Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-01 / 49. szám

M942. Mancili i i Ijuez&n Htsizn Gpovsirö Gépíró es Szépiró tanfolyamok kezdődnek 1-én az ország legmodernebben berendezett Szenteg^ház-u. 1. Tel. 29-24 FABRO szakiskoláidban u . r a Je^r- 14.-én megtartott állami vizsgák eredménye taranca arra. log.v \egze növendékei tényleír tudnak és állásba jutásukkor az iskola hírnevéhez képest megállják helyüket Iqv dolgozik a kolozsvári közellátási híva fal... Látogatás a Farkas-uicai ódon udvarházban, ahol reggeltő!.es..g talpon vonnak, hogy a közönség igényeit kielégítsék Kolozsvár, február 28. Az asszony sir. Könnyezik és szipog. Lehajtott fejjel áll az íróasztal előtt, szeme azonban mintha a parketten kutatna valami után.. Az íróasz­tal mellett egy férfi áll. Megtermett, jól­táplált, fényes haja frissen nyírva, rendesen fésülve és kefélve s a hangja, ahogyan lá­gyan s némi zengéssel hangzik s ajkáról szállnak a szavak, úgy tűnik, mintha egy pap beszélne itt, legalább egy teológus, ki az egybegyűlteket, akik körülveszik az Író­asztalát jósággal és megértéssel, a józanság igazságlátó erejével, a tapasztalat és a jár­tasság utján szerzett ismereteinek közlésé­vel akarná meggyőzni, megnyugtatni, meg­győződést, reményt és erőt szándékoznék a megtántorodott lelkekbe önteni. Egy férfi beszél —- Értsék meg kérem — mondja és szét­tárja karjait, hangja pedig még lágyabb, Őszintébb és szivhezszólóbb — háború, van, anyaghiány vau, roppant nehézségek merül­nek Jel, azért nélkülöznünk kell. Sokmin- denröl le kell mondanunk. Meg Ítéli eléged­nünk azzal a kevéssel, amennyi egy igazsá­gos és pártatlan hatalom bölcs és becsületes intézkedése folytán részünkre megszabatott. A személyenként megállapított adagot min­denkinek meg kell kapnia. Nincsenek kivé­telek, nincsen protekció, mindenki csak any- nyit kaphat, amennyi neki jár! Aki hamis­sággal, csalással többet akar magának sze­rezni, aki a törvényes intézkedéseket és rendeleteket kijátszó, az a leggyalázatosabb gonosztevő, az a magyar nemzet és a ma­gyar haza legnagyobb ellensége, mert meg­lopja a harcoló magyar katonát. Én és ez az egész hivatal azért vagyunk itt, hogy ennek a városnak minden lakosáról gondos­kodjunk, hogy a csecsemőktől kezdve a gyermekeken, a dolgozókon, magánházak­ban és kórházakban lévő betegeken, az ag­gokon, a munkaképteleneken, az elhagyatot­takon kívül még a városon átutazó vendé­gekről is gondoskodjunk, legyen: kenyér, hús, zsír, vaj, cukor, rizs, fa és bőr és talp az emberek részére és takarmány az álla­toknak. És mindez ne csak legyen, hanem elosztásuk igazságos és törvényes módon történjék. Feladatunk az ellenőrzés is a le­selkedő róka- és hiéna-lelkületii^kre váló viyyázás is, akik aljas önzésük ösztönét kö­vetve léplen-nyomon igyekeznek a legagya- furtabb módokon kijátszani a törvényeket és rendeleteket, megnehezíteni a \ mi nehéz munkánkat és megfertőzni a lelkeket. Ezek suttognak, gyanúsítanak, rágalmaznak, szít­ják az elégedetlenkedést, felingerlik az el­keseredetteket, zavart s rendetlenséget akar nák. 'A mult világháború közeli tanulságai, eleven emlékei figyelmeztetnek bennünket arra, hogy résen legyünk és nagyon vigyáz­zunk, hogy a kutmérgezök gyalázatos tevé­kenységét meggátoljuk, csirájában elfojtsuk, nehogy odajussunk ismét, ahová tizennyolc­ban jutottunk! Aki ezt nem érti meg, az nem magyar ember, nem közénk tartozik és veszélyesebb, mint a külső ellenségeink! — Jó asszony, — folytatja a férfi —, ha én magának a rendeletek ellenére és hiva­talos hatáskörömet túllépve, teljesíteném azt a jogtalan kérését, hogy több kenyér vásárlására jogosító jegyeket adnék, akkor engemét ezért a törvénytelen cselekedetem­ért, a '-szent és nagy, közös magyar érde­keknek élárulásáért fel kellene akasztani. Az asszony felnéz: _ fin is magyar vagyok, - mondja — mindent megértettem, bocsánatot kérek. , meg is kaptam mindent, ami jár és szükö- ^ sen elég is... — Hát akkor miért jött ide, miért erő­szakoskodott, visitozott és követelt itt? — Azért, mert engem bántott és bosszan­tott, hogy vannak olyanok, akik többet kapnak, mint én... például a szomszédné is... — A szomszédasszonya biztosan szoptató­anya ! — Az! Ikre! vannak... Mint valami végtelen process/,ió .., Csak két óra hosszáig bírtam abban a forgatagban, kavargásban, a panaszok és sirámok morajlásában, ami elönti s eláraszt­ja a Farkas-utcai régi udvarházat, azt az ódon épültet, amelynek falai között a- köz­ellátási hivatal székel. Már a kapu alatt megkezdődik s végig a hosszú boltíves fo­lyosókon s az egymásmellé sorakozó szobá­kon folytatódik naponként végeszakadatlan áramlással, mint egv precesszió, az emberek gyülekezése és vándorlása. Az ajkak kérel­meket, Igényléseket mormolnak, suttognak, követelőznek, könyörögnek, sóhajtoznak, jajgatnak, sírnak, megnyugszanak vagy bé- kétlenkednek. Ezt a gyülekezetét, mint tö­meget ismerem és mint egyedeket is... Hosszas megfigyeléssel, sok adatból össze­állítottam a típusok jellegzetes vonásait s tapasztalatokat szereztem ahhoz, hogy alka­lomadtán a közellátás rendkívül súlyos problémájának megoldását célzó törekvések­hez lélektani, szociálpszichológiai adatokat szolgáltathassak. A lélek minden! Bár az embereket s .1 társadalmakat a gyomor és a test ügyei fi­zikai létét biztositó feltételek megszerzésé­nek s megtartásának kérdései foglalkoztat­ják és kötik le elsősorban s úgy tűnik fel, mintha e világon minden emberi cseleke­det rugója végső eredményben a gyomor parancsára történik, mégis kétségtelen és rendkívül fontos igazság az, hogy a gyomor érdekében történd cselekedetek s emberi ténykedések minősége, morális és ethikai ol­dala — lelki ügy. A maréknyi rizstáplálékkal harcoló és az emberi munkaerökifejtésnek csúcsát telje­sítő japán és a tele hassal s telt kamarával az éhhaláltól rettegő, alig' valami szellemi “s semmi testi munkát nem végző európai polgár ellentéte élesen rávilágít erre a kér­désre. „lizennyolc"-nak nem szabad megismétlődnie! Hasonló meggondolások és más fontos je­lenségek sarkalltak arra, hogy néhány na­pon keresztül figyelemmel kisérjem s lehe­tőleg minden vonatkozásban megismerjem azt a nagy és fontos szervezetet, amely vá­rosunk ellátásáról gondoskodik s amelynek legújabb átszervezését csak a napokban fe­jezték be s állították a köz szolgálatára. Elsősorban az intézmény szolgálatában álló személyeket akartam megismerni, munkájuk gyakorlásában, hivatalos ténykédésükben fi­gyelemmel kisémi. Ebben az Írásban tapasz­Fej «* derékfájás, idegessel, émelygés, tisztátalan teini gyakran csak az emésztési zavaroknak következménye S°.r \3EEE& talataimról számolok be, kizárólag azzal a célzattal, hogy a közvélemény elé tárjam a tényeket, főképpen pedig azért, hogy azt J gyalázatos, alattomos aknamunkát, amelyet bujkáló sötét alakok a lelkek megje‘tűzésé­re, rágalmazásokkal, indirekt agitációval, haszonlesésből és ellenséges érzülettel lép- ten-nyomon terjesztenek, fölfedjem és min­den magyar embert figyelmeztessek: erköl­csi kötelességére, hogy ezekben a súlyos időkben vigyázzon ezeknek a gonosztevők­nek cselekedeteire s minden alkalommal hívja föl reájuk az illetékes hatóságok fi­gyelmét. Itt másodszor nem lesz tizennyolc! Emberfeletti munkát végzett a köz­ellátási hivatal Megismertem a közellátási hivatal szerve­zeti beosztását. A kerületi szétosztással sike­rült a hivatal adminisztrációs részének olyan tökéletes hálózatát kiépíteni, amelynek sűrű hálójában fennakad minden ragadozó halacs* ka. A visszaélések, az eddig előfordult bűnös manipulációk, amelyekkel az igénylők részé­ről kísérleteztek, ezután teljesén lehetetlenné válnak. A hivatal eddig is emberfeletti mun­kát végzett. Csak annyit közlök ennek az ál­lításnak az igazolására, hogy a múlt év má­jusától o mult hónap elsejéig százharminc­ezer személynél történt olyan változás, ame­lyet a hivatalnak nyilván keltett tartania, ré­széra uj kiutalásokat végeztetnie és a bejelen­tett adatok valódiságáról meggyőződnie. Egyetlen esetben sem fordult elő. hogy ne gén-ulök által bejelentett adatokul ne ellen­őrizték volna. A bejelentések tekintetében sok visszaélés történt. Bejelentetlek és élelmisze­reire jegyeket igényeltek a városban nem lakó rokonok, hozzátartozók, elhaltak stb. részére. Más agyafúrt módokon is igyekeztek a ható­ságot félrevezetni. Ezekről az esetekről mind jegyzőkönyvet vettek fel és n kihágási eljá­rás folyamatban van. Kik az árdrágítók és árurejtegetők? Árurejtegetés, árdrágítás is gyakran for­dult elő. Számszerű adatokat — sajnos — bi­zonyos okok és érdekek miatt nem sorakoz­tathatok fel, a felvett jegyzőkönyvekről való nyilvántartás lapjainak átvizsgálása után el­lenben közölhetem, hogy az árurejtegetők és árdrágítók 80 százaléka zsidó. Egy ilyen árurejtegetőről meg kell Írnom azt, hogy annyi téli gyapjunemüt ■ találtak nála és foglaltak le a hivatal ellenőrző köze­gei, amennyi az összes kolozsvári textilüzletek­ben s azok raktáraiban nem volt található. Ez a lelketlen ember akkor rejtette el, amikor a magyar társadalom felsikoltottadjatok me­leg ruhanemüeket az orosz hóviharban küzdő katonáinknak! Az árdrágítás ás a rögzített árak túlfizeté­sének bűne tulajdonképpen a közönség, a vá­sárlók vétke. Ezekkel szemben tehetetlen az ellenőrzés. Mind a vevők, mind az eladók le­tagadják elkövetett cselekedetüket, bizonyíté­kot szerezni pedig nagyon nehéz. Ez a vétek pedig taláii az összes kihágások közül a leg­súlyosabb és a magyar közösségre a..legveszé­lyesebb, mert vonatkozásaiban tulajdonkép­pen egy indirekt agitáció, lelkeket fertőző^ mákony. A szegény, a kiskeresetű emberek­nek kell következményeit megszenvedniük. A Mfizetett árut ugyanis előlük vonják el azok, akiknek a pénz nem számit. A termelő és el­adó pedig tudatosan megszegve a rendeleteket cinkassává váltik a drágitónak és példájával megróni ja a társait. A környékbeli falvak né­pét már annyira megfertőzték, hogy valóság­gal ellenségüket látja abban, aki a rögzített árak betartására figyelmezteti őket. Ez az érzelme természetesen kiterjed a hatósági em­berekre is és utjátszegi a nagy egységbe, nem­zeti közösségbe való összetol n őr ül és ün k érde­kében kifejtett munkájuk eredményességének is. Ebben van a. rejtett agitáció rendkívüli ve­szélye ! Akik egész nap talpon vannak! Este hét óra felé jár már az óramutató, araikor a telefondróton jelentés jön a hivatal vezetőjéhez: a vágóhídon ennyi és ennyi fe­héráru ebbői s ebből az ügyből..., — liátod — mondja a hivatali vezetője — eZ emberem reggel óta szolgálatban van, ma ‘még nem ebédelt, érettségizett s kézhez kap havi sza-zkat pengőt. Tisztviselőim, kivétel nélkül szorgalmas és becsületes emberek. A legkisebb kihágás vagy mulasztás is ritkaság. Erején felül kei!] mindeniknek dolgozni. 51a átnéztem a személyi adataikat, látom: hadiőz- veßU, i családfenntartó, rokkant, sokgyermekes» diák, aki százhat pengőből nővérét is iskoláz­tatja. Mind. kisfizetésű derék emberek. Saj­nos — meggyőződtem róla — a közönség, amelynek érdekében olyan lelktísm'eretesev dolgoznak, nem méltányolja munkájukat. Csí­pős megjegyzéseket, sértő kiszórásokat, kell lenyelniük. Olyan követelődzésekért, amelye­ket elintézni sem hatáskörük, sém jogosultsá­guk nincsen, őket érik szemrehányások. Külön meg kell emlékeznem az ellenőrző szolgalat, embereiről. Napokig jártam a nyo - mukban s láttám milyen hűségesen, mennyi buzgalommal járnak utána legkisebb panasznak. Láttam emberek "i-i merültem egész napi szaladgálás után. ’■ két. akik erőt pazaroltak, mert valakinek úgy tetszett, hogy sejtelmei! és mendemondára alapított véleményét, mint rettenetes nagy panamái, visszaélést közölte a hivatallal, ahelyett, hogy előbb személyesen meggyőződött volna állitn 'ainak igaz voltáról. Gonosztevők s rossz emberek mindig lesz­nek, a jövőt illtőleg óllenben állíthatom, hogy Kolozsvárt nagyon kevés olyan a közellátást biztosító rendeletck és törvények elleni csek­kedet történik ínajd, amelyről az illetókesek- nem nem Tesz tudomása a lehciő. leggyorsab­ban és amelynek megtorlását azonnal ne ten­nék folyamatba. A hivatali ezúton is kéri a közönséget: kö­zöljön azonnal minden tudomására jutott visszaélést a hivatal illetékes osztáládvaí. TÚRÁN LAJOS léllifer Kolozsváron a petróleum* adaţp KOLOZSVÁR, febr. 28. Az anyaggazdál­kodás ásványolajipari bizottsága által ki­adott rendelet értelmében Kolozsvár város területére a polgármester az 1943 március, április, május, junius és julius hónapokra ki­bocsátott petróleumutalványok szelvényei­nek mennyiségét szelvényenként 0.5 literben állapította meg. Tcmegmérgezest okozott a kürtösi román határáHomásor» a lopott metylalkohoi Bukarest, február 2r. (MTI) A kürtösi határállomáson a rakodómunkások az egyik kocsiban metylalkoholt szereztek és szét­osztották az ismerősök között is. Eddig öt ember meghalt, soknak állapota reményte­len, néhány megvakult. A vizsgálat folyik. A Kolozsvári Művészeti Hetek alkalmával mutatják be a Mátyás király-tér átrendezésére irányuló terveket Kolozsvár, február 28. Megírtuk, hogy az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács — Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi mi­niszter utasítására — a Mátyás király-tér átrendezésére nyilvános eszmei tervpályáza­tot hirdetett. Az Országos Irodalmi és Mű­vészeti Tanács a pályázaton résztvenni óhaj­tó művészek és építészek számára elkészí­tette a tervezési irányelveket. A pályázatok benyújtási határideje 1942 május J.5-ike. A pályázatok lezárása után bizottság ül össze a benyújtott tervek elbírálására. A bírálóbi­zottság tagjai a következők: Elnök: Tasnádl >agy András, az Országos Irodalmi és Mű­vészeti Tanács elnöke, tagjai: vitéz Haás* Aladár miniszteri osztályfőnök, Say Géza dr. miniszteri tanácsos, Majorossy Gyula építészmérnök, Inczédy-Joksman Ödön dr főispán, Gerevich Tibor dr., a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke, Lnx Kál­mán dr. műszaki tanácsos, Keledy Tibor dr. polgármester, Kovács Gyula műszaki taná­csos, Moll Elemér műszaki tanácsos. Kös Károly építész. Tagjai ezenkívül a bizottság, nak az Országos Irodalmi és Művészeti Ta­nács egyik építésze, a Magyar Mérnök é* Építész Egylet és a Magyar Mérnökök é» Építészek Nemzeti Szövetségének kiküldött­je. A bizottság előadója: Bierbaum Virgil dr. épitész. A bizottság hat pályadijat osztk ki a leg­jobb terveket készitö pályázók között: há­rom 1500 pengős és három 500 pengős dijat, A pályadíjnyertes terveket a Kolozsvári Mű­vészeti Hetek építőművészet! kiállításé» fogják bemutatni. A díjazott tervek az Or­szágos Irodalmi és Művészeti Tanács tulaj­donába mennek át és azokat Kolozsvár vá­rosa a városrendezési terv keretében tét. szész szerint felhasználhetir

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents