Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-07 / 54. szám
1942. M MUC IV S 7 JCjßtBTM EMr&ntck Dietrich von Jaqow német birodalmi kővet ma Kolozsvárra érkezik m * Március 7, 8 és 11. én délután Va 3 órakor Kolozsvár, márc. 4. Dietrich von Jagow német birodalmi követ és meghatalmazott miniszter ma, szombaton Budapestről jövet meglátogatja Kolozsvárt. Az előkelő vendég két napot lölt Kolozsvárott. Dietrich von Jagora a legkiválóbb német diplomaták és katonák egyike. »Régi porosz tiszti családból származik, aki 1912—1920 között a német haditengerészetnél szolgált. Az összeomlás után mint fiatal tengerésztiszt megtagadta az esküt a weimari megállapodásra és ezzel szemben tanúsított elutasító magatartásának következménye volt az, amely őt a Szébelynövarhely, március 6. Háromszáz- busz tanitónőjelölt, 180 elemista és a jelenleg még csak két osztályos főgimnáziumba járó 130 növendék látogatja a székelyudvarhelyi kollégiumot. Mosolygós, vidám szemű, kicsattanó piros arcocskáju gyermekek, kis csizmás, harisnyás legénykék, komoly sudár nagy leányok nagyszerű fellegvára a székely udvarhelyi református kollégium. Mennyi öntudat, szellem, hit és kötelességtudás árad ezekből az arcocskákból. A kollégium első krónikása irta: „Isten áldja, meg a Székelyföld e rózsacsokrát. Védje az idők viharaitól. Adjon melléje, mint eddig, ezután is buzgó, kegyes és szelíd ápolóiját, hogy legy en élete örökkétartó és viruljon a haza, az egyház és kultúra javára az idők végéig!“ A régen porladó krónikás fohászát meghallgatta az Ég. Az udvarhelyi kollégium évszázados hányattatásai után is romlatlan bástyákkal harcol a magyarságért s ma is mintaképül szolgálhat minden iskolának. A halott Söfika 1000 aranya Az intézet előkelő helyet foglal el á nagy- multu erdélyi magyar kollégiumok sorában. Alapítója gróf Bethlen János, nagyságos Apafíy Mihály uramnak, Eicié.y fejedelmének kancellárja, 1000 aranyat adományozott 1760-ban az addig elemi iskolai rangon lévő intézetnek. Az ezer aranyat menyasszony ko rában elhalt leányának, Sófikának emlékére adományozta annak hozományából. S a halott Sófiká ezer aranya - munkálkodni kezdett. A szerény kis elemi iskolából nehány esztendő alatt hatalmas Intézet lett, amely a diákok százait fogadta magába. Tápláló, védő, szellemet sugárzó Alma Mater épült. Az intézet nagyszerű igazgatója száz év múlva az egész Székelyföldet megmozgatta az intézet érdekében. Udvarhelyszék népe, valláskülönbözet nélkül, támogatta az iskolát. így épült fel a ma Is álló vidéki nemesi kúria stilusu kollégium. Hatalmas alapítványok tették lehetővé, hogy szegénysor«!! székely diákok egész serege taiiullrnssoii. Sajnos ezeknek a nagylelkű adomán vaknak legnagyobb része hadikölcsönökben és bankokban elveszett. A kollégium közben nőtt, gyarapodott* bölcseleti, jogi, teológiai fakultást szerveztek s ezzel az iskola akadémiai rangra emelkedett. Az alapító Bethlen János adománylevelében „Hargita tövébe plántált Rómákékor nak nevezte az iskolát. A rozsabokor pedig virult és illatozott. Nagyszerű magvar férfiak kerültek ki a padjaiból. Sokan szolga- sorban élték át a kollégiumi éveket, de annál keményebb emberekké lettek. A kollégium évszázadokon át szívta magába a székely falvak nagyszerű emberanyagát, hogy azokat kicsiszolva adja vissza a magyarságnak. Az „einéptelenítés“ évei Az idegen megszállás alatt a kollégium kulturmunkája nemzetfenntartó jelentőségűvé nőtt 8 éppen ezért Ítélte halálra az ellenséges hatalom. Az iskola „elnéptelenedett“. Az évekig húzódó harcot az iskola bezárása fejezte be. A küzdelem azonban nem ért véget, csak éppen uj színek alatt folytatódott. A fiuk kivonultak az ösl falak közül, jöttek hát a lányok helyükbe. Nagyenyedről ide költözött a tanitónökép- ző. Az iskolát még 1917-ben alapította Ke- nessey püspök s a Bethlen kollégium adott otthont és támogatást számára. Szűk keretek és lehetőségek között, hiányos felszereléssel, csonka tanári karral küzdött az iskola. Enyeden, a vegyes lakosságú környezetben nem lehetett azzá a tanitónöképzö, amivé igazán lennie kellett volna: falura épült, vele és érte dolgozó intézmény. Enyeden sohasem érhette volna ezt el Ehhez Udvar» helyre keilett kerülnie. megindult nemzeti szocialista mozgalomhoz vezette. Az ő budapesti követté történt kinevezése összefüggésben áll az uj német birodalmi diplomácia újjászervezésével. Dietrich von Jagow követi minőségben rövid idő alatt kivívta mértékadó körök elismerését, aminek külső jele a Kormányzó Ur által adományozott magyar érdemkereszt, egyike a legnagyobb magyar kitüntetéseknek. Dietrich von Jagow azonban nemcsak kiváló diplomata, hanem kiváló katona is. A mostani háborúban mint tengerésztiszt, parancsnoka volt egy segéd cirkálónak és az Anglia' körüli vizeken, az Atlanti Óceánon és Északi Vakító tisztaság, és rend fogad a virágokkal díszített intézeti folyosón. Csak a kar- sza!"~os felügyelő van künn. A többiek a dől gozókban tanulnak. Ma gyorsan kell végezni, mert este ünnepi előadást tart az intézet Az igazgatónővel végigjár juk a tantermeket. Mindenütt székely hímzésű függönyök, díszesen faragott zsoltár- és blbliatartók. Az ablakokon pedig muskátli. A hálótermekben példás rend. Minden ágytakarót, kendőt, térítőt a növendékek hímeztek. Nem rideg barátságtalan Iskolai hálótermek ezek, hanem barátságos, vidám leányszobák. Huszonhat könyvből — negyvenezer... Az Iskola több mint negyvenezer kötetes könyvtára számos nagyértékü ősnyomtatványt tartalmaz: Közte van Turóczy Jánosnak, Mátyás király itélömesterének „Cronica Hungarorum“-ja is, az egyik legértékesebb magyar ősnyomtatvány. A könyvtárat, akárcsak a kollégiumot, Bethlen János kancellár alapította 26 könyvvel. Később Apafíy Mihály fejedelem 18 kötetet adományozott. Ebből a magból nőtt ki Erdély egyik legnagyobb iskolai könyvtára. Az Iskola egyik tanára ráérő idejében kiSzámitóttá, hogy a könyvtár anyagából pontosan 25 olyan magas oszlopot lehetne rakni, mint amilyen magas maga az intézet. Talán még a könyvtárnál is értékesebb a kollégium néprajzi gyűjteménye. A gyűjteményt szinte teljesen egyedül Haáz Rezső tanár, a nagyhírű erdélyi néprajzkutató gyüj tötte össze faluról-falura járva. Pénz hiányában tisztán ajándékozásból, szép szóval, rábeszéléssel felbecsülhetetlen néprajzi kincset sikerült megmenteni. A gyűjtés a növendékek segítségével ma Is folyik. A gyűjtemény faragott, festett és varrott díszítésű tárgyain át a fiatal tanitónőjelöltek megismerik és megszeretik a magyar nép egészséges Ízlését és erős faji öntudatát. Újabban már a környékbeli falvak lakossága is haszI nát látja a népművészeti anyagnak. Az Udvarhely környékén megindult festő, faragó, hímző mesterkedésüknél felhasználják az elfelejtett ösl diszitő eljárásokat és mintákat. tengeren nehéz, de győzelmes harcokban vett részt. Azelőtt ubot parancsnok volt. Kolozsvári látogatása alkalmával vasárnap délelőtt Kőrösfőre rândul ki, azután a város a magas vendég tiszteletére villásreggelit ad, amely a követ kívánságának megfelelően egyszerű és szükebbkörii lesz. Este a kolozsvári Magyar Színházban Dietrich von Jagow a Denevér előadását hallgatja meg. a kollégium ősi jelmondata: „Tüskéken át » rózsákig“... Az iskola egyik volt tanítványa, B. Váró Éva, az ismert költönő igy irt erről 1932-ben: Zajló tengerre dobva, hutlámsirban Sok-sok kincsünk, virágunk, mindenünk... Erdélyi lányok/ Induljunk hát bátran, Erős szívvel. Most menteni megyünk! Akik a megszállás ideje alatt az erdélyi magyar falvakat járták, tudhatják, hogy a székely udvarhelyi kislányok betartották a fogadalmat. Erős, rezzenésnélküli szívvel, férfibátorsággal vállalták a mentés nagy munkáját. t A hazatérés után az Intézet tovább folytatta áldásos működését. Elén dr. Váróné Csató Gabriella igazgatónővel, akit a román megszállás ideje alatt felfüggesztettek. A ro mán időkben nyolc osztályos tanllónőképző a magyar iskolarendszer értelmében átalakult négy osztályos gimnáziummá és négy osztályos liccum-lanitónőképzövé. A kormányzás elve az ifjúságot gyakorlati pályák felé irányítani. Ezért küszöbön áll a négy osztályos gimnázium polgárivá való átszervezése. Az általános elv kétségtelenül helyes, csak éppen az adott helyzetben nem célszerű, mert messze körzetben ez az egyet len leánygimnázium s megszüntetése nehéz helyzetbe hozza a gyermekeiket taníttató szillöket. Ezenkívül pedig a leánynevelés I színvonalának letörése sem kívánatos. így lehel Ismét életet a székely népművészetbe a kollégium. A kismamák intézménye A kitűnő szellemi iskola egyik legnagyszerűbb intézménye a kismamaság. Akkor van erre szükség, amikor az első osztályos kislány verdeső szívvel, ijedt szemekkel sírásra húzódó szájacskával, elszorultan gondol arra, hogy el kell szakadnia szüleitől. Pe dig a válás pillanata feltartóztathatatlanul közeledik. Hiába mindén könnyhullatás, a kicsike elhagyottan, árván marad az Iskola nagy falpi között. A kis újonc félénken topog az Ismeretlen környezetben.* Bámuló szemekkel méregeti a virágos, tágas folyosókat, a nagy szárnyas ajtókat s a karcsú márványoszlopokra olyan félénken tekint, mint a meseországba tévedt gyerek. Amint igy falhoz fordulva szipog a kicsike, valaki magához öleli, meleg, simogató hangon szól hozzá. Először még bizalmatlanul tekint az Ismeretlen nénire, aki kesergé- sében megzavarta. Még leperdül a szeméből egy könnycsepp, de már vigasztalódni kezd. Észreveszi az Ismeretlen néni, éppen olyan világoskék kötényt visel mint ö. Az ismerkedés gyorsan megy. A kislány rátalált a „kismamára". A székelyudvarhelyt képzőben ugyanis minden lánykának van egy „kismamája“ aki gondját viseli. A kicsike és kismamája testvérként megszeretik egymást. Az apróság minden gondja és bánata elviselhetőbbé vâţik. Rettentő, megfejthetetlen problémáival a kismamához szalad: — Kismama, milyen színű papírba kössem a könyveimet? — Kismama, miért csengetnek most? Ha nagyon nehéz a lecke, segít a kismama. Az anyukának készülő kézimunkát is kismamával kell megbeszélni s az ő gyakorlott keze szedi rendbe az összekuszálódott • fonalakat. A nagyszerű Intézmény nemcsak a kicsiket segiti át életük első nehéz korszakán, hanem a „kismamádnak is használ, önnevelésre, önfegyelmezésre tanítja a lányokat. A bizalommal feltáruló gyermekléleh kincs, amiért ő felelős. A formálható, hajlékony gyermekiélek pedig értékesebb anyag a nagy művészek márványánál. * Este ünnepet tartottak az udvarhelyi prepák. ósi székely dalok csendülnek fel, népi komédiák furcsaságait elevenítik fel vidám örömmel a lányok. A fiuk pedig olyan csür- döngölöt mutattak be, hogy csak úgy hajlott belé a színpad deszkája. Ezt a képet hoztuk magunkkal a székelyudvarhelyi kollégiumból. Vidám arcok, csillogó szemek, ősi lejtésű székely népi énekek. „Tüskéken át a rózsákig"... Az udvarhelyi kollégium olyan fenséggel viselte a tüskék szúrását, mint Krisztus a maga tövis- koszorúját. Most pedig csodálatos illatú uj rózsákat nyitott a „Hargita tövébe plántált, rózsabokor.“ NAGT EUER Háromezer házat borított víz alá a bu'góriai VidKnben a megáradt Duna Szófia, március '6. (MTI.) A Kémet Távirati Iroda jelenti: 4 Viáin dunai várost az áradás következtében olya'n árvíz sújtotta, amire a legöregebbek sem emlékeznek. Az utcákon helyenként három méteres a víz. Háromezer ház került viz alá. Az emberek ezrei várják a segítséget. A hadügyminiszter katonaságot küldött ki. Vonaton ágyat és élelmiszert küldtek a hajléktalanoknak, A Dunán képződött jégtorlaszolcat repülök bombázzák. Attól tartanak, hogy az ár. víznek több áldozata is vm. „Az egyházközség közössége" Veress Ernő előadása a világiak teológiáján Kolozsvár, márc. 6. Veress Ernó pápai kamarás „Az egyházközség közössége“ címmel értékes előadást tartott a Világiak Teológiájának katedráján. A kiváló előadó az Egyházról beszélt, mint közösségről s meghatározta a társaság és közösség fogalmának tartalmát. Kimutatta, hogy az Egyház több, mint az azonos gondolkozásunk társasága, nemcsak érdekes történeti jelenség, hanem igazi közösség, Krisztus misztikus teste. A tárgy elméleti fejtegetése után hosszabban beszélt a közösségi szellem ápolásáról az Egyházban. Az előadás befejező része az egyházi élet különböző stílusait fejtegette, amelyek közül a mai időknek leginkább az egyházközségi élet felel meg. Legközelebb, március 13-án Dávid László dr. tart előadást a lelkipásztori központoktól távol eső, vagy idegen nemzetiségek között i élő magyarság gondozásának erkölcsi problémáiról. A kolozsvári oszfolos-kisipor bekapcsolódik a németországi butor*kiviielbe Kolozsvár, márclud 6. A Külkereskedelmi Hivatal az utóbbi időben fokozottabb mértékben gondoskodik a magyar butorklvitel németországi elhelyezéséről és ennek érdekében az Asztalosmesterek Kiviteli Szövetkezete nemrégiben megkereste a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarát, hogy az asztalos kisiparosokat megfelelő tájékoztatással lássa el és őket kiviteli munkára serkentse. Minthogy a nagyobb teljesítményű asztalosipari üzemeket egyébirányu rendelés foglalta el, a kereskedelmi és iparkamara gonoskodása főleg a kisebb jsztalosüzemek felé irányult és ezért egyszerűbb rajzok készítését és küldését kérte, amelyek meg 1» érkeztek. A kereskedelmi és Iparkamara vezetősége a kisipar bekapcsolása érdekében péntek este 7 órai kezdettel értekezletet hívott egybe, amelyen az Ipar számos képviselője jelent meg. Bereczky Ernő dr. főtitkár, miniszteri biztos és Beinhart Kálmán dr. kamarai előadó Ismertették az asztalos- iparosok előtt a németországi kivitel lehetőségeit és már az értekezleten az az állás, pont alakult ki, hogy az asztaloslpar kész. ségesen vesz részt a nagy lehetőgégekét Ígérő németországi kivitel lebonyolításában. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK »Hargita tövébe plántált Rózsabokor' Látogatás az udvarhelyi református fortifánőképzőben, ahol háromszázhusz leány készül a tanítónői hivatásra — A „Keleti Újság“ kiküldött munkatársától — 1' Székely himzésü függönyök, díszesen faragott zsoltártartók A rossz szándék jót eredményezett. A meg szálló hatalom tudta, hogy Erdély legerősebb várai a kollégiumok. Gyökerében támadja meg a magyarságot, aki a Kollégiumokat támadja. Ezért támadták olyan hallat lan gyűlölettel az iskoláinkat. 1927-ben a .székelyudvarhelyi kollégiumnak be kellett 3 szüntetnie működését. A kapuk azonban j nem zárultak be. Az elárvult, elcsendesedett i falak közé eljöttek a prepák. A rózsabokor j uj ágakat hajtott s csodálatos uj rózsák nyi j lottak rajta. Az iskola felvette a kapcsola- I tot a falvakkal, belegyökerezett a talajba s nehány esztendő leforgása alatt székely ta- nitónöképzővé sziuczödött át. A .megszállás utolsó 13 esztendejében csak innen kerültek ki református tanítónők s vitték szerteszéj- jel az országban a magyar műveltséget, hitet, élniakarást. „Tüskéken át a rózsákig“ A három évszázados intézet sugárzó szelleme, nemes, nagy hagyományai tovább élnek és munkálnak ma Is. Néhány évvel ezelőtt a kibocsátott növendékek még a leg- sivárabb, legsötétebb kisebbségi életbe kerültek, ahol ezernyi nehézséggel, közönnyel, ellenségeskedéssel kellett megküzdeniök. De mentek fiatalos lelkesedéssel, mert tudták, hogy részben lelkiismeretes kitartásuktól Is függ árva fajtánk emelkedése, vagy hanyatlása. Ha elcsüggedtek, eszükbe jutott I
