Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-18 / 63. szám

1942. M^nCI V S IS Szent ereklyék ... Äz orodi trtófák forg-'cío', Kossuth o**Hla, Bőm apó kulacsa és Pelőfinó levele a kolozsvári 48-as Eiekiye* múzeumban Kolozsvár, március 17. Március 15-én nyi­tották meg Kolozsvárott, a városi Vigadó épületéiben a 48-as Ereklye Múzeumot. Al­kalmasabb időpontot nem is találhattak volna a nagybecsű gyűjtemény bemutatására, hi zen valamennyi kiáüitoít ereklye a 94 esztendővel ezelőtti március 15-éről, az azt követő sza­badságharc véres forgatagáról, a vértanusá- got szenvedett hazafiak haláláról és az emi­grációba kényszerült magyarok szomorú nap­jairól beszél. Nagy idők árnyai lengenek a teremben ... 1848 történelmi levegőjét lehel- ük a falak, szekrények, asztalok... A megnyitás napján március 15-ének han­gulatában, rengeteg ember kereste fel az Ereklye Múzeumot, de Kolozsvár lakossága azóta is nagy tömegekben zarándokol a szent ereklyéhez, hogy erőt mentsen a imulrból és felvértezze magát a jövőre. AkUrnea ereklyéit itt őrzik, azoknak szelleme ma is, a jövőben is, mindig példát mutathat a magyarságnak. Az aradi vértanuk ereklyéi A bejárattól balra eső falon, fekete gyász­drapériáról az aradi tizenhárom dombor- müvü képmásai néznek a látogatóra: Zala György alkotásainak másolatai. De nemcsak ezek a szobórmüvek emlékeztetnek azokra, akik az aradi vár tövében ácsolt bitóiákon lehelték ki nemes lelkűket, vagy sortüztől ta­lálva hanyatlottak el az aradi sáncokban. Itt látjuk gróf Vécsey, az egyik vértanú utolsó szivarját, amit a kivégzett hős zsebé­ben találtak és azt a szalmacsutakot, amely valamikor Damjanich börtöncellájának abla­kán függött, jelezve, hogy társai között, az ő kivégzésére is sor kerüL A legendás hirü hadvezér emlékét egyébként egy miniatűr ak- varell-arckép is őrzi, amelyet egyik alan­tasa festett róla... És itt van egy kis acél- gyürii is, amely közel száz évvel ezelőtt még szerves része volt egy gyilkos puskacsőnek.' A fegyver, amelynek csövét, örök emlckeze- tőüli, apró gyűrűkre fűrészelték szét, egyike volt azoknak a puskáknak, amelyekkel a go­lyó általi halálra Ítélt vértanukat Mentették. Az egyik vitrin közepén látszólag Sem­mitmondó forgácsok hevernek. A látogatók közömbösen haladnának cl mellettük, ha nem tudnák), hogy ezek a forgácsok az aradi bitófék darabjai. Az aradi vértanuk emléktárgyainak közelé­ben, egykorú metszeten Haynaut pillantjuk meg. A kép hitelességét csak fokozza az a kö­rülmény, hogy a „bresciai hiéna“ — ezt a diszitő jelzőt kapta Haynau — saját aláírá­sával látta el. Aradi vonatkozása van annak a megfakult gúnyrajznak is, amely a város közelében le­zajlott szomorú emlékezetű világosi fegyver­letétel hatása alatt készült. „Görgey alma“ — ez a kép cima. A gúnyrajz, amelyen Hun­gária koporsóban fekszik és Görgey Csoiţiváz- ármádiát vezényel, nyilván abból az időből származik, amikor még árulónak tartották azt a hadvezért, akinek ma lovasszobra áll Buda­pesten. A márciusi napokról beszél egy szegényes evőkésalet és egy durva szövésű abrosz is. Egy vak rab költötte el valamikor ezek segít­ségével szűkös falatjait. Táncsics Mihály volt a rab neve, akit a 48-as idők forgószele so­dort ki börtönéből. Régi „vörössipkák“, kávébarna, piros zsi- nórozásu honvédatillák, golyó járta szattyán honvédliszti köpenyeg, kardbojtok, kitünteté­sek, ágyúgolyók, régi fegyverek' mind a sza­badságharc dicsőséges napjaira emlékeztetnek. Bem apó kulacsa Itt Van Bem apó kulacsa is. Ki tudja, mi­lyen csaták után enyhítette szóraját véle a nagy hadvezér? Kegyeleteden melyednek magukba a látoga­tók egy félkör alakú asztalka és egy egyszerű könyvállvány előtt is, Mindkettő Kossuth La­jos tulajdona volt annakidején. A könyváll­vány a „turini remete“ fia, Kossuth Ferenc adakozása révén került az Ereklye Muzeum tulajdonéba. Kossuth aláírását látjuk egy ki­tüntetésről szóló oklevelén is, külföldi útjait pedig egy Amerikában készült, ódon kép örö­kíti meg. És' itt van végül néhány hervadt levél és virág a nagy halott ravataláról. Gyü- rődött Kossuth-bankók hevernek az öa-zeszá- radt viráglevelek körül. Valamikor bűn volt ezeket rejtegetni, de voltak, akik rejtegették, minden kockázatot vállalva, s megőrizték szá­munkra, hogy a nagy napok maradandó em­lékéül szolgáljanak. Lehetetlen meghatottság nélkül nézni azt a régi levelet, .amelyet ezer kétség között, szánalmasan gyötrődve vetett papírra egy férje sorsa irâşt aggódó fiatal asszony. Petőfiné irta ezeket a sorokat valamelyik pártfogójának, alkalmasint a segesvári csatát követő időkben, amikor magára maradt & nein tudta, honnan várjon biztató szavakat. Sajnos, a levelet barámázták s igy csak utolsó sorai olvashatók, de ezekből a. sorok­ból is perzselő erővel csap felénk az izgalom, amely a Szerencsétlen — az utókor által hűt­lenséggel vádolt — Szen-árey Júliát hatal­mában tartotta: „Türelmetlenül várja Önnek levelét, vagy még inkább személyes látogatását. Petőfiné. De minél előbb " Hasztalan volt minden érdeklődés. A Költő nem került elő sohasem ... * Ilyen beszédes emlékek veszik körül a 48-as Ereklye Muzeum látogatóit. A megszállás utolsó éveiben ládákban kallódott ez a nagy­becsű gyűjtemény s nagyszerű fordulata az igazságot szolgáltató sorsnak, hogy most is­mét közkinccsé válhatott. Mindenkinek meg kell néznie ezeket az ereklyéket, amelyek ma talán időszerűbbek, mint az elmúlt években bármikor... Nagy tervek a kisvárosban A vatikáni rád;ó közvetíti XII. P.us pepa áldozócsütörtöki szent miséjét Va.tikánváros, március 17. (MTI) Az OFT jelenti: XII. Piu-s pápa május 14-én, áldozó­csütörtökön a Szent Péter templomban püspöki jubileuma alkalmából misét és szentbeszédet mond, amelyet a rádió Is köz­vetít. Az ünnepi szertartás népi jellegű lesz. A pápa az örökváros híveinek ajánlja fel a szentmisét. Aj* istentiszteletről száműznek minden pompát. Egy bizottság ,JCII. Pins élete" címmel könyvet ad ki és filmet Is készíttet, amely bemutatja a pápa életének és tevékenységének minden részletét. Tudnivalók az 1942. év mosódik negyedére éivényes • éfelm'szerieoyek kiosz’ásóról Kolozsvár, március 17. Az 1942-ik év má­sodik negyedére szóló élelmiszerjegyeket a közellátási hivatal a Tizes Szervezet közre­működésével március 16-ikától 25-ikéig jut­tatja el a fogyasztó közönséghez. Ne jelentkezzék tehát senki személyesen élelmiszerjegyeiért a kerületi közellátási irodákban, (kivéve az intézeteket, amelyek­nek jegyeit a közellátási irodák adják ki Jelentkezésük alkalmával), mert a tizedesek * lakásbejelentö felmutatása ellenében min­denkinek otthonában kézbesítik ki az élel­miszerjegyeket. A kézhezvett élelmiszerjegyekre a tulaj­donosnak rá kell imia nevét és elmét, mert ezáltal el lehet kerülni a visszaéléseket. Az elveszett élelmiszerjegy’ helyett mást kiadni nem szabad. Ilyen irányú kérelmet hiába­való lenne előterjeszteni. Minthogy a tizes szervezet tizedese a je­gyek kikézbesítésénél mindenki bejelentő lapját köteles megvizsgálni, a bejelentő la­pokat otthon kell tartani, bemutatás végett. Szükség esetén a háztulajdonos, vagy a ház­mester la átveheti az élelmiszerjegyeket, de annak Is fel kell mutatnia annak bejelentő- lapját, aki helyett az élelmiszerjegyeket át­veszi. Ünnepélyesen osztották ki Kolozsvárott a „hadirokkant jelvény"-eket Budapest, március 17. (MTI) A kormány­ba! adományozott „hadirokkant-jelvény“-ekct Kolozsvárott ünnepélyesen osztották ki - iAr- cius 15-én délelőtt a HONSZ helyiségében. Valentlny Antal, egyetemi könyvtári igaz­gató, a HONSZ kolozsvári és Kolozs-várme- gyel csoportjának elnökhelyettese meleg­hangú, hazafias szellemű beszédben üdvö­zölte a kiosztandó jelvények tulajdonosait, majd Kreme! M. a város képviseletében ki­osztotta a jelvényeket. A HONSZ vezetősége felhívja a hadirok­kantai figyelmét arra, hogy akiknek még nincs „hadlrokkant-jelvény“-ük azok még « hó folyamán jelentsék be Igényüket s en­nek igazolására vigyék magukkal vagy a se­besülési érem, vagy a magyar háborús em­lékérem viselésére jogosító igazolványukat. Jelentkezni lehet naponként délelőtt 9—1-ig, délután 4—7-ig a HONSZ Honvé-utca 46. sz. alatti Irodájában. A szovjet propaganda esetten Lisérteie Helsinki, március 11. Egy Finnországban lelőtt szovjet ejtőernyős csoportnál több kö- teg röpcédulát találtak, amelyben különböző nyelvű forradalmi kiáltványok voltak. A kiáltványok finn, német, olasz, román, ma­gyar, horvát, svéd, lengyel és tót nyelvűek, tartalmukban bolseviki lázadásra uszitják az említett nemzeteket. A röplapok olyan látszatot igyekeznek kelteni, mintha azokat szovjet fogságba került katonák intéznék népeikhez, miután Szovjetoroszországban forradalmi bizottságot alakítottak volna. Valamennyi röplap szövege tele van a leg­elemibb nyelvi és helyesírási hibákkal, ami­ből kétségtelen, hogy ezeket teljes egészük­ben szovjet propagandisták agyalták ki. HARCIASAK AZ AMERIKAI RABBIK STOCKHOLM, márc. 17. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Az Egyesült Álla­mok különböző részeiből összesere glett rabbi vasárnap értekezletre ült össze. Határozati javaslatot fogadtak el, amely követeli, hogy „tegyék megfontolás tárgyává, hogy angol zászló alatt azonnal fegyverezzék fel mind­azokat a palesztinaiakat, akik hajlandók az angolokért és az amerikaiakért harcolni. Az értekezleten hangsúlyozták, hogy zsidó körökben éles ellentétek vannak abban a kérdésben, hogy alakitsanak-e külön zsidó hadsereget és ha ilyen zsidó, hadsereget zsidó zászló alatt alakítanának, újabb súr­lódásokét szülnének Palesztinában, Szilágysomlyó, mAiclus 17. Ezt a városkát valamikor — úgy száz évvel ezelőtt — „Ke­let Kapuja" néven ásztelték. A ke'etröl jött kereskedők, törökök, arabok, órnéryek, itt bonyolították le úgy mis üzletéike* és csere­kereskedéseiket Magyarországról tiszesereg- lett üzletfeleikkel. A kedves kis város tehát nagy kereskedői múltra tekinthet vissza és még ma *s igen élénk kéreskede m. gócpont. A történelembe a Bálnoryak révéi l.erült be, mert ősi fészke volt a Báthoryak iák s szülő­városa Báthory Istvánnak, a nagy lengyel királynak. A város legérdekesebb látványos­sága még ma is a Bát.hory-vár rv.n- adványa. Városfejlesztést tervek A kis város, ame'yet úgyszólván ívről-évre elönt a Kraszna folyó, festőlen szép helyen épült ugyan, de még sokat keb fejlődnie. Remény van arra, hogy ez Így is b sz. Nem­rég készültek el a városfejlesztési tervek. Elsősorban még iavasszal, a szeszélyes Krqssnát szedik ráncba, hogy ne '-smétlödje- nek többé az árvizveszedelmek. Még ezévben felépitik az Egészségházat is a varos által ajándékozott telken. Korszerű vágóhíd épül ezután, amelyre nemreg szavazol* meg a bel­ügyi kormányzat kétszázezer pengő kölcsönt. Lesz uj postapalota, közfürdő és több turista- szálló is. Persze évek telnek majd el, amíg ezek a nagyszabású szép tervek ve lóra vál ­nak ... Ha szavazás alá bocsátanak, hogy a terv bevett épületek közül melyiket építsék fei legsürgősebben —^ mondjuk máiéi holnapra — mindenki a közfürdő mellett szavazna. Mert vágóhíd és posta — olyan amilyen — (vagyis szűk, alacsony, kicsiny, célszerűtlen) I van, de fürdő semmilyen sincs. Valóságos merénylet a közegészségügy ellen, hogy egy közel tizezer főnyi 'akosságu városban, év­tizedek óta, — amióta a régi gőzfürdőt le­bontották, hogy helyére a Nemea)!4. Bankot emeljék, — nincs fürdő. Miután a fürdőszo­bás lakásokat Is meg lehet könnyen számlál­ni, aki fürödni óhajt, annak át kell rándul- nta Zilahra. (Most ugyan oda is hisba men­nének, mert a zilahi gőzfürdőt lavitás miatt már hosszú ideje bezárták.) Boszorkánysor a Jeruzsálem tetején Az Idegen — ha kedvet érez a na, hogy a Magurát megmássza, — leghelyesebben teszi, ha a ^Jeruzsálem" nevű városrészből indul uttiak. Nemcsak azért, mert ezen az utón haladva a Magúra legszebb pontjaihoz juthat,' hanem azért le, mert közben megis­merheti a város legszomorubb, legsivárabb részét: a „Boszorkánysor"-t, amely a „Jeru­zsálem" tetején húzódik végig. Ahogy az ember felkapaszkodik a szűk és meredek sikátoron, úgy érzi, száz és száz­ezer évvel zuhant vissza az emberiség törté­netében. Itt, a Boszorkánysoron kellene kezdeni a városfejlesztés nagy és nemes munkáját. A bűzös, mocskos, szűk kis utcán a barlang­sorok között hirtelen úgy érezzük, hogy a közfürdő fényűzés ş a vágóhíd és postapalo­ta is nélkülözhető, hiszen az emberek itt a MagU-rg sziklás oldalába vájt barlangokban laknak. Sápadt asszonyok, erőtlen férfiak, csené- vé3z gyermekek ... ezek közül kerülnek ki majd az Egészségház törzslátogatói. Széde- legve, hunyorogva bújnak elő barlangodvalk­ből. Azt hiszik szegények, valamelyik jóté­kony egyesület kiküldöttei vagyunk s ett a hitüket csak megerősítette, hogy életviszo­nyaik felől kérdezősködünk. Akad köztük jobb napokat látott Iparosember is (inkább tüdőszanatóriumban lenne a helye!), a többi napszámos és alkalmi munkás. Tompa han­gon mondják, hogy a télen szerencséjük volt, mert „lakásuk“ jó meleg volt. Fájuk Is volt, mert a város erdejéből hozhattak száraz ágat és rözsét eleget. Akik a jóságból élnek Szegények csalódva veszik tudomásuk hogy nem nőegyleti kiküldöttek vagyunk. Kérdezösködésünkre aztán elmondják, hogy az ittlakó többgyermekes családok a másak jóságából élnek. Minden karácsonyra kapnak a nöegyletektől ruhát, pénzbeli segélyt. Gyer­mekeik pedig most is ingyen ebédelnek, mert a kedves Balogh kisasszony, a Szociális Szer­vezet előadója, nem hagyja el a szegényeket. Gyermekeik egész télen át jó ebédet kaptak s amíg kitavaszodik, addig is... Egy-egy jő falatot haza is visznek a kisebbeknek. A terhes és szoptatós anyák és a kisdedek örzőangyala pedig a kedves „Zöldike kis­asszony". Csatáry Szűcs Margit zöldkeresztes védőnőt „becézik" igy a „Boszorkánysor** la­kói. Ingyen kaptak tejet, cukrot, babakelen. gyét és orvosságot is, ha kellett. * Elszomorító séta ... Ahogy felkapaszko­dunk a Boszorkánysorról a tavaszi ébredés­től Illatos Magurába, nem tudunk örülni még a madárdalnak sem e. g­Ma fart «éle Budapesten az „fOOO székely leány“ ünnepi esfel Budapest, március 1?. Az Erdélyi Kato­likus Nöszövetség Budapesten dolgozó ka­láka leánykori tagjai számára március 18-án este fél 8 órakor a Magyar Művelődés Házában rendezi „az 1000 székely leány** ünnepi estjét. Mihalovlcs Zsigmond prelátus, felsőházi tag mond ünnepi beszédet. F?óberf puskával főtte agyon magét egy koloxsváci szobafestő Kolozsvár, március 17. A Kossuth Lajos- utca Ş6. szám alatt keddre virradólag ön­gyilkossági szándékkal szivenlött.e magát és azonnal meghalt Czégény Gyula SS éves szoba}estő-mázoló. öngyilkosságát egy régi flóbert puskával követte el. A fegyver csat- tanását senkise hallotta s ezért senki sem sietett segítségére. A hatóságok több búcsú­levelet találtak. Azokból az tűnik ki, hogy Czégény családi háborúság miatt lett ön­gyilkos. Czégény az utóbbi időben különvál- tan éjt feleségétől, akit többször megpróbált visszahívni, de kísérletei kudarcot vallottak. A hivatalos vizsgálat szerint Is ezért kö­vette el végzetes tettét. Holttestét beszállí­tották a törvényszék bonctani intézetébe. Engedély nélküli ipar ülő­ket iléit el a koloiftrári büntető rendőrbirósóg Kolozsvár, március 17. A város büntető renclőrbiró3ága kedden tiznapi elzárásra át­változtatható S0 pengő pénzbüntetesr* ítélte Kertész Emil Munkácsi-utca S6. szám alatti vendéglőst, mert cégtábláján jogta­lanul használta a „Jó molnárhoz" elmü em­blémát. Ugyancsak kedden vonta felelősségre a büntető rendőrbiróság engedélynélküli Ipar­űzés vétsége miatt a Pörgess Lááár és Löw Rudolf betéti társaság, beltagjait.. A betéti társaság 4941- április elsején alakult meg és a Horthy-ut 86. szám alátt gyertyagyártás- ra rendezkedett be. Bár a cégbíróságnál szabályszerűen bejegyeztették a vállalatot, megfeledkeztek arról, hogy a gyertyakésst- tés iparengedélyhez van kötve. A tárgyalás dórán Schuller József büntető rendőrbiró megállapította azt is, hogy a betéti társa­ságnak telepengedélye sincs ok iparűzéshez. A tényálladék megállapítása után a büntető rendőrbiró egyenként S0 napi elzárásra át­változtatható b50 pengő pénzbüntetésre Ítélte a betéti társaság beltagjait. Ipari kihágásért került a büntető rendőr­biró elé Hasenkrata Wolf, Krlzbai-utca 26 szám alatti lakos Is, aki a Pap-utca 85 szám alatt iparengedély Hőikül borbélyüzletet nyi­tott. A rendőri büntetöblró figyelembe vette, hogy Hasenkrata Iparengedélyért folyamo­dott s ezért a legkisebb büntetést alkalmaz­ta: 10 napi elzárásra átváltoztatható S0 pengő pénzbüntetést.

Next

/
Thumbnails
Contents