Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-06 / 53. szám
I 1942. Mancius e ^i Vitéz nagybányai Horthy István kormányzóheiyettes kihallgatáson fogadta a Magyar Közlekedéstudományi Társaság elnökségét IMécjy beszéd — ©gy szellem! A IX. Közigazgatási Tanfolyam megnyitásának a* ott elhangzott beszédek kölcsönöztek kiemelkedő jelentőséget. Nem kevesebb, mint négy miniszteri megnyilatkozást hallottunk, amelyek mindegyike összefüggött tig.yan a közigazgatás kérdéseivel, de azokon túl is haladt. Bárdossy László miniszterelnök a köz- igazgatás fontosságáról s méginkább annak a szelleméről beszélt. — A közigazgatás a cselekvő állam — mondotta többek között. — Hivatása az, hogy elintézze az ország polgárainak ügyes-bajos dolgait, még pedig úgy intézze el, hogy tevékenysége során engedje szóhoz jutni az embert. A tisztviselő gondoljon arra, hogy sokszor nélkülözésektől gyengült el és aggodalmaktól remeg az a kéz, amely a hivatal ajtaján kopogtat. A hiányosan és tökéletlenül előadott kérés elintézését talán gyötrő, nehéz szívvel várja egy család, amelynek sorsa függ tőle. Ezért kell a köz- igazgatás teendőit úgy végezni, olyan gondossággal, mintha saját személyes dolgait intézné a tisztviselő, mert csak így lehetünk a nemzet igazi szolgál. Bartha Károly honvédelmi miniszter beszéde a közigazgatás és a honvédelem ösz- szefüggéséről beszélt, — békében és háborúban. Mindannyian tudjuk, hogy komoly időszak előtt állunk, amikor is a bolseviz- nms elleni küzdelemben nagyobb erőkkel veszünk részt hatalmas szövetségeseink oldalán. A hadsereg teljesíteni fogja kötelességét, de a hadsereg kötelességteljesitésének csúcspontját csak úgy érheti el, ha a közigazgatás is mindent megtesz a maga részéről. — Háború alatt a szellemi hadjárat oroszlánrészét a közigazgatásnak kell megvívnia. — mondotta a honvédelmi miniszter. — A hátország szelleme a működő hadsereg erőforrása s a hátország bomlása a forradalom kezdete. A hadsereg ütőképessége csak addig tökéletes, amig mögötte egy ország töretlen szelleme, szilárd lelki ereje áll. Miben áll most már a közigazgatás konkrét feladata, a hadviseléssel kapcsolatban? Először is a megszaporodott terhek és a megfogyatkozott javak igazságos elosztásában. A honvédelmi miniszter meggyőző szavakkal mutatott rá arra, hogy milyen rossz hatással van a harcoló katonára, ha olyan hírek jutnak a fülébe, hogy amig a többség nélkülöz, egyesek gondtalan jólétben élnek. Ennek a lelki állapotnak a magyarázata az a helyes meggyőződés, hogy háborúban nem lehetnek kiváltságosak, a háborús állapotot senki sem használhatja fel arra, hogy gazdagodjék a fronton harcoló katonák, vagy azok hozzátartozói bőrére. A közigazgatás legfontosabb feladata tehát a hadbavonult katonák hozzátartozóiról való gondoskodás. A hadisegélyeket gyorsan kell elintézni, mert nagyon rossz hatással van a harcoló katonára, ha otthonról panaszos leveleket kap, hogy családja nélkülöz, mert nem kapja rendesen a hadi- segélyt. „Ne kapjanak a katonák ilyen levelet! Legyen résen és lépjen közbe a köz- igazgatás. Legyen családfő, vagy család- fenntartó a bevonult helyett“ — mondotta a honvédelmi miniszter és arra is figyelmeztetett, hogy túlzott óvatosságból, a felelősség elkerülése végett az intézkedő közegek ne hárítsák el maguktól a feladatok megoldását, ne paragrafusokat keressenek, hanem ha nincs kéznél jogszabály, intézkedjenek a saját, józan magyar eszük szerint. Varga József iparügyi miniszter arról beszélt, hogy a háború sikeres eldöntésének nagyon fontos tényezője az ipar mozgósítása. A háború a békéhez viszonyítva más követelményekkel lép fel, más igényeket kell kielégíteni. Ezeknek az igényeknek a kielégitésére keresztülvitt rendszabályokat nevezzük az ipar átállításának. A háború kezdetén a békeiparról át kell térnünk a háborús iparra, befejezésekor pedig a visz- szavezető utat kell megjárni. AZ iparügyi miniszter Amerika példáján mutatta meg, hogy mennyire nem egyszerű dolog az ipar átállítása s az általa közölt számok erről mindenkit meggyőzhettek. A belügyminiszter záróbeszédében arra utalt, hogy a háború kimenetelétől nem esak kisebb, vagy nagyobb érdekek függnek, hanem egyenesen nemzetünk léte. A vereség egyben megsemmisülést is jelentene s a győzelem a magyar nemzeti jövő határtalan lehetőségeit. Ebben a háborúban nem az erők részleges megfeszítéséről van szó, hanem olyan egyetemes eröfeszitésről, amelyben a közigazgatásnak, a hátmögötti országnak is éppen úgy ki kell vennie a részét, mint a fronton küzdő csapatoknak. „Ha kell, meg kell halni a munka mezején azért, hogy a háborús eélt elérjük“, — fejezte be beszédét a belügyminiszter. Ezekhez a figyelmeztetésekhez nincs sok hozzátenni ‘valónk. Minden jó magyar ember tudja, hogy miről van szó s azt is tudnia kell, hogy az ország miniszterelnöke és három minisztere nem ok nélkül beszélt ezekről a fontos kérdésekről. Budapest, március 5. (MTI.) Vitéz nagybányai Horthy István kormányzóheiyettes kihallgatáson fogadta a Magyar Közlekedéstudományi Társaság elnökségét. Wulff Olaf m. kir. titkos tanácsos, a Társaság elnöke üdvözlő beszédében elmondotta, örömteli büszkeség, gél tölti el as a tudat, hogy a magyar közlekedés több hivatali és társadalmi tényező jé. nek éléről kiváló érdemeket szerzett közlekedési szakférfiút emeltek ki a legmagasabb feladatok ellátására. A kormányzóheiyettes válaszában örömének és köszönetének adott kifejezést, hogy a Közlekedésügyi Társaság és egyben a magyar közlekedés vezető egyéniségei előtt hangoztathatWASHINGTON. március 5. (Búd. Tud.) Amerikai sajtó- és politikai megfigyelő körökben feszült figyelemmel várják a brit légitámadás kihatását Franciaországra. Az a brit részről nyíltan elhangzott figyelmeztetés, amely szerint a Paris ellen intézett támadás csupán előjátéka az európai konBASEL, már«'. 5. (Búd. Tud.) A Basier Nachrichtennek jelentik Vichyből: Párisnak sem légelháritó ütegei, sem a védelmet szolgáló repülőgépei nincsenek, mert Franciaországot a fegyverszüneti szerződés légi tekinja, hogy mily nagy 'és döntő jelentőséget, tulajdonit a közlekedési kérdések céltudatos kifejlesztésének és tudományos alapon való meg. vitatás után, a megfelelő gyors intézkedések megtételének, valamint « közlekedési kérdések népszerűsítésének, Köszönettel elfogadta a Magyar Közlekedéstudományi Társaság küldöttsége általi felajánlott fővédnöki tisztséget és küátásba helyezte további érdeklődését a Társaság közérdekű munkássága iránt. Végül magánkihallgatáson fogadta a Társaság elnökségét és nagy szakismeretre való módon érdeklődött náluk a közlekedés időszerű kérdéseiről. tinens ellen intézendő légitámadásoknak, a newyorki sajtónak alkalmat ad annak a kérdésnek a feltevésére, hogy vájjon a németek nem fognak.e brit városok ellen irányuló uj villámháboruval válaszolni. Különös érdeklődéssel néznek az Egyesült Államokban Pétain tábornagy állásfoglalása elé. Mikor települtek be a románok Erdélybe ? Szabó T. Attila dr. előadása a Szabadegyetem előadássorozatában Kolozsvár, március 5. Szabó T. Attila dr., az ismert fiatal tudós a Szabadegyetem előadássorozatában csütörtökön este figyelmet- keltö előadást tartott a románok ujabbkori erdélyi betelepüléséről. — Az erdélyi románság egy jelentős része — mondotta Szabó T. Attila — a középkoron innen, tehát az újabb korban szivárgott be és telepedett meg Erdély földjén. A románság ujabbkori betelepülésének bizonyítékait a levéltárak őrzik. A betelepülés okait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy vannak egyrészt magából Erdély történetéből megérthető, másrészt rajta kívül eső okai. Az egyik és a legfőbb ok a lakosság pusztulása volt. A középkori kun és tatár betörések, párasztmozgalmak, pestisek pusztító hatása, a XVII. században a Mihály vajda és Básta kíméletlen harcaival s újabb pestis járványokkal folytatódik. Mivel a hadak útja épp a főbb útvonalak mentén vezetett el, e pusztítások elsősorban az itt megtelepedett magyar lakosságot érték. A XVII. század eleji nagy pusztítások után a lakosságcserére kedvező, aránylag csendes félszázad következik. Jövő-menő kóborgó románokkal népesülnek be az elpusztult falvak s újabb, teljesen román települések is keletkeznek. A levéltári okleveles adatok világánál láthatjuk, hogy e betelepülök sokszor olyan szegények voltak, hogy a birtokos nemesség többnyire elengedi nekik a kötelező tized megfizetését s a szolgáltatásokat és kedvezményekkel, dédel- getésekkel igyekszik megtelepedésre bírni a bevándorló románság nincstelenjeit A XVII. század végi és a XVIII, század eleji török-tatár, a pestis, majd a kuruc- lassane pusztítás ismét erősen megapasztja a magyarságot. Közvetlen közelünkben igy pusztul el Kalotaszeg sok községe. Némelyiknek oly mértékben megfogyatkozik a lakossága, hogy a helyükbe nyomuló havasi román pásztorok szépszerével, vagy akár erővel is földet szereznek maguknak s megtelepednek. így romáuosodik el például egy kalotaszegi árpádkori magyar település: Be rété Is. A birtokos nemesség, elsősorban a jobbágyhiány miatt előnyökben, kedvezményekben részesítette a román munkaerőt. E pártolást csak fokozta a XVII. századi románság egy jó részének a római egyházhoz való csatlakozása. A XVII. századi székelyföldi román beszivárgás oka is a jobbágy munkaerő hiányában kereshető. A székely falvak nem fogadják szívesen a románokat; megerősödni és elszaporodni csak ott tudnak, ahol a nagyobb földesúri birtokosok is segítik őket. így például csak a szárhegyi gróf Lázár-család telepítésének eredményeként alakulhatott meg Gyergyóban Vasláb és Várhegy. A bevándorló románok egyelőre pontosan meg nem állapítható mértékben Havaselvé- röl és Moldovából jöttek. De már a középkor végén tele volt szórva román telepekkel Szolnok-Doboka, Bes -lerce-Naszód, Brassó, Fogai as, Szeben és H- nyad megye némely része is. Ezeknek a jobbára az eldugott patakvölgyekben, havasok alján meghúzódó román telepeknek természetes emberszaporulata hatalmas kirajzási lehetőséget biztosított a pusztulások miatt megfogyatkozott erdélyi részekre. A levéltárainkban található különböző ösz- szeirások, többek között jobbágynévsorokat és határrészneveket is «riznek. Ezek a legjobb közvetett bizonyítékai annak, hogy milyen nemzetiségű, sőt sokszor honnan származó nép ülte meg először azt a falut és nevezte el a határ részeit. Ma még a románság betelepülésének részletkérdéseit nem látjuk elég tisztán fejezte be előadását a fxa.al tudós. — A most meginduló népiségkatatás hivatott arra, hogy részletesen és odVszerűen tisztázza az erdélyi románság ujabbkori betelepülésének fontos történeti kérdését. Szabó T. Attila dr. előadását a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. A hét végén Torinóban rendezendő magyar—olasz kardvivó Terstyánszky emlék- versenyen az olasz színeket Dare, Gaudinl,- Maschiotta, Montano, Pinton és Rocca képviselik. Dunakeszi Magyarság—Ferencváros 1:5. Csütörtöki edző mérkőzés. A szerkesztésért felel: NYÍR« JÓZSEF. A kiadásért felel: JENEI LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Parisban ujabb angol létjitámadástól tartanak: Jugoszláv állampolgár volt lBapen merénylője Ankara, márc. 5. (MTI.) Az OFI jelenti: A Papén nagykövet ellen február 24-én elkövetett merénylet ügyében befejezték a vizsgálatot. A hivatalos jelentést valószinü- leg pénteken teszik közzé. Ankarai jólértesült körökben úgy tudják, hogy a jelentés szenzációs felfedezéseket tartalmaz és a következő három pontra terjed ki: 1. A merénylő, egyszersmind a merénylet áldozata a Jugoszláviát alkotó államok egyikéhez tartozik. 2. Ebben az ügyben több letartóztatás történt. 3. A szóbanforgó merénylő olyan külföldi hatalom javára működött, amelyik érdekelve van Törökország semlegességének megszüntetésében. Ugyancsak ezekben a körökben bizonyosEmelkedik a Duna és a Tisza vizszintj'e, de egyelőre nem fenyeget nagyobb árvízveszély Budapest, márc. 5. (MTI.) Bárczay János dr. földművelésügyi államtitkár, országos árvízvédelmi kormánybiztos jelenti március 5-én: A folyók vizszintjében a tegnapihoz viszonyítva nincs lényeges változás. A Duna és mellékfolyói lassan áradnak. A Duna jege az elmúlt 24 óra alatt többhelyen megcsúszott, igy Budapesten is. Újvidék mellett is megindult a jég, de a közúti és a vasúti hid pilléreibe ütközve megállt. A Dráva jege megindult. A Tiszán Tiszabábolna mellett keletkezett jégtorlasz, mely egyméteres viz- szinemelkedést okozott. A Zala folyó hirtelen megáradt. A vizet boritó 5(4—60 centiméter vastag jégpáncél Zalavári mellett egy fahíd tartószerkezetébe ütközött. A viz a tétben teljesen lefegyverezte. E miatt a brit repülőgépekről ledobott röpcédulák, amelyek a támailások rövidesen bekövetkező megismétlődését helyezték kilátásba, a lakosság körében nagy nyugtalanságot keltettek. nak tartják, hogy a török kormány teljes mértékben nyilvánosságra akarja hozni a vizsgálat megállapításait, tekintet nélkül a gyanúba került külföldi személyekre. De hozzáteszik, hogy bármilyen fontosak legyenek is a jelentés leleplezései, a török kormány nem hajlandó megszakítani diplomáciai kapcsolatait a területén felségjogokat élvező egyetlen külföldi állammal sem. Másszóval ez annyit jelent, hogy a kormány szigorúbb ellenőrzést óhajt gyakorolni néhány külföldi állampolgár tevékenysége felett, de nem engedi eltéríteni magát politikai irányvezetésétől, ami lehetővé teszi jelenlegi semleges álláspontjának fenntartását a most folyó háborúban. töltéseken átcsordult. A töltések két helyen átszakadtak. Eddig 3000 hold föld került viz alá. A szakadások helyének betömése nagy erővel folyik. A viz lakóházakat nem veszélyeztet. A belviz az ország keleti részén még mindig szaporodik. 1 orpedólalálaV éri eqy francia laaíóV Tunisz, márc. 5. (Búd. Tud.) Egy hajókaravánt, amely négy nagy francia hajóból állt és egy francia torpedónaszád kíséretében haladt, ismeretlen buvárhajó megtámadott. A hajók Sfaxból útban voltak Francia- ország felé. Az egyik hajó torpedótalálat következtében két per«- alatt elsüllyedt. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Páris külvárosai még mind!g láncokban állanak VTCHY, márc. 5. (Búd. Tud.) Párisi je kötések szerint Boulogneban a RAF táma- «lásai következtében több mint száz helyen támadt tűz. Még mindig nem sikerült mindegyiket eloltani. Sok ember az égő házak pincéibe szorult. A ledobott bombák különböző nagyságnak voltak, volt közöttük 300—400 kilógramos, valamint gyujtóbomba is. Minthogy a lakosság sokhelyütt a pincébe menekült, a bedőlt házak pincéiben rengeteg polgárember holttestét találták. Ezenfelül a /.ónban az utcák is tele vannak főleg Boulogneban holttestekkel és letépett testrészekkel. Megállapították, hogy egész utcasorok, sőt városrészek eltűntek, egész munkáscsaládokat ölt meg a támadás. Sűrű füst gomolyog továbbra is Páris külvárosai felett. A támadástól sújtott utcák olyan látványt nyújtanak a szemtanuk szerint, mintha földrengés történt volna. Magának Sevresnek a kárát 50 millió frankra becsülik. Villámháboruval fizet a német légierő Páris bombázásáért Nyomatott a Lapkiadó Részvénytársaság körforgó-gépén. Felelős üzemvezető: Pável Miklós.
