Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-20 / 65. szám

19 42, M AUCH) S 20 A japán véderő szelleme Irta: Benary alezredes 'Aáttikor Japán a XIX. század második fe­lében kitárta kapuit Eurójw. felé, német tisz­tek segítették felépíteni *e uj japán hadsere­get. A tisztikar alapját a szamuráj ok hires ka­tonai kasztja alkotta, a csapatok zömét lkodig a szívós és igénytelen parasztság. A szamurájok törvénye a haderő, sőt az egész japán nép közkinesévé lett. Izzó haza­szeretet, a nemízet isteni küldetésébe veteti megmggthatalhn hit és az ősi uralkodó csa­todhoz tutid hűség alkotta ennek a hitnek az atop jót. Az egyén eltűnik a család, a család a nemzetség, a nemzetség pedig a nép egésze mögött. A hatéinak az ázsiai ember által meg­szokott lekicsinylésével szívesen áldozzák fel életüket a japánok, ha a közösség java úgy kívánja. Nem egyedülálló jelenség az olyan katonatiszt-feleség, aki öngyilkos lesz, amikor férje a háborúba vonul, hogy férjét földi gondok ne akadályozzák hazafias és katonai kötelességének teljesítésében. Érckemény, ön­fegyelem, a parancsok tökéletes keresztülvite­le. a fáradalmak, nélkülözések és fájdalmak örömmel való elviselése, mind ennek az élet­felfogásnak következményei. A japán emberbe már kora ifjúságától kezdve beleollják ezt a szellemet, mind ' a.Z elemi, mind a magasabb iskolákban. Ezzel párhuzamosan halad a testnevelés is. Az. idő­sebb középiskolások katonai előképzésben is részesülnek. Minden japán ifjúban öntudato­sul az az érzés, hogy a katonai szolgálattal tehet legtöbbet hazájának és hogy semmiféle áldozat nem sok akkor, ho azzal Japán ha­talmi állását erősitik meg. A tényleges katonai szolgálat alatt minden japán önállóan gondolkozó és cselekvő, a kor­szerű fegyverek kezelését, használatát és be­vezetését tökéletesen értő katonává válik. A fiatal haderőnek rövid fennállása óta is «ok alkalma volt már arra, hogy benső érté­két bebizonyítsa. Az 1894—95-ös kinai-japún hábont aránylag könnyű feladat volt. Min­denesetre figyelemreméltó erőpróbát jelenteit a még fejlődésben leró hadsereg számára egy számbelileg erősebb ellenfelet, tengeren! iái. hadjáratban döntően megverni. Annál fájdal­masabb volt az egész népnek, hogy az, ezt kö­vető békél>en — az európai hatalmak befo­lyására — a győzelem eredményeit legna­gyobbrészt ismét: el kellett vesztenie. V.zek a kezdeti sikerek azonban fel sem érték a Hz érrel később lezajlott orosz-japán bábomban elért teljesítményeket. Szárazon és vizen, állá- és mozgó-háborúban, egyformán felül- múlhatatlannak bizonyult a ja fián Intona orosz etlenfelé-oel szemben. Harci szelleme, ki­képzése és felszerelése, fegyver!orgato tech­nikája és taktikája valósággal példányikul állott. M m kdeimet a hadsereg, Csusimánál a hajóhad, Port, Arthur előtt pedig mindkettő hervadhatatlan babérokul szerzett. Japán hadereje négy év óta ismét' harcban áll Csamgkaisek Kínájával. Újból ellene volt ». tömeg és a távolság súlya. Mégis megszállta az egész partvidéket, a hadászai dug fontos északi és déli részeket és a két nagy éltető folyó (Sárga Folyó és Jangesekiang) vidékét és ráegatakiMta belőlük a nemzeti Kínát. A japán hadsereg régi hősi szelleme már ebben a háborúban is megnyilvánult. Japán utá­ltok, magukra kötött töltésekkel úgy előre- kmsstak a Wusung-erőd drótakadályai között, hogy az erőd velük egţpitt a levegőbe repült. A Idom csapatok közt leszállásra kényszerí­tőit jogúin repülők olyan későn, megfontol­tét* és egyszerre gyújtották fel bombaterhii- M, hogy nemcsak ók és gépjük, hanem hét­szög méteres körzetben a rájuk rohanó kí­naiak is darabokra tépöktek. Bye.n háborús tapasztalatok után a japán hadsereg ma harciasabb, mint valaha. Olyan hedtlíéinyefcet hajtott végre már eddig is, ami­lyenekre még nem volt ]>éU!y. Pillanatnyi »»«»égéről nem tudunk pontos adatokat, de vnlós&im*inek látszik, hogy a kínai konfliktus óta már a békehadsereg létszámát, is megle­hetősen felemelték. Japán egészséges népi ereje és állandóan növekvő népessége mindig Edison Mozgóban Folyó hó 20 tói 25-ig: Álom­sárkány (Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország) Főszerepekben: MURÁTI LILI PERÉNYILÁSZLÓ EGRI MARIA. Magyar-Német híradó pótolni tudja tíz esetleges veszteséget. "Fel­szerelése a lehető legkorszerűbb, gépesítése elsőrangú. Ezenkívül olyan felszerelési ipart létesítettek, amely a géppisztolytól kezdve a nehéz páncélosig a hadsereg minden igényét tökéletesen ki tudja elégíteni. Csak a nyers­anyagellátás okoz gondot. Eddig több hadi- fontosságú nyersanyag beszerzésénél külföldi behozatalira voltak utalva. A nyers-anyaghiány veszélyét még a háború kitörőié előtt gondos készletgazdálkodással és pót anyagok kihasz­nálásával igyekezett a kormány kikerülni. A háború első három hónapjának hódításai meg­szabadították Japánt ezektől a gondoktól. A japán flottáról a háború kitörése aluli Az atlanti-óceáni csata uj fordulathoz ér­kezett és egész más arculatot nyert az Egye­sült Államok és vazallusainak hadbalépése óta. 1941 decemberéig a Németország által liaditerületté nyilvánított tengerrész az At- lanti-öceánon Grönland déli csücskétől Ca­sablanca magasságáig terjedt. Most az At­lanti-óceán egész északi része haditerület, a Mexikói öblöt természetesen beleértve. Az elsülyesztett amerikai hajók számának ál­landó növekedése bebizonyítja, hogy a német tengeralattjárók az amerikai partok előtt és Nyugat Indiában is eredményesen működ­nek, míg az amerikai védelem egyelőre ke­vés ügyességről és tapasztalatról tesz tanul­ságot. A német tengeralattjárók most abban a helyzetben vannak, hogy az Angliába ké­szülő hajókaravánokat már kiindulási pontjaiknál: Halifaxnál és a Bermuda szige­teknél támadhatják meg. Ezenkívül kény­szerítik az amerikaiakat, hogy parti hajózá­Kolozsvár, március 19. Kovács István pin- cérmunikás feljelentette a rendőri büntető bí­róságon Varga Béla Horthy-úti kávéháztulaj. donost, mert a miniszteri rendeletben megál­lapított drágasági pótlékot nem fizette meg neki. Az ügy csütörtökön került a rendőrbiró-ág elé. A tárgyaláson Schuller József büntető- biró megállapította, hogy Varga Béla valóban nem fizette meg munkásának a drágassági pótlékot és megállapította azt is, hogy Kovács Istvánt épen azért bocsátotta el a szolgálat­ból, miért, járandóságát követelte. Varga Béla azzal érvelt, hogy az elbocsátás nem azért történi, mert a munkás követelte a drágasági nem soleai, tudtak az angolszász hatalmiak. Ke­servesen- kellett tapasztaltok, hogy a kelet- ázsi-ai vizeken, Japán a legerősebb tengeri ha­talom. A japán flótának ezenkívül megvolt minden támadó és védekező működésénél az az előnye is, hogy közeli és jölkiépitéit, tá­maszpontok állanak rendelkezésére, míg az angolszász ellenségnek többszáz tengeri mér­föld utat kellett megtennie ahhoz, hogy a ja­pán élettér közelébe jusson. Japán jelszava az uj habomban: ,,Koxcdo‘r — o császári ut. A császári utón halad Ja­pán, amikor Ázsia népéit a térségben idegen nagyhatalmak gyámságától igyekszik megsza­badítani s politikái és kulturális önállóságra nevelni igyekszik. A császári ut egy japán tábornok szerint az az ut, amely a japán népnek erkölcsi kötelességévé teszi, hogy fel­lépjen minden, még oly erős hatalom ellen js, ha az Japánnak a császár által előirt politi­kai; és érkötési törvényeit megsérti. »ukban, Uj Fundland és Guayana között az időtrabló karavánrendszert vezessék be, ami csak újabb megterhelése a hadiflottának. E mellett Anglia tulajdonképeni ellátási vona­la, amely Grönland és Izland érintésével Északirországba vezet, továbbra is ki van téve a buvárhajók támadásainak. Mint a német főhadiszállás legutóbbi kü- lönjelcntéséből kitűnik, az TJ. S. A. hadbalé- pése óta több mint 1 millió tonna ellenséges kereskedelmi hajóürt küldtek a német ten­geralattjárók az Atlanti-óceánon a tenger fenekére. Nem csoda, ha az Egyesült Álla­mokban mind gyakrabban hangoztatják, hogy az Azóri, Madeira és Kanári szigetekre lenne szüksége az angolszász szövetségesek­nek, hogy az atlanti-csatát innen eredmé­nyesebben folytathassák. De sem Spanyolor­szág, sem Portugália nem hajlandó az angol­szász hatalmak kedvéért ezekről a szigetek­ről lemondani. pótlékot, hanem azért, meri üzemét kénytelen volt leépíteni. A panaszossal egyidejűleg még három alkalmazott jónak mondta fel a szolgá­lati viszonyt. A rendőrbiró nem fogadta el az érvelést, mert a tanúvallomásokból megállapította, hogy a többi munkásokat visszavette a szol­gálatba. A tárgyalás folyamán a rendőrbiró még több kihágást állapított meg a kávéház­tulajdonos terhére. Megállapította, hogy hi­ányos bérlistát vezetett és a munkásoknak nem adott bérelszámolási jegyzéket, amiből azok kétségtelenül megállapíthatták volna, mennyi a járandóságuk és mennyi levonásiWégzetl a kávéházi ulajdonoe, Megállapította' ţazt is, * hogy a törvényben előirt cégtáblája hímet A kávéháznak, ami szintén kihágás. Schuller József büntető rendőrbiró a fennTi tényálladékok megállapítása után a kávéház­tulajdonost 60 napi elzárásra átváltoztatható 1000 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Ugyancsak csütörtökön tárgyalta 'Schuller József büntető rendőrbiró a „Marica“ Édes­ipari KFT. tulajdonosának, Kindl Siegbert cukrászmesternek kihágási ügyét is. A cuk ■ rászmestert négy elbocsájtott alkalmazottjai Kovács Miklómé, Kovács Béláné, Berki György né és Bágyuly Janka jelentette fel a legkisebb munkabér nem fizetése miatt. Kindl Siegbert a legkisebb munkabérekről szóló ren­deletben előirt 40 filléres órabér helyett csak 36—33 fillért fizetett a munkásnőknek és nem folyósította számukra a drágasági pótlékot sem. Emellett a bérelszámolási, jegyzéket is hiám/osan vezette, a tulóradijak után megálla­pított 25 százalékos többletet, sem folyósította. A büntető rendőrbiró megállapította a több­rendbeli kihágás tényét és ezért kélhónapi elzárásra átváltoztatható 1000 pengő pénz— büntetésre Ítélte a cukrászt. Ma tartja meg előadásét Kolozsvárott Koch berlini professzor Kolozsvár, március 19. Ma nyilik alkalma Kolozsvár közönségének arra, hogy a Né­met Birodalom egyik legkiválóbb tudósát, aki egyúttal a német germánisztika képvi­selője is, Kolozsvárott meghallgathassa. Koch Ferenc dr. professzor, a berlini egye­tem germanistája, aki az egyetem filozófiai fakultásának dékánja is, Budapesten a Páz­mány Péter Tudományegyetemen mint cse­reprofesszor tart előadásokat. A kiváló pro­fesszor a kolozsvári Tudományegyetem meg­hívására ma este fél hét órakor az Egyetemi Könyvtár előadótermében tart előadást „A lelkifeszültség erői a német költészetben“ címmel. Tekintettel arra, hogy a belépés díjtalan, bizonyosra vesszük, hogy Kolozs­vár közönsége is megragadja az alkalmat és ezt az igazán nagyszerűnek Ígérkező elő­adást nagy számban hallgatja meg. Koch professzor a Birodalom ama fiatal nemzedékéhez és tudósaihoz tartozik, akik az 1933-as fordulatot segítettek elterjeszteni és akik munkájuk által hozzájárultak az uj német világnézet kialakításához Első mun­kái az antik és a német idealizmus viszo­nyáról szólnak. 1925-ben jelent meg alap­vető munkája Goethéről és Plotinos szépség­fogalmának hatásáról Goethe művészi alko­tóerejére. Ezután Plotinos és Schiller filo­zófiai munkáinak viszonyát kutatta. Goethe mellett, akiről Koch professzor az említet­teken kivül még több müvet tett közzé, kü­lönösen nagy előszeretettel foglalkozott Her- derrel és Lessinggel (Herder és s. misztika; Lessing és az Irrationalismus) Ilyenirányú kutatását: „A német idealizmus kultúrájá­ról“ cimü munkáiával zárta le 1935-ben. A klasszikusokon kivül Xoclr professzor az uj és legújabb idő költészetével is foglal­kozott. Számos munkát irt a jelenkor egyik legnagyobb regényírójáról, Ervin Guido Kolbenheyerröl és a lirikus Rainer Mária Rilke-ről. A kettő szintéziséből jött létre 1937-ben ,,A német költészet története“ cimü munkája. Ez a munka különösen a ré­gebbi és az újabb német költészet értékelé­sénél játszik fontos szerepet a Harmadik Birodalom ifjú nemzedéke szemében. Természetes, hogy Koch professzor, mint a legnagyobb német egyetem professzora, számos olyan gyűjtőmunka kiadója, amely nemzetközi viszonylatban is vezető szerepet biztosit a német tudománynak. 1937 óta szerkeszti aş állandóan megjelenő „Német irodalom kézikönyve“ cimü munkát. Egy másik hatalmas ötkötetes munka, amely a vezető német germánisztika szellemi harcá­nak tudós regisztrálása, ugyancsak az ő szerkesztésében jelenik meg. Koch professzor munkásságának rövid át­tekintése is bizonyít ja,. hogy milyen nagy szerepe van ennek a fiatal tudósnak a ger­mánisztika fejlődésében és milyen fontos szerepet játszik a német tudományos élet­ben. A kolozsvári közönségnek nagyszerű al­kalma lesz arra, hogy Koch professzor sze­mélyében az uj Német Buodalom egyik szellemi vezetőjét megismerhesse. Frontszolgálatra jelentkeztek a debreceni és a sz: lágy Somlyói maturandusok is DEBRECEN, március 10. (MTI) A ke* gyesrendi gimnázium kereskedelmi tagoza­tának 17 érettségiző növendéke a katonai hatóságnál bejelentette, hogy az érettségi után jelentkeznek katonának. A református tanítóképző intézet növen­dékei ugyancsak bejelentették az illetékes helyen hasonló szándékukat. Szilágysomlyói jelentés szerint az ottani gimnázium hét érettségi előtt álló növendé­ke, más városbeli diáktársaik példáját kö­vetve, önként jelentkeztek fronlssolgálatra, Az atlanti-óceáni hadszíntér I Amerikai Egyesült Állmok I által elfoglalt területek A AmerikátEgyesültAllam.támszponlpt Szigethiűazézzakiremhzágitámtt; Nagy Britannia ésgvarma^í1 >e — tyüjtömedencék haj (»karavánok részére I Németország által elfoglalt tsrütetfy I » » hadi zónává ki-' 1 jelölt észak atlanti terület jjcéöan Jokaravánok részére francia élettér Varga Béla kávéházfulajdonost 1000, Kindl Sieabert cukrászmestert 2000 pengőre ítélték a legkisebb munkabér és a drágasági pótlék nemfizetése miatt

Next

/
Thumbnails
Contents