Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-15 / 61. szám
194 2. M A KCl OS IS Kállay miniszterelnök és a zsidókérdés Irta: OLAJOS DOMOKOS _Ak utóbbi időben liberális és szabad- kőműves körökben s mindazokon a helyeken, Bhol a zsé-vitamint gyártják, meg- gömbölyödtek az arcok, csillogtak a szemek s élénk pusmogás támadt. Valami van a levegőben, — mondogatták egymásközt — és az a hiedelem kapott szárnyra baloldali körökben, hogy a magyar belpolitikában javukra jelentős eltolódások Tárhatók. A korai öröm azonban Kállay Miklós miniszterelnök megnyilatkozása után — ürömmé változott. Az uj miniszterelnök ugyanis a Magyar Élet Pártjának az értekezletén foglalkozott a zsidókérdés megoldásával s már itt Ízelítőt adott progranimjából. Mindenekelőtt megállapította, hogy a zsidóság antiszociális lény úgyis, mint tömeg és úgyis, mint egyén. Rámutatott az 1918-as katasztrófára, a zsidóság akkori szerepére, felidézte tehát a multat s megállapította, hogy a zsidóság milyen káros befolyást tanúsított a tizen nyolcas forradalmi eseményekben. Az értekezleten hatalmas tapsvihar jutalmazta kijelentéseit s ennek a tapsviharnak élénk és mély visszhangja támadt az egész országban. Mindnyájan szomorúan emlékszünk vissza a forradalmi időkre, az orkánszerü kommunista uralomra s különöseit arra, hogy Magyarország történelmének e gyászos korszakában milyen jelentős tényezőként szerepeltek a zsidók. Rámutatott a miniszterelnök a zsidóság gazdasági, kereskedelmi térfoglalására s rögtön hozzátette azt is, hogy helyre kell állítani a szociális igazságot, vissza kell helyezni a magyarságot mindazokba a pozíciókba, amelyekből az előretörő zsidóság kiszorította. A magyar birtokososztály a hivatalokat özön lőtte el, a magyar nép pedig vándorbotot vett a kezébe és Amerikába vándorolt. Vissza kell tehát állítani a gazdasági, kereskedelmi és ipari életben az egyensúlyt, földbirtokos osztályunknak vissza kell térni a gazdasági életbe s a kivándorolt magyarokat, még a legnagyobb áldozatok árán is haza kell szállítani. A miniszterelnök szemüvegén keresztül a zsidókérdés megoldása a nemzet egyetemének az érdekében áll, félre kell tehát tenni az egyéni érdekeket és állást kell foglalni az egyéni akciók ellen. Igaza van ebben a miniszterelnök urnák, elég volt az indokolatlan zsidóbujtntásból, elég volt a strómanrendszerből s csirájában kell elfojtani minden olyan akciót, amely a zsidó gazdasági érdekek titkos védelmét szolgálja. Amilyen kirobbanó lelkesedést váltott ki Kállay miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a zsidó birtokokat azonnal és maradéktalanul ki kell sajátítani, olyan kiábrándulást jelentett azokban a zsidó körökben, ahol azt hitték, hogy a miniszterelnöki válság után Magyarországon ismét liberális szelek fognak fujdogálni. Kállay miniszterelnök ur erélyesen hangsúlyozta, hogy az agrárreiőrm legelső lépése kell, hogy legyen a zsidó birtokok kisajátítása. Sőt bejelentette a pártértekezleten, hogy a kérdés sürgősségére és nagy fontosságára való tekintettel tanácskozásokat folytatott a földmivelésügyi miniszterrel, aki már szerdán ezirányu javaslatait a pártbizottság elé terjeszti. Kállay miniszterelnök hitvallása a zsidókérdésben hideg zuhanyként hatott a liberális oldalon. A suttogó propaganda elült s ma már nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön, is tisztában vannak azzal, hogy az nj miniszterelnök a szegedi gondolat alapján áll, fajvédő politikát folytat s Magyarország külpolitikai irányvonala is változatlanul halad tovább Bár- dossy volt miniszterelnök által kijelölt utakon. Magyarország szilárdan áll továbbra is a tengelyhatalmak mellett s a néhai Gömbös Gyula politikája sem belföldi, sem külföldi vonatkozásban nem szenved csorbát. Nem hiába látta el Kállay Miklós a földmivelésügyi tárca vezetését a Gömbös-kormány idején, mert ime a keresztény nemzeti és fajvédő örökség jegyében fogja az ország kormányzását irányítani. Midőn Bárdossy László dr. örökébe lépett, az egész magyar sajtó hangsúlyozta, hogy ősrégi, nemes magyar családból származik. Ez a származás és faji örökség kötelez. És ime az uj miniszterelnök már első megnyilatkozása alkalmával olyan faji és nemzeti programot állított föl, amelynek a megvalósítása mindenekelőtt az ország érdekeit tartja szem előtt. A zsidókérdésben elhangzott szavai minden magyar ember lelkében mély nyomokat hagytak. Meg vagyunk győződve arról, hogy a Magyar Élet Pártjának értekezletén elhangzott kijelentései rövid időn belül a megvalósulás stádiumába jutnak s a magyarság njabb honfoglalása veszi kezdetét a zsidó birtokok Kállay miniszterelnök ma délben rádiószózatot intéz a nemzethez történt kinevezésével egyidejűleg a Kormányzó Ur a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével is megbízta. A. külügyminisztérium tanácstermében összegyűlt tisztviselők lelkes éljenzéssel üdvözölték Kállay Miklóst, akit Ghyczy Jenő rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese köszöntött. Az üdvözlő szavakra Kállay Miklós többek között a következőket mondotta: — A magyar külügyi szolgálat gyökerei az Árpád-házi önálló és magyar külpolitika hagyományaihoz, azaz a történelemhez vezethetők vissza. Az a munkaképesség és kiváló politikai érzék, amely a magyar diplomatát jellemzi. ebből a történelmi forrásból táplálkozik. A magyar diplomatának sokszor igen nehéz körülmények között kellett hazáját szolgálnia. Ez tette lehetővé azoknak a képességeknek elsajátítására, amelyek felvértezték a magyar hazáért folytatott harcokra. A mi külpolitikánk nyílegyenes. Változatlanul követjük azt a külpolitikai irányt, amelyet nagy elődeink meg. szabtak és amelyet népünk magáévá, tett. Ideiglenesen töltöm be külügyminiszteri megbízatásomat. Első nyilvános beszédemben már kifejeztem azt a reményemet, hogy Bárdossy László mihamarabb visszajön közétek. A mai nehéz és felelősségteljes időkben ezt a tisztséget senki más nem töltheti be kitünöbben. Addig is, amíg viszontlátjuk őt a külügyminisztérium élén, minden képességemmel azon fogok fáradozni, hogy a rámbízott feladatot maradéktalanul ellássam. i-l ni rít ' Ke A > * *t. ' t hrs-Ai i Március 29.-én történelmi jelentőségű közgyűlést tart az Erdélyi Magyar Újságírók Egyesülete Kellemes alakban, töményeit nyújtja az etet fenntartásához, az idegek, az izmok táplálásához, a gyermeki szervezet felépítéséhez nélkülözhetetlen lápmyagokat. úv&mmm HATÁS cum ÖVOHMTtMC -tol táétHtnff RegyeHre-uzaonnára egykét csésze Ovo- maltine erőt, egészséget ad. Fényes műsora van a MANSz vasutas szakosztálya március 22-iki kolozsvári hangversenyének Kolozsvár, március 14. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének vasutas szakosztálya — mint megírtuk — l.angverseuj t rendez vitéz nagybányai Horthy Istvánné tiszteletére és jelenlétében, március 24-ikén este nyolc órai kezdettel a Mátyás Király Diákházban. A hangversenyen a budapesti m. kir. Operaház és a kolozsvári Nemzeti Színház művészei, a rádióból is ismert, or- szágoshirü pécsi öregdiákok, a MÁV budapesti szimfonikus zenekara és a kolozsvári tanitónö- és tanítóképző egyesitett énekkara is közreműködik. Berlin, március 14. (MTI) Az egész német sajtó részletesen foglalkozik Kállay Miklós miniszterelnöknek a kor aranypartban mondott beszédével. A jelentések azt emelik ki, hogy a külpolitikáról szóló fontos szakaszból teljesen világosan kitűnik, hogy Magyarország irányzata Németország és Olaszország oldalán az uj korniányetnök alatt is változatlanul ugyanaz, mint Bárdossy László alatt volt. A zsidókérdés megoldásáról elhangzott kijelentéseknek is nagy figyelmet szentelnek. Az uj miniszterelnök bemutatkozó látogatásai Budapest, március 14. (MTI) Kállay Miklós m. kir. titkos tanácsos miniszterelnöki minőségéljen bemutatkozó látogatást tett Serédy Jusztinján bíboros hercegprímásnál, József Ferenc és Albrecht királyi hercegeknél, gróf Széchenyi Bertalannál, a felsőház elnökénél és Tusnádi Nagy Andrásnál, a képviselöház elnökénél. Kállay Miklós miniszterelnök ugyancsak meglátogatta a volt magyar királyi miniszterelnökök közül azokat, akik jelenleg Budapesten tartózkodnak, igy Bethlen István grófot, Imrédy Bélát és Bárdossy Lászlót. A külügyminisztérium tisztviselőinek tisztelgése Kállay miniszterelnöknél Budapest, március 14. (MTI) A külügyminisztérium tisztviselői szombaton délben üdvözölték Kállay Miklós miniszterelnököt, abból az alkalomból, hogy miniszterelnökké Az- Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület 1942 március 29-én évi közgyűlést tart. A közgyűlésen megjelennek a miniszterelnökség sajtóosztályának, az Országos Sajtókamarának, valamint az Országos Magyar Újságíró Egyesületnek képviselői. Képviseltetik magukat a közgyűlésen az Erdélyi Magyar Újság, iró Egyesület összes vidéki tagozatai. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó és a, fővárosi vendégek üdvözlése. 2. Beszámoló az Egyesületnek a félszobáé dulás óta végzett munkájáról. 3. Jelentés a nyugdijkérdés végleges rendezéséről. 4. Javaslat az Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület felszámolására, az Országos Magyar Újságíró Egyesület erdélyrészi csoportjának megalakítására és az alakuló közgyüKolozsvár, március 14. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vezetősége tervbe vette, hogy ismét felállítja az első világháborút megelőző években sikerrel működött vidéki fiókjait. Ennek érdekében az egyesület megkeresést intézett az összes hatóságok vezetőihez és támogatásukat kérte a vidéki fiókok megszervezésének munkájában. A megkeresésre elsőnek László Dezső, Csikvármegye főispánja válaszolt, aki megígérte, hegy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni fogja az EMKE célkitűzéseit és segítségére lesz a vidéki fiókok felállításában. Az EMKE az első vidéki fiókokat Csikvár- megyében dilit ja fel. Március végén, vagy április elején az EMKE központi vezetősége Szathmáry Lajos dr. ügyvezető álelnök és Walter Gyula főtitkár vezetésével sorra látogatja a csikmegyei községeket és előadásokat tartanak az EMKE célkitűzéseiről és azokról a feladatokról, amelyeknek megvalósítása a nagy mul tu egyesületre várnak. A központi vezetőség látogatása során kerül sor az egyes kisajátításával. Legyen vége tehát a zsidóság és liberális körök hiú reménykedéseinek, ncmul- jon el a suttogó propaganda, legyen már egyszer mindenki tisztában azzal, hogy a jövőben Magyarország zsidó befolyás néllés ugyancsak március 29-én való megtartására. 5. A felszámoló Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület működésének ismertetése. 6. A tusnádi villa ügye. A közgyűlésen szavazati joggal bimak az egyesületnek mindazok a rendes tagjai, akik egyben az Országos Magyar Sajtókamara tagjai is. A2 alapszabályok értelmében a, fa. gok szavazati jogukat kiküldöttek utján is gyakorolhatják. A központi tisztviselők, saját szavazati jogukon kívül hivatalból még egy szavazati joggal bírnak. A vidéki kiküldöttek öt-öt tag szavazatát képviselhetik. Esetleges indítványok nyolc nappal a közgyűlés megtartása előtt az elnökséghez nyújtandók be. Végh József ehlök, Walter Gyula ügyvezető alelnök. vidéki fiókválasztmányok megalakulására is. Csikmegye után Háromszékvármegyét keresik fel az EMKE központi kiküldöttei. Az EMKE vezetősége egyébként a szervezési munkálatokkal! egyidejűleg most készíti elő Körösi Csorna Sándor jubileumi ünnepségeit. Most lesz 150. éve, hogy Körösi Csorna Sándor, a nagy magyar kutató megszületett s az évforduló alkalmából ünnepséget rendeznek. Ebből az alkalomból helyrehozzák a láng- lelkü tudós Szülőházát és a rajtalévő emléktáblát. Szó van arról, hogy az EMKÉ-nél korábban létesített alapítvány kiegészítésével felállítják Körösi Csorna Sándor emlékművét is. Az. EMKE vezetősége a Körösi Csorna Sándor-emlékünnepségcket az Erdélyi Muzeum Egyesülettel karöltve rendezi meg. Az ünnepség valószínűleg egybe esik az EME sepsiszentgyörgyi vándorgyűlésével. Úgy tervezik, hogy a vándorgyűlés után a résztvevők átrándulnak Csomakőrösre és itt hódolnak a nagy tudós szellemének. kiil akarja a saját dolgait intézni s nemzeti alapon akar elhelyezkedni az nj Európában. Olyan nemzeti, politikai és szellemi áramlat ez, amely minden ellenkezést, akárhonnan jöjjön, pehelyként söpör el az ntjából. 175 kéményseprői kerületet létesítenek a visszacsatolt országrészeken Budapest, márc. 14. (MTI.) A közlekedési lehetőségek, valamint a gazdasági és szociális kívánságok gondos mérlegelése után Varga József ipar- és kereskedelemügyi miniszter a napokban április elsejei hatállyal a visszacsatolt országrészeken összesen 175 kéményseprői kerület felállítása iránt intézkedett. A mostani rendelkezés csak ideiglenes, mert nincs kizárva, hogy a végleges szám ettől lényegesebben eltér. Tény azonban, hogy a végleges szám is kevesebb lesz, mint az elmúlt rorrfán uralom alatt volt. A kerületek elhatárolásánál azt tekintették irányadónak, hogy minden kerületre legkevesebb 3000 olyan kémény essen, amelyet egész éven át-, egyes helyeken havonként lohet tisztogatni, mert csak ilyen módon biztosíthatják azokat a bevételeket, amelyekből a kéményseprőmesterek és segédeik tiszte- ségesen megélhetnek. Ugyanakkor beszüntetnek, illetőleg feldarabolnak egyes városok ban olyan vállalkozásokat, amelyek a kéményseprők róvására. működtek. Azokat a kerületeket, amelyeknek ez időszerint nincs jogosultsága, az elsőfokú iparhatóság rövidesen betölti. HARISNYA ■■■■■MnanMBi Műselyem és hernyóselyem összes minőségben. Kérje mi. den üzletben. Vigjjdzzon a mdrfcdto NOR-COC Ismét vidéki fípkotcnl létesít az EMKE BUDAPEST, március 14. A Budai»estl Értesítő jelenti: Kállay Miklós miniszterelnök március 15-én, vásárnál» «télben e£j I órakor * rádióban szózatot intéz a nemzethez. Á német sajtó megelégedéssel fogadta Kállay miniszterelnök beszédét
