Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-08 / 55. szám
A munkás a katonával egyenrangúan megbecsült testvér Megtörtént a kolozsvári Vitézi Székház eszmei alapkőletétele KOLOZSVÁR, március 7. Ha kör Kinézünk o rangok és címek sorában, azt tapasztal, fák, hogy a „vitéz“' rangnál és címnél aligha. van magyarabb és magyarra ráillöbb. Talán éppen azért, mert erre igazán „vitéz“ mádon rá kellett szolgálni az elmúlt világháború vérzivatarábon. Aki pedig e rendet alapította és adományozza, az izig-vérig magyar, a magyar nemzet ország gyarapító Kormányzója: vitéz nagybányai Horthy Miklós. Erdély cgyrészének hazatérése után Kolozsváron is vitézzé avattak néhány derék •magyart. A vitézzé avatás isit. november f-áti zajlott le fényes külsőségek között. Azok számára, akik e napnak hősei voltak, •a nagy pillanat örökre emlékezetes marad. De ők nem elégszenek meg ennyivel, mert azt szeretnék, ha az utókor számára is íiii- Iéket tudnának állítani e nagy nap emlékére. Azt is tudjuk, hogy Kolozsváron vitézi székhazat szeretnének létesíteni az illetékesek. Természetesen ehhez is, mint minden vállalkozáshoz anyagiak kellenek, pénz kell. híos, a múltén novemberében vitézzé avatottak elhatározták, hogy összegyűjtik filléreiket és ezzel lerakják a vitézi székház alapkövét. Az eszme a barázda emberei között született meg, akik aztán bejöttek Kolozsvár ra az ugyancsak egyszerű kolozsvári iparos és kereskedő vitéz bajtársaikhoz s együttesen összehozták a vitézi székház első tég. Iáinak árát: 120 pengőt... Azután megszerkesztették a következő szövegű levelet: ,.Méltóságos és nemzete« vitéz Bcnkő Béla huszárezredes, vitézt Törzskapitány urnák, Kolozsvár. Ahüirot- lak, akik 191/1 november 6-án tettük le a vitézi esküt., a felejthetetlen nap emlékére mély tisztelettel felajánljuk vitéz Ezredes XJrunknak a Kolozsváron felépítendő Vitézi Székház alapjára 120 pengő adományunkat: vitéz Marosi Mihály, vitéz Pikéthy Árpád, vitéz Várady Sámuel, vitéz Madaras Sándor, vitéz Bódis István, vitéz Blénessy Ágoston, vitéz Péntek György, vitéz Uram Antal, ui- téz Szathmári János, vitéz Fábián Géza és vitéz Albert Márton." Eddig a „vitézi dolog" hivatalos része. Magunk részéről csak annyi hozzátenni valónk van, hogy e nemes célra bizonnyal mások is sietni fognak majd adományaikkal. Az első adakozók nemcsak filléreikkel siettek a nagy cél megvalósítására, de egykor vérükkel is áldoztak a Hazáért. A magyarság részéről alig van valaki, aki jobban megérdemelné eszményei megvalósulását, mint éppen ők. Budapest, március 7. (MTI.) Bárdossy László miniszterelnök az Uj Magyar Munkás hasábjain vezércikket irt, amelyben a magyar munkáskérdéssel foglalkozik. A világ legnagyobb háborúját éljük — ír- in többek között — cs ennek kimenetele való. szinüleg uj irányba vezeti majd az emberiségei. Magyarország résztvesz a harcban és igij minden egyes magyar ember elölt két köteles, ség áll: harcolni és termelni. Az egészséges fflfogásu nemzeti társadalom szemében, a munkás nem számítási tétel, nem osztály, «ügy „megbízhatatlan politikai elem.“ többé, hanem, a katonával egyenrangúan megbecsüli testvér. Mindebből következik, hogy a magyar munkás ismeri és készséggel vállal ja azt a kötelességét, amely reá a mai háborúban hárul; ménéi többel, minél jobban és minél zavarta— Kolozsvár, március 7. Az erdélyi gazdasági szerveknek Budapesten, csütörtökön megtartott munkaközösségi értekezletén a többek kö. zott behatóan tanulmányozták az erdélyi ta- nonekérdés ügyét. E téren ugyanis egyre növekszik a megoldásra váró feladatok száma. Időszerű az egészséges magyar iparos utánpótlás megteremtése és a jövő iparosnemzedékének helyesirányu nevelése. Az értekezleten kialakult termékeny eszmecsere folyamán Bereczky Ernő' dr. kolozsvári kereskedelmi és iparkamarai főtitkárt, miniszteri biztost kérték fel arra, hogy a vezetése alatt álló intézet már korábban elkészített, s az értekezleten fel is használt jelentését követőleg folytassa tovább értékes adatgyűjtését. Bereczky dr. hazaérkezett Budapestről s az adatgyűjtő munkálatot, meg is kezdette. Ennek során a Kamara a tanoneügyekkel összefüggő valamennyi kérdésre kiterjedő figyelemmel tudakolja meg az iskoláktól, ipartestületektől, szakmai érdekeltségektől a megfelelő számadatokat és a felmerülő szükségleteket. Széleskörű mozgalom indul meg annak érdekében, hogy az iparosnemzedéknek az eddiginél is fokozottabb mértékű támogatását intézményesen szervezzék meg, szaporítsák a tanoncatt- hónokat s általában felkeltsék az if júságban az iparospállják iránt ellanyhult érdeklődést. lánabbnl termelni. A kormányzat viszont tudja, hogy a háborús időkben a magyar nép és különösen a városokban lakó magyar munkás milyen nehézségekkel küzd, és a munkásember háztartása a találékonyságnak és a hősi lemondásnak mennyi változatával igyekszik legyőzni a gondot. Ami emberileg lehetséges meg is történik a munkásság megélhetésének biztosítására és ma már ott tartunk, hogy bizonyos zökkenők után sokkal jobban sikerült ezt a kérdést megoldani, mint az elmúlt világháborúban. Végezetül a cikk azt fejtegeti, hogy a háború után még jó ideig a magunk erejére és termelésére leszünk utalva. Az ' elkövetkező korszak mindenképpen a munka korszaka lesz es e kornak legfontosabb tényezője a dolgozó ember, a munkás. A magyar ifjúság, de sokan a már szakképzett személyekből is inkább a biztos jövedelmű cs nyugdij.képes pályák iránt érdeklődnek s az ipari pályákat elhanyagolják. Ebből származik az az érdekes kimutatási adat, amelyre legelsősorban a Kolozsvár és Vidéke ipartestület hivta fel a figyelmet, hogy egyes iparágakban az utánpótlás terén teljes elnéptelenedés nyilvánul meg. Igaz viszont, hogy más szakmákban pedig ártalmas túlzsúfoltság mutatkozik. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács kezdeményezéseit, követő gazdasági munkaközösség valamennyi időszerű tanonekérdés meg. vizsgálata során mindezekre adatokat var, hogy azután egységes megoldási tervezetbe dolgozza ki a tennivaló feladatokat. Ugyanide kívánkozik annak felcmlitése is, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara olyan tanoncotthon létesítésén fáradozik, amelybe mindazok a vidéki tanoncok kapnának hajlékot, akik Vidéken el nem sajátít, ható szakmákban a fővárosban akarják ki- képeztetni magukat,. Ez az intézmény kétségtelenül nagy előnyt jelent a. vidéki iparosítják számára, mint ahogyan kétségtelenül nagy horderejű az a mozgalom is, amelyet illetékes tényezők most a magyar iparosnemzedek megerősítése érdekében megindítottak. Nagyszabású adatgyűjtő munkába kezd a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara Fel Itell lielteni a magyar ifjúságban a* iparospályák iránt való érdeklődést AZ EGYETEM HOZGO-ban MA DÉLELŐTT 11 ÓRAKOR, d. u. 3-kor, 5-kor és este 7 és 9-kor Örök szerelem Az idei évad leghatalmasabb film- remeke. A szerelem hymnusza! A közmunkák enaedélyezésének kiterjesztését, a zártkörű pályázatok értékhatárának felemelését, a szabadkézből való beszerzések megkönnyítését kérik a vidéki városok A kolozsvári egyetem tanárai előadássorozatban ismertetik a magyar magánjog hatályának Erdélyre vaíó kMenesztését Kolozsvár, március 7. A magyar magánjog hatályának Erdély területére közelmúltban végbement általános kiterjesztése Erdély jogéletének fejlődésében korszakalkotó eseményt jelent. A Ferenc József Tudomány egyetem jog- és államtudományi karának tanárai a Kolozsvárott működő királyi bíróságok felkérésére vállalkoztak arra, hogy az ezzel az eseménnyel kapcsolatos főbb kérdéseket előadás-sorozat keretében ismertetik. Az előadásokat Balás P. Elemér dr., Szászy István dr., Székely István dr. és Tury Sándor Kornél dr. egyetemi professzorok tartják. Az első előadást március 11-én (szerdán) d. u. 6 órakor a kolozsvári Ítélőtábla dísztermében (Hunyadi-tér 1 sz. első emelet) Tury Sándor Kornél dr. egyetemi ny. rendes tanár tartja „A jogegységesités befejezése különös tekintettel annak jogfor- rástani vonatkozásaira“ cimmel. Az előadásokon a jogászközönséget és az érdeklődőket szívesen látja a rendezőség. BCSOKOLÁDÉS.HflSWUTi — 100 kilogram „fekete cukor“ a dési piacon. Tudósítónk jelenti: Zegrean János kőszarka községi lakos 100 kilogram cukrot akart értékesíteni Désen. Amikor a hatósági közegek a cukor eredete iránt érdeklődtek, Zegrean nem tudott semmit mondani. Megindították ellene az eljárást. Budapest, március 7. A Magyar Városok Országos Szövetsége a jövőhéten tartandó választmányi ülésén — mint már jelentettük — több fontos ügyet tárgyal. Az egyik legjelentősebb tárgy Pécs város polgármesterének a belügyminiszterhez intézett. felterjesztése, amelyhez több város is csatlakozni kíván. Ebben a felterjesztésben a Közszállitási Szabályrendelet- időszerű módosítását kérik a városok, miután a mai körülmények között a normális szabályok pontos betartása nagyon hosszadalmassá teszi a beszerzéseket, a, ver. senytárgyalások lebonyolítását. A háborús lielyzet mélyreható változásokat idézett elő közgazdasági életünkben. A szabadverseny részben megszűnt, részben erősen korlátozva van. Az életviszonyok változását a közszálli- tások terén nem követte a jogi szabályok módosítása. A Közszállitási Szabályzatnak a békés állapotra vonatkozó rendelkezései a mai rendkívüli viszonyok között több tekintetben már nem állják meg a helyüket és átmenetileg módosításra szorulnak. A városok mindenekelőtt kívánatosnak tartják kapjanak felhatalmazást arra, hogy közmunkákat előzetes kor mányit a tősági engedély nélkül, saját hatáskörükben házi kezelésben végeztessenek és az ilyen házilagos munkákat, csak utólag kelljen bejelenteniük a kormányhatóságoknak. Szükségesnek tarifák a zártkörű versdtytár- maiások értékhatárának, felemelését. A szabályzat szerint a városi törvényhatóságok szállításokat 6000, munkálatokat 10.000 pengő értékig adhatnak ki zártkörű versenytárgyalás utján. A mai viszonyok azt kívánják, hogy ezek az értékhatárok egységesen 50.000 pengőre emeltessenek, .4 szabadkézi vásárlás eddig 2500 pengőig volt megengedve. Ezt az értékhatárt, 10.000 pengőig kívánják felemel, telni a városok. A közszállitási szabályzat szerint a versenytárgyalásokat csak akkor szabad megtartani, ha a költségek szabályszerűen biztosítva vannak. A mostani viszonyok között azonban sokszor jelentkeznek olyan rendkívüli szükségletek, amelyek nem voltak előreláthatok, amelyeknek fedezetét nem tudták kellő időben költségvetésileg biztosítani. Ha ilyen esetben megvárnák a fedezet előzetes kijelölését, a törvényhatósági bizottság hozzájárulását és a kormányhatóság jóváhagyását, ezzel a szükséglet kielégítését nagyon elhoznák, ami jelentős hátrányokkal járhat. A fontos közegészségügyi, szociális, városgaz- daságiés egyéb közérdek eredménye^ biztosítására a városok, polgármesterei felhatalmazást kérnek arra, hogy az előre nem látható fontos és sürgős szükségleteket költségvetési fedezet, hiányában a háztartás, az üzemek, vagy az alapok pénzkészletéből előlegül vett összegek, átmeneti felhasználásával, saját felelősségükre elégíthessék ki és a rendes fedezetről utótag, a legközelebbi kösgtfülésen gonmegadja a szervezetnek a mai idők fokozott munkatempójához szükséges energiát. A OVOMALTINE-t fogyasztó dolgozó ember a napi munka elvégzése után sem érzi magát annyira fáradtnak, hogy a megérdemelt szórakozást ne élvezze. Az OVOMALTINE könnyen emészthető, gyorsan felszívódik és kis térfogatban tartalmazza a szellemi és testi munkához any- nyira fontos erötöbbletet és életfontosságú muiTiNE HATÁS csak ÜWÜHALTÄÜ 'Tdi uS&mnff doskodhassanak. Végül a külföldi beszerzés megkönnyítését is kérik elkerülhetetlen esetekben. (Magy. Tud.) Újból letárgyalják a kolozsvári „Hercules" áruház tulajdonosának árdrágitási ügyét Kolozsvár, március 7. Lobi Izsák a „Hercules“ áruház tulajdonosát annakidején a királyi törvényszék, mint nzsorabiróság, árdrágítás vétsége miatt 5000 pengő pénzbüntetésre ítélte. Lobi Izsák ugyanis ugyanabból a minőségből való fürdőnadrágot előbb 6, később pedig 12 pengőért adott el darabonként a hatóságilag megállapított legmagasabb ár helyett. Fellebbezés folytán Lobi árdrágitási ügye a királyi ítélőtáblához került. A királyi ítélőtábla feloldotta az elsőfokú Ítéletet és uj tárgyalás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. HARISNYA Hűselyem és hernyóselyem összes minőségben. Kérje minden üzletben. Vigyázzon a márkára NOR-COC
