Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-21 / 66. szám
/•'â'âviselShâz Mnyvtára ‘ .OODASSai V : * tYv^ Sssombat 1942. inăreius2i P Ui LAMENT EXTERN MVíTElTB HETI R^DIÓ-MISOR 4ro 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 2.70, NE- GYED «VRE 8, FÉL «VRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — FOSTAT AKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. 6 6. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ; NYIRÖ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSA1-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A MAGYAR VT VJ SZAKASZA Magyarország mai helyiseié gyakran teszi szükségessé a mindenkori kormányfők ünnepélyes megnyilatkozását. Ezek évek hosszú sora óta mindig a magyar kérdések összességét feltáró lelki ismeret vizsgálat mély Őszinteségét és nyíltságát jelentik. Szükségünk van erre az önvizsgálatra, a. magyar gondok és feladatok számbavételére, a magyar kötelesség utjának megvilágítására, az eredmények áttekintésére, és a magyar sors legközelebb megjelölendő" útszakaszának kijelölésére. Magyarországnak feladatai vannak: magyar és európai feladatai. E két feladatkörben reánk minden vonatkozásban ■»agy, történelmi felelősség hárul, mert feladatunk és kötelességteljesltésünk két síkja egymással a' legszorosabban függ össze, egyik a másiknak függvénye. Jó és erős, öntudatos és megalkuvásokat nem ismerő magyar élet kialakítása elsőrendű magyar feladatunk és kötelességünk. Mentői magya- rabb, mentői öntudatosaid), mentői erősebb pHléreken nyugszik a magyar élet épülete, a benne végzett munka annál értékesebb és gyümölcsözőbb az uj Európa kialakításáért folyó nagy, döntő erőpróba diadalában. Az. erdélyi részek minden magyarja örömmel és megnyugvással látta az utolsó esztendők sorozatában, hogy az egymást követő magyar kormányok milyen szilárd következetességgel haladnak azon a biztos ösvényen, amelyet Kormányzó Urunk országgyarapiló politikája számunkra kijelölt. Négy elszakított országrész, sóvárogva várt hazatérése jelzi történelmi kilométerkőként ennek az izig-vérig gerinces magyar politikának siker- állomását, de éppúgy e szilárd és tudatos politikai vonalvezetés helyességét dicséri a nemzet belső életében kikristályosodott lelki és erőbeli súlygyarapodás, amelynek első és legfontosabb letéteményese az európai keresztes bábom vérkeresztségén diadalmasan átesett magyar honvédség. Az erdélyi magyarság most is elégtétellel és megnyugvással veszi tudomásul az uj magyar kormányfő: KáJlay Miklós miniszterelnök csütörtökön elmondott parlamenti beszédeit. Erdély magyarsága, az ebből következő pereméletének minden elképzelhető adottságának Ismeretében, a magyar együttérzés legteljesebb összhangját ismeri fel a miniszterelnök szavaiban. Kállay miniszterelnök beszéde erélvi szemszögből megítélve is a magyar gondok és kötelességek átfogó erejű vallo- m ás tétele volt abban a szellemben és attól a gyakorlattól átfiitve, amely a magyar feltámadás Htját előkészítette, amely azon az első biztaió eredményeket kivivta. őszinte megnyugvással látjuk, hogy a Kállay-kormány egyenes és következetes vállalója és folytatója azoknak a feladatoknak, amelyek a nemzet útját Trianontól Trianon részleges jóvátételéig eddig megtett. A nemzet lelki- ismerete nyugodt: ha a kormányfő személye változott is, a kormány és a kormány politikája a hagyományos magyar célkitűzések utján ugyanazzal a lélekkel, szellemmel, Mrivvel és elszántsággal halad tovább, mint elődjei. Ez a legelső tanulság a Kállay miniszterelnök csütörtöki beszédének. De a további tanulságok sem kisebbjelentőségiiek. Kállay miniszterelnök logikus sorrendben sorolta fel a magyar sors meghatározó tényezőit. Hely zetünket mind a magyar, mind az európai kötelesség teljesítés utján elsősorban az. a tényező szabja meg, hogy a háború terheit politikai, gazdasági és társadalmi vonatkozásokban fokozottabb mértékben kell vállalnunk. A magyar nemzet érzékeny és örökké éber lelkiismerete csak a maga szavát hallja a miniszterelnök megállapításából kicsen- dnlni: „Bennünket nem idegen érdekek vittek ebbe a háborúba. Elsősorban magyar érdekekért harcolunk. Mert, ha ezer kilométeres távolságban is, mégis a magyar határon és a magyar határért folyik ez a háború". Ennek a tiszta Cs öntudatos magyar beszédnek visszhangja itt Erdélyben felmérhetetlenül fontos. Peremélet ünkböl adódó helyzetünkben kétszeresen jelentős a háborúban való magyar részvétel ilyetén való meghatározása, mert tudjuk, kétszeresen érezzük és tudjuk, hogy a „határ" szó fogalma mit jelent a nép és a nemzet feltámadásában. A magyar sors iránt érzett hűség azonban egyet jelent az, európai sorsközösségben reánk ruházott küldetés hűséges és lovagias szolgálatával. A dunai népek felé elhangzott békekijelontés őszinte magyar vágyból fakad. Az itt élő népek békéjében a magyar béke a dunai kérdés Achil- les-sarka. Mély meggyőződésünk, hogy Kál- !ay miniszterelnök idevonatkozz) kijelentése lélektanilag jól megfogott órában és pillanatban hangzott el s éppen ezért remélni sz.eretnők, hogy a magyar álláspontnak ez a világon, félre nem érthető megfogalmazása talán érezteti jótékony hatását ott is, ahol az európai problémák kezelésében sokszor, túl sokszor érezhette Európa az akcidentális állásfoglalások összhangot zavaró hatását. A háború szabja meg belső életünk vonal- vezetését is. Itt is az összhang, az egység szükségessége áll a magyar kötelességteljeBudapest, március 20. (MTI.) A képviselőhöz pénteki üléséit az egyes pártok szónokai nyilatkoztak a miniszterelnök csütörtökön elmondott beszédéről. Tasnádi-Nagy András elnök 10 óra után nyitotta meg az ülést. Radocsay László igaz- ságügyminiszter beíerjenffitette az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjpénztár fedezeti alapjának növeléséről szóló javaslatát, majd Tildy Zoltán a független kisgazda párt nevében mondotta el beszédét. — A honvédelmi kérdésben — mondatta — a pártok mindig egyetértettek és minden magyar minden áldozatra kész a honvédség ért. Ezután a nemzetiségi kérdésről és a közellátásról beszélt, örömmel vette tudomásul a miniszterelnök véleményét és kijelentéseit a népképviseleti rendezésről. Mátcffy Viktor az Erdélyi Párt nemes példáját említette meg. .4 magyarság mindent megtesz a magyar becsületért itthon és a hű- járón túl. Kérte, hogy a közellátásban a lakosság érdekeit megfelelően részesítsék figyelemben. Bródy András (Kárpátalja) hangsúlyozta, hogy a másajku népek közt íiyyan >!uun visszhangra talált a miniszterelnök beszéde, mint amilyenre, a magyarság körében, •'</!/ « ma. gyár-orosz nép a „géns fidelissima“ lakosságában is. Ez a nép a múltban is összekötette sorséf a magyarságéval. A miniszterelnök szaruit Kárpátalja és az egész magyar-orosz nép nevében örömmel és lelkesedéssel veszi tudomásul. A magyar-orosz nép teljes egészében elfogadja a miniszterelnök elgondolását A magyar és a magyar-orosz nép öncél-maga megegyezik. A Kárpátok medencéjében a vezető mindig a magyarság volt és ezt az állását meg kell tartania az uj Európában is. örömmel veszi tudomásul, hogy időszerű a vizierő kihasználásának ügye. Reméli, hogy a kárpátaljai nép érdekeit keltőképpen figyelembe veszik és a kárpátaljai nép nevében kéri a kormány megértését. A magyar-orosz nép képviselete nevében kijelenti, hogy hisz a kormány terveinek megvalósításában és igy a kormányt szwvel—lélekkel simogatja. Iíassay és Payer viharos jelenetek között mondták el beszédeiket Ezután Passay Károly szólalt fel. Részletesen foglalkozott a bábomban vaó réssvétesités eJsó" vonalában. A miniszterelnök békejobbot nyújtott azoknak is, akik a magyar sors ntját világnézeti hareeal akarják egyengetni. „Ebben a kérdésben ne legyen ellentét“ — mondotta, de azt is leszögezte, hogy a magyar célkitűzések szabotálok ellenzői és elgánrsolói ellen a kinyújtott baráti jobb minden eszközt fel is fog használni szükség esetén. Erdély ezen a ponton és együttérzéssel és helyesléssel veszi tudomásul a miniszterelnök álláspontját. Mi ismerjük, hogy mit jelent a nagy célok szolgálatában az „olyan partner, aki nem partner". Bárki légyen: „pusztulnia kell ebből az országból." A nemzet történelmi energiája megtalálta a helyes és igaz utat a felemelkedéshez s ezt az erejét meg tudja tartani továbbra is, ha minden magyar teljes lelki fegyelmezettséggel szolgálja nemzeti öncélnságunk jói ismert céljait. A Kállay-kormány háborús kormány. A Ház pénteki ülésén már el is hangzott ez a nagyfontossága megáilapitás. A hadviselő nemzet nem elégszik meg céljai és eszközei lelkiismeretes seregszemléjével, cselekszik is. Ilyen nemzeti cselekedet a Kállay-kormány legelső tette: a zsidóbirtokok visszafoglalása a magyar nemzettest számára. Nagyfontos- súgu elhatározás, nagyfontosságu cselekedet. Értelmét a közeljövő bontja ki teljeslünk, valamint a belső’ front biztonságának kérdéseivel. A szélsőjobboldal képviselői állandóan közbeszóltak, úgyhogy az elnök többjüket rendrevtasilotta. Ugyancsak viharos jelenetek között mondotta el beszédét Peyer Károly, g Szociáldemokrata Párt szónoka. Előbb belső értékesítési kérdésekkel foglalkozott, majd belpolitikai kérdésekről beszélt. A szélsőjobboldali képviselők részéről olyan viharos ellenmondások, közbekiáltások hangzottak el, hogy az elnök kénytelen volt viharcseng öv el helyreállítani a rendet. A Ház megéljenzi a magyar munkásokat Ezután Kállay Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra és kérte a pártokat, hogy az ilyen rendkívüli időkben ne tegyék a parlaA miniszterelnök ezután köszönetét fejezte ki vitéz Lukács Bélának a Magyar Élet Pártja részéről elhangzott hűségnyilatkozatért. Az Erdélyi Párt szónokának válaszolva rámutatott arra, hogy Érdéig különleges törekvéseit is a legnagyobb megértéssel és igyekezettel óhajtja támogatni és szándékában rut, a legapróbb részleteiben is megtárgyalni az erdélyi kérdéseket és megoldásukat elősegíteni, A miniszterelnök vitéz Imrédy Béla beszédéről — Vitéz Imrédy Béla — folytatta a miniszterelnök — beszédében világnézeti síkon mozgott. Világnézetek kialakulása idején lehetnek világnézeteknek apostolai, szószólói, de egy nemzetre csak akkor lesz kötelező, egy miniszterelnökre és törvényhozás számára csak abban a pillanatban válik érdekessé, ha e világnézet mögött a nemzet tömegei állnak. Ahogy nem dőlt el a mi világunk, amikor a szociáldemokrácia harsogta a maga vélt és régen elmuţt Igazságait, épp úgy ez az igazság sem dőlt még el Magyar- országon. Ezt a magyar nép fogja eldönteni. Éppen ezért kéri Imrédy Bélát és pártját, hogy ha. ezen az állásponton van, ne követelje a maga igaza mellett erőszakos eszközök érvényesítését, ne kívánja a kizárólagosság jogát. Imrédy Béla sürgette bizoségben s ha Erdélyt talán nem is érintik sorsdöntő jelleggel ennek a tettnek rendelkezései, mégis látjuk a magyar foldbirtokhér- dés uj távlatának kibékítő kibontakozását. Egy millió hold magyar föld jut ezennel magyar kézre! A keresztény és szociális uj Magyarország kialakításában valóban történelmi fontosságú lépés. * S a cél valóban ez: keresztény, szociális Magyarország a maga erkölcsi és fizikai erejének teljességében, kivívott jogaival, uj- járendezett életterével. E eél szolgálatában minden magyar kormány háborús kormány volt, ha csak az eszme és az Igazság fegyvereivel is küzdött a felemelkedésért. Most, fegyverrel kezünkben, egy nagy viíágmérkö- zésben aktiv szerepet játszó nemzet hadviselő kormánya a Kállay-kormány. A határon, a határokért fegyverrel harcol, a nemzet belső arcvonalán folytatja a magyar építő békepolitikát. Folytatja és előbbreviszi. A hazatért erdélyi magyarság, mint ennek a hagyományos magyar építő és gymtapitó politika boldog osztályrészesc, bizalmával, erkölcsi támogatásával és hiven végzett napi munkájával a jövőbe vetett reménységet fel nem adva menete! tovább az örök magyar célok megvalósulása felé. — famentet provokációk szinterévé. A Szociáldemokrata Párt szónokának előadásával nem ért mindenben egyet, ami nem jelenti azt, hogy azt a derek magyar munkástömeget, amelyről Peyer Károly azt hiszi, hogy az ö vezetése alatt dolgozik, a nagyrabecsülés kifejezésével ne illetné. (A Ház minden oldalán lelkesen megéljenzik a magyar munkást). JRassay Károlynak válaszolva hangoztatta a miniszterelnök, hogy abból a tényből, hogy kormányát háborús kormánynak deklarálta, nem következik, hogy a magyar életnek minden vonalán rajta ne tartaná kezét. Ez olyan természetes dolog, hogy felesleges külön is hangsúlyozni. Minden erőnket a háborúra kell koncentrálni s minden erőnkkel össze kell fognunk, hogy a nemzet ’megállhassa helyét. nyos sajtó, személyek és párt kiküszöbölését, Ez türelmetlenség. Vívjuk ezt a harcot az elméleti, vagy a praktikus politika síkjain, de ne akarjuk egymást kipusztitani. Elég emberpusztitás folyt ebben az országban. — A magyar közéletnek — hadd mondjam meg nyíltan — folytatta Kállay miniszterelnök — nagy vesztesége, hogy Imri. dy Béla nincsen benn az ország munkájújában. Ez nem kedveskedés akar lenni személye felé, ez egy elvi álláspontnak egy néphez való alkalmazása. A türelmetlenség nem tiltakozik az ellen, hogy mindenki a maga megyözödését vallja. A türelmetlenség és az elvi ellentétek ne állítsák egymással szembe az embereket. — Maróty Károly — folytatta a miniszterelnök — a 95 ponttal foglalkozott és azt bizonyította, hogy annak a programnak egyes részei elavultak. Természetes, hogy a mai időkben túlhaladott álláspontokhoz nem ragaszkodik. Tildy Zoltánnak válaszolva rámutatott a miniszterelnök arra. hogy a kisemberek ellátásának problémájáról mondottakat különösen helyesnek, megszívlelendőnek és a- lehetőség szerint megvalósíthatónak tartja, csakhogy hozzá kelt még tenni azt a jelzőt, hogy „szűkös önellátás“. A keresztény párt szónoka arra hívta fel, hogy ne Ígérje« sozsidóbirlokok elvételének jelentőssége van a latifundiumok szempontjából!“ — hangsúlyozta Kállai/ Miniszterelnök a pártok vezérszónokainak adott válaszában „A türelmetlenség és az elvi ellentétek ne állifsák egymással szembe az embereket!" r Cft
