Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-03 / 50. szám

19 42, Mancitß's i

Bárdossy miniszterelnök • nyitotta meg a kilencedik közigazgatási fanfolyamot

Sertha Károly honvédelmi miniszter és Varga József ipar» és keres« kedölemügyi miniszter a tisziviselői kar fokozott feladatairól

A tisztviselőnek a belső fronton épen olyan önfeláldozóan kell küzdenie, mint az ellenséggel szemben a katonának

Budapest, retire. 2. (MTI.) A kormány megbízásából a belügyminiszter állal rendezett küeneedik közigazgatási tanfolyam megnyitó ülése hétfőn déleló'tt volt a belügyminisztériumi dísztermében. A továbbképző tan- • oiyamot Bárdossy László miniszterelnök az ' lábbi beszéddel nyitotta meg:

— Ennek a tanfolyamnak az a célja, hogy 5 állam cselekvő tevékenységét minél telje- ebben, minél) tökéletesebben szolgálja a nemiét és mindazok érdekeit, akik a nemzeti közösség keretébe tartóznak. Azt szeretném kérni mindazoktól, akik a közigazgatási tanfo- yam mai megnyitásán résztvesznek, és az ő közvetítésükkel az egész magyar tisztviselőkartól, hogy hivatalos teendőik ellátása közben hagyják magukban mindig szóhoz jutni ae'embert, az őrző, az együttérző embert. Gondoljanak arra, hogy sokszor nélkülözésektől gyengült jl, az aggodalomtól remeg az a kéz, amely a hivatal ajtaján kopogtat és a benyújtott kérvény girbe-görbe sorait papírra vetette. Gondoljanak arra, hogy a sokszor talán hiányos és tökéletlenül előadott .kérés elintézését milyen gyötrődő nehéz szírnél várja egy-egy család. Érezzük át szeretetten, hogy a hivatalban elénk kerülő ügyeket csak úgy intézhetjük el jól, ha ugyanannyi buzgalmat, ugyanannyi gondosságot fordítunk mind

. egyikre, mint saját személyes dolgainkra, mert csak így lehetünk a nemzet igazi szolgái.

Bortha Károly honvédelmi miniszter beszéde

A miniszterelnök igen nagy tapssal és él- •-.a zéssel fogadott megnyitó szavai után Bariz Károly honvédelmi miniszter (ártotta meg dú'adását a közigazgatási hatóságoknak a honvédelemmel kapcsolatos tennivalóiról.

A közigazgatás) és a honvédelem — mondotta — békében és háborúban egyaránt szorosan összefügg. Az ország jelenlegi helyzetében azonban a közigazgatásnak a háború alatti szerepe a legfontosabb. A közigazgatásnak kötelessége mindent megtenni a hátország nyugalmáért és biztosítani a lelki egységet, as , összetartást és a mindenáron való gyüzniáka- rást a hadsereg mögött. A belső arcvonal legfontosabb fegyverei a közigazgatás kezében vannak. Ha biztosítani tudja azt, hogy a háborúban elkerülhetetlen termelési nehézségeit mellett ís meglegyenek a legszükségesebb fo- ,'ey osztási javak é$ a háború nélkülözéseit és terheit igazságosan és egyenletesen osztja cl <i nemzet mindem egyes tagjára, akkor nem keletkezhetnek it Utón olyan belső feszültségek, amelyek kirobbanása a háború eredményit * kockára teheti. A közigazgatásnak tehát mindenekelőtt a termelés és ^z ellátás terén abban áll a háborús feladata, hogy a megszapv- födött terheket és a megfogyatkozott javakat igazságoson ossza el. A közigazgatás a maga kisebb, vagy nagyobb hatáskörében minden eszközzel és könyörtelenül akadályozza meg, hogy bárki is a háború és embertársai szerencsétlenségéi illetéktelen haszonszerzési alkalomnak használhassa fel és ahol visszaélést lát, ott irgalmatlanul sújtson le, különösen akkor, ha netán sorai közt akadna megtévedi ember. Az egyik legfontosabb háborús feladata a közigazgatásnak a hadbcwonult ható. ndk hozzátartozóiról való gondoskodás. A katona lelkét és küzdőkópességét megbénítja, ha azt írják neki, hogy családja éhezik, mert nem kapja rendesen a hadisegélyt, hogy a kis földje, amelyből élnie keilt, megmüveletien maradt, vagy hogy a városban lakó családját kitették ^ a ’lakásból, mert nem tudta pontosan fizetni a Laklíért. Ne kapjanak a katonák ilyen levelet. Legyen résen és lépjen közbe a közigazgatás. Ne beadványokra várjon és ik- futószámot követeljen, amikor a hazáért küzdő katonák lelkinyugalmáról van szó, hanem a maga jóssántán nyugvó gondoskodásból kezdeményezzen, keresse meg a bajoliat s nyom. ban orvosolja azokat. No a paragrafust keresse, ne féljen e felelősségtől, mert sokkal kisebb baj, ha valamely betegségi tünet gyors megszüntetése érdekében talán nem pontosan a Vendeletek szerint, de azok szellemében cselekszik, mintha kicsinyes aggodalmaskodás, T«gy a fellelősség elhárítása érdekében felülről intézkedéseket'kér és ezzel sokszor helyre- hozliaíatl&n időveszteséget okoz. A hadisegélyek gyors és igazságos odaítélése a háboríts közigazgatás egyik legfontosabb kötelessége. A hadisegéiyezés terén különösen, de a szociális közigazgatás minden vonalán szívvel- , lélekkel dolgozzon a tisztviselő. Cselekedjék mindig úgy, ahogyan minden jő hazafi cselekednék hasonló helyzetben.

— Még egy kis részletkérdésre akarok kitérni — folytatta a honvédelmi miniszter. — A háború céljaira igénybevett lovak és jármüvek kijelölése miatti panaszok kivizsgálásánál megálfeipitottam azt, hogy a köziamzsza- tási hatóság, amely hivatva van a honvédség számszerű igénylését a személyekre elosztani, félvén a felelősségtől és az ódiumtól, áthárította e kötelességét az igénylő katonai szó- mélyre. F.z természetesen helytelen és sok jo- ffos. panaszra a,dóit okot, mert hiszen a helyi közigazgatási szervek egyedül ismerik a maguk körében a viszonyokat.

A háború további során még egy Igen fontos teendője lesz a háboríts kÖzigazgaNu- .nak — folytatta a miniszter, —

a sebesültek, hadirokkantak, hadiárvák gondozásában és a harctérről visszatérő leszerelt katonák álláshoz juttatásában való közreműködés. Itt is többet ér a megértő támogatás, pár meleg szó a katona érdekében, mint a legszabáiyosabh, rendeltek pontos, de lélek nélküli végrehajtása. Menjen át a köztudatba, hogyha valaki meghal a hazáért, a haza nem hagyja el családját s ha rokkantán kerül haza a katona, gondoskodnak róla, hogy meglegyen a munkahelye és a tisztességes megélhetése. A háborús közigazgatás tehát akkor van hivatása magaslatán, ha a szociális igazságot biztosítja, ha a háborús terhek egyenletes elosztásáról gondoskodik, ha bár kisebb karéjt is, de mindenkinek juttat kenyeret, ha a potekeiót és a haszonlesést irtja, ha gondoskodik a harcolókról és családjaikról, ügyel a hősök megbecsülésére, érdemeik elismerésére, érdekeik megvédésére és minden erejével azon van. hogy a győzelmi akarat teljes maradjon, sőt fokozódjék. Fontos tényezője a szellemi háborúnak a bomlasztó elemek munkájának megelőzése, megakadályozása is. A közigazgatás tisztviselői kara tartsa mindig szemelőtt azt, hogy a háborúban nem azért maradt vissza szolgálati helyén, hogy' a háború veszélyétől mentesítve legyen, hanem azért, hogy a hazai belső fronton a végső önfeláldozásig küldjön vállvetve a kinn harcoló hadsereggel.

Varga József dr. az ipar nagy feladatairól

Ezután elv. Varga József iparügyi miniszter tartott előadást ,.Az ipar a honvédelem szolgálatában" címmel. A miniszter előadása elején utalt u háború és gazdasági élet kapcsolataira, majd rámutatott arra, hogy már az első világháború is rengeteg tanulsággal szolgált abban a tekintetben, milyen ■gazdasági problémákra kelt Minden nemzetnek feleletet találnia, ha elejét akarja venni « háborús meglepetéseknek, vagy helyt akar ..állni egy rúkényéxeritett bábomban. A modem állam honvédelmi erejét nemcsak reguláris hadseregének, és felhalmozott fegyverkészleteinek nagysága, hanem iparának fejlettsége, szerkezeti szilárdsága és fejlö- désképessége is megszabja. Az 1914-—18. évi világháborúban is a hadsereg szükségleteit specializált fegyverkezési ipar látta el, de már énnek a Háborúnak á folyamán kitűnt, hogy ez az alap túlságosam kicsiny. Ebből a felismerésből születtek meg az 1930-as évek elején az ipar mozgósításának azok a tervei, amelyeket az első világháború tanulságai nyomán jóformán minden állam kidolgozott. A német gazdaságkutató Intézet újabb számításaiban például 24—31 milliárd márkára becsülik azt az összeget, amelyet a világ 1938-ben költött fegyverkezésre és a fegyverkezési Ipar fejlesztésére. Olyan hatalmas összeg ez, amelyből a világ egész ipargazdaságának minden javítását ős felújítását abban az évben ki lehetett volna fizetni. Az ipari mozgósítás előkészítése és a tervek kidolgozása súlyos feladatot rótt mindenütt az iparpolitika irányítóira. Lehetséges volt azonban — mondotta a miniszter —, s erre büszke megelégedéssel utálok, nálunk Magyarországon étérni a felkészülésnek azt a fokát,-amelynek birtokában hozzáfoghattunk ősi területeink visszaszerzéséhez és magabizón nézhetünk szembe a háborús eshetőségekkel. Az ipa>ri mozgósítás csak akkor járhat a várt eredményességgel, ha az ipari közigazgatás állandóan támogatja egyfelől minden hadiüzem technikai teljesítőképességét és termelési eljárásainak fejlesztését, másfelől minden egyéb üzem alkalmasságát, készáru, i'élgyártmányok és nyersanyagok szállítására, illetőleg kimunkálására, A légierők jelentőségének fokozása uj irányt jelölt a politikának is. Nem elegendő a határvidékekről eltávolítani a hadifontosságu üzemeket, de célszerű a nagy ipari központok feloldása, az ipari termelés decentralizálása is. Már az ipari mozgósítás terveinek előkészítésénél meg kell állapitant a háborús ország nyersanyagellátását s ha azokból hiány mutatkozik, mennyire fokozható belőlük a termelés, milyen módon, illetve milyen más anyagokkal pótolhatjuk azokat. Emellett az előrelátó ipari szervezés a pénzügyi lehetőségek arányában, természetesen olyan készletek vásárlásáról és tárolásáról is gondoskodik, amelyek háborús konfliktus esetén nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem szerezhetők be. Ilyen készletek összegyűjtéséről is megtörténtek az intézkedések az előző időkben, pénzügyi lehetőségeink arányában. A háború kitörése után válik el, hogy az ipar felkészülése helyes volt-e.

Mindezek mutatják, hogy milyen súlyos feladatokat ró a honvédelem háború idején az iparra. Emellett az iparnak gondoskodnia kell mindenek előtt a harcoló csapatok azonnali felszereléséről, el keü látnia a hadi üzemeket gépekkel, nyersanyagokkal 6s .hajtóerővel, q hadiüzemek munkásait pedig megfelelő ruházattal és egészségvédő cikkekkel. A hadiipar teljesítőképességének fe kozása céljából meg kell szervezni ujabh nyersanyagok feltárását., továbbá mii- és pótanya,gok előállítását, karban kell tartam sőt szaporítani kell a közlekedési eszközöket, végül gondoskodni kell a polgári lakosságról is. Honvédelmi érdekből nem hanyagolhatja el az iparpolitika a nyersanyagsza- poritás harmadik módját, az úgynevezett nyersanyagközigazgatást sem. Ezért Írjuk össze az egyes anyagokat, rendeljük el esetleg az igénybevételüket, mint például a kórházak, szanatóriumok nikkel főzőedényeit s rendezünk különböző gyűjtéseket, amelyek az ócskavastól, a rongytól és gumihulladék- tól kezdve mindenféle holmira és ócskaságra kiterjedhetnek. Bár a háborúban az ipari termelést teljesen a háborús cél határozza meg, a polgári fogyasztásra dolgozó ipart sem, hanyagolhatjuk el. Az Összeegyeztetés és a nehézségek kiegyenlítése nagy feladat. Az ipar honvédelmi szolgálata azonban a háború befejeztével sem ér véget. Fel kell készülnie még a háború idején az előbb- utóbb bekövetkező békére, mert rendkívül bonyolult feladat az ipar visszavezetése a béketerméléshez.

— A hovédelem és az ipar — fejezte be előadását dr. Varga József iparügyi miniszter — sok szálon keresztül kapcsolódik egymáshoz. A nemzet erőinek ez a kibontakozása nemcsak magán a gazdaságon és az ipari és gazdasági ipari politika legfőbb irányítóin múlik, hanem igen nagy részben a közép- és az elsőfokú közigazgatási szervezeten. Szükséges, hogy a‘közigazgatás minden tagja hivatalában és hivatalán kívül az ipari kérdések tekintetében is megfelelően gondozza a nép lelkületét és a nenéz időkben megértésre tanítsa a népet a lemondá. sok és áldozatok iránt.

Végül Kereszt esrFischer Ferenc belügyminiszter mondott záróbeszédet.

A belügyminiszter bevezetésül hangsúlyozta, Ivogy mielőtt az ünnepi megnyitó ülést ke- rekeszlené, szükségesnek látja egy olyan gondolatot érinteni, amelynek, hangoztatása, úgy hiszi, itt nem felesleges és ez a gondolat és ennek belcvésése az egész magyar közvéleménybe mondhatni, életkérdés ránk nézve.

__Háborúban vagyunk — folytatta —_ védekező háborúban vagyunk, amelynek kimenetelétől ennek az országnak és nemzetnek nem csupán a kisebb vagy nagyobb érdekéi függenek, hanem egyenesen a léte függ dole. Komoly, nagy szavak ezek es hangoztatni kell, mert

úgy érzem, hogy a magyar társadalom még nincs teljesen tisztában a helyzet komolyságával. A magyar közigazgatás minden egyes tagjának éppúgy’, mint a had- i ott kim, . totó»™. telj* «W«« «*“‘

leini erejét oda kell áldoznia azért, hogy a háborús celt elérjük ut most néni lehet lazsálni, itt most nem lehet engedni, itt most nem lehet tekint^ hogy az egészségemnek árt, vagy nem árt a megfeszített munka, amelyet kell, most bele kell feküdni és ha kell, ni cg kell halim a munka mezején is az-rt,

1

_„_... káknimo /iáit aIovÍuI/

(Zajos helyeslés és lelkes taps.) Azért tartottam szükségesnek ezt itt hangsúlyozni, mert úgy érzem, nincs még mindenki meggyőződve arról, hogy azok az áldozatok, amelyeket as ország ma tőlünk kíván, feltétlenül szükségesek.

A belügyminiszter nagy tetszéssel fogadott zárófelszólalása után a közigazgatási tanfolyam ünnepélyes megnyitása véget ért.

Nem fizette a legkisebb munkabért egy kolozsvári zsidó gyártulajdonosnő s kiderült, hogy iparjogosiiványa sincsen

Kolozsvár, ni áré. 2. Watton Tibomé, gyári munkásnő följelentést tett a Nemzeti Munka- központ utján a városi büntetőbíróságon a Lady harisnyagyár zsidó tulajdoriösnoje: Berger Zoltánná ellen, mert nem fizette még risztre az iparügyi minisztérium által megállapított legkisebb munkabért s amikor jogait követelte, elbocsátotta őt a szolgálatból.

A tárgyalás során Schuller József büntető rendőrbiró egész sereg olyan kihágást esetét állapított meg « gyártulajdonos rovására, amelyek egyenként is súlyos elbírálás alá. esnek. A kihallgatott tanuk, valamint a Mun- kakamaro szakképviselő jenek: Gergely Vilmának és a Nemzeti Munkaközpont szakkép- viselőjének: Yenisei Antal országgyűlési képviselőnek Megállapításai alapján a büntető rendőrbiró beigazoltunk vette, hogy Berger Zoltánná nemcsak a legkisebb munkabéreket nem fizette meg, hanem a túlórák után előirt kő száza,lékos fizetéspótlékot som folyósította a munkásoknak. Ezenkívül bérelszámolási jegyzéket sem vezetett s igy a munkások sohasem tudták pontosan mennyi követélnlváló- juk van a gyártói? A legsúlyosabb kritérium azonban, az, hogy a Lady-gyárnak érvényes ipar jogosítványa since, tehát jogtalan iparűzést folytat. Ezeknek n tón y ál 1 ad ék ok n ak megállapítása után Schuller József büntető rendőrbíró két hónapi elzárásra átváltoztat“ haló ZöOO pengő pénzbüntetésre ítélte a gyár tulajdonosúdjét. Betgemé az Ítéletei Megfe- lebbeste. •

büntető rciidőrbírósíg hétfőn foglalkozott

Papp Károly Deák Keren e-utcai láiszerész

ipari kihágás! ügyével. Papp Károly, aki fényképészeti cikkek árusításával is foglalkozik, fényképmásolásokat vállalt, holott, erre iparjogosiiványa nem íróit. Jeszenszky István dr. büntető rendőrbiró ipari kihágás elmén S00 pengő pénzbüntetésre átváltoztatható ti: napi elzárásra ítélte a Utsserészt,

.Rózsa Mór, a Royal drogéria igazgatóján ipari kihágás címén 50 pengő pénzbüntetésre átváltoztatható egynapi elzárásra Ítélte a. büntető rendőrbiró, viert jogosulatlanul filmek eladásával foglalkozóit.

Az egészség védelmében Î. •.

Kolozsvár, március 2. Kolozsvár polgár- mestere az álábbi felhívással fordul a város lakosságához:

,fNo köpjünk a járdára, mert. esecl. undort keltünk és a betegséget, terjesztjük. Ha elkerülhetetlen, köpjünk inkább á csatorna nyílásba, ahol ez nincs, a kocsiutra. Akt a járdára köp, azt a rendőrség a 35Ö.000H929. B. M. számú rendelet 54. §-a 6. szakaszába ütköző kihágás miatt pénzbüntetéssel sújtja.“

— OjrorUbü a Kolozsvári egyetemen. Jávor Géza ny. miniszteri titkár, a gyorsírás uj lektora a kolozsvári egyetemen, március 2-án kezdte meg előadásait a kolozsvári Tudományegyetem közgazdaságtudományi és bölcsészeti karán.

— Halálrakéseltc társát és megszökött egy rnezöségi román földművé.». Maiosváaárhelyről jelentik: A mcrőségl Balla községben Piaca Pavel földműves megkéselte Ün- gur Péter nevű társát. Ungur sérüléseibe azonnal belehalt. A tettes megszökött.

A munka frontja