Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-17 / 62. szám
1942, M /lUClU S 17 vsaussw» A régi márciusban határaink épek voltak, de függetlenségünk korlátozott volt. Ma teljes a függetlenségünk, viszont határain!; csonkák. > ; '4, *. «iUi.it«. íj M i; ti m i» t i* ^*. *? ’! t0!f t-ia clAl B :£ »'*’ ftíis «i Hifiik. ji. Î a független magyar államiság nem jogi elmélet, wft 'f th Vfl» Á 48-os Ereklyemuzeum megnyitása Délben egy órakor a Redout épületében sor került a 48-as Ereklyemuzeum ünnepélyes megnyitására. A nagybecsű gyűjtemény rengeteg érdeklődőt vonzott a történelmi wmltU épületbe. Megjelentek a megnyitáson Kolozsvár katonai és polgári társadalmának előkelőségei is. Az ünnepség a Hidelvei Földészek Dalkörének énekszámával kezdődött. A kitűnő hangú dalosok, Máthé Ákos vezényletével, mély átérzéssel adták elő Ammer „Nem, nem, soha“ című szerzeményét. Ezután Szathmáry Lajos dr., a 48-as bizottság ügyvezető alelnöke üdvözölte a megjelenteket, vitéz lófö dálnokl Miklós Béla altábornagyot, a TX. honvéd hadtest parancsnokát, aki népes tiszti küldöttség élén jelent meg, In- ezédy-Joksman Ödön dr.-t, Kolozsvár és Kolozs-vármegye főispánját, Keledy Tibor dr.-t, a város polgármesterét és a közönséget. Hangoztatta ezután, hogy a kiállított anyag csak mintegy fele annak, ami a román megszállás alatt lebontott Tornavivoda épületében volt elhelyezve. Nagy elismeréssel. emlékezett meg Sándor Józsefről, aki élete kockáztatásával, páratlan leleményességgel mentette meg a becses ereklyét az utókor számára. Elismerő hangon szólott Orosz Endre tanár, níuzeumigazgatórói is, aki a muzeum anyagát karbahozta s a kiállítás megrendezése körül is értékes tevékenységet fejtett ki. Nyomatékosan kiemelte, hogy a jelen kiállítás megrendezésének ötlete is Keledy Tibor dr. polgármestertől származik, Szathmáry dr. ezután felszólította Kolozsvár társadalmát, hozzon meg minden áldozatot, hogy a 48-as Ereklyemuzeum megfelelő hajlékot kapjon. — A kiállított anyag bizonyltja azt — mondotta végül — hogy a magyarság dicsőséges történelmét fegyverrel, áldozatkészséggel csinálta, vérével Irta és nem történelmi hamisítással. Szathmáry dr. ezután felkérte Inczédy- •Joksman Ödön dr. főispánt a kiállítás megnyitására. Ha szétnézek e becses ereklyék között — mondotta a főispán —- az az érzésem, mintha kriptában lennék s szinte lábujjhegyen szeretnék járni, hogy fel ne ébresszem azokat, akik örök álmukat alusszák, a hősöket és a vértanukat, akik életűket áldozták a hazáért és a szent magyar szabadságért. A 48-as ereklyebizottság felbecsülhetetlen szolgálatot tett azáltal, hogy ezt az anyagot, kiállította. Az ereklyék láttára nemcsak ar emlékezés száll meg bennünket, hanem okulhatunk is belőlük, hogy mit jelent a nemzett összetartás, az egység és mit „Nincsen szabad nemzet hozzá méltó szabad emberek nelkií* !“ Délután i óra után az EMKE rendezéseken valamennyi kolozsvári énekkar és több kuíturegyesiüet bevonásával hatalmas közönség jelenlétében tovább folytatódtak az ünnepségek. Itt az ünnepségek szónoka K orrig Béla dr. egyetemi ianár volt. — Vannak eszmék, melyeknek hideg ragyogása bár vezérel bennünket, de sugárké- véjükben dideregünk. Tiszteletük nem járja át egész valónkat. Ismét vannak eszmék, melyeknek fényözönében áttüzesediink, iz- zunk, felolvadunk és áthevitett lényünk minden porclkájával tovább tükrözi az eszméktől kapott fényt és meleget. Ilyen márciusi eszménye: a szabadság. — Isteni gondolat a szabadság: minden teremtmény éljen a teremtés szándéka, tulajdon természete szerint. A fenyő élje a feED'SON MCZGO CSAK EGY PÁR NAPIG! IRL4ND ZSARNOKA Főszerepekben: CARL LUDWIG DIEHL OLGA TSCHEHOWA FERDINAND MAR!AN WERNER H NÍZ. Előadások kezdete 8. 5, 7'°, 9!0. íifKrvnr.Nómof hipnHAlr * K'trUţ 'ATtâfV* haném hagyományos valóság: az örök Magyarország. irtt ,itfcfti ',i k u twú ki % (kkl i im'VIvu kt« J * .;«> -r 4C&*ía VliJitllRÄSSlthtRIt iád. Ennek a gondolatnak a jegyében emlékezésül helyezzük el e táblára koszorúnkat. jelent a széthúzás. Kossuth, Bem, Petőfi, az aradi tizenhárom példája mindig lebegjen Rzemilnk előtt s az emlékezés égjen bennünk kiolthatatlanul, örökre. A hatásos szavakat a termet zsúfolásig megtöltő közönség kitörő éljenzéssel fogadta. Ezután Orosz Endre tnuzeumigazgató kalauzolta végig az előkelőségeket ős a közönséget a termen s szakszerű magyarázatot fűzött minden kiállított tárgyhoz. A közönség megilletődötten tekintette végig a szent ereklyéket, amelyek mindegyike a magyar történelem szomorú, de dicsőséges napjairól beszél Tizenkilenc magyar hős víiézzéavatása A Március 15. ünnepség egyik f' pontja az a városháza «lisztemében le?., ünnepség voiit, amelyen tizenkilenc magyar hőst avattak vitézzé. A vitózzéavátási ünnepség délelőtt 10 órakor zajlott le egyházi, katonai és polgári előkelőségek és a vitézek hozzátartozói jelenlétében. Kolozs-vármegyét és Kolozsvár városát In-czédy-Joksman Ödön dr. főispán kép viselte. Az avatandókhoz vitéz Benkö Béla ezredes a vitézi szék kapitánya mondott rövid, lelkesítő, katonás beszédet. Figyelmeztette őket arra, hogy a vitézi kitüntetés nem puszta cím, de a magyar kötelesség teljesítésének örök jelképe és záloga. A magyar Vitézi Rendet vitéz nagybányai Horthy Miklós alapította s ő ennek a Rendnek a feje. Álljunk melléje elszánt, mindenrekész magyar bátorsággal — mondotta, — mert ez a mi legnagyobb és legszentebb kötelességünk. Ezután felfűzte az eléje járuló Balogh Ig~ nácz, Midéig Ervin dr., Kovács János, Halász Károly, Lakatos Ferenc, Tóth Imre, Szakács Lajos, Réthi Mihály, Foss Sándor, Fóka György, Koroknai Lajos, Nagy János, Ötvös József, Tóth István, Kovács Bandi István, Papp István, András István, Túrós Bertalan és Vincze Palkó István mellére a. vitézi jelvényt, akik ezután letették vitéz Benkö Bála ezredes előtt a vitézi esküt. A gyönyörű szertartás után vitéz Huszár Károly református tábori esperes szólott az uj vitézekhez s utána pedig vitéz Kun István római katolikus tábori lelkész. A felavatott vitézek nevében vitéz Vincze Palkó István magyarkapusi kisgazda saját- szerzeményii verssel köszöntötte vitéz Benkö Béla ezredest, a Vitézi Szék kapitányát. A felavatott vitézek ezután testületileg vonultak le a Mátyás király-térre és resztvettek a Március, 15. ünnepségeken. nyönek, a tölgy a tölgynek, a juharfa a juharfának. a liliom a lilomnak, az ibolya az ibolyának, a francia a franciának, a német a németnek, a spanyol a spanyolnak, a magyar a magyarnak az életét. Ez a szabadság gondolata a teremtésben. Mindenki éljen a maga természete szerint, a maga helyén. De vannak hangyák, méhek, seregélyek, fák és növények, melyek rajokban, csapatokban, csoportokban élnek és csak igy nőnek, fejlődnek, diszlenek. Természetük szerint csak ekként élhetnek s akként gyümölcsöznek, ha csoportjuk is élheti a maga természetét. így van ez az ember esetében is. Igazán csak altkor szabad, ha nemzete szabad. Ml haszna Erdélyben tudós érvekkel megtámasztani ezt az igazságot; hiszen Erdélyt kegyetlen keménységgel megtanította az élet, nincsen emberi szabadság, nemzeti szabadság nélkül. De Erdély azt Is tudja, hogy nincsen szabad nemzet hozzá méltó, szabad emberek nélkül. __ Csodálatos (öld ennek a hazának földje. Vérrel, könnyel, verejtékkel öntözött röge az élet vizeivé alakítja át az áldozat nedűit, hogy az ősük pora ettől megtermékenyülve, a történelmi televényböí uj nemzedék sarjadjon, amely egykor szintén meghozza a maga vér-, könny- és verejtékátdo- zatát. í?.s addig haza e föld, addig pátria, amig az. ősök porának termése, népe vérrel, könnyel, verejtékkel akar és tud áldozni érte. i 1848 nemzedéke áldozott érte, a pátria szabadságáért. Legyűrték. Eltiporták. Megtaposták. Miként a világ története során megannyi szaba dsághös nemzedéket. Kár volt, hiába volt? Mi lett az eredménye? Egy nemzet: a magyar. Mert a haza földjéhez tapadó remény, öröm és fájdalom, áldozat és hagyomány, vér és könny dicsőség- teljes közössége a nemzet. A nemzetek ősök leikéből, hősök áldozataiból épülnek. Vér és könny a kötőanyaguk. Besenyőkkel, tatárral, törökkel dúló küzdelmek, a végek harca, Rákóczi tusai, 1848. a szabadságharc az abszolutizmussal, majd Trianonnal szemben eltökélt, áldozatos helytállás nélkül nem lennénk ennyire nemzet, csonkák, bénák lennénk lélekben. szellemben, ön-nemzetünk lelki teljességét, a küzdelmekben megacélosodott erejét nélkülözve. Mert a nemzet szabadságáért önfeláldozó hősiességgel kezdődik e.gy nemzet élete és ad«Ug tart, amig akadnak bősök, akik áldozattal felteszik reá életüket. Az áldozat minden nagy eszme, így a nemzeti eszme tápláléka. Ez a szabadsághősök és harcok értelme. — Most Is szabadságharcot vívunk, uj szabadságharcra feszülünk. A magyar tanyák, a magyar otthonok, a magyar műhelyek, a magyar iskolák, a magyar oltárok, a magyar gondolat, a magyar hit szabadsága függ tőlünk és függ bátor helytállásunktól. Vállainkon a magyar jövendő. Minden. — -Vállaljátok-c az örök magyar feladatot, mai magyarok? — Ha igen, lesz még ünnep e világon, de az egész magyar világon! Kovrig Béla dr. megrázó erejű beszédét hagy tetszésnyilvánítással fogadta a hallgatóság. Szerepelt még a Mátyás DiákMzban rendezett csaknem három óra hosszat tartó ünnepségén nagy sikerrel a Tűzharcosak Szövetsége filharmonikus társasága Buchner György kaim agy vezényletével. Erkel Hu- nyady László nyitányát játszották. A magyar- fenesi és tordaszentlászlói menekülték dalárdája Kovács Sándor vezényletével, Sántám Ferenc, a zágoni Mikes Kelemen főgimnázium növendéke Gyóni Géza „Ének a gránicon“ című versét szavalta. A kolozsvári földészek Vasárnap délután a református teológia rendezett ünnepséget s azon László Dezső lelkész, országgyűlési képviselő méltatta a nap jelentőségét. Beszédében többek között a következőket mondotta: — A nemzet életében csakis annak kell a szabadságát megadni, aminek érdemes szabadságot adni. Más szóval, a szabadság a minőség és érték védelme a nemzet életében. A mult század liberálizmusa értéktelen élet- nyilvánulásoknak is szabadságot adott. A rend, a mennyiségnek a védelem és az értéktelen magatartásoknak a közönségre nézve veszélyes megnyilatkozásának szükségszerű féken tartása. Igazi szabadság csakis ott van, ahol abban az érték szabadsága biz- tosittatik. A mult század szabadsági gondolatának veszedelme az volt, hogy felszabadította az értéktelen elemeket is, a mai közösségi gondolatot az a veszély fenyegeti, hogy a nemzet szempontjából értékes és szükséges megnyilatkozásokat is korlátozza. Kegyelete« ünnepség a római katolikus gimnáziumban A kolozsvári római katolikus gimnázium vasárnap délután szép számú közönség jelenlétében hazafias ünnepséget rendezett é» felavatta hősi halált halt diákjainak emlék- táb’áját. Az ünnepségen megjelent Inczédy- Joksman Ödön dr., főispán, az iskola világi gondnoka és Boga Alajos dr. prelátns, aki megáldotta az emlékművet. Rcsztvett a gimnázium ünnepségén a honvédség tiszti küldöttsége is. A lapunkban már ismertetett műsor lezajlása után, melynek minden száma nagy sikert aratott, a közönség és a küldöttség a lépcsoházban. elhelyezett hősi emléktábla elé vonult s annak megáMása. után Boga Alajos dr. kanonok magasszárnyalásu beszédben méltatta az emlékmű felállításának jelentőségét, a fiatalságot pedig péidavevésré buzdította. Ezután Kari János dr. igazgató átvette az emlékművet, majd a különböző küldöttségek helyezték el koszorúikat. Az ünnepség az ifjúság tisztelgő felvonulásával ért véget. \ TVemxelS Seinfiáz ilí<ifel«>nilósn A Nemzeti Színház este ünnepi díszelőadást rendezett, amelyen Remsey György: György barát eimü történelmi tragédiáját adták elő. Az előadás előtt Szathmáry Lajos dr., az EMKE ügyvezető alelnöke mondott ünnepi beszédet. — Szakítsunk azzal a régi rossz szokással, —- mondotta —, hogy az ünnepeken fogád- kozzunk, önmagunknak mindent megígérve s a rákövetkező hétköznapokon pedig hamarosan minden fogadalmat elfelejtünk. Mert nekünk egyet sose szabad elfelejtenünk. Azt, hogy Erdély földje azé, aki arra templomokat épít és nem temetőket. Ne feledjük el, hogy volt a közelmúltban egy olyan idegen állásfoglalás, amelyik azt. hangoztatta. hogy csak temetőket hagytunk mi itt és ugyanakkor az őslakó polgári és falusi rétegek verejtékéből az a hatalom, amelyik ezt az állásfoglalást képviselte, katedrán sokat és villasorokat épített. — Mindezekben természetesen ml Is hibásak vagyunk, mert 1848-han ml láttuk cl Utazzon féláron a Tenyészállatvásárra 50 **/(,-os vasúti kedvezmény. Érvényes a felutazásra március 35—29, a visszautazásra március 21—április 4 között, A iél- átu utazásra jocosi tó igazolvány a pályaudvaron váltható dalárdája Nagy Kálmán karnagy vezényletével népdalokat énekeit, Nagy Sándor székely legény sajátszerze.ményü hazafias versét olvasta fel, az Acélhang dalárda. Besik Károly karnagy vezényletével, a leány tanonciskola I. sz. Bornemisza Anna leventeesapata magyar táncszámokkal, az Iparos Dalkör dr. Kovács Béla karnagy vezényletével, Tóth Ágoston jogszigorló Szathmáry István ' „A szabadság napján“ című hazafias versét szavalta. Szép sikerrel szerepelt a MÁV Összhang dalárda is. A györgyfalvi menekültek csekefalvy Tamás Bóláné betanításában és vezénylésével Dalrnady Gvőső ,.Csak magyarok legyünk“ eimü versét adták elő szavalókórus- ban nagy tetszés mellett, továbbá az Erzsébet énekkar Mae] Ferenc Rezik Károly által megzenésített versét adta elő, végül pedig a MÁV fuvószenekara „Hangok a kuruc világból“ elmen több kunie-korabcli dalt játszott. . Az esti órákban az egyetemi ifjúság járta be zárt sorokban a város főútvonalait hazafias dalokat énekelve. IJorthyTIitler-Dnee nevét lelkesen éltetve. földdel őket és ezt a nagylelkűséget nem kötöttük semmiféle 'eltótéihoz. Igaz ugyan, hogy ml is építettünk templomokat, művelődési otthonokat, de a magunk erejéből és megtöltöttük azokat élő erkölcsi tartalommal is. Amikor mások visszaéltek a hagyományos magyar vendégbarátsággal és mi egyetlen szóra vitám et sanguinem-el vérez- tiink, addig mások nyugodtan éltek :* palotáikban vagy az erdőkben, is a sok áldozatért mit kaptunk cserébe ? .. . A déli harangszót és Trianont! — Gondoljunk ezen a napon arra — folytatta Szathmáry Lajos dr.. — hogy a magyarság Európába nemcsak harci erényeket hozott, hanem kultúrát is. Vessük el »z idegen sallangokat és éljünk a mi saját kultúránkban, amely elég gazdag ahhoz, hogy beérhessük vele. Ha mindezeknek kellő nyomatékkai tudunk hangot adni s belülről is meg tudunk felelni a követelményeknek, akkor nem ünnepeltünk hiába! Utána Kamarás Gyula, a Nemzeti Színház tagja szavalta el nagy hatással a Talpra magyart! Magyarnak magyar melle!? a helye Színházi előadás után 3Z Erdélyi Part kolozsvári tagozatának helyiségében rendezte az EMKE a hagyományos serleg-vacsorát. Az ünnepi vacsorán a magyar társadalom szine-Java képviseltette magát. Baráth Béla plébános-kanonok, a vacsora első szónoka kezében a Petöfi-serleggel mondotta el beszédét, amelyből az alábbi részletet emeljük ki: — Hála a Gondviselésnek, ma már belátja a komoly munkásréteg, hogy munhásjogai- ért bátran sikraszállhat akkor is, ha a vallás az Istenhit, az evangélium talaján marad, hogy érvényesülés irányában számára nincs más egészséges ut, mint a nemzettestbe való szerves bekapcsolódás útja, hogy neki is szól a Szózat szava: „Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell“. A mai kolozsvári ünnep, melyen a magyar munkásság Is olyan tömegesen jelent meg, ékes bizonysága ennek. Magyar kötelességet vélek teljesíteni, amikor magam és inlndannyiunk nevében ezt a testvért ölelkezést és magyaros kézfogást megköszönöm, érette bálánkat, elismerésemet, és örömömet kifejezem. Amikor ezt teszem, tudom Petőfi szellemében járok el, mint ahogy ők is Petőfi szellemébe, n jártak el, amikor igy cselekedtek. Hiszen Petőfi volt. az. akt a 48-as időkben bátran hirdette és ma is bátran hirdetné, hogy magyarnak magyar mellett a hely«. Hogy nekünk ma is közösen, vállvetve kell vállalnunk a magyar sorsot, a magyar végzetet. M*rdu« örnk lanitása László Dezső országgyűlési képviselő, kolozsvári református lelkész a Kossuth-ser- leggel mondott ünnepi beszédet. — 1848 márciusa azért tudott olyan kitörölhetetlen történelmi ténnyé és tényezővé válni, mivel benne a magyarság népi és nemzeti ereje olvadt össze s lett egy uj korszak elindítója. 99A isralifidiá^ a mincts£$? és érték vétlelnie a itemzet é!etébení€