Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-20 / 65. szám
/i-w' pv iáé I őház könyvtára » • 1 - 'ÜUDAPSüT V paslamewt extern P é u i c k 1942, măr ei it s &Q Ára 12 miér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 3.70, NEGYED ÍVRE 8, Fii, ÍVRE 16, EGÉSZ *1HE S3 FENGÖ. — POSTATA KARÍR- FÉNZTARl CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. 65. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTARSASAG FELELŐS SZERKESZTŐ: N YIRÖ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA MAGUNKÉRT, NÉPÜNKÉRT FELTÁMADÁSUNKÉRT HARCOLUNK! — Mondotta KállaiyMiklós miniszterelnök képviselőházi nagy beszédében A törvényhozás két háza lelkes ünnepléssel fogadta Káliay miniszterelnököt és kormányát Az Erdélyi Párt vezérszónoka a Délerdélyben maradt magyarság súlyos és tűrhetetlen helyzetét tette szóvá a képviselőházban Budapest, március 19. (MTI) A képviselőhöz csütörtöki ülését (411 órakor zsúfolt padsorok előtt nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. A képviselők csaknem teljes számban megjelentek. A karzaton is alig Volt hely. Az elnök bejelentése alatt felolvasták a japán képviselőház elnökének táviratát, amelyben megköszöni a magyar képviselő- ház elnökének szerencsekivánatait a japán győzelmek alkalmából. A Ház lelkesen megéljenezte Japánt. Rövid szünet után fél 11 órakor Putnoky Móric háznagy vezetésével vonult be Kállay ■— Háborúban élünk. Háborúba került az ország, később, mint Európának legtöbb országa, két és fél évvel később, mint más országok. Ezért van látszólag jobb sorsunk. De tudomásul kell vennünk, hogy a mai Időtől kezdve mi is a súlyos terhet viselő országok sorába léptünk. Ezeket a terheket politikailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt vállalnunk keli. Tevékenysége, programja ebben sűrűsödik össze: minden T(ndelkezésünkre álló erőt ennek a háborúnak, amely a mi háborúnk, szolgálatába ál- htunk. (Lelkes taps.) Bennünket nem idegen érdekek vittek ebbe a háborúba. Elsősorban magyar érdekért harcolunk. (Lelkes helyeslés!) Mert ha ezer kilométeres távolságban is, mégis a magyar határon és a magyar határért folyik ez a háború. Szeretném, ha mindenkinek, a hadbavonultak- tól kezdve a hadiiparban dolgozó munkásig és a mezőgazdasági termelésben dolgozókig, meggyőződése lenne, hogy magunkért, népünkért és feltámadásunkért harcolunk. (Lelkes taps.) A kötelességek ma eköré csoportosulnak. Szívesen száll vitába világnézeti kérdésekről, egyes kérdések ilyen, vagy olyan végrehajtásáról, de kérve kér mindenkit, hogy ebben a kérdésben ne legyen ellentét. — Ez a magyar orientáció egyértelmű az. sál, hogy a magyar nemzet a kereszténység védőpajzsaként történelmi hivatásának megfelelően küzd a bol-seviznvus ázsiai veszélye ellen. A magyar orientáció hűséget is jelent,, hűséget és kitartást nagy szövetségeseink és barátaink, a tengelyhatalmak oldalán, amikor Miklós miniszterelnök kormányának tagjaival. A jobb oldal felállva, lelkesen köszöntötte. A miniszterelnök először átnyújtotta a legfelsőbb kormányzói kéziratot, amely közölte a Házzal, hogy Bár (lossy Lászlót saját kérelmére felmentette, miniszterelnökké pedig Kállay Miklóst nevezte ki. A kormányzói kézirat a Ház uj ülésszakára Isten áldását kérte. , A Ház. lelkesen éltette Kormányzó Urunkat. Ezután Tasnádi Nagy András elnök bejelentette, hogy a miniszterelnök akar szólam. Általános érdeklődés közepette emelkedett fel helyéről a miniszterelnök. (Helyeslés.) Ezt a kérdést igyekezni fog teljes lojalitással szolgálni, azzal is, hogy más oldalon a loyalis közeledést loyalis barátsággal viszonozza, de ebben kéri mindenki loyaiitását, mert ha nem kapja meg, akkor a kinyújtott baráti jobbal minden eszközt fel fog használni, hogy a kitűzött eélnak szabotálói, ellenzői és elgá.ncsolói ne lehessenek. (Nagy taps és helyeslés.) Partnereket keres. A partnereknek, akik nem lesznek partnerek, pusztulniok kell ebből az országból. (Megújuló taps.) A nemzeti ön- céluságnak ezen a biztos, egyedül lehető, egyedül magyar és tisztességes alapján állva. a következő kijelentést teszi: az ország külpolitikáját a maga öncélusága kizárólag határozza meg (helyeslés), de ennek természetesen alkalmazkodnia kell azon geopolitikai és belpolitikai adottságokhoz, amelyek figyelembevétele nélkül útját nem választhatja meg. Utalt, itt arra, amit külpolitikánkról mondott. Baráti államaink vezetőivel folytatott táviratváltásával leszögezte ezt és ennek lényege több mint 20 éves külpolitikai irányvezetés töretlensége, amivel azt is szeretné aláhuzottan bizonyítani, hogy ez nem konjunktúra tájékozódás, hanem változhatatlan magyar orientáció. (Lelkes taps.) ők és velük együtt mi is az igazságosabb rendért, az uj Európáért szákiunk küzdelembe. De magyar orientáció békét is jelent. Békát és megértést dutravölgyi szomszédainkkal, hogy a Kárpátok medencéjében minden nép megtalálja nyugalmát, megélhetését és biztos fej lődés$4 Egészemen azt jelenti, hogy a magyar politikai állásfoglalásban változás nem léket, mert ez reális politikai adottság, lelki és geopolitikai adottság, mert, a politika változhat, de geográfiai helyzetünk, a nyugati szomszédaink felé gravitato ezeréves lelki orientáció földrajzi helyzetünkkel együtt változtathatatlan. A mi helyünk Német- és Olaszország mellett van, ma. a habomban, holnap a héVefárgyaláso^ és a döntések asztalánál. (Nagy taps.) Egy ország és nemzet megité lésében semmisem nagyobb biztosíték, mint a mull. Magyarország nem dkcidenlális állaim alakulat, hanem történelmi, földrajzi és kulA Trianon után megmaradt. Magyarország uj feladatokkal került szemközt. Saját népét kellett ujjáteremtenie. Ennek a hivatásnak is teljesen megfelélt, még pedig kettősen. Mert nemcsak életképessé tette az életképtelennek tartott csonkot, hanem egyetlen pillanatra sem tévesztette szem elől nagy nemzeti céljait. Ez volt fő tényezője annak, bogy ma, egy megnagyobbodott Magyarországon ismét újabb feladatokkal számolunk. A magyar államalkotó eszmében újra nagy feladatok előtt álfiunk. Nemzetiségeink egy része visszatért, egymásután jöttek vissza az elszakított magyar & nem magyar lakosságú területek. Ezeknek teljes bekebelezése nemzeti életünk legfontosabb feladata. Magyarországon min den tényezőnek ssám-otnia keU ezzel a kérdéssel. Számolnunk kell elsősorban magyar adottságainkkal, külpolitikai helyzetünkkel, de számolnunk kell a hozzánk visszatért nem magyarajka honfitársaink és népünk meg- erősbödött öntudatával, a húszéves különállás következményeivel. — Németajkú honfitársainkkal! helyzetünk kodifikálva van. Mi becsületesen megtartottuk és elvárjuk, hogy megtartsák ők is sok száz éves együttélésünk Íratlan szabályait, amelyek lehetővé tették, hogy minden súrlódás nélkül lehettek a magyar álfiamélet legértéke sebb tényezői. Nemzetiségeink öntudatát elnyomni nem akarjuk, de a magyar állameszA miniszterelnök a továbbiakban kifejtette, hogy a nemzetiségi kérdés társadalmi kérdés is, de vannak szociális vonatkozásai. Természetes, hogy szociális téren magyar ember és nemzetiségi között nem lehet különbség és soha nem is tettünk különbséget. A nemzetiségi kérdés tárgyalását befejezve, megragadta az alkalmat, hogy a nehéz sorban lévő elszakított magyarjaink felé küldje üdvözletét. (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Kérte, hogy viseljék sorsukat keresztény hittel és megnyugvással, valamint azzal a tudattal, hogy itthon sohasem feledkezünk meg róluk. — Általános helyzetünket az határozza meg, — ismételte — hogy hadba szálltunk erőink teljességével, egész rendelkezésünkre álló hadseregünkkel, amely mögé fel kell sorakoztatni teljes belső erőfeszítéseinket és teljesítőképességünket. Elvi ideálért páll» furái is szükségesség. És hogy szövetségeseink ezt felismerték, ez egyik biztosítéka annak, hogy az uj Európa elrendezésére hivatott népek bizonyos területeken mindig voltak ét lesznek. Az elhivatottságot az államalkotó képesség jelenti és büszkén állapítom meg, hogy ezt ezer éven át nemcsak mi éreztük, hanem a magyar állami eszmét teljesen átéreztek azok a nem magyar fajú népek is, amelyekkel évszázadokig közösen szolgáltuk ezen a helyen testvéri együttélésben nagy európai elhivatott- Ságunkat. mébe való teljes beilleszkedést éppúgy elvár* juk. (Helyeslés, Taps.) Ezeket a kérdéseket csak úgy' tudjuk megoldani, ha sok egyéb között a magyar életben egységes felfogás alakul ki. A nemzetiségi kérdés a maga elsőfokú megnyilatkozásában elsősorban közigazgatási kérdés. A jó közigazgatás a mindenkivel egyaránt eljáró közigazgatás az, amely a leghamarabb jut el népünk minden rétegébe, elsősorban a nem magyarajka honpolgár testve- veinkhez. Már tárgyalásokat folytatott a bel- ügy- és kultuszminiszterrel, hogy ezekben » kérdésekben egységes irányelvek alapján beállított magyar nemzeti politika alakuljon ki. Nem lennénk méltóak a nagy magyar államalkotó hagyományokhoz, ha nem tudnánk egységesem irányítani az állami élet mindem szervét, hogy egyforma lélekkel, akarattal foglalkozzék ezekkel a kérdésekkel. Nevelés kérdése ez is. Húsz évig nem foglalkoztunk a kisebbségek ügyeivel, f iatalságunk nem élt és nem nevelődött ebben a gondolatkörben, de a magyar lélekben bíznia kell, mert ezerévesnek kell lennie a magyar léleknek, hogy akár társadalmi, akár pedig más téren megtalálja azt az egységet, azokat az irányító szempontokat, amelyek ebben a kérdésben nemzetiségeinket lehetővé teszik és megkönnyítik, hogy teljes lélekkel bekapesrilódjanak a magyar nemzet! sör »közösségbe tunk karéba, mert a magyar nemzet minden erejével küzd a bolsevizmus ellen. Ebben a harcban utolsó erőnkig részt kell vennünk, mert most dől el a sorsunk, jövőnk, nemzetünk léte, vagy nemléte. A harcban való részvételünknek alapfeltétele hadseregünk ütőképessége, amelyet minden áron meg kell őrizni és meg is őrizzük. Megőrizzük belpolitikai tendenciákkal szemben Is. (Taps a kormánypárt oldalán.) Megőrizzük minden szabotázzsal és akcióval szemben. Az itthoni frontért én felelek, mint. ahogy a magyar katona felei azért, hogy mi történik a fronton. A magyar katona meg fogja állni a helyét, de elvárja, hogy itt benn az országban is mindenki igy tegyen. Ez a harc a mi javunkra dől el — Idáig jól éltünk, — folytatta Káliay miniszterelnök most teljesen a háborúba Á súlyos terhet viselő államok sorába léptünk Magyarország nem akcidentális állami alakulat! A megnagyobbodott Magyarország uj feladatokkal számol A harcban utolsó erőnkig részt kell vennünk, mert most dől el sorsunk és jövőnk Változatlan kormány, változatlan program lesnek és az országnak két költségvetési adottságával kell számolni. Kijelentette, hogy elődje és kormánya tárcáinak tervezetét feltétlenül magáévá teszi. Nem akar költségvetési beszédet mondani, hanem egyes fontosabb feladatokra utal és fejti ki álláspontját. F.gy hét alatt tett, — mint bármikor életében tett — kijelentéseit állja. Különösen utalni akar azokra a kijelentésekre, amelyek a nyilvánosság előtt hangzottak el és amelyeket kötelezőnek tart magára nézve és amelyekre minden részletében csak az ismétlés elkerülése végett nem fog kitérni. Kijelentette, hogy amikor megjelenik a képvlselöház előtt, nemcsak az alkotmányos szokásoknak és a képviselőházi kötelezettségnek tesz eleget, hanem minden igyekezete az, hogy őszintén és becsületesen feltárja azt. a helyzetet, amelyben az ország állapotát látja és közölje azokat a terveit, amelyeket a jövő feladataiban a maga. és kormánya részére megjelölt, különösen azokat. amelyekkel a közeljövőben számolnunk beli. — Rögtön ki akarom jelenteni, hogy változatlan kormány, változatlan programjával jövök. Ennek a kormánynak, az országgyü-
