Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-19 / 88. szám

1 9 4 2. A & HI JO I S 19 Kiváló szellemmel, derűs kedvvel teljesiti kötelességét Ukrajnában a magyar honvéd — A m. kir. honvéd haditudósító század közlése — Ha valaki csupán egy órát tölt is az uk­rajnai magyar megszálló csapatok parancs­nokságán, örömmel és büszkeséggel állapit- bat ja meg- a befutó jelentésekből, milyen nagţtszabdsu kulturmunkát végeznek honvér- iemk, a bolsevik* zsarnokság alól {elszabadult td ráfi földön. Ahhoz a tapasztalathoz már néhány perc­nyi megfigyelés is elegendő, hogy a parancs­nokság életének sürgő-forgó mozgalmassága mögött, a legkörültekintőbb pontossággal megszervezett vezetőközpont, minden részleté­ben tervszerű szabatossággal folyó működése nyilvánul meg. He aki a világháború sereg- vezetésének és eiMióSzolgálatának, annakide­jén megcsodált gépezetére emlékszik vissza, annak nyomban szemébe tűnik, hogy azóta is milyen nagy változáson és fejlődésen meni át n vezetés megszervezésének művészete. Persze ebben nagy szerepe van a technika uj vívmá­nyainak s különösen a híradó- és közlekedő- eszközök hatalmas fejlődésének. ■Otthoni fogalmak szerint szokatlanul nagy méretek jelentkeznek itt mindenütt és min­denben. A -failtvak, városok egymástól való tá­volsága, a megoldandó feladatok térbeli nagy­sága, mind-mind szembetünőek. De honvé- deink — a vezetés épp ugv, mint a csapatok — annyira beileszoktak ezekbe s mindennapos természetességgel végzik szolgálatukat. Cso­dálkoznánk is ezen, ha magunk is nem vol­nánk — magyarok. De miként az elmúlt vi­lágháború alatt éveken át, úgy most is pon­tosan és ösztönösen jelentkezik a magyar ka­tonában az a csodálkozás-nélküli, reális világ­felfogás, természetes és józan gyakorlatiasság, amelyet annakidején az idegenek annyira meg­csodáltak katonáink magatartásában. Természetes, hegy ezek között a méretek kö­zött:, az ittlévő magyar csapatok sincsenek valamely sáükebb körzetben összpontosítva, hanem igen kiterjedt területeken szétosztva végzik szolgálatukat. Egyik részük arcvonal- béli szolgálatot teljesít, másrészük az arcvo­nal mögötti feladatokat látja el. Ez utóbbiak feladata általában kettős. A megszállással és újjáépítéssel kapcsolatos fel­adatokon kívül, rend fenta rtó szolgálatot is ellátnak. Az előbbi feladatkörbe: a háborudnlta terű­iét polgári életkereteinek helyreállítása, a ter­melés minél szélesebb alapokon való iriegin- ditása s a közigazgatás valamint a gazdasági élet szerveinek támogatása tartozik. Bár Uk­rajna, ezidőszerint még a közlekedést érezhe­tően megbénító, hótakaró alatt ált s igy az étet természetesen még jóformán téli álmát alusz- sza, mégis: aki össze tudja hasonlítani a négy hónap előtti ukrajnai viszonyokat a maiak­kal, az örvendetes fejlődést láthat. Nyomban szemébe tűnik, hány akkoriban lerombolt bid, vasútvonal és ut vált ismét használhatóvá s hány gyár és gazdasági üzem vette fel újból * munkát. S ebben a változásban hatalmas része van a honvédségnek. A másik feladatcsoport: a rendfenntartás és közbiztonsági tisztogatómunka. Ismeretes, hogy a visszavonuló vörös hadsereg egyes szétugrasztott részei annakidején bevetették magukat az Ukrajnában oly gydkori erdősé­gekbe és nádasokba s csupán a téli hidege kényszeritette őket arra, hogy élelmet, vala­mint tetőt keresve, kibújjanak rejtekükből. De a szovjethadsereg maga is visszahagyott ezeken a területeken, polgári ruhába bujta­tott apró csoportokat azzal a feladattal, hogy ezek orvlövészekként fegyveres támadásokkal, robbantásokkal és rongálásokkal zavarják a szövetséges hadseregek összeköttetéseit, moz­gását, valamint ellátószolgálatát. Ezeken kívül, sikerül időnként a szovjetnek', kisebb ejtőernyős osztagokat is észrevétlenül földretenni az arcvonalak mögött, akik az- Mtán, az. előbb említett kóborkatonákkal és orvlövészekke] együtt, természetesen megkí­sérlik romboló- és zavarófeladataik végrehaj­tását. Az iff—ott felbukkanó, ilyen fegyveres bandák garázdálkodásának persze előbb-utóbb véget vetnek a honvédalakulatok. Mihelyt hí­rét veszik e szovjet-orvlövészek összeverődésé- nek. kimennek különítményeink és közrefog­ják fosztogató és romboló csoportjaikat. Elég ritka eset, hogy sikerül . azoknak kibujniok a honvédek gyűrűjéből, Tjyen tisztogató csa­tározások Úgyszólván napirenden vannak, «károsak annakidején, az okkupáciá után Boszniában és Hercegovinában, ahol közel öt esztendeig tartott a végleges pacifikáció mun­kája. Amilyen szemmel látható eredményesség­gel végzik honvédeink ezt a szolgálatot, éppen olyan megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy e csatározások magyar áldozatainak száma, halottakban is, sebesültekben is, csekély. A másik tény, amely örömmel és büszke­séggel! tölthet el mindenkit az, hogy honvé­deink az itteni nagy méretek és nehéz közle­kedési viszonyok között megkívánt, gyakran rendkívüli fizikai teljesítményeket várakozá­son felüli képességekkel győzik. Kiváló telje­sítményeik nemcsak elérik, de sok tekintetben felül is ■múlják « régi, világháborús hadsereg bámulatos teljesítményeit. A közlekcdósviszo- nyok javulása óta, az egyes helyeken elakadt kiegészítő harceszközök és anyagszállítások is elérhetik a csapatokat, úgy hogy immár min­den tekintetében tökéletesen korszerű felsze­reléssel folytathatják közlekedésüket. Aki itt jár közöttük s .láthatja nagyszerű edzettségüket, kiváló szellemű két, derűs ked­vüket, amelyet semmiféle meglepetés során sem veszítenek el, annak megtelik a lelke az­zal a nagy bizalommal, hogy az otthoni Ma­Pozsony, április 18. (Búd. Tud.) Esterházy János gróf, a szlovákiai Magyar Párt elnöke szervező kőrútján a szepességi magyarok között járt. Jklódon a szlovák belügyminisz­ter rendeletére felnyitották az addig lepecsé­telt Magyar Ház ajtaját. A Magyar Házban folyt le a párt kerületi ülése, amelyen Csáky Mihály gróf kerületi pártelnök felszólalása után Esterházy János gróf beszélt. — Tudom, hogy a szlovákiai magyar sors nehéz: különösen nehéz a szepességi szór­vány magyarok helyzete. Éppen emiatt min­den munkát kétszeresen kell értékelni. Ma, gvarország népe is bizonyára éppen ilyen szilárd lélekkelt hozza meg a reáháruló s eset­leg még fokozódó áldozatokat is, hiszen ezek a katonák, valamint az otthoni társadalom, ugyanannak a nemzetnek gyermekei. Elképzelhetetlen, hogy történelmi időkben ne ugyanolyan rendületlen lélekkel állnák a mai sorsdöntő idők viharait odahaza is, mint, ahogy itt Ukrajnában állják honvédeink, Magyarország békéjének s felvirágzásának végleges biztosítása érdekében. amikor az egész világ lángban áll, helyes utunk csak a csend s munka lehet. Ez a leg­nagyobb erőpróba, amely a világ fennállása óta valaha is volt. Németország szövetsége­seivel küzd a Szovjet ellen. Csekély erőnkkel nekünk is bele kell kapcsolódnunk ebbe a háborúba, hogy minél előbb megnyerjük, mert ha nem sikerült letörnünk a bolsevtz- must, akkor egész Európa jövője kérdéses lenne. A magyar családion teljes rendet és fegyelmet kell tartanunk és dolgoznunk kell minden erőnkkel. Csak igy járulhatunk hoz­zá erőnkhöz mérten a háborús munkához. lázó repülök és szakértői a vontatásnak. Az ő szerepük holnap kezjdödlk, amikor levegőbe emelik a kolozsvári sportrepülők közül mind azokat, akik az elmúlt három év alatt a vi­torlázásban elöhaladtak s megszerezték az előirt elméleti és gyakorlati tudást. Vasárnap és hétfőn remek látványban lesz részük azoknak, akik tanúi lesznek a vitor, lázóink repülésének. A „Gerle“ egyébként négy napig marad Kolozsvárott, azaz a szamosfalvi repülőté­ren. Ez a négy nap felejthetetlen élménye ma­rad a fiatal kolozsvári vitorlázó repülőknek... TURS.N LAJOS Huszonötezer cigarettát gyűjtöttek a munkácsi „füstfelen napon” MUNKÁCS, április 18. (MII) A Levente. Egyesület a női egyesületei bevonásával „füsttelen napu-ot rendezett, amelyen a harc­téren küzdő honvédeknek 25.000 cigarettát, és egyéb dohánynemüt, továbbá 1050 pengőt gyűjtött. A magyar nö szerepe a közellátás szolgálatában A háborús viszonyok azt parancsolják, hogy a rendelkezésünkre álló nyersanyag­gal takarékoskodjunk. Nemcsak minálunk, hanem valamennyi háborús országban ele­ven erővel él ez a parancs. Ezért külföldön egyre pontosabban szervezik meg a közel­látási úgy, hogy a nyersanyag ne vesszen el és a rendelkezésre álló élelmezési, ruhá­zati és egyéb cikkekből a lehetőség szerint mindenki egyaránt részesülhessen. A közellátásnak ez a szervezése csak úgy lehet tökéletes, ha a női munka is belekap­csolódik. A közellátási miniszter a magyar asszonyok és leányok ilyenirányú beszerve­zését meg akarja valósítani. A női társada­lom megértette az idő szavát és az ehnult napokban már megkezdte a munkát. A női szervezetek kiküldöttei résztvettek azon az értekezleten, amelyen Somos Ele­mér miniszteri tanácsos ismertette a nő hi­vatását a mai közellátásban. Bejelentette, hogy a közellátási miniszter szakértőkkel kidolgoztatja azokat a gyakorlati módszere­ket, amelyekkel megvalósítható a takaré­kosság: például a kevés zsírral való főzés, olcsó idénycikkek elkészítése, stb. Fontos a takarékos főzés megtanulása is. Mindez a magyar asszonytól függ. Ha ez a takarékos­ság a női szervezetek utján eljut a széles néprétegekhez, a legegyszerűbb emberek is könnyebben viselik majd terhüket. Az értekezlet elhatározta, hogy egységes munkatervet dolgoz ki, amelynek az lesz az irányitó elve, hogy megtalálják a módot a magyar nép háborús közellátására. A le­vente-leányok és a Kalász-szövetség felaján­lották, hogy minta vitaminkerteket létesíte­nek. Többszázezer ilyen helyen kezdik meg a konyhakerti vetemények termelését. Kö­zös munkatervet dolgoznak ki a gyakorlati kérdésekre is. A inunkafelosztást a külön­böző női szervezetek egymásközt tervsze­rűen végzik, a közellátási minisztérium pe­dig szakelőadásokkal és szakanyaggal segíti őket. Franciaországban felfüggesztették a szerzetes­rendek tilalmáról szóló törvényt Páris, április r*. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Pétain tábornagy államfő felfüggesztette a szerzetesrendek működésé­nek tilalmáról szóló törvény hatályát és megadta a szerzetesrendeknek az államilag elismert társaságok jogállását. A szerzetes- rendek jogállásának egyetemes rendezésére késöb kerül sor. Kolozsvárra érkezett a ", a világhírű magyar Kégy napon áf motoros vontatásból kapnak oktatást a kolozsvári vitorlázó repülők Kolozsvár, április 18. Pénteken délután történelmi pillanatokat élt át Kolozsvár sportrepülőtársadalma: megérkezett Buda­pestről a magyar sportrepülés történetében nevezetessé vált „Gerle“ és g „Cimbora“ névre keresztelt kétüléses vitorlázógép. Már délután 3 órakor a szamosfalvi pol­gári repülőtéren volt Kolozsvár valamennyi sportrepülője, Lörinczy Zoltánnak, a kolozs­vári sportrepülés irányitójának vezetésével. De megjelent a repülőtéren egész sereg láz­ban égő kisdiák és érdeklődő is. Nagy lel­kesedéssel és izgalommal várták azt a pil­lanatot, amikor a világhírű „Gerle“ leszáll a szamosfalvi repülőtér pázsitjára. Az eredeti terv az volt, hogy a „Cimborát“ a „Gerle“ vontatja Kolozsvárig. A kedvezőt­len Időjárás miatt azonban úgy döntöttek, hogy csak a „Gerle“ teszi meg Budapesttől Kolozsvárig a légi utat, a „Cimborát“ pedig tehergépkocsin vontatják Kolozsvárig. A „Cimbora“ a kora délutáni órákra meg is érkezett a repülőtérre. Vele jött Tardos Béla, a vitorlázó repülés felügyelője és Liszt Ist­ván szerelő. Tardos felügyelő mellét az ezüst koszorúba foglalt három kitárt szárnyú sirály disziti. A repülőtéren összegyűlt fiatalok nagy áhí­tattal és tisztelettel nézik a jelvényt, amely­hez hasonló egész Magyarországon talán négy-öt embernek mellén látható. Tardos felügyelő a magyar polgári repülés ügyeinek egyik legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakértője. Legnagyobb szerepe a repülő- oktatók kiképzésében volt és van. Az elsők között van. aki külföldön Is nevet és te­kintélyt szerzett a magyar repülőknek. A hosszú ut után is frissen és fáradhatatlanul intézkedik és ad utasításokat. Fél 4 órakor a repülőtérnek telefonon je­lentik, hogy a „Gerle“ átrepült a Királyhágó felett. —- Félóra múlva itt kell lennie! — mond­ja Tardos felügyelő. S valóban a legendás hirü magyar acél­madár máris feltűnik a Hója felöl. Egyelőre csak egy apró pontocska. De ezt a kis szemgolyócskát Európa egén is észrevették már! A Gerle minden baj nélkül, simán tette meg a légi utat Londontól — Buda. pestig! Erdélyhez is van köze a híres gép­madárnak. Tervezője Bánhidy Antal az „érettségidnek álcázott inkvizíció tortúrái elől szökött át magyar területre Erdélyből és a budapesti műegyetemen megtervezte és elkészíttette az első korszerű magyar sport­repülőgépet. A Gerle már ott száll a repülőtér felett, néhány kört ir le a levegőben és kecsesen földreszáll. A lelkes fiatalság ujjongva ro­han hozzá és simogatja, dédelgeti szárnyalt, törzsét, ki ahol éri. A gépből Auguszt Lajos szigorló gépész- mérnök és Földházy Antal motoros pilóta száll ki. Felváltva vezették a „Gerlét“ és pontosan program szerint tették meg az utat. Debrecenben leszálltak, üzemanyagot KÓRUS LIKÖR! I Székelyföldi növényekből ké­szíti az Erdély részi Hangya Rum - I és L i k ő r g y á r, Marosvásárhel y vettek fel. Elmondják, hogy tiszta és nagyon jó légiviszonyok között repültek és feledhe­tetlen élményük marad annak a fenségesen szép képnek az emléke, mely eléjük tárult Erdély földje, a Körösök és a Szamos völ­gye fölött. A „Gerle“ két pilótája alig fejezte be az útról szóló jelentését, máris, a „Cimbora“ után érdeklődik. A néma madarat akarják látni. Személyesen győződnek meg arról, vájjon nem ártott-é meg a kocsikázás a vitorlázógépnek. Tüzetesen vizsgálják át a gépet. A „Cimbora“ nagyon szép alkotás. Színtiszta magyar munka eredménye. Bu­bik Ernő tervező gépészmérnök elgondolásá­nak megvalósítása. Az egyik magyar város­ban már szériában gyártják. Ez a gép fel van szerelve műszerekkel is és arra való, hogy a sportrepülő a vitorlázó repülés ma­gasiskoláját járja ki rajta. Vontatással emelkedik föl a levegőbe. A vontatást azon­ban csak külön erre kiképzett piA'ák tudják elvégezni. Auguszt és Földházy is elsősorban vitor-1 Esterházy János greif, a szlovákiai Magyar Part elnöke, beszédet mondott az eddig le* pecsételt iklódi Magyar Ház megnyitásán

Next

/
Thumbnails
Contents