Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-22 / 67. szám

19 42. MJtnClV S 22 Földrajzára idő: reggel nyolc óra. Színhely: a* öreg gimnázium folyosója. Siető diákok és diák­lányok seregét nyelik el a tágas osztályok * a tanári szobában hajdani igazgatók ko­moly képe inti munkára a fiatalabb tanár- nemzedéket. Földrajzórám van a második bé-ben s a két ..hetes" már várja, hogy a térképeket bővüléssé az osztályba. Kipirult arccal tuda­kolják, miről tanulunk ma? Sokat sejtetöen mosolygok s megsúgom nekik, hogy „egy nagyon érdekes föld még érdekesebb népé­ről és városairól van szó". Sejtem Izgatott suttogásukból, most ta­lálgatják mit is akartam mondani. Sürgetve «■ót & csengő, amikor kinyitom az osztály ajtaját. Negyven csillogó szem, kimosdatott «reoektm fordul felém s kíván „szebb jő- •St!" Egy pillantással ellenőrzőm az osztályt. Bte lám, Peti megint Itt van — úgy látszik sikerült előteremtenie a hátralékos tandijat. Pálinak szokatlanul sápadt az arca. Tudom, beteg édesapja mellett' virrasztóit az éjjel. Feszes vigyázban tesz jelentést a hetes: Tanár urnák tisztelettel jelentem a TT- bé osztály negyvenes létszámmal munkára kész. Nem hiányzik senki. — Nagyon jól van, — dicsérem meg az osztályt — hát a füzetekkel hogy állunk? A három füzetvizsgáló is megteszi jelen- kését, aztán elkezdődik a földrajzóra. Először is a füzetek közűi nézek meg né­hányat, mindig árokét, akik önként jelent­keznek velük. Valóságos kis képeskönyv egy-egy ilyen füzet. Az órán rajzolt színes térképvázlatok mellett képes újságokból, ki­vágott fényképek, térképek árulják el, hogy Ázsiáról van szó a H.-be-ben. Egynémely!- kük még bélyeggyüjteményéből is kicsem­pészte azokat a kincseket, amelyek a szélső­kelet bizarr tájait ábrázolják. Pali édesapja orosz fogoly volt, néhány szép eredeti levele­zőlap Árulja el ezt. Jancsi özvegy édes­anyja trafikjából él, akad ott ócska újság elég. Alig győzi kinyirbálni Jancsi. Könnyű, de egyben nagyón nehéz dolga van ma azoknak, akik földrajzi ismeretekre oktatják az ifjúságot. A film, rádió és a napisajtó valósággal elárasztja adathalma­zokkal az ifjúság fogékony elméjét. A vizuá­lis, auditiv és motorikus képzettipusok mind megtalálják a módját annak, hogyan tegye­nek szert — úgyszólván játszva — földrajzi ismeretekre, A geográfia talán legidőszerűbb tudománya napjainknak. A térképek és at­laszok kiléptek a szakemberek könyvtárai­nak polcairól, bevonultak a képesujs&gok színesen csillogó lapjaira, utat törtek maguk nak a napisajtó ólomrengetegében. Ma min­denki, aki átlagos középiskolai tudásra tá- maszkodhatik, felcsap amatőr-geográfusnak s a botcsinálta geopolitikusok azon igyekez­nek, hogy a valódi tudomány fémjelzését megszerezzék elméleteik vagy elgondolásaik hitelesítésére. A szakember szava elvész a műkedvelők színpadának zsivajában s nagytekintélyű földrajztudósaink világos okfejtését elho­mályosítani igyekszik a hiú rivaldafény. Távol legyen tőlünk „szakmabeliektől" az aggályoskodó gáncsoskodás. Nem az érdek­lődés ellen van kifogásunk s nem aggódunk * lelkes amatőrök előretörése miatt sem, csak a kontároktól félünk s félelmünk első­sorban az ifjúságtól akarja távoltartani a téves vagy túlzó ál-tudományt. Ezek a gondolatok foglalkoztatnak, ami­kor végignézek az osztályon s befejezem a füzetvizsgálatokat. Kis, ideges nyugtalanság fut végig a fiu­kon. Kezem a noteszt keresgéli: ez a moz­gás oka. Néhány szóban elismételjük az el­múlt órán tanultakat, aztán fölteszem a kér­dést: Na gyerekek, ma miről fogunk ta­nulni? . — Hollandindiáról — zúgja a sereg. Jól tudják ez következik a könyvben is s most álig Várják a jólismert második kérdést: — Ki mit tud róla? Negyven kéz röpül a magasba. Alig győ­zöm csil i tani őket — A hollandusoké és sok gumifa nő ott — —r mondja a feketeszemü Gyuluka. Peti tudni véli, hogy petróleum is akad arrafelé. Jancsi majd kibujik a bőréből, úgy jelentkezik. Mikor megadom neki a szót — szemrehányóan intézi a feleletet egyenest Gyulukához: —, Most már a japánok az urak arrafelé. Tudhatnád — teszi még hozzá lekicsinylőén. Miksa, az osztály kis mozibolondja Tar­zan szülőhazájának véli Jávát s váltig ti zonygatja, hogy még sok bajuk lesz a japá­noknak az „Erdei Emberi'-rel, az orangu­tánnal. Mindenki tud valamit, nincs egy sem, aki ; hozzá ne szólna a kérdéshez. Tapogatózva j keresem az utat, ahol elindulhatnék, hogy | egységbe foglaljam a mozaikszerü ismeret- anyagot. Hel is van Hollandindla, teszem föl a kér- ; (íést, amikor kissé elül a zsivaj. Kettő is sza­lad a térképhez s csakhamar hosszúság és szélesség szerint megállapíthatjuk földrajzi helyzetét, a II. b. — Nagyobb vagy kisebb, mint Snamt Ist­ván Magyarországa? — kérdezem. — Bizony jóval nagyobb állapítjuk meg. Néhány távolságot összehasonlítunk hazai példákból vett adatokkal a igy az arányok lassan ki bontakoznak a gyermek szeme előtt. (Vájjon hány újságolvasó felnőtt ke­resi meg a térképen léptékét és ennek segít­ségével próbál tájékozódni a Szélsőkelet rop pant terein?) Most helyzete felől érdeklődöm? — Hatalmas szigetsor, — mondja Gyur­ka, — amely összeköti Ázsiát Ausztráliával. Mindegyik sziget egy-egy ugródeszka a két kontinens között — teára még hozzá. — Hol tanultunk már hasonló helyzetű or­szágról — érdeklődöm. Pali jelentkezik ismét. Dánia s a pán szigetek hasonlítanak eh­hez a szigetvilághoz. Ide s tova két hónapja tanultunk róluk, de egy-két Jőeszü gyermek azonnal megtalálja a kettő közötti kapcsolatot. Néhány dicsérő szóval határtalanul büszkévé teszem Palit, aki öntudatlanul Is nagy szolgálatot tett osz­tálytársainak, amikor az uj anyagot pompá­san kötötte a régebben tanultakhoz. A kor­szerű földrajzoktatásban elsőrendű szerepet játszanak ezek a kapcsolások, amelyek mé­lyítik a tanultak tudatba vésését és tága­sabb távlatokat nyitnak. A nagy tájegységek geopolitikai helyzeté­nek megvilágítása már zsenge gyermekkor­ban képessé teszi a kis geográfusokat arra, hogy a föld és ember kapcsolatait észreve­gyék, sőt továbbmenve, ezekből helyes kö­vetkeztetéseket vonjanak le. Következő kérdésemmel a táj felszíni for­máit állapítjuk meg. A hatalmas Euráziai lánchegység, vörös fonalként vonul végig a látszólag szeszélyesen szétszórt szigetvilá­gon. Hatalmas falitérképen mutatom meg a főbb szigeteket s negyven jótorku diákgye­rek ismételi el karban az idegen hangzású neveket. A modem földrajzoktatás nem neveket ma goltat. ▲ nevek csak eszközként szerepel­nek s a fontos az, hogy csengésüket, hang­zásukat szokjuk meg. Fontos az is, hogy a fejlődő lélek ezeket a helyeket jelentőségük szerint tudja csoportosítani. A tájegység földrajzi helyzetének egye­nes függvénye az éghajlat. Térképéről úgy­szólván minden diákon következteti az ég­RÖSLER zongoraestje ■ • ^ ■* " ■ * a M áty ás Diákházban. Műsoron Haydn, Beethoven, Schumann, Chopin müvek. Jegyek az Ellenzék könyvesbolti ban. — Telefon: 11—9í'­hajlati adottságokat, a velejáró növényta­karót, állatvilágot. Néhány perc alatt előt­tünk áll Hollandindla egész földrajzi kis­tükre. Településföldrajza, városai úgyszólván mind ismertek a mai újságolvasó, rádióhall­gató kisdiák előtt. Ugyan melyikük nem hallott volna Szingapúrról és Celebeszről. Matyi, az első padban ülő szinjeles diák minden hadijelentést kívülről tud. ö magya­rázza meg Szingapúrnak „a távolkelet Gib­raltárjának“ ttj nevét is. Néhányszor elmond juk a Sonankó nevet, felírjuk a táblára, az­tán előkerülnek a képesujságokból kivágott Illusztrációk. Valóságos lapszemle indul meg ilyenkor a H. b-ben. Mindenki hozza az újságokból ki­nyírt zsákmányt, egy-egy érdekesebb tér­kép felett csakhamar parázs vita indul meg. A kritika sem hiányzik. Zolti, az osztály kis intrikusa egyenesen kijelenti, hogy egyik leg elterjedtebb fővárosi hetilap rajzolója jól tenné, ha újból elővenné a másodikos föld­rajzkönyvet. _ Még léptéket sem rajzolt a térkép alá. Jáva második városát is Celebeszre rajzolta — teszi hozzá Gyuluka. A nagy felbuzdulásban alig tudom megvé­deni a sajtó tekintélyét. Elírásra meg a gyors korrektúrázásra hivatkozom, de ma­gamban igazgat adok kis geográfusaimnak. Bizony jó lenne felnőtt korban ismét átla­pozni azt a földrajzkönyvet! Néhány perc van még hátra az órából, amikor végét vetem a. vitának s összefogla­lom az újonnan tanultakat. Megszólal a csen­gő s ismét vigyázzba merevedik negyven kisdiák. Csillogó szemmel lesik, ki lesz az, áld elkísér az emeleti laboratóriumba, ahol a Csendes-óceán óriás falitérképére sajátkezű- lég tűzheti ki a pillanatnyi hadihelyzetet jel­ző zászlócskákat. A jól felelők jutalma ez s nagy kitüntetésnek számit a n. b-ben. Ma Pali és Laci érdemlik ki ezt s néhány pilla­nat múlva piros korongos japán zászlócska leng Batávián és Buitzenzorgon. Jáva elesett a H. bé-ben is. 1FJ. XANTUS JÁNOS gj^aégiiki Szabályozták a részletüzletek haszonkwlcsét 'Kolozsvár, március 21. A hivatalos lap a közeMtásügyi miniszter rendeletét közli, amely megái,lapítja, hogy a keresteedS milyen legmagasabb hassonfoulcsot állapíthat. meg, ha részletfizetésre ad el bútort, lábbe'it, textil­árut, ruhaneműt, továbbá a ruházatot kiegé­szíts konfeheionátt textil- és bőrárut. Rószletkereskedőknek a rendelet szerint azt a kereskedőt .kell "tekinteni. aki ezeket a cik­keket a fogyasztónak havi, vagy heti részle­tekben törleszt.hető hitelre, a lábbelinél, leg­alább 4, egyéb cikkeknél legalább 6 hónapig terjedő részletekben adja el és ha az utolsó években a részletüzlet forgalma az évi teljes üzleti forgalmának legalább 70 százalékát teszi lei. Hatbavi hitelnyújtás esetén n részlctkeresr kedő az önköltségi árhoz bútornál 40 száza­lék, ennél hosszabb időre szóló hite’nyújtás esetén 45 százalék bruttó hasznot -zárniihat hozzá. Egyéb cikkeknél, ha az egész évi ízlett forgalom meghaladja a 100.000 pengőt 50 százalékot, ha meghaladja a 50.000 pengőt 45 százalékot, ha a forgalom ennél alacso­nyabb, 45 százalékot. A továbbiakban a rendelet részletekbemc- nően megállapítja, hogy milyen esetekben számíthatja fel a részletkereskedő a legma­gasabb bruttó hasznot. Az a kereskedő, áld a rendelet szerint nem tekinthető részletkerea- kedőnek, részleteladás esetén a készpénz- elndáira vonatkozólag megáld api tort árat 5 százalékkal növelheti. A részletfizetésre történő eladásnál a láb­belinél havi részletekben történő fizetés ese­tén legfeljebb a vételár ötödrészét, heti rész­etekben történő fizetés esetén ‘izenheted- részét, egyéb cikkeknél havi részletekben tör­ténő fizetés esetén huszonötödrészét szabad a vevőtől követelni. A további részletek fize­tésének a lábbelinél legalább négy. egyéb cikkeknél legalább hathónapi, egyenlő havi, vagy heti részletekben kell történnie. A részletkereskedők készpénzfizetésnél az eladási árból bútornál legalább 10 százalék. egyéb cikknél ügynöki közvetítés nélkül tör­tént eladásnál 14, 10. illetve 6 százalék en­gedményt köteles nyújtani, ha a vevő tarto­zását az eladás napjától számított 30 napon belül kiegyenlíti, legalább 10 száza’ék enged­ményt. Iparigozo vánvolc kiadásának korlátozása a határsávban levő terü'e’eken Kolozsvár, március 21. A Budapesti Köz­löny közli a kereskedelem-, ipar- és közleke­désügyi miaisztérium 33.200/1942. K. K. M. számú rendeletét, amely a fűszer-, szatócs- és vegyeskereskedés gyakorlására jogosító iparígazolványok kiadását korlátozza a ha­társávok területén. A minisztérium az egyes ipar jogosítványok kiadásának korlátozásáról szóló rendeletekben felhatalmazást kapott arra még az elmúlt év 30 perc ITZarosvásárhely perc naqyvárad Í25 perc Budapes* REPÜLŐ GÉPPÉ L A Mocyor Léaiforqalmi r. t. MAUERT íéqijáratcr vasárnap fs közlekednek. 3óelőre gondoskodjék helíjfocpalás ró' Mily»« klrálylér ? s*. Telefon: 35—96 folyamán, hogy az ország egész területén vagy akárcsak egy részében, bármely keres­kedés vagy ipar gyakorlására való jogosít­vány vagy engedély kiadását a törvényes fel­tételek igazolása esetén is megtagadhassa, ha az iparigazolvány vagy a iparengedély ki­adása a kivételes gazdasági viszonvok miatt közérdekből nem kivánatos. A kereskedelemügyi minisztérium *; rendel­kezés hatályát a határsávban űzni óhajtott fűszer-, szatócs- és vegyeskereskedésekre is kiterjesztette, vagyis az említett kereskedési ágban az iparengedély kiadása még abban az esetben is visszautasítható, ha egyébként a folyamodó minden törvénye- feltételt teljesí­teni tud — Uj keresztény vállalkozás indul Kolozs­váron. A Munkácsy-utca 28. szám alatt lévő volt sörraktár helyiségében Benkö Balázs és Mólnál Béla „Be-Mol“ néven likörgyártási üzemet rendeztek be. Az uj vállalkozás a gazdasági élet nyeresége. Noha a cégtulaj­donosok csak a közelmúltban jegyeztették be vállalkozásukat, az máris virágzik és nemcsak erdélyi, hanem bácskai szükségle­teket is ellát. Egyelőre 15 fajta likörkülön- legességet gyárt, havi termelési képessége meghaladja a két vagont. A gyár teljesen keresztény jellegű intézmény, a tulajdono­sokon kivüi az üzem munkavállalói is egytől egyig keresztények. * Meghívó! Az „ALFA“ Szövetkezet 1942 március hó 29-én vasárnap délelőtt 11 órakor Unió-utca 11. szám alatti he­lyiségében rendes közgyűlést tart, mely­re szövetkezetünk tagjait azzal hívjuk meg, hogy ez a második közgyűlés a meg­jelent tagok számára való tekintet nél­kül határoz a napirendre kitűzött pontok felett. Napirend: 1. A mult évi izletered­ményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a fel- mentvény megadása. 3. Mérleg megállapí­tása. 4. Tisztajövedelemről szól j rendel­kezések. 5, Az igazgatóság két tagjának megválasztása. 6. A felügyelőbizottság három tagjának választása. 7. Az 1943. évi költségvetés letárgyalása. 8 Tagok­nak folyósítható kölcsön maximumának és feltételeinek megállapítása. 9. A szö­vetkezet által igénybevehető hitel össze­gének megállapítása. 10. Esetleges indít­ványok. Az 1941. étű mérleg a Szövetke­zet helyiségeiben megtekinthető. — A? Igazgatóság. * Meghívó. A „Méhkas“ könyv-, papir­és írószer diákszövetkezet, március he 21-re hirdetett rendes közgyűlésének ha­tározatképtelenségére való tekintettel, március hó 30-án délután 4 órakor a Gá­bor Áron Diákotthon olvasótermében. Petőfi-utca 11., újabb rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabály vo­natkozó szakasza értelmében meghivatnak azzal, hogy ezen uj közgyűlés a napirend­re tűzött tárgyak felett a megjelent ta­gok számára való tekintet nélkül határoz. Napirend: 1. Mult évi üzleteredményröl szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszáma­dások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapitása. 4. Tiszta jövedelem felosztása. 5. Az igazga­tóság 3. tagjának választása. 6. A fel­ügyelőbizottság 5. tagjának választása. 7. Az 1942. évi költségvetés letárgyalása. 8. Határozat a diákjóléti alap és beruhá­zási és üzletfejlesztési alap felhasználá­sáról. 9. Indítványok. A felügyelőbizott­ság által megvizsgált 1941. évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifüggesztetek és mindenki által megtekinthető. Kolozs­vár, 1942 március 22. Az Igazgatóság. * Gólya Áruház Részvénytársaság, Kolozs­vár 1941. december 31-iki mérlege. Vagyon: Készpénzkészlet 7.767.74 P. Adósok 78.867.07 P. Arukészlet679.388.29 P. Berendezés-felsza relés 7.261.33 P. Román kényszerkölcsönök 1,— P. Erdélyi nyereménykötvény 3.800.— P. 1941. évi veszteség 1.270.60 P. összesen: 778.356.03 P. Teher: Alaptőke 216.666.67 P. Tartaléktőke 248.936.03 P. Berendezés ért. csökk. tartalék 863.25 P. Hitelezők 177.327.9« P. firtékkülönbözeti tartalék 127.318.51 P. Nyereségé thozat az 1940 évről 7.243.61 P. összesen: 778.356.03 P. Eredményszám!» 1941. december 31-én: Veszteségek: Általá­nos üzletviteli költségek 22.312.80 P. Sz*. mélyzeti fizetések 116.296.34 P. Kamatok 10.518.51 P. Társulati adók és illetékek 8.853.60 P. Uzletbér 4.033 P. Berendezés 1941 évi 7.5%-os ért. Csökkenése 544.60 P. Nyer*, ségáthozat. 1940. évről 7.243.61 P. Nyerési gek: Aruszámlán bruttó haszon 161.238.— P. Kamat 49.61 P. Nyereségáthozat az 194«, évről 7.243.61 P. 1941. évi veszteség 1.270.0« P. Igazgatóság. Megvizsgáltuk és rendben találtuk Felügvelőbizottság

Next

/
Thumbnails
Contents