Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-17 / 86. szám
a MCeibti Uisjxck 1942. AVniClS 17 Â bánsági iskolanővérek iskolái nem kerülnek a német csoport kezelésébe I\lagy sikerrel zajlóit le Magyarország napja a milánói nemzetközi vásáron Á^amosHoH ármeniesités Bár.ffy Daniel báró földművelésügyi miniszter Debrecenben nagy beszédében a többek között bejelentette, hogy az ármentesités államosítása, — ami egyértelmű az árt>iz elleni védekezés egységesítésével, — a legközelebbi jövőben meg fog történni. Tulajdonképpen és helyesen a vízügyek államosításáról be szét a földmüvelséügyi miniszter, mert hiszen az árvizek elleni védekezés az egész nagy vízügyi, vízgazdálkodási problémák csak egyik bár igen fontos fejezete. Szakemberek és érdekek gazdák körében már hosszú esztendők óta felmerült ennek az államosításnak és egységesítés-, nek gondolata, és hova-tovább meggyőződéssé vált. hogy erre az egykézbe való vételre országos érdekből szükség van. Azok a megismétlődő árvizek, amelyek az országot az utóbbi esztendőkben egymás után sújtották, csak tovább érlelték ezt a meggyőződést és bizonyára minden gazda és minden szakember őszinte örömmel veszi tudomásul a földművelésügyi miniszternek azt a nyilatkozatát. amely szerint nem, kell már sokáig várni a vízügyeket államosító törvény megszületésére. Egészen természetes, hogy egy ország vízgazdálkodása és vizszabályozása csak egységes tervek szerint történhetik mecr tökéletesen. Végre is a mellékfolyók mindenhol a föfolyókba örnlenek. s a mellékfolyók vizszabályozása és az ottani területek ármzvédelme a legszorosabb kapcsolatban van a föfolyók és folyamok szabályozásával és árvízvédelmével. Bármennyire tiszteletreméltó és értékes munkát végeztek is a múltban a külön-, böző vizszabályozási és ármenteskési társulatok, mégis előfordulhatott az az eset, amit köztudomásszeriien tigu szokott a magyar ember jellemezni, hogu a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal. Különösen most láttuk ennek a szétparcel. lérottságnak káros hatását, amikor a mellékfolyók egy része, sőt a főfolyónak tekintendő Tiszának tekintélyes része is, hosszú esztendőkig idegen uralom alá került és ez az uralom a v<zszabáluozást eaytdül a saját érdekeinek megfelelően vértezte vaay nem véqezte, mitsem 1ö födve azzal, hogy mi történik azon a demarkációs vonalon túl. amelyen a folyó már magyar partokat mos. Kétségtelen, hogy ettől függetlenül is elérkezett a vízügyek államosításának legfőbb ideje. A kormány, amikor ezt megvalósítja, olyan törvényes intézkedést foganatosított, amelynek áldásos következmenveit rövid esztendőkön belül élvezni fogjuk, de különösen élvezni fogják azok. akik utánunk következnek, az az utókor, amely már fokozottabb mértékben lesz ráutalva a helyes vízgazdálkodásra. tárolásra és öntözésre, mint amilyen mértékben ma mi vagyunk utalva. Nem szabad azonban figyelmen- kivid hagyni ma sem azt, hogy amikor mezöonzdaságfeifesztésről és öntözésről beszélünk, ennek egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy a vizek fölött egységes farvek szerint egy hatóság rendelkezzék. Egy hatóság leguen az, amely országszerte a vizek szabályozását meqállaprtia és az ármentesitn munkát végrehajtja, (rátákat épít. zsilipeket. virlevezetö árkokat készítettet és általában végrehajtja mindazokat a munkálatokat amelyeknek végrehajtása nélkül továbbra is ki lenne téve az ország a közelmúltban tapasztalt súlyos árvizveszedelemnek. Ma. amikor — így mondotta a földművelésügyi miniszter Debrecenben — valóban minden talpalatnyi föld megmunkálására és kihasználására szüksé günk van és a jövőben, amikor erre még fokozott mértékben lesz szükségünk, semmi sem fontosabb és sürgősebb, mint az. hogy meqrendszabáluozzuk fduóinkat és ezenkívül védekezünk az Alföldön immár ijesztő mértékben feltörő talajvizekkel és vadvizekkel szemben. Tér mészetes. hogy ez a védekezés csak olyan lehet, amely nem helyi érdekeket, hanem országos erdekeket szolgál. És amikor azt mondjuk, egy pillanatra sem gondolunk arra. hogu az államosítás a helyi érdekek szolgálatának emelésére, vagy elhanyagolására vezet. Ellenkezőleg. a halul érdekek egységes szolgálata teszi tökéletessé az országos érdekek szolgálatát. A helyi érdekeket már csak azért sem lehetne és volna szabad elha- nvagolni. mert hiszen az egyes árvizek ellen védett tervietek összessége teszi azt a szántóterületet, amelyen a ma gyár kern/ér megterem és a védekezés célja az, hogy az összességet védjük. Ha pedig az összességet ■ védjük, akkor a dolog természete szerint a résieket is védenünk kell. Milánó, április 16. (MTI) Szerdán délután a milánói nemzetközi vásáron ünnepélyes külsőségek közt tartották meg Magyarország napját. A magyar pavilion., amely Erdély jegyében készült el és az égés« kiállítás legmti- vészibb és legszebb pavilonja, erre az alkalomra külön ünnepélyes fényt öltött. Az üdvözlő beszédet vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály, az. Országos Magyar Sajtókamara elnöke mondotta a magyar kormány és a miniszterelnök nevében. Hangoztatta,' hogy a, magyarok mennyire otthon óraik magukat. Olaszországban és hogy ez a magyar pavilion is bizonyítja, mennyire megtesz Magyarország mindent, hogy termelését is a közös nagy célok, a győzelem elérésére állítsa be. Utána báró Abele Kolozsvár, ápr. 16. A városi büntető rendőr- bíróság csütörtökön tárgyalta a „Családi“ ke- nyérgyár Rt. volt igazgatójának, Grün Samunak többrendbeli kihágási ügyét. A kenyérgyár igazgatóját a vállalat volt tisztviselője, Sima Vilmos, jelentette leli, keresetében előadja, hogy Grün nem folyósította számára a miniszteri rendeletben megállapított legkisebb tisztviselői fizetést és a 30 százalékos drága- sági pótlék helyett csak 23 százalékos pótlékot ádott, végül megtagadta a fizetéses szabadságot is. A tárgyaláson Grün azzal védekezett, hogy tisztviselőjének pótlólag megfizette a fizetés- kiilönbözotet, sőt alkalmazottjával a legmesz- sz.ebbmenő jóindulattal viseltetett, mert magasabb fizetést adott neki, mint amennyit a minimális bérektől szőlő miniszteri rendelet eiőir. Schuller József rendőri büntetőbiró a tárgyaláson megállapította, hogy a vádlott jóhiKólozsoár, április 16. A mult esztendő husvétjának másodnapján, 1941. április 14-én mezöörválasztás volt Szamosfalván. Az ügy érdekelte a falu valamennyi férfilakóját, akik igy seregestül gyülekeztek a községháza köré. Lehettek valami kétszázan, amikor egy kolozsvári jelzésű teherautó közeledett feléjük. A tömeg utat engedett a gépkocsinak. de Saucrean György, aki éppen a községháza melletti korcsmából az utca túlsó oldalára tartott s igy a mögötte haladó gépkocsit nem vehette észre, hirtelen a szabadon hagyott úttestre lépett. A gépkocsi vezetője fékezett ugyan, de a balesetet nem kerülhette el: az ötvenéves ember a kocsi alá került Fábián István, a gépkocsi tulajdonosa és vezetője az eszméletlen embert a kolozsvári klinikára szállította gépkocsijával, Sancrean azonban a kővetkező héten, április 22-én — koponyasérilléséböl eredő tüdőgyulladás okoz. ta szivhénulásban elhunyt. Fábián István ellen gondatlanságból okozott embei’ölés miatt eljárás indult, a károsult özvegye, Sancrean Györgyné pedig kártérítési perrel támadta meg. A perben már ezév március 12-én tartottak tárgyalást, amit. — újabb bizonyító tanuk kihallgatása miatt - akkor elnapoltak. A kolozsvári törvényszék büntető hármas- tanácsa dr. Szabó Andrág törvényszéki tanácselnök elnökletével csütörtökön fejezte be a bizonyítási eljárást. Az ezúttal elhangzott vallomások szerint Fábián István gépkocsijával éppen katona’ szolgálatra vonult be, de minthogy — ünnep lévén —- nem tudta kinek átadni, visszatért Kolozsvárra. Eközben történt a baleset. A tanúként kihallgatott Campiqn Aurél csordapásztor és ifj. Deák Mihály mezőőr a vázolt tényekkel egybehangzóan adták elő az Egon. milánói m. kir. főkonaol tolmácsolta a távollevő Máriássy Zoltán követ üdvözletét, majd Kovács Gyula a m. kir. külkereskedelmi hivatal római kirendeltségének főtitkára mondót beszédet. Végül vite« t^esöi Móricz Káír mán, a budapesti iparkamara külkereskedelmi osztályának főnöke tolmácsolta a budapesti nemzetközi vásár üdvözletét a milánóiaknak ős a milánói vásárnak. A beszédek után fogadás volt a magyar pavilonban. A vendégek legnagyobb megelégedésüknek és tetszésüknek adtak kifejezést, a látottak felett. Az olasz hatóságok vezetői ós a megjelent előkelőségek még sokáig maradtak a magyar pavillonban. szemüsége ellenére, elkövette a kihágás tényét azzal, hogy nem folyósította idejében.« miniszteri rendeletben megállapított fizetést. Külön kihágást követett, el azzal, hogy bérelszámolási jegyzéket sem a panaszosrtak, sem a többi tisztviselőknek nem adott. Az évenként előiri fizetéses szabadságot is megtagadta alkalmazottjától. Megállapította még a rendőr- bíró, hogy Grünnek érvényes iparjogositványa sincs, A • pékipar gyakorlása képesítéshez vari kötve s minthogy Grün Samu ezzel nem rendelkezik, ipari kihágást köreteti el. A töreti megállapítások alapján a remlorbíró 45 napi elzárásra átváltoztatható 2500 pengő pénzbüntetésre ítélte a zsidó gyárigazgatót. Az Ítélet indokolásában a rendőrbiró megállapította Grün jóhiszeműségét abban, hogy utólagosan kifizette alkalmazottjának a bérkülönbözet et. Ezért csak mérsékeltebb büntetést alkalmazott. esetet, ám egyikük sem tudott határozott választ adni, hogy a gépkocsivezető valóban tülkölt-e. Velük szemben Pap János, a kocsival utazó segédvezetö, hatarozottan állítja, hogy ideiében jelezték közeledésüket és a rendes menetsebességnél jóval lassabban is haladtak. Az ügyész azonban fennforogni látta a gondatlanságot és a vád teljes fenntartásával marasztaló ítéletet kért. Az áldozat özvegyének polgári képviselője pedig 600 pengő készkiadás és havi 100 pengő tartásdij megítélését igényelte. A védelem Fábián István ártatlanságát hangoztatta és felmentést, illetve az összes enyhitő körülmények figyelembevételét kérte. A biróság büntető tanácsa a helyzet mérlegelésével bűnösnek mondotta ki Fábián Istvánt, és gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt 300 pengő pénzbüntetésre ítélte, ami nemfizetés esetén 30 napi fogház- büntetésre változtatható át.. Az özvegyet keresetével polgári perre utasította. Minthogy sem az ügyész, sem a vedelem nem fellebbezett, az Ítélet jogerős. Ugyancsak a büntető törvényszék hármastanácsa Ítélkezett Németh Gyula és Illés József hasonló bünperében. A két vádlott a nagyváradi Tímár és Zimmermann szállító cég alkalmazásában állottak, a cég gépkocsiján 1938 novémber elején Bukarestbe szállítottak árut. Visszatérésükkor -*■ üres gépkocsijukra — Désen bútorszállítást vállaltak fel. A hosszú úttól kimerült Németh Gyula gépkocsivezető Kis- sebes közelében a kocsi vezetését a hajtási engedéllyel nem rendelkező Illés Józsefre bízta. Eközben utjavitó munkások csoportjához érkeztek. A munkások tülkölésükre félre vonultak, de egyikük, a nagyothalló Macskás Demeter későn ugrott félre. A kocsi KÓRUS LIKŐR? Székelyföldi növényekből készíti az Erdély részi Hangya R u diós Likőrgyár, Marosvásárhely sárhányója elkapta és Macskás lábát tfírft. Néhány nappal később a bánffyhunyadi köz- kórházban meghalt. A kihallgatott tanuk valamennyien igazolták, hogy az áldozat testi fogyatékossága (süketsége) Idézte elő a szerencsétlenséget és igy a biróság Németh Gyulát, aki nem is tudta, hogy kísérője gépkocsivezetői képesítéssel nem rendelkezik, felmentette Ugyanakkor felmentette Illés József másodrendű vádlottat is. Az ügyész fellebbezett az Ítélet ellen. Dalmácia teljesen belekapcsolódott az olasz életbe Zára, április 16. (MTI) A Stefan».iroda jelenti: Dalmácia felszabadulásának évfordulóján mondott beszédében Bastian in: kormányzó kiemelte a kormány munkájának az első kilenc hónap alatt jelentkező eredményeit. Tekintettel Dalmácia súlyos gazdasági helyzetére, Olaszországból kenyeret, olajat, húst és zöldséget szállítottak a tartományba. A gazdasági cserében gondoskodtak arról, hogy e területnek Olaszországhoz történt csatolása ne zavarja meg a szomszédos hor- vát állammal fennálló kapcsolatokat, másrészt megkönnyítették az olasz tartományokkal való árucserét. —- .4 háborút tovább folytatjuk —- mondotta a kormányzó. - Nem engedjük ellanyhulni erőfeszítéseinket. Teljesen > v véglegesen meg kell vernünk az ellenséget. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Szigorúan be kell tartani a szűkségóvóhetyek berendezéseié vonatkozó utasításokat KOLOZSVÁR, április 16. X létesített szükségóvóhelyek felülvizsgálata alkalmával megállapított.» a mérnöki hivatal, hogy a háztulajdonosok nem tartják he az építési engedély véghatározata hátlapján részletezett 83.801/eln. Igv.—1940. szánni rendelet előírásait, A büntetések elkerülése végett ezúton hívja fel az építésügyi hatóság n>: érdekeltek figyelmét, hogy a jelzett rendelet előírásait szigorúan tartsák be és különösen a szükségóvóhely eh villanyvilágítással való ellátását, a levonulási útvonalak és az egyes helyiségek rendeltetésének jelző feliratait, a helyiségek klmeszelését, a >»» dozatok eíegyengetését, szükség esetén azoknak homokolását és ledöngölését. általában az óvóhelynek huzamosabb időre való használatára alkalmassá tétele céljából szükséges rendbehozását haladéktalanul hajtsák végre. Egyben felhívja az építésügyi hatóság mr óvóhely építésre kötelezett háztulajdonosokat. hogy a most folyamatban leső helysz.ini felülvizsgálat idején a ház tulajdonosa, illetőleg a légoltalmi parancsnoka, vagy annak helyettese tartózkodjék otthon és tartsa készenlétbe a vonatkozó építési engedélyt a rajzokkal együtt. Az állami alkalmazottak nyugdijjárulék alapja üdülőinek iaénvbevéte'e Budapest, április IC. Az állami alkalmazottak „nyugdíjjárulék alapjának" balatonalmádii, balatonföldvári, galyatetöi és hévíz- fürdői üdülői iránt az örvendetes ország-, 'gyarapodás folytán az érdeklődés annyira fokozódott, hogy már nz elmúlt évben nagy számmal kellett. elutasítani az üdülésre jogosult jelentkezőket. Az igazság és egyenlő elbánás elve azt követeli, hogy az üdülőket a folyó évben elsősorban azok vehessék igénybe, akiknek a múltban ez egyáltalán nem volt lehetséges. A hévizszentándi ásn pénzügyőri üdülőben az idei gyógyidényre A beutalt tényleges pénzügyöli tisztviselők 1.40 pengő, az altisztek pedig 1.20 pengő ellátási diját fizetnek. A felesleg után a tisztviselők 3.S0 pengőt, az altisztek pedig 2,40 pengőt fizetnek. A beutalt gyermekek után fizetendő ellátási dijak és a nyugalmasad, pénzügyőri alkalmazottak által fizetendő dijak változatlanok. Az üdülőben Idén is ríégv gyógy időszak lesz junius 1-töl szeptember 15-lg. —»4————^»—„»—«»i ii i .................ii ii . Kétezerötszáz pengős bírságol kapott a Családi Kenyérgyár Rt. volt zsidó igazgatója Halálosvéqü gázolások ügye foglalkoztatta a kolozsvári törvényszéket \x etifik vód óllal 500 ponuő péncbűnfelésre ítélték, a másik 9*«ttot felmentették Tentes vár, április 16. (Búd. Tud.) Ä német tannyelvű’ felekezeti iskoláknak a német népcsoport számára való átadásával kapcsolatban * temesvári ,J)áli Hirlap“ arról értesült, I hogy « Mi Ármányukról nevezett iskolanővérek rendjének iskolái nem kerülnek átadásra. Ae iskolanővérek továbbra is fenntartják ÖP3SGS k&tottfcos leányiskoláikat. <* ~ 1 '1 TfiWíi'inttiWfintiirnrrinnrriiiiiiwrTwrTrrn
