Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-20 / 65. szám

1942. Hane MV S 20

Teleki Béla gróf a román földreform szociális «gazsiágialanságaSnak jóvátételéi követelte

Ezután az egész Ház feszült érdeklődése közepette gróf Teleki Béta, az Erdélyi Párt országos elnöke emelekedett szólásra és a következő' beszédet mondotta:

—- Tisztelt Ház! A miniszterelnök ur pro- grammbcszéde alkalmat adott arra., hogy a poétikai pártok az országvezetés nagy kérdéseiben véleményt nyilváníthassanak.

. — Soha nem volt nagyobb szükség arra, bogny a belpolitikai ügyeket a nemzeti kiilpo. fit thai érdekei alá vessük, mint ma. És a némáét mindé«, erejét gazdaságosan, de határozottan a körülöttünk folyó háborúban érvényesítsük. Mert ebben a harcba® dől el a mi sorsunk is és most teremthetjük meg az előfeltételeit egy nagyobb, hatalmasabb, belsőleg kiegyensúlyozottá bh Magyarországnak. Ennek a háborús külpolitikának legkiválóbb képviselője Bérdossy László volt, akinek öntudatos

és mély magyarsága, — a tengelyhatalmak- kai való kölcsönös bizalmon alapuló feltétlen együttműködése bizonyult az egyedüli helyes útnak, mely a nemzet egyetemét csatasorba tudja állítani. Erdély magyarsága öntudatosan vállalja ennek a külpolitikának a következményeit. A román megszállás alatt sokat kellett szenvednünk idegen érdekekért. Hogyne vállalnánk akkor most örömmel és fegyelemmel a nélkülözést és az áldozatot, amikor tudjuk, hogy az a mi ügyünket szolgálja.

Abban bizonyára míudenben és mindnyájan egyetértünk, hogy ma azoknak a feladatoknak kell előtérben álloiok, amelyek a háborús erőkifejtéssel vannak közvetlen kapcsolatban. Ezek a feladatok a termelés fokozása minden vonalon, — a hadsereg további fejlesztése és erősítése hazánk és szövetségeseink részére.

Mór a háború alatt meg kell oldani a szociális reformokat

A termelés mai rendje sok kívánnivalót hagy maga után. A miniszterelnök ur, mint gazda és volt földművelésügyi miniszter bizonyára be tudja látni annak az állapotnak a képtelenségét, hogy a földművelésügyi minisztérium termelési eszközeivel egy másik, — a közellátási minisztérium rendelkezik. És egyes mezőgazdasági cikkek, amelyek termelése helyes árpolitikával gyönyörűen fokozható lenne, — a ráfizető ármegállapítás miatt miként fejlődik vissza az ország kárára. A termelés biztos menetét és fokozását, valamint az igazságos elosztást csak hivatása magaslatán álló tisztviselői kar biztosíthatja. A tisztviselői felelősség hatványozását az Erdélyi Párt megalakulása óta sürgeti, de a mai rendkívüli idők ezt a kérdést különösen időszerűvé teszik. A tisztviselői kar csak akkor tud a veie szemben támasztott nagy követelményeknek megfelelni és hivatása magaslatán

megmaradni, ha úgy a szaktudás, valamint az erkölcsi színvonal tekintetében megtá- madhatatlan. Az ország érdeke, de a tisztviselői kar presztízse is azt kívánja, hogy az a tisztviselő, aki kötelessége ellen vét, fegyelmi utón távolítsák el.

Meg vagyunk győződve arról, hogy mindent meg kell előzniök a termelési kérdéseknek. Pillanatra sem téveszthetjük szem elöl, hogy ez a nagy élet-halál küzdelem egy jobb jövő érdekében folyik és nekünk itt meg kell állani a helyünket. Tehát most. a háború tartama alatt meg kell valósítani mindazokat a szükséges reformokat, amelyek a termelés veszélyeztetése nélkül keresztülvihetők. Ezek közé tartozik a munkáskérdések megoldása, — a munkakamarák és munkafelügyelőségek utján. Megszervezésük már több mint egy éve folyamatban van s teljesen indokolatlanul késik.

Á zsidókat ki kell szorítani a gazdasági életből

1— A háborús gazdálkodás az államnak messzemenő lehetőséget nyújt a gazdasági élet irányítására. Ezt a lehetőséget az államnak arra kell felhasználnia, hogy a zsidóságot a gazdasági életből kiszorítsa, addig is, míg a háború befejezésével a zsidókérdés kitelepítéssel véglegesen megoldható. Úgy a háború megnyerése, mint a belső front megtartása, egyaránt a nemzeti öntudat szilárdságától függ. Mivel a nemzeti öntudat az ifjúság hősi szellemében való nevelésén fordul meg, oda kell hatnunk, hogy közoktatásügyünk a nemzetnevelés magasabb síkjára emeltessék fel. Ezért fontos a nemzetnevelés két tényezőjének, az egyháznak és iskolának tökéletes összhangja és fontos az egyházak támogatása és a felekezeti oktatás reformja.

Sürgeti a székelyföldi vasúthálózat kiépítését

■— De nem szünetelhet a háború alatt az az országépítö munka sem, amelyet a magyar kormány Északerdély visszatérése után inditott be a visszatért részek gazdasági felemelése és a csonkaországba való bekapcsolása érdekében. A háborús viszonyok parancsolják meg a székelyföldi vasúthálózat mielőbbi kiépítését, Erdély gazdasági kincseinek fokozottabb kiaknázását, a mezőgazdaság megsegítését, az iparosítást és a kereskedelem magyar kézre való juttatását. A zsidó birtokok igénybevételével megnyílik a lehetőség a belső telepítésre, ami csak akkor nyerhet gyökeres megoldást, ha a soviniszta román agrárreform folytán a magyarságot ért károk szociális szellemben nyernek orvoslást és a felszabadult területek a magyarság megerősítésére szolgálnak. A székely népfelesleget véleményünk szerint Erdély magyarságában megfogyatkozott területein kell felhasználni és ennek a jól átgondolt tervszerű akciónak a lebonyolításához már most hozzá kell fogni, nehogy a népfölösleg -addig is proletarizálódva kallódjék el az országban, vagy külföldi munkásként.

Elengedhetetlennek tartja az Erdélyi Párt, hogy a kormány mindent kövessen el a délerdélyi magyarság súlyos és tűrhetetlen hely izekének enyhítésére.

— Tudjuk, hogy sok kérdést a háború fog megoldani; másoknak a megoldása pedig rcaak a háború után válik időszerűvé. Az előkészítés munkáját azonban már most meg kell kezdenünk.

( Amennyire hisszük, hogy a világháború 'meg fogja hozni nemzeti kereteink kiteljesedését, — éppen olyan határozottan készülünk arra, hogy e keretek között felépítjük az uj népi és szociális Magyarországot.

Az Erdélyi Párt elnökének beszédét minduntalan élénk helyeslés szakította félbe az Erdélyi Párt, a Magyar Élet Pártja és egyes szavainál még a Magyar Megújulás Pártjának képviselői részéről is. '

Gr. Teleki Béla többször utalt Kállay Miklós miniszterelnök beszédének egyes kitételeire, majd felszólalását a következő szavakkal fejezte be:

— A miniszterelnök ur kifejtett programjában külpolitikai vonalon elődei bevált vonalán kíván haladni és ebben az egész ország konstruktiv közvéleményét maga mögött tudhatja. A belpolitikai kérdésekben célkitűzései között sok olyan szempontot

említett, ami egybeesik pártunk programjával. Mi bizalommal várjuk e célkitűzések megvalósítását. Pártunk egész erejét az or- szágépités szolgálatába kívánja állitani és a mai nehéz időkben fokozottabban érzi annak szükségét, hogy minden személyi kérdést félretéve a nemzet egész erejét a külső és belső fronton egyaránt a végső győzelem érdekében vethessük latba.

Imrédy Béla : „Ebben a felfogásban azonos ▼agyok a kormánnyal“

Vitéz Imrédy Béla, a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség szónoka hangoztatta, tisztában vannak azzal, hogy a közelid tás nehézségeit a háború okozza és lelkiismeretlenség volna azokat a kormány számláidra írni. A kormánynak kötelessége, hogy a lehető legigazságosabb elosztást biztosítsa. .4. tengelyhatalmak mellett van a helyünk, azonban felfogása szerint nagyobb teljesítményeket kell felmutatnunk az ország határain kívül és belül is. Vitéz Imrédy Béla ezután éles támadást intézett a szociáldemokraták, továbbá a népfrontról álmodozó nyugatos írók ellen. A párt felfogása az, hogy ősi magyar földön magyar életet kell biztosítani s ebben a felfogásban teljesen azonos a kormánnyal. Ki kell küszöbölni viszont a kétértelműségeket és a baloldali olcsó spekulánsokat ki kell irtani. A továbbiakban hangoztatta, hogy gyökeres változásra, teljes rendszerváltozásra van szükség, az egész magyar élet tervszerű átalakítására.

Maróthy Károly, a Nyüaskeresztes Párt vezérszónoka ugyancsak a teljes rendszerváltozást sürgette és hangoztatta, hogy miután a képviselöház nem hü tükrözője az

ERŐ áUYttészi-HANGYA

veövesz£TiC<YÁBA

maros vásárhely

ország közvéleményének, a Házat fel kell oszlatni. A zsidó földbirtokok kisajátítását helyeslik, azonban a földreform kérdéséről nem hallottak megnyugtatót. A földkérdés feszültségét a zsidó birtokok igénybevételének villámhárítóján nem lehet levezetni.

Ezután Váczy György előadó tett bejelentést több országgyűlési képviselő mentelmi ügyében.

A Ház legközelebbi ülését holnap, pénteken délelőtt 10 órakor tartja és ezen az egyes pártok szónokai folytatják hozzászólásukat a kormány programjához, majd a Ház a továbbiakról fog határozni. Az ülést vitéz Tors Tibor elnök pontosan 2 órakor zárta be.

Ravasz László püspök Kolozsvárott tart előadást virágvasárnapján

Kolozsvár, március 19. Az országos Református Szeretetszövetség ‘március 29-én, Virágvasárnap este 8 órai kezdettel a Mátyás Király Diákház Dísztermében hangversenyt rendez. E hangversenyen Ravasz László püspök is előadást tart. A hangverseny műsorában közreműködnek: Hajdú Anna hangverseny-énekesnő, Dullien Klára hegedümü- vésznö, Zsembery Elvira zongoraművésznő, Versényi Ida színművésznő, a kolozsvári református Teológia Énekkara. Az országos Református Szeretetszövetséget egyik elnöke: Harsányi Pál békésbánáti esperes,. felsőházi tag képviseli.

Szombaton nyílik meg a budapesti mezőgazdasági kiállítás

BUDAPEST, március 19. (MOT.) A mezőgazdasági kiállítás szombaton reggel 8 órakor nyílik meg, hogy 9 napon át bemutassa a nagyközönségnek a magyar mező- gazdaság és az állattenyésztés fáradtságos munkájának legszebb eredményeit.

Zárlat alá helyezik a zsidó tulajdonban levő mezőgazdasági

ingatlanokat és erdőket

Budapest, március 19. A magyar Távirati ’ Iroda jelenti:

A kormány a miniszterelnöknek a Magyar Élet Pártjában tett bejelentéséhez hive® a legrövidebb idő alatt törvényjavaslatot akar beterjeszteni a zsidó ingatlanokra vonatkozó földbirtokpolitikai rendezésekről. A törvény- javaslat teljesen elkészült. Most már alkotmányos letárgyalása elkerülhetetlenné teszi nyilvánossági'® hozatalát, mert tartani lehet attól, hogy a zsidók igyekeznek a törvény hatálya alá eső vagyontárgyaikat a rendezések alól elvonni.

Ezért a kormány kivételes hatalma alapján már most rendelettel intézkedett.

A rendelet megtiltja, hogy zsidó mező- vagy erdőgazdasági ingatlant és alkotó részeit, üzemi és egyéb berendezéseit, vagy beépített, avagy beépítetlen ingatlanait átruházza. Az ilyen átruházás érvénytelen. A jövőben ingatlanra jogügylet alapján tulajdonjogot csak akkor lehet bejegyeztetni, ha az átruházó büntetőjogi felelőssége terhére kijelenti, hogy nem zsidó. A rendelet hatálybalépése után létrejött jogügylet alapján a zsidó ingatlanra tulajdonjogot, bejegyezni nem lehet.

A rendelet gondoskodik arról, hogy a zsidók gazdasági üzemeiket az eddigi állapotban üzemben tartsák. Akinek tulajdonában öt ka- tasztralis holdnál nagyobb szőlő, vagy gyümölcsös, vagy 500 katasztrális holdnál nagyobb kiterjedésű más mezőgazdasági ingatlan van, köteles a gazdasági elöljáróságon három nap alatt bejelenteni. Egyidejűleg át kell adnia a leltárt az emiitettt személyek tulajdonában lévő ingatlanról és mindenféle felszere • léstől, állatállományról. A leltár helyességét a községi elöljáróság ellenőrzi és hitelesíti. Az ilyen hatósági zár alatt áltó vagyontárgyat a

ni kell a kereskedelmi társaságokra, egyesületekre és egyéb jogi személyekre, ha vezetőségük összetételében vagy a vagyonban nagyobb részt zsidók részesülnek. A rendelet pontosan megjelöli a mező- és erdőgazdasági ingatlanok és a hatálya a:lá eső mező- és erdőgazdasági ipari üzemek fogalmát is.

A zsidótulajdonban lévő mezőgazdásági és erdőgazdasági ingatlanok forgalmának korlátozásáról és zárlat alá helyezéséről szóló kormányrendelet a Budapesti Közlöny csütörtöki számában jelent meg.

tulajdonos köteles a rendes gazda gondosságával megőrizni és a gazdálkodás folytonosságáról gondoskodni.. A zár alatt lévő vagyontárgy elidegenítése súlyos büntetőjogi következményekkel jár.

A rendelet alkalmazásaitól! azt kell zsidónak tekinteni, aki az 1941 évi XV. te., az úgynevezett fajvédelmi törvény értelmében zsidó. A rendelet kiterjed azokra is, akik a második zsidótörvény rendelkezései értelmében kivételezett zsidók. A rendeletet alkaflmazNincs vasárnapi munkaszünet, ha a tavaszi munkaiatok megkövetelik

Budapest, március 19. (MTI.) A tavaszi munkálatok elvégzése érdekében a vasárnapi munkaszünet március 22-re és 29-re, továbbá április 12-re, 19-re és 26-ra eső vasárnapokon (tehát husvét vasárnapjának, kivételével) a törvényhatóság, illetőleg egyes járásainak, vagy községeinek területén a szükséghez képest felfüggeszthetik.

JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS AT. AP T A A Jó ÜZLETMENETNEK

Fekete mellé jó cigarettát és egy pohárka KÓRUS LIKŐRT