Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-14 / 60. szám

TN \ r C •>% ‘ Sazombai 1942.m ár c t us 14 Műi TEL JES HETI RADIÓ-MÜSOR Ara ítllér ELŐFIZETÉSI AK A A: 1 HÓRA 2.70, NE­GYED ÉVRE 8, FEI. 15VRE 16, EGÉSZ ft VRE 82 PENGŐ. — FOSTATAKARÉK- PftNZTARl CSEKKSZÁMLA SZAMA 721*8. HUSZONÖTÖDIK «VFOLYAM. fi 0. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYÍR « JÓZSEF SZERKESZTŐSÉIG. KIADÓHIVATAL ftS NI'OMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü, 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEBÍ ADUNK VISSZA R emenyseq Mielőtt Kállay Miklós miniszterelnök a Magyar Élet Pártjának csütörtök esti érte kelletén elmondotta volna az tij kormányfőt hagyományosán kötelező bemutatkozó be­szédei, Lukács Béla, a MÉP országos elnö­ke meleg szavakkal emlékezett meg Bár- dossy lászlóról, a távozó miniszterelnökről. A MÉP elnökének szavai itt Erdélyben kü­lönösen mély és erős érzelmi hullámokat vertek. Az erdélyi magyarság a méltó férfiúhoz méltó szavakkal a magyar sri\ legőszintébb és legmélyebb érzéseivel érez egyet. Erdélynek Bárdossy László neve és nag.y egyénisége nemcsak a miniszterelnököt jelenti, aki a nemzet felemelkedésének tör­ténelmi jelentőségű folyamatában gerinces magyar hivatástudattal végezte a rábízott és vállalt kötelességet. Erdélynek Bárdossy Jászló mindig több volt és több marad, mint politikus. Mi a küzdő bajtársat is látjuk az * energikus és határozott személyében, mert diplomáciai pályájának legutolsó állomásán érettünk küzdött a magyar igazság és a magyar jog győzelméért. „Beirta nevét a történelembe" — mondotta Bárdossy László­ról utódja a miniszterelnöki méltóságban; Kállay Miklós. Es a felszabadult Erdei? sietve egészíti ki ezt a minden betűjében igaz mondatot. Bárdossy László neve, egyé­nisége és müve abban az eleven, érző tör­ténelemben Is be van jegyezve, amelynek minden lapja egy-egy szenvedéstől, meg­aláztatástól megtépett és hittel, reménység­gel telezsúfolt erdélyi magyar szív. Nemrégiben itt járt közöttünk: Erdély szi­vében: Kolozsvárott. Boldog megelégedéssel Idézhetjük vissza látogatásának varázsát és büszke öntudattal említhetjük itt tartózkodá sának legszebb mozzanatát: az erdélyi ma­gyarság öntudatos résztvállalását az egye­temes magyar sors további alakításában. Ez az ünnepélyes fogadalomtétel egyként szólt a kormány első emberének és az embernek, a« erdélyi sors jobbraforditásában velünk mélyen együttérző magyar férfiúnak. fts mintha a sokat szenvedett, nagy er­délyi magyar család egyik kedves hozzá­tartozójáról jött volna a rossz hir, olyan őszinte és Igaz aggodalommal aggódtunk, amikor jelentették, hogy Bárdossy miniszter elnök beteg. Féltettük benne az érettünk küzdő bajtársat, a magyar politika hivatás­tudat eredményes katonáját, akinek gyors és helyes kormányfői elhatározása két nagy eredményt hozott: a Délvidék egy részének diadalmas visszavételét és a bolsevizmus elleni európai keresztes hadjáratba való be­kapcsolódást. Az a nagy országépitő és eu­rópai politika, amelynek alapját nagy elő­dök munkája rakta le, Bárdossy László sze­mélyében mindenben méltó folytatót kapott és az ország osztatlan bizalma s hűsége ki­sérte figyelemmel erőskezü, tudatos, a ma­gyar célok előbbre vitelét szolgáló politiká­jának újabb állomásait. / S ba most megrendült egészségi állapota miatt magas és felelősségteljes hivatalának fizikai fáradalmait nem is vállalhatta, min­den magyar lelkiLsmeretét megnyugvással tölti cl a/, a tudat, hogy munkás és világos széliemé továbbra is irányt mutat a magyar politika vonalvezetésében. A MÉP csütörtök esti pártértekezlctén Kállay Miklós, az uj miniszterelnök ebben az irányban félreismer heteilenül világos kijelentéseket tett. A ma­gyar politika vonalvezetésében sem belpoliti­kai, sem külpolitikai síkon változás nem lesz. A magyar nemzet s benne a hazatért erdélyi részek magyarsága ismeri nemzeti és európai feladatait s kötelességeit s azo­kat végső következményeiben is vállalja. Amit Kállay miniszterelnök ezekről a fel­adatokról és kötelességekről mondott, vilá­gos és tiszta beszéd. Megnyugvást kelt a nemzet éber lelkiismeretében. De még inkább megnyugvást és még in­kább a jó reménység forró örömét idézik fel Kállay miniszterelnöknek hivatali elődjéről mondott további szavai. Bejelentette, hogy „a külügyminiszteri széket nem töltötte be, mert. mindvégig reménykedik és mindent el­követ, hogy felgyógyulása után a külügymi­niszteri széket az arra iegméitóbb Bárdossy J.ánzió töltse be." Erdély magyarságra meleg együttérzéssel osztozkodik ebben a szép és jó reménykedés­EURÓPA NÉPEI készén Állanak a tavaszi NAGY TÁMADÁSRA Tokióban várják Ausztrália válaszát Európa készen áll A téli háború véget ért — mondotta a berlini hivatalos sajtótájékoztató és a német támadás megindulása már csak egyetlen tényezőtől függ: az időjárástól- Németország és szövetségesei megtettek minden előkészületet. A krimi szovjet­támadás holtpontra jutott, a Donec me­dencében még folynak a szovjet hiába­való kísérletezései, de az arcvonal kö­zépső és északi csapatán a bolsevisták támadó fellépése az utóbbi napokban már ellanyhult. A téli háború mérlege Németország szempontjából feltétlenül pnzit<-\ A szovjet veszteségei óriásiak. A téli had járat olyan vérfürdőt jelentett számára, amilyenre nincs példa a történelemben. A most folyó elhárító harcok heves­ségére jellemző, hogy március 9-én és 10-én a szovjet 55 páncélost vesztett. A 'német légi erő szüntelenül és egyre fo­kozódó erővel bombázza a szovjet után­pótlási vonalakat s a felvonuló hadosz­lopokban nagy pusztítást végez. Amig tehát Japán a távol Keleten csaknem Európával felérő nagyságú te­rületet hódított meg s ezzel rendkívül súlyos csapást mért az angolszász ha. talmakra, Európa is cselekedett. A bol­sevizmus elleni világitörténelmi harcában a nyári és őszi nagy győzelmek után rendkívüli keménységű téli hadjáratban mindenütt megtartotta elfoglalt vonalait, felmorzsolta az ellenség kíméletlenül harcba vetett tömegeit, előkészítette a döntő tavaszi hadműveleteket s most már csak az időjárás alakulásától függ, hogy Európa hadseregei mikor indul­nak meg, hogy véglegesen elűzzék a sok megpróbáltatást látott földrész hatalmas keleti területeiről azt a haderőt, amelyet Moszkva rabszolgasorsban tartott népei közül még össze tudott szedni. Európa és Ázsia együttműködése A 90 napos japán hadjárat, azzal a hősi amerikai fogadkozással szemben, hogy az angolszász hatalmak 90 nap alatt össze fogják zúzni egész Japánt, ez alatt az idő alatt elérte azokat a cé­lokat, amelyeket a japán politika még a harcbalépés előtt életterületként jelölt meg. megmutatta, hogy a? erős vezetés alatt álló fiatal népek elérik céljukat a kivénhedt rendszerekkel szemben. Két­ségtelen, hogy Japán most már nem áll meg és további célokat tűzött maga elé a tengelyhatalmakkal való együttműkö­dés és az angolszász imperializnius vég­leges megtörése tervének keretében. A japán élettér eredeti határai, amint a Deutsche Allgemeine Zeitung tokiói le­velezője írja, nyugaton a 90.ik hosszú­sági fokig és keleten lljguinea vonaláig terjedtek. Ezt a teret Japán a 90 napos hadjáratban meghódította és — a né­met lap tokiói munkatársának vélemé­nye szerint — most már a további had- vezetést a politika és nem a stratégia szempontjai határozzák meg. Az eredeti japán célkitűzések kétségtelenül túlha­ladott álláspontot jelentenek, amint azt Tozsó miniszterelnök beszéde, Ausztrá­liához és Indiához intézett figyelmezte­tései bizonyítják. Az India irányában várható japán támadás már nemcsak a keletázsiai háború folytatása, hanem fontos, nagyjelentőségű fejezete a há- romhatalrni egyezmény együttes harca, nak és a végleges döntéseket célozza. Anglia Indiának tett Ígéretei: tömegcsalás A japán csapatok burmai előnyomulása India irányában olyan gyorsan tör előre, hogy Nagybritánnia követének, Cripps- nek alig lesz alkalma javaslatait az in­diai nép elé terjeszteni, amikor már a ja­pán csapatok alighanem befejezett tények elé állítják Londont. A Berliner Börsen- zeitungban Kari Megerle, az ismert német köziró óriási méretű tömegbecsapásnak minősiti Cripps küldetését. London nyíl­tan bevallja, hogy végső szorultságában határozta el magát az India címére szánt javaslat megtételére s máris minden jel azt mutatja, hogy ez a javaslat is nyitva hagyja azokat a bizonyos hátsó ajtókat, amelyeken Anglia a múltban is mindig meglépett Ígéreteinek teljesítése elől. Mit is várhatna India Cliurchilltől, attól az embertől, aki 1931-ben azt hangoztatta, hogy India nem egyéb földrajzi fogalom­nál, absztrakciónál és éppen olyan kevés­sé lehet egységes nemzetnek tekinteni, mint például az Egyenlítő népeit. Chur­chill valójában esküdt ellensége az indiai szabadság megadásának és ha most Crippset Indiába küldi, úgy ez csak an­nak a jele, hogy Anglia átkozottul rosszul áll. Milyen Ígéreteket visz Cripps Indiá­nak? Tudjuk, hogy India népei teljes és azonnali függetlenséget követelnek, ezzel szemben London engedményei nagyon vé­konyak. A háború ideje alatt bizonyos önkormányzási szabadságot akarnak en­gedni és a háború utánra ..szilárdan" megígérik a dominium jelleg megadását. Hasonló ígéretek hangzottak el a világhá­ború alatt 1917-ben a hírhedt Montagu nyilatkozatban s abból azután egy szót sem tartottak be. Ezt India népei bizo­nyára nem felejtették el. Terjed a forrongás Indiában Egyébként, amint a madridi Ya cimü lap értesül, Cripps kiküldése a legnagyobb kény­szerhelyzetben történt. Az indiai mohame­dánok vezetője, Dschinnah táviratot küldött Londonba és ebben közölte, hogy 90 millió mohamedán lázad föl a legközelebbi jövő­ben, ha India nem kapja meg szabadságát. Az egész óriási, majdnem négyszázmillió lakosságú terület forrongásban van. A Bangkokba érkezett indiai menekültek be­szélik, hogy az utóbbi időben ismét sok in­diai hazafit tartóztattak le az angolok, töb­bek között az úgynevezett „haladó blokk“ vezetőjét is. A leghatározottabb hirek szerint abban az esetben, lia a nemzeti indiai kormány meg­alakul, ennek a kormánynak első ténykedése az lenne, hogy visszavonná azt a hadüzene­tet, amelyet India nevében annakidején az angol alkirály intézett a háromhatalmi egyez meny államaihoz. A legújabb jelentések szerint egyébként a, japán csapatok bevonultak a bengáliai öböl keleti partján fekvő Bassein városába, amely Rangoonlól nyugatra 140 kilométer­nyire van és ezzel egész Délburmát hatal­mukban tartják. A brit csapatok Középbur- máha vonultak vissza és csatlakoztak a Mandalayba vezető utat védő brit és kínai csapatokhoz. Csang-Kaj-Sek tábornok csungkingi jelen­tés szerint a kínai hadsereghez és néphez in­tézett rádióbeszédében kijelentette, hogy az ellenség megérkezett India kapuja elé és to­vábbi rossz hírek várhatók. Lehetséges — mondotta, — hogy a japánok tovább folytat­ják előrenyor Japán várja Ausztrália válaszát A buenos-airesi rádió ausztráliai különbe­ké kéréséről szóló hírét még ugyan nem erősítették meg, de újabb jelek szólaltak amellett, hogy az ötödik földrész vezető kö- reihen esetleg belátják a küzdelem hiábava­lóságát. A japán kormány szóvivője, amint a német távirati iroda jelenti, közölte, hogy Ausztrália részéről ugyan még nem érke­zett válasz Tozso miniszterelnök csütörtöki felhívására, de annak megérkezését egy-két napon belül várják Tokióba. Azt a hirt. hogy Japán és Ausztrália között a tárgyalások már megkezdődtek volna, japán illetékes he­lyen nem erősítették meg. Japán egyik első követelése az, hogy Ausztrália ne engedje meg Angliának és az Egyesült Államoknak, hogy területét támaszponttul használhassák. Teljes sikerük volt a keleti elhárító harcoknak Barim, március 13. (MTI.) A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Iro­dának : A véderő főparancsnoksága közli: A Donee vidékén folyó elhárító harcok so. rém ellentámadásokkal erősebb ellenséges kö­telékekét' vertünk szét. Március 9. és 10. kö­zött a Szovjet 55 pánc-lsst vesztett. A hadi jelentés kiégésé, itéseképen a Kémei Távirati Iroda jelenti: A keleti harctéren az elkeseredett elhárító harcoknak teljes sikerük volt. A TngomrogSztuHno vonattól keletre hú­zódó szakaszon az ellenség támadásai a vesz­teségek miatt lanyhultak, de az ettől északra lévő Donec vidéken több bolseviki hadosztály erős páncélos és tüzérségi támogatással újra támadott. A németek visszavetették a vörö­söket. Az ellenség maradványai nagyrészt rendetlenül hátráltak kelet felé. A keleti harctér középsó' részén német légi­rajok s-ik,eresen támadták a Szovjet mögöttes útjait. Több oszlopot szétzúzták. A hareire- pülők géppuskával és puskával 300 gépjármü­vet és szánt pusztítottak el. A szétrombolt tehergépkocsi le közül sok lőszerrel vagy körí v­ben. Oly sokat éreztük jelenlétét Erdély ügyének szolgálatában, oly nagy örömmel láttuk és vettük miniszterelnöki cselekedő- , telt, oly mély hálává* viseltetünk eddig vég­zett munkája iránt, hogy valóban a legmé­lyebb őszinteséggel szeretnek Bárdosnv Lászlót viszont látni újra a* egész, nagy, erő* nemzet szolgálatában.

Next

/
Thumbnails
Contents