küzdelmeiben. A „Katona Újság“ minden sorából a nemzeti gondolat erkölcsi felsöbbsége szólal meg. Az egyéni érvénye­sülés, a kicsinyes hajszák útvesztőjében buzdító hangja úgy hat, mint a reggeli áj- tatosságra hivó, friss harangszó. Ne men­jünk el közömbösen, süket fülekkel mellette, tárjuk ki feléje szivünket és induljunk el hi­vő lélekkel a ha rangszó nyomán .. . HORY ETELKA Meleg ünneplésben résiesitetle a rádió bajtársi siolgólala egy harciéten küzdő honvéd újszülött ikreit dank, április 18. A Magyar Vöröskereszt bajársi szolgálata nem régi intézmény.. Alig négy hónapja, karácsony estéjén kez­dette meg működését, de azóta már húszezer üzenet szállt az országból a messzi, keleti harcterekre és szárnyalt onnan vissza az itthonmaradotta khoz. A bajtársi rádiószolgá­latnak immár hagyományos szokása, hogy a szolgálat egy-egy kiemelkedő állomását meg ünnepelik. így megünnepelték egy orosz földön küzdő magyar honvéd kislányának születését, aki a bajtársi rádiószolgálat által bejelentett századik apró angyalka volt, dr már akkor elhatározták, hogy megünnepUk azt is, ha egy fronton küzdő honvédnek idehaza ikergyermekei születnek. Az. örvendetes családi eseményre most ke­rült sor a szatmármegyei .Iánk községben Jakó József honvéd földmives szerény hajlé­kában. A házi ünnepségen megjelent Strei­cher Andor dr„ a vármegye alispánja, a jászberényi főszolgabíró, a körorvos, a jegy­ző, a pap, de ott volt a megye közjóléti, szö­vetkezetének igazgatója és a honvéd haditu­dósító század fiatal tisztjei is részt vettek az ünnepségen. Valamennyien elhozták aján­dékaikat az újszülöttek számára. Az alispán, mint a Vármegyei Vöröskereszt elnöke, egy erdélyi nyereménykötvényt, Budinszky Sán­dor a Magyar Rádió nevében 500 pengőt nyújtott át a boldog anyának, a közjóléti szövetkezet pedig egy szép lovat ajánlott fel a kis gazdaság számára. A kis család háláját beszédesen tolmácsolta az az üzenet, amelyet az örvendező anya küldött messzi földön küzdő férjének ez éter szárnyain ke­resztül. — Üzenem férjemnek, hogy büszke va­gyok rá. Mire hazakerül, három kicsi várja és rendben talál majd mindent a házatáján. mert jó szívvel segítenek az ismerősök és a kis család szorgalmasan dolgozik helyette is. így. is van ez rendjén, amíg a derék hon­védek távol határainktól védik az ősi hazát a társadalom pártfogásába veszi az itthon- maradottakat. — HALÁLOZÁS. Özv. Sinay Sáh- dorné elhunyt életének 83. évében. Te­metése hétfőn délután 5 órakor lesz a te­metői kápolnából. — Ma tesz esküt a márosvásárhelyi kato­likus egyházközség 33 uj tanácsosa. Tudósí­tónk jelenti: ünnepélyes keretek között es­küszik fel a marosvásárhelyi róni. kát. egy­házközség újonnan megválasztott S3 egyház­tanácsosa. A felesketési szertartást a vasár­nap délelőtti mise után Jaross Béla pápai prelátus végzi. Az egyházi tanácsosok kö­zött már azok az anyaországbeli hivek is helyet foglalnak, akik hitbeli magatartá­sukkal szintén rászolgáltak arra, hogy az egyháztanácsban vezető szerepet vigyenek. A bensőséges ünnepélyen a város társadal­mának előkelőségei, sőt a hatóságok is részt vesznek, ünnepség után az egyháztanács tagjai és a meghívottak közebéden vesznek részt. Jrt ÁRU ÉS .16 HIRDETÉS AI,APJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Hasinál) rezsókat keresünk megvételre. Gúszmiivek üslei&elyisége WESSELÉNYI MIKLÓS-UTCA 35. SZÁM A „Honvéd“-tő! a „Katona Ujság“-ig... Dicsőséges múltja van Magyarországon a katonaeszmány szolgálatában álló saitcnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents