Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-31 / 73. szám

Mit lebet küldeni tábori postán? Kolozsvár, márc. 30. A kereskedelemügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyet- értölég hirdetményt adott ki a tábori posta­szolgálat igénybevételéről. A tábori postahivatalokhoz a kővetkező vnagánküldemények küldhetők: közönséges, 10Ó gramnál nem nehezebb levelek, tábori postai (rózsaszínű) és egyéb nyílt levelezö- «epok, nyomtatványok, hírlapok, áruminták és üzleti papírok, továbbá: értéklevelek 100 £ fámig és 1200 pengőig, csomagok érték­nyilvántartás nélkül, vagy 560 pengőig, 3 kilogram súlyig és 75 centiméter terjede­lemig, illetőleg 20 kg. súlyhatárig és 150 cm. terjedelemig akkor, ha az egyéni felszere­lés valamely darabját (pokróc, bunda, ösz- szemkható tábori ágy) adják igy postára. A tábori postákhoz feladott csomagok feladásához rendes belföldi postautalvány- iírlapot kell használni. Tábori vagy magánpostautalványokat 1200 pengőig lehet küldeni. Táviratokat csak halálesetről vagy súlyos betegségről lehet feladni, kizárólag magyar nyelven, összebeszélt, vagy titkos kifejezés nélkül, 20 szóig. Külön kezelést kikötni nem lehet s a táviratot csak a feladó veszélyére veszik fel. A táviratot a feladó bemutatja a területileg illetékes rendőrkapitányságnál vagy csendőrörsparancsnokságnál, ahol a fel adást engedélyezik. Levél, csomag, postautalvány A tábori postahivataloknál tábori (zöld) és egyéb levelezőlapokat közönséges leve­leket, értékleveleket, csomagokat és tábori postautalványokat * tábori postákhoz cím­zett küldeményekhez hasonló feltételek mel­lett lehet feladni. A tábori postahivatalok hivatalos küldeményeket is továbbítanak. A tábori postákhoz küldött magánkülde­ményeknél különleges szolgálatok nem köt­hetők ki. a katonai és postaszolgálat! hiva­talos küldeményeknél csak ajánlást és tértl- vevényt szabad kikötni. A tábori postahivatalokhoz címzett vagy ott feladott magánküldeményck caak köz- értelmü nyelven és Írással irhatok, titkos Írás, gyorsírás és nem ellenőrizhető idegen nyelv (pl. héber stb.) használata tilos. A hivatalos és magán értéklevelekben és cso­magokban személyes levelezés jellegével bíró közleményt elhelyezni t(loS, a csomagok és postautalványok szelvényére magánközle­ményt Írni nem szabad, csupán az utalvá­nyozás célját szabad röviden feltüntetni. Tá- bori postacsomagban romló tartalmú élelmi­szert (nyers, főtt és sült húst. friss gyümöl­csöt stb.) és törékeny tárgyakat küldeni nem szabad. Portó A küldemények díjazásáról úgy intézkedik a miniszter, hogy a levélpostai küldemények ntdn a tábori posta forgalomban dijat leróni nem kell. Ez a kedvezmény a kihelyezett sereghez szervezetszerűen beosztott összes polgári személyeket is megilleti. A tábori postaforgalomban az értékleve­lek egységes dija darabonként 50 fillér, cso­magoké 3 kg.-ig so fillér, utána minden megkezdett egy kllogramért 10 fillér (érték­leveleknél és értéknyilvánltással ellátott cso­magoknál az . egységes sulydíjon kívül 100 pengőnként 6 fillér értékblztosltást kell fi­zetni), postautalványoké 20—50—100—200— 1000—1200 pengős kategóriánként 10—20— 30—ÖO—100—110 fillér. A táviratokat a bel­földi közönséges táviratokhoz hasonlóan kell díjazni. A hirdetmény közli a pontos cimzési min­tát a tábori jpostaforgalomban, valamint azt, hogy a tábori postahivataloknál csupán hi­vatalos ajánlott levelekre, valamint hivata­los és magánértéklevelekre, csomagokra és utalványokra vonatkozólag lehet felszólalni. A közönséges levélpostai küldeményekre vo­natkozó felszólalásokat a posta nem tárgyal­ja, A nem hivatalos értéklevelekre és utal­ványokra egy, a csomagokra két hónapon belül lehet felszólalni a feladás után, díj­mentesen. A posta vem ad kártérítést ajánlóit leve­lekért, értéklevélért es csomagért, csak ha kétségtelenül megállapítható, hogy a kár polgári szállítás közben, vagy polgári posta- hivatalnál keletkezett, vagy a kárt valamely postáalkalmasott vétkes cselekménye, mu­lasztása okozta, A postautalványakkal kap­csolatos kártérítési igényekre a Postaüzletl Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. — Előadás Japán művészetéről. Pelvínczl Takáts Zoltán egyetemi tanár április 2-án, Csütörtökön délután 5 órakor az egyetemi könyvtár előadótermében vetitettképes elő­adást tart, amelyben a keleti művészeti ki­állítás japánt anyagát ismerteti. A belépés díjtalan. A kiállítást a nagyhéten délelőtt »—X-ig, délután 8-tól cate 8-lg, díjtalanul le­het megtekinteni. 1942. MJtltCtVS Tr Végleg lezárult ax erdélyi magyar újságírás küzdelmes kisebbségi korszaka hz Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület, mini a Népk'sebbségí Ujslqirók Sieivezetének jogutódja, megszűnt — Megalakult oz Országos Magyar Újságíró Egyesület erdéiyrészi osztálya Kolozsvár, március 30. Erdély több mint két évtizeden át idegen uralom alatt élé ma­gyarságának szellemi életében oly fontos sze­repet betöltő kisebbségi Magyar Újságírók Egyesületének jogutódja, az Erdélyi Magyar Újságírók Egyesülete vasárnap délelőtt tar­totta meg utolsó ülését. Az Egyesület meg­szűnés« természetes következménye volt an­nak az egyesítési folyamatnak, mely a vissza­térés óta valamennyi intézményünknél meg­mutatkozott, amidőn egymás után olvadtak be az anyaországi rokonintézményekbe. Az egyszerűségében is meeha'é ünnepség színtere Kolozsvár város közgyűlési tané s- terme volt. As erdélyi mogţtar újságírók egye. sülét,i életének e kétségkhml történelmi pilla­natára a magyar sajtóélet hivatásos vezetői is megjelentek. De jelen voltak ar<on helyi hatóságok és testületek képviselői ts: Inezédy- Jokstnan Ödön dr. főispán, Vasa rh eh rí László dr. polgármesterhelyeftes, Fedsz Eerenc dr. vármegyei főjegyző, Barát,h Béla dr. kanonok, kolozsvári plébános, Kiss Elek dr. unitárius püspökhelyettes, Páll György dr. az Erdélyi Párt főtitkára, Grucza Lipót városi tanács­nok, Ferencs József dr. közjegyző, Groisz László dr. ügyész és még számosán. A közgyűlést; amelynek elnöki asztalánál ■ Nyirő József főszerkesztő, országgyűlési kép­viselő, a megszűnő egyesület diszelnöke, Tó*h László dr., a Magyar Újságíró Egyesület el­nöke és a Nemzeti Újság főszerkesztője, Gás­pár Jenő az Országos Magyar Sajtóknmara igazgató-főtitkára, Balhó László dr. minisz­teri osztálytanácsos, Ârvaşi Árpád főszerkesz­tő, országgyűlési képviselő, Dániel Áron dr. sajtókámarai főügyész, Végh József egyesü­leti elnök és Walter Gyula társelnök foglal­tak helyet, a magyar Hiszekeggyel nyitották meg. A bécsi 'döntés óta annyi nagyjefentőségü eseménynek színhelyéül szolgáló közgyűlési teremben ezután Nyírd József főszerkesztő, országgyűlés! képviselő mondotta el a záró* közgyűlést megnyitó beszédét. — Meghntottan állok itten — mondotta ­mért nekem jutott az. a feladat, hogy e tör­tén«!) mi cselekedetté vá'ió ülést levezessem. A továbbiakban utalt az, egyesület * ’-szlá- aának szükségességére, hogy az, erdélyi ma­gyar újságírók az országos egyesület kötelé­kében még szorosabban olvadhassanak egybr az anyaországgal. Majd futópiHántást vetett a megszűnő egyesület küzdelmeire, amelynek tagjai, ez a „rongyos gárda'1, ez a nélkülöző, szenvedő ujságiróhépsóg az egyik legneme­sebb hivatást vállalta magára“. — Űrök magyarságáért — folytatta — mindenkoron kész rali bármijét odaadni. De fegyverét: a tollat egy pillanatra sem ejtette ki kezéből. Pedig ugyancsak sok megpróbál­tatást kellett kiáltania, hogy az édes anyanyel- vet, melynek mi voltunk letéteményesei, megőrizhesse. A feladat, e hivató svállál ás krisztusi volt és gyakran mdrtiromságra ve­zetett, Állítani merem, Cseh a mártírok, nem, ézek a hősök mi voltunk, akiknek a hűség, a beemtetérsé* és az a lelkiség adott erőt, me­lyet ez a föld eserőtszás éve — tudatosan mondok ötszázzal többet — adott nekünk. Hogy ezt az örökséget mégtudtuk menteni as elmúlt huszottöt éven keresetül, meghatottan köszönöm meg a Mindenhatónak, amidőn le­teszem a zászlót, a legszentebbet, melyet vtrn laki kezébe vett. ti zászlót követő szellemi ve­zetőknek köszönhető, hogy ez a maroknyi nép fennmaradJtaiott, itt, ezen a földön, t mely mindenkor otthonunk, volt. — Midőn e pillanatban lelkűn kát nyújtjuk anyaországbeli testvéreinknek. köszönetét mon ónk azoknak, akik részükről megjelentek ülésünkön. ígéretet teszünk, hogy» hívek ma­radunk eddigi eszményeinkhez és nem nyug­szunk nádig, amíg a történelmi Magyaror­szág minden újságírója sorsunkban nem áss- tozhntil, Nyíró József lelke* szavaira * Magyar Új­ságíró Egyesület nevében Tóth László dr. el­nök válaszolt: *— E pilltm.itKan. midőn ty/ Erdélyi Magyar Újságírók Egyesülete egyesületünkbe beol­vadni készül, olyan hangulat fog el, mint amikor nehéz, és dicsőséges hadiárat végén a csatákban diadallal meghordozott zászlók visz. szaíérnek a katonák tisztelgő sorfala élőt*. Deletek szemben, akik sokszor életetekkel játszva, hallos veszedelmek között vfdtifck ezţ a zászlót, most a mi feladatunk, hogy kÖ- szönetünk bahérkoszoruját. zászlótokon dhe- lyesgük. Barátságra, szeretetne, testvériségre találtok bennünk, amikor az czeresztmdős Ma- gyár Szent Korona uralma föletek is kiter­jed, kitűzvén a Keleti Kárpátok ormára Szent.' István országának lobogóját. Ezután Gáspár Jenő, az Országos Magyar Sajtókamara igazgató-főtitkára emelkedett szólásra, aki a sajtókamara és elnökének, az erdélyi földből kiszakadt vitéz Kolosváry- Borvsa Mihálynak üdvözletét hozta. Majd Bathó László dr. miniszteri osztálytanácsos a miniszterelnökség sajtóosztálya nevében mon­dott nagy hatást keltő beszédet. Bathó László dr. miniaztereinöfcségi osztály­tanácsos a miniszterelnökségi sajtóosztály képviseletében üdvözölte a közgyűlést. — A germán és szláv fajok országút jónak találkozópontján — mondotta többek között- a Kárpátok koszorújában őseink ezt a földel évszázadokon keresztül minden táma­dás ellenére megtartották, de azzal aztán ne­künk. le kelt számolnunk, hogy mi csak akkor fogjuk tudni ezt a hasát gyermekeinknek Örökségül továbbadni, ha a széthúzás helyeit összetartunk. Senki sem helye/kedhetik arra a kényelmes álláspontra, hogy nem érdekli a másik magyar sorsa, mert az: egyes sorsa az ország sorsától függ cs az egyén is esek ak­kor boldogul, ha az egész ország jóléte bizto­sítva van. — Különösen fontos ez ma, ami­kor háborúban élünk. Ez á háború nekünk éief-halálharcunk, amelyben nincs megegyezés, nines kompromisszxM, ebben a habomban csak győzni, vagy elbukni lehet, E súlyos idők­ben, amelyeknél terhesel.N ívok talán alig akadnak a magyar történelemben, nekünk csak egy kötelességünk lehet, kiküszöbölni mindazt, ami az. egyik magyart a másiktól elválasztja, Összefogni minden jóe-zándékn magyarnak, teljes erőnket, minden tehetsé­günket egy szent célra összpontosítani, arra, hogy a győzelmesen végigharcolt háború után Magyarország újra nagy és boldog legyen. — Ebben a fenkölt szellőmben, köszöntőm Erdély magyar újságíróit, akik az idők sza­vát megértve, önálló erdélyi szervezetüket fel­adva, beleilleszkednek a magyar haza. egyete­mes újságíró intézményeibe, hogy ott folytas­sák. az eddig külön végzett hazafias munká­jukat, A felszólalások után ITalter Gyula társel­nök rövid összefoglalásban ismertette Erdé'y újságíró társadalmának az idegen uralomban eltöltött 22 éves történetét. Végh József elnök pedig az erdélyi és bánsági népkisebhségi új­ságíró-szervezet visszatért tagjaiból a bóesi döntés után, megalakult Magyar Újságírók Egyesületének vállalt és végzett feladatairól számolt bé. Ennek során megemlékezett néhai Teleki Tál miniszterelnökről, akinek emlékére egyperces felállással adózott, a közgyűlés. Arvay Árpád főszerkesztő. Országgyűlési képviselő, a megszűnő egyesület nagyváradi csoportjának elnöke a nyugdijkérdés kielégítő elintézéséről tette meg jelentését, A jövő fel. adataként az újságírók nyugdíjintézetének államosítását hangoztatta, amihez. Gáspár Je­nő igazgntó-i’őiilkár megígérte a sajtókamara támogatását. Demeter Réla lapszerkesztő javaslatára az egyesület elhatározta, hogy megiratja az el­múlt 22 év sajtótörténetét. Végül Nyiri József főszerkesztő-képviselő megemlékezésére a kisebbségi ujságirótár-a- dalom halottainak néma felállással adóztak az egybegyűltek. Nyir.ő József előterjesztésére ezután a Ma gyár Újságírók Egyesülete kimondotta felosz­lását és megalakította a Magyar Ujság'rók Egyesületének erdélyi osztályát. Nyirő József meghatott szavakkal adta át az elnöki széket az egyesület országos elnökének; dr. Tóth íjászló főszerkesztőnek. A megalakult egyesület egyetlen tárgy «ro- zati pontja a tisztikar megválasztása vo’t. Demeter Béla javaslatára az egyesület erdélyi osztálya tiszteleti tagokká választotta meg di. Bárdossy László nyugat ma zott. miniszterelnö­köt, Vitéz Kolosváry-Borcsá Mihály dr. »ájtó- kamarni elnököt, Gáspár Jenő dr. igazgétő- főtitkárt, Daniéi Árpád dr. sajtókamarái fő­ügyészt. és Bathó László dr. miniszteri osztály­tanácsost. Az egyesület vezetőségét a jelölőbizottság előterjesztése »lapján egyhangúlag a kővet­kezőképpen á!litotfák össze: Disseln'óköis: Nyirő József, Olajos Do­mokos, dr. Padi Árpád, Array Árpád, dr Krentier Miklós, tab fry Géza és Szász Endre. Elnök: Xathureezky Gyula, ügyvezető ahl~ nők: Végh József. Aleltiöhök: Daróczy -A'i.'-s Le jós, Fin fa Zoltán, László Zoltán és Béli ky László. Főtitkár: Biró László. Titkárok. Ba­kos Aladár, Beáss Béla. Jávor Béla. K*r*h Ferenc és Bach Sándor. Pénztáros: Botos Já­Fehér töltőtoll és i r ó g é p szaküzlet átköltözött Deák Ferenc-u. 18. sz.alá nos. Ellenőrök: Mátrai Já.nos és ittró Ján«.-, Az országos elnöki tanács tagjai: Zathu- reczky Gyula, Daróczi-Kiss Lajos, Flguo- lllvnyi Albert, Walter Gyula és .Ferenc Gyár­fás. ügyészek: dr. Demeter János és ár. Grois László. Választás után Zathureczky Gyula elnök mondott köszönetét a bizalomért és leszögezte programját. Zathureczky elnök beszédében többek köaött a következőket szögezte le: — Elnöki programomnak egyetlen pontja van, amely teljes mértékben azonos elődöm programjával. Ez az újságírók tekintélyének megőrzése és fokozás«. Bn ennek a Minték'- nák elismerését a. társadalom részéről nem ké. rom, hanem megkívánom és megkövetelem. A társadalommal szemben azért állíthatok fel ilyen követelményeket, mert befelé kérlelhetet­lenül megkövetelem az egyesület minden egyes tagjától, hogy ehhez a megkívánt tekintélyhez méltóan viselkedjék. Tudom azt, hogy nehéz topott kabátban, pénz nélkül és társadalmi inferiorifásban tekintélyt tartani. Nehéz ur­nák lenni és nehéz ... néha becsületesnek Is lenni. Éppen ezért az újságíró szervezelek vezetőségének biztos támogatása mellett min­den erőmmel! az Újságírók anyagi helyzetének javításán fáradozom. Az ünnepi közgyűlés a Himnusz ciéneklí-c. ve! ért véget. Az üdvözlő táviratok A Magyar Újságírók Egyesülete erdélyi osztályának mai alakuló közgyűléséről az alábbi hódoló és üdvözlő táviratokat küldték: Kormányzói Kabinetiroda, Budapest. A Magyar Újságírók Egyesülete erdélyi osztálya megalakulása alkalmából mély hó­dolattal és hüségés ragaszkodássá! köszönt­jük Föméltóságódat és Isten áldását kérjük országgyarapltó munkásságára.. * Kormányzóhelyettes Kabinetirodája. Buda­pest. A Magyar Újságírók Egyesülete efdéljd osztálya alakuló közgyűléséből mélységes hódolattal és ragaszkodással kösZöntjült ín­méltóságodat. # Nagyméltóságu Kállay Miklós miniszter­elnök urnák, Budapest. : A Magyar Újságírók Egyesülete erdélvt osztálya alakuló közgyűléséből mély tiszte­lettel köszöntjük Nagyméltóságődat és mun­kánkban megértő támogatását kérjük. * Nagyméltóságu Bárdossy László ny. mi­niszterelnök umak, Budapest. A Magyar Újságírók Egyesülete erdélyi osztálya alakuló közgyűlése hálásan köszöni Nagyúriéit óságodnak ügyeinkben tanúsított jóságos pártfogását. * vitéz Kolósfáry-Borcsa Mihály elnök út­nak. Budapest. A Magyar Újságírók Egyesülete erdélyi osztályának közgyűlése legbensöségesebb kartársl ezeretetérő! és együttérzéséről biz­tosítja Elnök Urat. » UIleln-Reviczky Antal sajtófőnök urnák, Budapest. A Magyar Újságírók Egyesülete erdélvt osztályának közgyűlése nagy lelkesedéssel köszönti Nagyméltóságodat és ügyeink iránti változatlan jóindulatát kér! * vitéz Thuránszky László miniszteri osz­tályfőnök urnák, Budapest.  Magyar Újságírók Egyesülete erdélyi osztályának alakuló közgyűlése üdvözít Mél­tóságodat és köszönetét fejezi ki kérdéseink rendezése ügyében tanúsított jóindulatáért. Roncxos államlitlcár ine«)lálo<)<ilfa »* «} siombaibelţi maobés* felepet Szombathely, március 30. (MTI) Vitéz Bóncsos Miklós dr. bélügyi államtitkár, a külföldi magyarokat hazatelepítő kormány­biztos vasárnap megtekintette a Szombathe­lyen létesített munkásházakat. Az államtit­kár meglátogatta azokat a sokgyermeke« családokat, amelyeket az Országos Nép- és Családvédelmi Alap juttatott tető alá. Dél­után Vas-vármegye és Szombathely vitos közművelődést egyesülete felkérésére a vá­ros kulturházában előadást tartott a buko­vinai székelyek hazatelepitéséről. ,,UNIÓKS fest, vegyileg tfsztlts mos Kvór, Munkcicsi-ufr 32, Tel- 36-95

Next

/
Thumbnails
Contents