Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-12 / 58. szám

Uj bélY©0«*íefí Vtdontágók, klasszikusok Albumok, felszerelések. Szál Htok hiánylistára 1 Komoly, szolid árak I Gyűjteményt, tömegbélyegeket készpénzért veszek. t. Herczeg Ernőné bélyegkereskedő Kolozsvár, Dávid F. u. 12. Vesz, elad, cserél• I Kolozsvár iparossága céhzászlók alatt vonul fel a március 15-iki ünnepségre KOLOZSVÁR, március 11. Kolozsvár ipa- rpstársadalma is méltóképpen veszi ki ré­szét a március 15-iki ünnepségből. Mint már jelentettük, az Ipartestület elnöksége vala­mennyi szakosztályhoz körlevelet küldött, amelyben céhzászlók alatt teljes számú fel­vonulásra, hívta fel az iparosságot. Ezzel kapcsolatosan az Ipartestület elnöksége lúizH, hogy az iparosság vasárnapi találko­zója délelőtt 10 órakor a Kereskedelmi és Iparkamara Kossuth Lajos-utcai épülete előtt lesz. Céhzászlók alatt onnan indul cl az iparostársadalom a március 15-iki ko­lozsvári ünnepség színhelyére. Egész napot betöltő ünnepséget rendez­nek március 15-én Szamosfalván Szamosfalva, március 11. Szamosfálva la­kossága ugyancsak nagy fénnyel készül március 15. megünneplésére. Az egész napot betöltő ünnepségek műsorát most állapítot­ták meg s azt alább közöljük: Délelőtt fél 10 órakor ünnepi Istentisztele­tet tartanak a különböző felekezetek tem­plomaiban. Fél 11 órakor az ünneplő lakos­ság zenés felvonulást .rendez az ország­zászlóhoz. Az országzászló előtt ünnepély zajlik le az alábbi műsorral: 1. Himnusz énekli a közönség. 2. ,.Már­cius 15-én“, szavalja: Görög István levente. 3. Balogh. Gábor főjegyző ünnepi beszéde. 4. Nemzeti Dal. Szavalja: Lénárt István. 5. Szövetséges induló. Énekli a dalárda. 6. Gö­rög János szavalata. 7. Székely Imádság. Szavalja: Rab Györgyi állami elemi iskolai tanuló. 8. Gaál Imre római katolikus plébá­nos záróbeszéde. 9. „Járjatok be minden földet.“ Éneklik a leventék. Ugyancsak műsoros ünnepség zajlik le a hősök emlékkövénél is. Itt a műsor a kö­vetkező: 1. Hiszekegy. Énekli a közönség 2. Şzamosfalvi mártírok. Szavalja Lénárt János. 3. Lő fi Béla állami iskolai igazgató alkalmi beszéde. 4. A magyar zászló. Szaval­ja: Lénárt József levente. 5. Kossuth nóták. Énekli a dalárda. 6. Magyarnak lenni. Elő­adja az állami iskola szavalókórusa, Ssáth- máry Margit vezetésével. 7. Móra László ..Március van“ c. költeményét szavalja Hagy Ida. 8. Beák Károly állami iskolai tanító záróbeszédé. 9. Erdélyi induló, énekli a közönség. Ugyancsak ünepély zajlik le a szamosfalvi vértanuk kivégzésének színhelyén is az aláb­bi műsorral: 1. Székely Himnusz, énekli a közönség. 2. „Legyen egy szép uj március." Szavalja Lénárt Margit. 3. Szilágyi László református lelkész emlékbeszéde. 4. Tavasz elmúlt. Éneklik a leventék. 5. Bizonyság. Előadja a református iskola szavalókórusa, Lászlóné Horváth Sára. vezetésével. 6. Ma­gyar zászló. Szavalja: Vincze Ferenc, a re­formátus iskola V. o. tanulója. 7. Szózat. Énekli a közönség. — Dr. Heszke Béla előadása az EKE-ben. Az Erdélyi Kárpát Egyesület vetitettképes előadássorozata, keretében március 12-én, csütörtök este 8 órai kezdettel a római ka­tolikus gimnázium dísztermében dr. Heşzke Béla gimnáziumi tanár tart Briixelles-röl ve­tített képekkel kisért előadást. Belépő dij nincs. Vendégeket szívesen lát az Egyesület, EDISON MGZGO F. hó 13-tól Î. hó 19-if? AZ ÉVAD LEGBAJO- SABB VÍG JATÉKA: IGEN VAGY NEM Főszerepben : Muráli, Jávor, Szörényi, Pauer, Mály, Vaszary. — Elő­adások kezdete: 3, 5, 7 o és 9t° órán or. — Számozott helyek. 19 42a MJtJZC MS 12 üánffy Dániel báró foIdmivelésiioYB miniszter Erdély gazdaság helyzetéről Erdély Mogyororszóg Svájca *— Remény van arra, hagy az erdélyi medencében jelentékeny olajmezőket tárnak fel Budapest, március 11. (MOT) Az Erdélyi Férfiak Egyesülete Teleki Pál grófnak, né­hai nagy elnökének emlékére emlékelöadás- sorozatot rendez, amelynek harmadik előadó estje kedden volt az Erdélyi Férfiak Egye­sületének székházában Budapesten. Bánffy Dániel báró földművelésügyi mi­niszter elnöki megnyitójában ismertette a visszatért Erdély mezőgazdasági helyzetét Hangoztatta, hogy a visszatért Erdély mező- gazdasága olyan gazdasági politikát köve­tel, amely a rét- és legelöterület okszerű kihasználására irányul. Ennek a célnak bi­zonyos mértékben alárendeli a szánlóföldön való termelést. A rét és legelő ugyanis ak­kor biztosítja az állattenyésztés nagyarányú fejlesztését, ha a szántóföldön kiterjedten termelnek abraktakarmányt is és nagy fe­hérjetartalmú más takarmányfélét. Emellett a gazdálkodást belterjessé kell tenni, mert csak igy gondoskodhatunk megfelelő munka alkalomról, amellyel elérhetjük a nagyobb terméseredményt. A szántóföldön való ter­melés fejlesztésének két iránya van. Az egyik azoknak a rejtett tartalékoknak jó kihasználása, amelyek a még eléggé kiter­jedt ugarrendszertől, továbbá a talapnüve- lés, a vetésforgó, a növényápolás hiányai­ból adódnak, a másik pedig az erdélyi viszo­nyoknak megfelelő növényfajták kitermelése és elterjesztése. A fekete ugar helyett a zöld ugart kell bevezetni, tehát a takarmány növények nagyobb termelését és emellett szaporítani kell az állatállományt. Állatte­nyésztés szempontjából Erdélynek hasonló hivatást kell betöltenie az országban, mint amilyent, játszik Svájc Európában. Ami a fatermelést illeti, a visszatért Erdély ön­ellátása fában teljesen biztosított. A fagaz­dálkodásban legfontosabb a letarolt terüle­tek újra erdősítése és a kitermelést ismét ellenőrző tervek keretében kell folytatni. A szállítás nehézségei a, Déda—szer el falvi vas­úti vonal elkészültével az év végére 'meg­szűnnek. A keleti és erdélyi részek visszaté­rése után megkezdődött Erdély ásványi kin­cseinek felkutatása is. A munkának már igen örvendetes eredményei vannak. A földgázkutatás nagyon eredményes és alapos remény vaim arra, hogy az erdélyi medencében jelentékeny olajmodencéket tár­hatunk jel, A különböző ércek, illetve ásványi anya­gok kitermelésére a visszatért Erdély meg­adhatja az országnak azt az ásványi kin­cset, amelyre szüksége van. Erdély most mezőgazdasági és ipari cikkekben még rá­utalt az ország egyéb részeinek feleslegeire, de ezzel szemben kincsei feltárásuk és meg­felelő kihasználásuk után fedezhetik az or­szág legkülönfélébb más szükségleteit. Ezután vitéz Gyulay Tibor felsőházi tag, a kereskedelmi és iparkamara főtitkára, Erdély ipara és kereskedelme, Bethlen László gróf országgyűlési képviselő a Szö­vetkezeti mozgalom és a mezőgazdaság, Veress Gábor, az Ibüsz alelnöke pedig Er­dély közlekedése címmel tartott előadást. Együttműködési egyezmény főtt létre az erdéíyi magánkereskedelem és az erdélyrészi Hangya-szövetkezetek között Az Eidélyiésxi Gazdasági Tanács állandóan napiienden latija a hazatéri területek tanoncképzésének ügyét Kolozsvár, március 11. Nagyjelentőségű ese­ménye van a hazatért erdélyi részek kereske­delmi életének: a napokban együttműködési egyezmény jött létre az erdélyi magánkeres­kedelem és az erdélyrészi Hangya-szövetke­zetek közölt. Az együttműködés kereteinek meghatározása érdekében az Erdélyrészi Gaz­dasági Tanács javaslatot dolgozott ki, ame­lyet mind az illetékes kormányszervek, mind az érdekelt képviseletek a legmegfelelőbbnek találtak és igy, részletekbemond tárgyalások után, egyöntetűen elfogadták a Tanács ja­vaslatát. \ Az egyezmény gyakorlati alkalmazásának jótékony hatása a hazatért erdélyrészi terü­leteken fokozott mértékben fog megnyilat­és derékfájás, idegesség, émelygés, tisztátalan teint gyakran csak az emésztési zavaroknak következménye Ilyenkor « ■ a.'ji i l, i* kell * Y"-VAuV^ kozni. A hazatérés, óta, mint ismeretes, a na­gyobb fejlődésnek indult szövetkezeti élet és a keresztény magyar kereskedelem együttmű­ködésének kérdése állandóan napirenden volt. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanácsnak, hosz- szas tárgyalások után, sikerült eery olyan tér- vezetet elkészítenie, amelyet mind a két érde­kelt fél elfogadott. A javaslat tárgyalásán mind az Erdélyrészi Hangya -központ, mind a? érdekelt erdélyi Kereskedelmi és Iparka­marák képviselői jelen voltak és képviseltet tek magukat a szakminisztériumok is. A létre­jött megállapodás lényege az, hogy újabb szövetkezetek alakítását, illetőleg azok száma ry az iparengedélyek kiadását, háromtagú bi­zottság véleményezi a jövőben, amely az Er­délyrészi Gazdasági, Tanács, az Erdélyrészi Hangya-Központ, és az illetékes Kereskedelmi és Iparkamara képviselőiből áll. A bizottság megvizsgálja, hogy a javaslatba került hely­ségben szükség van-e a tervbeveít szövetkezet felállítására, nem akadályozhatja-e az. adott esetben szerep’ő hel-ségb n a h'va*á át egyéb ként jól betöltő magyar kereskedelem fejlő­dését? A bizottság tehát csak ott fogja ja­vasolni az uj szövetkezet felállítását, ahol azt a vemzetgqzdqsági szempontok egyenesen szükségessé teszik, vagy ahol a magyar keres­kedelem nem tölti be megfelelően hivatását, vagy nincs elég ereje még althoz, hogy a mu­tatkozó szükségleteknek megfeleljen. Ezeknek a szempontoknak a gyakorlatban való afkalr m a zására a Tanács javaslata konkrét kulcs­eljárásokat tartalmaz. A megállapodásban az Erdélyrészi Hangya egyébként vállalta azt a jelentős feladatot is, hogy a lehetőségeknek megfelelően elősegít1'■ a keresztény magyar kiskereskedelem áruel­látását, számukra tehát a nagykereskedelem hivatását tölti be azokon a területeken, ahol keresztény magyar nagykereskedők még kellő számiján nincsenek. Az egyezmény megkötését a Tanács munka­közösségének legutóbbi értekezletén jelentet­ték be. A munkaközösség, amelyben az összes erdélyi gazdasági érdekképviseletek vezetői helyet foglalnak, egyöntetű örömmel vette tu­domásul az egyezmény létrejöttét, amely újabb megnyilatkozása az erdélyi magyar épitő-szellemnek. A Gazdasági Tanács munkaközössége ez­után az erdélyi tanotie-képzés óktafási és el­látási kérdéseivel foglalkozott. Megállapított a, hogy a tanoncképzés kiépítését a székely nép­fölösleg elhelyezésének, továbbá a gazdasági élet átállításának szükségessége egyformán sürgeti. Számbavéve a hazatért részek hely­zetének ezirányu feltárására meg ndított adat­gyűjtés eddigi eredményeit, a munkaközösség halározatilag kimondotta, hogy külön-külön vizsgálja meg q tanoncoktatás, a tanonc-el- helyezés és az erdélyrészi és keletmagyaror­szági tanonc-ott, honok időszerű kifejleszt esé­sének szükségleteit. Ugyanekkor a munkáké zösség jelentőségének megfelelően örömmé fogadja a budapesti Kereskedelmi és Ipám kamarának azt a tervét, amelynek az a célja, hogy többszáz férőhelyes tanonc-otthont hoz­zon, létre a székesfővárosban, olyan erdély­részi és keletmagyarországi tanoncok elhe­lyezésére, akik szaktudásukat az erdélyrészi területeken még eléggé ki nem fejlődött ipar­ágakban kívánják korszerű módon tökéletesí­teni. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács q ha­zaiért területek tanoncké 'ízesének ügyét ál­landóan napirendjén kívánja tartani. A Ta­nács munkaközösségi szerve a lehető legszé­lesebb adatgyűjtés utján készíti elő a kérdés mindhárom vonatkozásának legszélesebb meg­világítását. Minden divotuiitóst betiltanak Amerikában a női öltözködés terén Stockholm:, március 11. (MTI) Washing ionból érkezett jelentés szerint az amerikai > haditermelés főnöke úgy intézkedett, hogy tiltsanak be minden divatujitdst a női öltöz­ködés terén. Ez a tilalom lehetővé teszi, hogy az öltözködési ipar kizárólag a hadsereg szá­mára dolgozhassák, Â szerb lakosság támoqaffa a hatóságokat a kommunisták elleni küzde'emben Belgrad, március 11. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A kommunista ban­dák elleni, egész Szerbiára kiterjedő tiszto­gatás során a „Novo Vreme“ jelentése sze­rint elfogták Pesics Száva kommunista ve­zért, aki valamikor postatisztviselő volt. A szerb parasztok mindenhol támogatják a hatóságokat a tisztogatásban. Az önkéntes csapatok sorra fogják el a kommunista ve­zéreket. Nagybányai napló EÖTTEVENYI OLIVER Dr., a Külügyi Társaság elnöke és Sichert Gyüla az Uj gazdaság című folyóirat fő­szerkesztője, a Munkásföiskola meghívását elfogadva, Nagybányára látogattak és a vasárnapi Szabadegyetem műsorát elő­adásaikkal gazdagították. Ez a szabad- egyetemi előadás a megszokottnál is ma­gasabb színvonalú volt. A Hiszekegy el­hangzása után, a Munkásföiskola elnöke: Berentés László üdvözölte a vendégeket és a jelenlevőket. Beszéde során megemlítette azokat, akiket még nem hat át a nemzeti eszíue és még mindig nem akarják meg­érteni, mit jelent a Munkásfőiskola és tá­vol maradnak ezektől az előadásoktól. Ez­után Siebert Gyula főszerkesztő felolvasá­sa következett „Magyarország gazdasági politikája“ címmel. Az cgyszeriibh hallga­tóság számára is igen érthetően kifejtei te, mit jelent a tervgazdaság, az önellátás és milyen befolyással vannak e tényezők a háború kimenetelére. Majd Eöttevényt Oli­vér dr. emelkedett szólásra és „Hazánk nemzetiségei“-ről lartott nagyhatású elő­adást. Lőrinezi Géza unitárius lelkész bú­csúszavai után felhangzott a Himnusz s ezzel befejeződött a hetedik szabadegyete­mi előadás, ahonnan mindenki gazdag él­mény emlékével távozott el. A vendé.gek tiszteletére közekédet rendez tek a Munkásföiskola nagytermében, a vá­ros, üzemek vezetőinek, tanári és tanítói kar, valamint a Munkásföiskola belső tag­jai részvételével. * A BANYAIPARI MUNKÁSSÁG ES IPAROSSÁG megtartotta évi tisztújító közgyűlését & Munkásotthonban, melyen a kővetkező veze­tőséget választották meg: Orecskó István elnök, Záváczky Albert alelnök, Petrilla Jó­zsef jegyző, Koblicska Károly titkár,-Baczur János és Záváczky Lajos pénztárosok, Orecs­kó Mihály és Horgos Mihály ellenőrök. Az iparosok részéről: Fuksz István elnök, Gá- ilsz János alelnök, Székely Endre jegyző, Kovács János titkár, Kert Zoltán és Ffeil- majer József pénztárosok, Müllmann Antal és Lönhardt János ellenőrök. Az újonnan megválasztott tisztikar meg­tartott értekezletén az OTI és az üzemi Hangya szövetkezet ellen felmerült panaszo­kat tették szóvá. * UJ ORŞZAGZAS2LOT lenget a szél Nagybánya főterén. A város vezetősége végre meghallgatta a lakosság kívánságait és a régi országzászlót kicse­rélte. A közelgő március tizenötödikét uj zászlóval ünnepli meg Nagybánya közön­sége. ♦ RÉM EMIK EMLkKÜ NN EPeLY volt vasárnap délután a nagybányai evangé­likus templomban. A városban időző Járossi Andor kolozsvári teológiai tanár, aki közel­álló barátja volt a nemrég elhunyt költőnek, hallgatóival nemcsak Reményiket a költőt, hanem Reményiket az embert is megismer­tette. Járossi Andor előadása után Kiss Syl­via és Schuller Ilona Reményik költeménye­ket szavaltak igen hatásosan. * ÖTVEN TAGÚ ÉNEKKAR alakult a városban Heftier Lajos karnagy vezetésével. Az énekkar tagjai mind a Hungária Rt. munkásai, akiknek értékes kezdeményezése a munkásság művészi és kulturális törekvéseit igazolja. * SGHSEM LESZ MAR VEGE a télnek, sóhajt fel a nagybányai polgár 8 dideregve néz fel az ismét hótól csillogó begyekre. Az első tavasziam napsütésben gyorsan előszedett átmeneti-kabátok é# kosztümök visszakerültek a szekrénybe s már megint mindenki nyakig beburkolozva siet át a korzón s szidja a hideget, csak néhány megrögzött Kiélő kapja fel léceit a: vállára s egy „utolsó csúszásra“ felmegy a Rozsájra.

Next

/
Thumbnails
Contents