Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-16 / 85. szám

Knm*i liwsMG

19 4 2* jt&nici s m

Háborús fegyvertár India ?

Anglia még: mindig abban reménykedik, hogy a háborn sokáig fog tartani. A brit politikusok élükön Winston Churchillel, mindig úgy nyilatkoznak, hogy bár a három hatalmi egyezmény államai súlyos csapásokat mértek a szövetségesekre, de. Washington és London ezért még nem vesztette el kedvét. A hosszabb lélegzet, az utolsó ezred, utolsó tank és utolsó gépfegyver fogja eldönteni a küzdelmet. A szükséges nyersanyagok forrásai azonban az Egyesült Államok és Kagybritannia területén fekszenek, mint. ók állítják. Szerintük elsősorban India tett szert óriási jelentőségre, mint fegyver- gyár és fegyvertár, különösen azért, mert innen közvetlenül lehet Oroszországba szállítani a fegyvert és muníciót.

Pedig Londonban nagyon jól tudják, hogy ez a kérkedés Indiával teljesen hiábavaló dolog. Ma, midőn az ellenség már közvetlenül az ajtó előtt áll, nem volna szabad úgy tenni, mintha elég idő volna még India háborús ipari termelésének kifejlesztésére. Jól tájékozott szakemberek éppen nemrégiben nyilatkoztak Washingtonban, hogy évekig tartó, céltudatos erőfeszítésre van szükség, ha Indiából megfelelő fegyvergyártó műhelyt akarnak csinálni. Hiszen először Is elemi iskolával, szakképzéssel és gyárak építésével kellene kezdeni. India jelenlegi iparát legfeljebb kisebb európai országok iparával lehetne összehasonlítani, eltekintve azoktól a gyáraktól, amelyek ennek a földrésznek gazdag terményeit dolgozzák fel.

Mindez azonban nem gátolja az indiai ügyek miniszterét rádió előadások tartásában, melyek szerint India már ina Nagy- hritannia háborús fegyvertára. Szerinte az Indiai hadsereg két év alatt kétszázezer főről majdnem egymillióra növekedett és ke- rckeu 250 gyár termel hadianyagot. Mint Churchill úgy Mr. Amery is az emberek gyenge emlékező tehetségére számit. Csak 'néhány hónapja panaszkodott, hogy a brit expe-diclós hadsereg csak 600.000 Indust tudott toborozni. És ha még ember akad is, mondta akkor Amery, hiányzik a szükséges hadifelszerelés. Ezek a sóhajok valódiak lehettek, mert India alklrálya Delhiben még ma is ezekre hivatkozik, hogy az indiai kongresszustól egy kis hadljárulékemelést szorítson ki.

Indiában a kis és legkisebb üzemeket is be leszámítva az 1941. évi londoni statisztika szerint kereken 9000 gyár volt. De ezek közül Is csak 250-re lehet alkalmazni az európai fogalmak szerinti gyár vagy ipari üzem elnevezést, mondják maguk a kimutatások. Viszont mind a 250 majdnek kizárólag a gyapot- és jutaiparnak dolgozik és ezért teg feljebb csak a másodrendű felszerelési tárgyak készítésére alkalmasak, mint egyenruhák, ejtőernyők és hasonlók. Valódi fegyver kovács műhelye Indiának elenyészően kevés van. A békében Is csak kevés, könnyű vadászfegyvert állítottak elő és csak mostanában határozták el a páncéllcmczek előállításának munkatervét. A Mysore államban levő egyetlen repülőgépgyárral hasonló a helyzet. A legszükségesebb nyersanyagokat és a legtöbb motorrészt még ma Is Angliából szállítják be. Magától értetődik, hogy a sokféle optikai és technikai berendezést is Angliából keli idcszáUitani, ha egyszer tényleg megindulna a modern harci repülőgépek gyártása. A szövetségesek óriási hajóürliiá- nya alapján könnyen kiszámíthatjuk, hogy milyen keveset tud ez a repülőgépgyár termelni.

Akárhogy is vesszük, egyelőre egyetlenegy korszerű harci eszközt —tankot, ágyút és repülőgépet — som tudnak előállítani Indiában. Indiai anyaghói és indiai üzemekben. A kellékeknek, motoroknak és speciális műszereknek tengerentúlról kell 'jönniük. A robban (/»anyagipar Is csupán a megfontolás stádiumában van.

A legnagyobb nehézség a szerszámgépek, ipari berendezések és szakmunkások hiánya. Sok szép terv kivitele késik a távoli Indiában, amíg az anyaország megállás nélkül dolgozó ipara abban a helyzetben lesz, hogy kölcsön tudjon adni szükséges szakembereket.

Igaz ugyan, hogy az utóbbi években 500 millió fontste.riinget fektettek be Indiába, de csak azért, hogy gazdag természeti kincseit kihasználnák és a belőlük elkészített Készárut nagy haszonnal eladják az. egész világnak, elsősorban azonban a szegény, kizsákmányolt indiai népnek. A gyarmatügyi minisztérium és az angol nagytőke közösen vétkesek abban, hogy Indiának jelenleg nincs elég termelőképessége, mert eddig sohasem engedték a gyurmátokat a modern iparosítás előnyeihez férkőzni.

Washingtonban hamarosan rájöttek, hogy az angol adatokra nem lehet támaszkodni. Ezért utazik a közeljövőben külön amerikai technikai bizottság Indiába, hogy India há- "öorus termelésének gyorsabb kiéplsét megvizsgálja és szorgalmazza, álár ez, a tény is mutatja, hogy milyen gyenge lábon áll India., a Brit Birodalom uj fegyverkovácsa.

Az angol nép talán ezt az újabb blöfföt 1« elhiszi , . ,

/

Az Erdélyi Katolikus Népszövetség továbbra is önállóan folytatja

munkásságát

Aj év őszén ünnepük meg a Katolikus Népszcvetség fennállásának

huszadik évfordulóját

1942 április hó 14-én Kolozsváron tartotta ülését az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség intézőbizottsága. Az ülésen Mar- kovits Manó dr. ny. főispán, az erdélyi róm. kát. népszövetség alelnöke elnökölt. Jelenvoltak: Pakocs Károly kanonok, szatmári vikárius, Borja Alajos dr. prelátus. Szilágyi M. Dózsa dr. premontrei perjel, Lánás László dr. p. kamarás, Biró Vencel dr. egyetemi tanár, Baráth Béla dr. kanonok-plébános, Bá. lint József népszövetségi igazgató, ország- gyűlési képviselő, P. XJgrin Sándor jezsuita atya, kolozsmonostori plébános, Jelen Gyula dr. elnök. Hankó János dr. bankigazgató, Dsida Aladár föpénztáros, Csányi István ellenőr, Csatáry Adél szociális testvér intéző- bizottsági tagok.

Az ülést Markovits Manó dr. alelnök nyitotta meg és meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket. A tárgysorozat tárgyalása során Bálint József népszövetségi igazgató, országgyűlési képviselő jelentést tett erdélyi körútjáról, az erdélyi tagozatok látogatásáról, majd ismertette az Erdélyi Kát. Nép- szövetség jelenlegi helyzetét. Bábás László dr.. Jelen Gyula dr„ Pakocs Károly. Boga Alajos dr., Szilágyi M. Dózsa dr., Biró Vencel dr., P. Vgrín Sándor értékes hozzászólásai után az intézőbizottság úgy határozott, hogy az Erdélyi Kát. Népszövetség továbbra is önállóan folytatja független munkásságát.

Dsida Aladár föpénztáros beszámolt a népszövetség anyagi helyzetéről. A továbbiak során az intézőbizottság egyhangúlag elfogadta Bálint József igazgató indítványát, mely szerint az Erdélyi Róm. Kát. Népszövetség ez évben tölti be 20 éves fennállását s azt mind tagozataiban, mind központilag ünnepelje meg. Az ünnepségek az ősz folyamán lesznek.

Pakocs Károly vikárius örömmel jelentette, hogy az Erdélyt Kát. Népszövetség keretében működő előbb Kát. Akadémia, azután Pázmány-Társaság a közel jövőben újra megkezdi működését.

■)«■■■■■■■» —I—— IMI

...................

A kisiparos sorsa a szovjet-uralom alatt

— Am. kir. honvéd hadi tudósitó század közlése —

Szinte a tél csúfolódásának érezzük, hogy meg kell igazitanunk gépkocsink egy hóláncát a városszéli ukrán szerelőműhelyben. Csúfolódásnak érezzük azért, mert egész lélen, a legnagyobb hóban sem volt baj vele, most pedig, amikor nappalonként már a nulla fok körül jár a hőmérő s valóban utolsó lélekze- teit szedi a tél: váratlanul elszakadt a hólánc egyik szeme s műhelybe kényszerültünk vele.

Eleinte bosszantja az embert az ilyen váratlan idővesztés, utóbb azonban rendszerint rájön, hogy ez az idő sem ment kárba, mert az ember ismét beletekinthetett a szovjet-rendszer képtelenségeibe és furcsaságaiba.

Öreg ukrán szerelő a műhely gazdája. Négy segéddel dolgozik. Félévvel ezelőtt még maga is reménytelen, éhező szovjet-proletár volt az egyik eharkowi gyárban. Pedig valamikor huszonöt esztendővel ezelőtt, kiválóan forgalmas szerelőműhelye volt már, amelynek jövedelméből gond nélkül tarthatta el elég népes családját. A közbeeső idő a szovjet-para- diegpm pusztító emberöltője.

Amíg a hóláncot javítják ...

Mialatt segítségünkre vannak, kérdéseinkre válaszolva, elmondja az öreg az egykor virágzó kisiparosság tragédiáját.

— A cári uralom utolsó éveiben —- dör- mögi az öreg — amikor a bolseviki agitáció

^ > A Darmoi hashajtót utánoKáV.

~ Ügyeljen, mert minden tablettán

áÉKfutajp a „DARMOL” szónak es T alak« bevágásnak kel! lenni. Kimondok ■a mmbTi tan *r*deti csomagolásban kérje.

már erősen dolgozott, minduntalan azt hangoztatták, hogy a bolsevizmus a kisemberekért küzd s azokat akarja felszabadítani a nagytőke hatnlmaskodása alól. Nekünk iparoséin- bereknek ezt úgy magyarázták, hogy meg fog. ják szüntetni a gyáriparnak velünk szemben oly kegyetlen versenyét s így mi kisiparosok megháromszorozhatjuk keresetünket és jöve- • delmtjnket. Annyira tudatlanok *j oltunk és annyira hittünk ennPk az agitáoiónak kijelentéseiben. hogy lmzódózá.s nélkül lettünk tagjai a bolsevista pártnak.

Közvetlen mögöttir k csattogni kezd egy kalapács az üllőn, úgyhogy, odébb kel! mennünk, mért nem hajtanánk. az öreg szavait.

— Utóbb azután a vaknak is látnia kellett, — folytatja — hogy a bohevizmus bennünket is aljasul becsapott, mert fokról-fokrn lehetetlenné tette a kisiparos életét. A változás. ami1 a bolsevizmus hozott, mindössze annyi volt, hogy a nagy- és közép-iparüírm>ekct clszedte a régi tulajdonosoktól s állami üzemekké nyilvánította. Ezek természetesen jóval olcsóbban termeltek, miint a kisiparos, hiszen olyan éhbérért dolgoztatták munkásaikat, amilyen az államnak tetszett. Hogy mi volt a szovjet-munkás bére. arról nem érdemes beszólni, mert mindenki tudja, hogy az csak az éhenhaláslhoz volt sok, do a megélhetéshez siralmasan kevés volt.

Egy pillanatig elgondolkozik, hogy visszaidézze a nagy o-alatkozás első éveinek emlékét, aztán így folytatja:

— Ali, kisiparosok eleinte megtarthattuk műhelyeinket s még szinte örültünk, hogy akkor, amikor úgyszólván mindenkinek mindenét elveszik, bennünket nem bántanak. Csak később értettük meg, miért voltak hozzánk ilyen kíméletesek a bolsevista gazemberek. Nagyon jól tudták ők, hogy az ö rendszerükben magunktól is tönkre kell mennünk, tehát nincs szükség semmiféle erőszakra, velünk szemben. Az történt ugyanis, hogy a kisiparosok mind súlyosabb nehézségek árán tudtak csak nyersanyaghoz vagy félgyártmányhoz jutni, tehát egyre kevesebb munkát vállalhattak el. Végezetül már egyáltalán nem kaptunk nyersanyagot, mert azt az állami gyárak foglalták lie. Pe mire idáig eljutottunk, tulajdonképpen elvesztettük máj' mi- delőközönségünket is. Addigra annyira elszegényedett mindenki s olyan szűkén élő proletárrá változtatták át az egész városi lakosságot, hogy a legolcsóbbrendü életszükségleteit sem tudta fedezni jövedelméből. Így a szovjet rendszer fennállásának harmadik-negyedik esztendejében egyszerűen meghalt a kisipar és csak az állami gyárüzemek dolgoztak, Kénytelenek voltunk mindannyian visz- szaadni régi iparigazolványunkat s még örülhettünk. ha az állami üzemekben egyszerű munkásként alkalmazáshoz juthattunk. Az önálló egzisztenciák százezrei és milliói vesztették el létalapjukat és szaporították azoknak a proletártömrgeknck seregét, amelyeknek megváltást és felszabadítást ígért a Szovjet, de, akiknek ehelyett még vigasztalanabb sorsot zúdított o nyakába. Egyébként ez a mindennemű versenyt kizáró rabszolga-rendszer tette olya.it silánnyá a szovjet minden ipari termékét is. A szovjet-munkást nem fűtötte semmiféle buzgalom a jobb-minőség elérése céljából, mert kifizetésre kerülő éhbére szempontjából teljesen agyrémént. vájjon milyen munkát végzett. Oroszországban a birodalom óriási kiterjedése és nehéz közlekedési viszOr nyai miatt rendkívüli szerepe volt a kisiparnak s érthető, ha a kisiparosság általában jól keresett az elmúlt évszázadok alatt. A kis- iparosság egyike volt az orosz nép legvirág- zóbb társadalmi rétegének. S ezt tette tönkre a szovjet-réndszer olyan gyökeresen, hogy sok-sok évtized kell, amíg újból kifejlődhet az életerős orosz kisipar a felszabadult területeken.

*

Hóláncunk közben elkészült, ráerősitjük a kerékre s miközben kifizetjük a javítómunkát, igy búcsúzik az öreg ukrán szerelő:

— Az Isten áldja meg az urakat és mindenkit, aki kiszabadított minket ebből az em- bernyuzó állapotból! Mióta a szovjet megszűnt s az itt működő katonai hatóságok fok~ ról-fokra nyersanyaghoz is juttatnak és megnyithattam ezt a kis műhelyt: azóta kezdünk újból emberi életet élni. R ma már egykori gyári munkásból lett segédeim is látják, hogy többet kereshetnek a kezem alatt, mint a szerűjét állami gyárban, de látják azt is, hogy ez a szerény kis műhely hétről-hétre jobban fejlődik. Azóta hiszik el azt is, hogy a nyugati országok dolgozó embereinek élete százszor emberségesebb, mint amilyen a „Lenin-féle paradicsomban“ mit.

A MazzaciArati* *hangversem/ műsora

KOLOZSVÁR, április lé. 'Megírtuk, mát’,

hogy ma, csütörtökön este 8 órakor Benedetto Mazzacurati, a világhírű olasz gordonkaművész hangversenyt, rendez a Mátyás Király Diákházban. A kiváló művész egyéniségét és pályafutását már előzőleg méltattuk, most a kolozsvári Olasz KuMnrintizet rendezésében lezajló hangverseny műsorát ismertetjük;

ELSŐ RÉSZ;

France,baldi—Cassado: TOCCATA,

Boccherini—Certară: VI SZONÁTA (Ada* aio és Allegro).

MÁSODIK RÉSZ:

Brahms: E-moll SZÓN AT A,

HARMADIK RÉSZ:

Pisetti: TRÉ CANTI,

Chopin: NOTTURNO.

Csajkovszkij: MELODIA.

Weber: RONDO.

A. kiváló művészt N o v ák i László, a kolozsvári Operaház és a Filharmóniai zenekor tagja kiséri zongorán.

Atszökött a haláron egy hatáság elleni erőszakkal vádolt szászrégem román oivos

Szászrégen, április 15. Nicoara Eugen dr, í-zászrégvui román orvos ellen nemrégiben hatóság elleni erőszak és beszolgáltatás miatt eljárás Indult. A román orvos nem volt hajlandó gépkoesiszinét a hatóság rendelkezésére bocsátani s az. előállítási parancsnak sem tett. eleget.

Nicoara dr. az előállítás alkalmával minősítetten módon viselkedett. Miután erről jegyzőkönyvet vettek fel s eljárást indítottak ellene, ideiglenesen szabadlábra helyezték. Az orvos időközben szülőfalujába, Görgénylíbán- falfára utazott s onnan, az ottani román pap kíséretében Mezőörménynél átlépte a határi s Romániába szökött,

Nicoara dr. egyébként táviratilag értesítette Szászrégenben lakó feleségét, hogy Tóidéra érkezett.

A ZSIDÓ TOLLGYÜJTÖKET RÖVIDESEN LEVÁLTJÁK

A Magyar Tollkiviteli Egyesülés legutóbbi átszervezése során teljes mértékben érvényesítették a zsidótörvény rendelkezéseit, tehát az egyesülés tagjainak kiviteli részesedését 6 százalékra szállították le. Nemrégiben az egyesülésben résztvevő öt zsidó cég 6 százalékos kiviteli részesedését is megszüntették, azonkívül lényeges ujitást vezettek be, megkövetelik a kiviteli viszonylatban az újonnan jelentkező kereskedők szakképzettségét. A tollértékésités árjásitása terén fontos újítás az is, hogy a zsidó tollgyüjtőkcl is rövidesen leváltják. A disztoll kivitelét szintén kiveszik a zsidó érdekeltségek kezéből.

Az ország városarnak és községeinek 26 5 százaléka rendelkezik villamos árammal

Budapest, április 15. Az iparügyí minisztérium energiagazdálkodási ügyosztálya a mi- nap készítette el újabb kimutatását hazánk villamositásának állapotáról. Eszerint a visz- szacsatolt területekkel megnövekedett országnak összesen 6687 városa és községe közül ebben a pillanatban 1771 rendelkezik villamos- árammal, ami 26.Ö százaléknak felel míg. Magyarország jelenlegi területén ezidő szerint még 4916 varast és községet, az egész létszám 715.5 százalékot kell villamosítani, ami a távolsági vezetékek és elosztóhuzalok messzemenő fejlesztése mellett újabb energiatermelő üzemek létesítését is tekintélyes számban feszi szükségessé. Az az összeg, amelyet, ezekre h beruházásokra kell fordítani, a hazai Viszonyokhoz képest olyan napi/, hogy a teljes villamosítást csak hosszabb időtartamra szóin program keretében lehet, megvalósítani.

Ha utoljára a

ROYALBAN s

Vigyázat! Kém!

Holnap az évad legérdekesebb filmje:

ítél a dzsungel