Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-04 / 51. szám

S sc e r ti a 1942. március 4 Ára 12 fillér HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. 5 1. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYÍRÓ JÓZSEF I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA *'. 0:1 J2ÂGOYUL£3 KÖMYTÄRA 6 p/iae i öhíi2 könyvtára* j. “ •' ä f iBUDAPSSr V 'PAatAHBS^ EXTERN f .‘i » X • '. ANGLIA CSERBENHAGYTA HOLLAND-1NDIÁ T Wawell tábornok feloszlatta a távolke’eti szövetséges főhadiszállást és elmenekült Jáváról — Á japán csapatok közvetlenül fenyegetik Batáviát és Szurabaját — Burma lakossága fellázadt az angolok ellen Az angolok és a Szovjet februárban ezernél több repülőgépei Teszteltek a németek elleni harcokban Wawell tábornok ismét költözik Az egész világ lélegzetvisszafojtva figyeli azt a csodálatos harcot, amelyet a japán haderő folytat igazságos élet­terének birtokbavételéért, a nagy és független Keletázsia megteremtéséért. A tengelyhatalmak és szövetségeseik a fiatal népek erejébe vetett bizalommal és az uj világ egyre jobban kirajzolódó képe fölött érzett örömmel maguk is életükért küzdve figyelik a harcot, az ellenfelek, az angolszász—szovjet szö­vetség államai pedig azzal a félelemmel, amellyel a kapzsi ember nézi, ahogyan Tiirsórán és véren szerzett aranyait elve­szi tőle az osztó igazság. A távol Keleten egyre hátrább és hát­rább húzódó arcvonal főhadiszállását Szingapúr veszélyeztetettségének idején Jáva szigetén ütötte fel Wawell tábor­nok, amikor maga is csak sebesülten tu­dott az utolsó pillanatban elmenekülni az acélerődből. A japán előrenyomulás azonban azután, hogy kitűzte a felkelő nap lobogóját Sonanko csúcsára, pilla­natig sem állott meg, átcsapott Szumat. rára és körülözönlötte Jávát. A csodá­latos pontossággal dolgozó hadigépezet harapófogóba fogta gzt a szigetet, a leg­gazdagabbat a többi legendáshírű sziget között s vasárnap a japán csapatok partraszállottak egyszerre a sziget öt helyén, miután ‘megelőzően diadalmas tengeri csatában megsemmisítették a holland—angolszász hajóhadat. Szingapúr eleste után az egész an­golszász sajtó azt hiresztelte. hogy az acéleröd elveszett ugyan s Borneo, Ce­lebes és más szigetek is nagy részben a japánok kezében vannak, Jávát azon­ban nem engedik. Védeni fogják a vég­sőkig. mivel ennek a szigetnek eleste — mondották — megnyitja az utat Auszt­rália felé. Nos, Jáva ostroma még csak három napja tart és Wawell tábornok máris újabb vándorútra határozta el ma­gát. Nem érzi biztonságban magát Ban. dungban, az ottani, ugyancsak „bevehe­tetlen“ sziklaerödben, [eloszlatta a szö­vetségesek távolkeleti főparancsnoksá­gát, a hollandokra bízta Jáva védelmét, -— azaz a dicsőséges elvérzést az angol­szász érdekekért — és ő maga azzal a jelszóval, hogy „most már India a fon­tos“, megint átvette az indiai csapatok főparancsnokságát, hogy ott kísérelje meg gátat vetni a japán győzelmi soro­zatnak. Anglia feláldozta Holland-lndiát is Jáva szigetét az előrenyomuló japán csa­patok már kettészelték. Előőrseik elérték a déli partot és ezzel Bataviát elvágták Szu- rabayatól. A sziget fővárosától mindössze S0 kilométerre állanak a japán előőrsök s a legutóbbi jelentés közli, hogy minden pilla­natban várható Batavia és Szurabaya os­tromának megkezdése. Már az eddig partra- szállott japán haderővel szemben sem tud- * nak helytállani a védöcsapatok s angolszász I források máris azt jelentik, hogy hatalmas I " hajókaravánokon háromszázezer főnyi japán I haderő tart Jáva jelé. A hajókaraván útját | pedig nincs ami megállítsa. Az angol és holland tengeri haderőt a japánok szétver­ték, a légi fölény pedig teljesen birtokuk­ban van. Bollandindia a hollandok számára tehát elveszett. Anglia ismét feláldozta egy ide­gen nemzet területét és érdekeit azért, hogy egy kis lélegzethez jusson. Ezt a megálla­pítást Van Kleffens, a menekült holland kormány miniszterelnöke maga tette mej s a legélesebben felelőssé tette Hollandindia szerencsétlenségéért Angliát és Amerikát. Megállapította, hogy a szövetségesek min­dig lebecsülik ellenfelüket és rózsaszín szem­üvegen néáik a maguk lehetőségeit. Van Kleffensnek azonban nem kellett, volna rnos- tanig várnia, hogy rájöjjön erre. a valóság­ra. Már akkor tudhatta volna ezt, amikor az angolok Hollandiát minden további nél­kül cserbenhagyták, hogy azután Ugyanúgy cselekedjenek Belgiummal és Franciaország­gal s Dünkirchennél „dicsőségesen vissza­vonuljanak“. Van Kleffens ur azonban ak­kor együttszaladt az angolokkal és elárulta népét, hogy most, amikor az angolok e'.p*é- dálták a holland gyarmatbirodalmat is, kétségbesve vádolja őket. Burma megmozdult Wawell tehát Indiába teszi át újabb mű­ködésének szinterét. Előre megjósolható, hogy itt sem lesz több sikere, mint Jávában volt. A japánok Burmában is éppenolyan sikere­sen és kemény kézzel küzdik ki maguknak az eló'retörést, mint a déli szigetvilágban. A legújabb jelentések úgy tudják, hogy a Bur­ma déli r-észén Rangoonon túl partraszál- lott japán csapatok erőteljesen nyomulnak előre és teljes bekerítéssel fenyegetik az or­szág egész déli területét. Ha ez a tervük si­kerül, Rangoon és Mandalay, a kormány uj • székhelye között megszűnik az összekötte­tés. Amellett, India népei egyre jobban kez­dik érezni az uj idők közeledését s az ango­lok nyilván ettől az eshetőségtől félnek a legjobban. Wawell súlyos felelősséget vett magára, amikor arra vállalkozott, hogy egy­szerre küzd meg a csodálatos ellenfél táma­dó erejével és a fölszabadulni akaró népek belső feszültségével. A burmaiak angolellenes hangulata Ran* goouban máris szabadságmozgalomban rob­bant ki. A newyorki Inquirer einni lap külön tudósítója azt jelenti, hogy a burmai fővá­ros és környéke lakossága fellázadt az an­golok ellen, sok tisztet és katonát megöl­tek. A város védelmére felfegyverzett benn­szülöttek megszöktek. A lakosság kifosz­totta a raktárakat. A szabadságmozgalom egyre erősebben terjed az ország minden ré­sze felé. Mandalayból és Burma más na­gyobb városaiból Indiába és Kínába igyekez­nek átszállítani az angolszász lakosságot. India ébred és a burmai első megmozdulások nyomán végigreszket az egész angolszász világ. Közeledik Anglia végső órája Nem csoda tehát, hogyha a Messagero cimü olasz lap Anglia helyzetével foglal­kozva azt a merésznek látszó megállapí­tást teszi, hogy a brit birodalomra nézve közeledik a végső óra. Távolkeleti hatal­ma már elveszettnek tekinthető. Jáva ha­marosan a japánok kezébe kerül és most India és Ausztrália felé fordul London aggodalma. Ausztrália sürgetően követe­li, hogy a birodalom teljesítse kötelessé­gét. Londonnak azonban már nincsen er­re ereje. A német, olasz és japán tenger­alattjárók ott cirkálnak az összes élet- fontosságú útvonalain és lefogták az óriá­si polip karjait. Mindenütt szüksége volna hajóra és hadianyagra, lélekzete azonban, a hires angolszász lélekzet, — a hajózás — azonban mind akadozóbbá válik, egyre joLÍ-an kihagy. Közben a szovjet egyre sürgetőbben kö­veteli az uj harcvonal felállítását, az an­gol honi hadsereg átküldését a belga- francia partra. Az angol hadvezetőség meg is tette, hogy a legutóbbi napokban néhány" ejtőernyőst küldött a francia par­tokra, ezeknek azonban a leggyorsabban vissza kellett vonulniok. Német körökben nem tartják kizártnak, hogy Anglia meg­kísérli csapatokat szállítani partra Eszak- skaudináviában, miután a moszkvai és az angolszász sajtó célozgat ilyen lehetősé­gekre. Természetes, hogy a német fővá­ros a legnagyobb nyugalommal regisz­trálja ezeket a terveket, hiszen minden ilyen kísérlet előre sikertelenségre van Ítélve. Nagy érdeklődéssel figyelik azon­ban Berlinben a hírek svédországi vissz­hangját. A «véd sajtó ugyanis azt han­goztatja, hogy Stockholm semlegességé­nek teljes fenntartása érdekében egy hyen vállalkozást nem nézhetnek tétlenül. Anglia vergődésének jele az is, hogy egyre gyorsabban csúszik a kommuniz­mus felé. Úgy látszik, hogy a német saj­tónak az a jellemzése, hogy Crípps Nagy- británnia Kerenszkije, rövidesen történel­mi valósággá válik. Sztálin angliai ügy­nökét máris ngy üdvözlik nyilvános sze­repléseinél, mint Anglia leendő miniszter- elnökét. Vasárnap, amikor Cripps az an­gol—szovjet ifjúsági egyesület gyűlésén a szovjet ifjúságot dicsőítette, Lord Wed- gewood, az egyesület elnöke ezekkel a szavakkal konferâlţa be a beszédét : „Nagy örömünkre szolgál most, hogy An­glia jövendő miniszterelnökét hallhat­juk“. Churchill után tehát jön Cripps. Chur­chill megkötötte a szövetséget a bolse­vistákkal, a roskadozó Anglia reátámasz­kodott a már térdrebukott szovjet kolosz- szus vállaira és együttesen Amerikától kérnek segítséget. Cripps, úgy látszik, úgy gondolja, hogy a két roskadozó erő­sebb lesz, hogyha ugyanaz a társadalmi szervezet hatja át mind a kettőt és egyre hangosabban készíti elő a londoni vörös bevonulás útját. Anglia sírásója — Chur­chill — nem is adhatná át stílusosabban a helyét másnak, mint Crippsnek, aki a I brit birodalom holttestét vörös lepelbe fogja burkolni, hogy igy adja át az enyé­szetnek. nagy aggodalommal neveztek a Csendes- tengeren a demokráciák utolsó mentsvá­rának, mostani helyzetében reménytelen­nek látszik. A Jáván elért japán győzel­mek annak a japán tengernagynak kö­szönhetők, aki az éj leszálltával — miután nem tudta hatásosan folytatni az óriási küzdelmet — nagy merészséggel harcot parancsolt a torpedónaszádoknak, ame­lyek azután kiverekedték a győzelmet. javai főhadiszállástól Már közvetlenül fenyegetik Bandoeng várost, Wawell volt főhadiszállásának székhelyét. A japánok 50 kilométernyire vannak Batáviától. el ismerni fölényét niok. A tudósitó ezután részletesen ismer­teti ezt a japánokra végtelenül jellemző partraszállást. Rámutat arra, hogy az éten partra érkező japán csapatok nem tőrödnek az utánuk partraszállők támogatósával és fedezésével, hanem ellenkezőleg, aaotmaJ szétszóródnak a vidéken és megkeresik ne ellenség gyenge pontjait, amelyet neonnol kihasználhatnak. Az ellenséget ez a hare- modor mindjárt meggyöngül. A japánok Baiávia és ülzurabaja előtt állanak RÓMA, niárc. 3. (MTI.) A Ştefani iro­da jelenti: Batávia és Szurabaja megtámadása csak órák kérdése. A támadás, amely egy időben indult meg keletről és nyugatról, Wawell tábornok bandoengi hadiszállá­sát már egészen közelről fenyegeti. Jávát gyakorlatilag kettévágták, mert a .japán előőrsök hamarosan elárasztják a déli partot. A sziget, amelyet az angolszászok Ötven kilométerre a Sangháji jelentés szerint a japánok hétfőn nagy gyorsasággal folytatták előnyomulásukat Jáva nyugati és keleti részén a védelmi berendezések ellen. A limes kénytelen a japán badimurésíel I^ondon. március 3. (MTI) Az OFI je­lenti: Mint a Times haditudósítója Írja, a japánoknak sikerült kiterjeszteniük a had­műveleti területet mind a három helyen, ahol Jávában partraszálltak. A tudósitó megállapítja, hogy nagyon jellemző a japá­nokra ez a hadművelet, amelynek során anélkül, hogy a legprimitívebb kikötővel is rendelkeznének, sikerült nekik a közel 100.000 főnyi katonát megfelelő hadianyag­gal és a szükséges lőszerrel partraszállita-

Next

/
Thumbnails
Contents