Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-15 / 61. szám
Vasărnap 1942, mărci u # /•» T. OH 3ZAOGYuI.30 Kö!I i TÂ;ul /üépviaelöhdz könyvtára BUDA?202- V. PAH LAM SU 2 B ZT SUN: „#ra 16 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.70, NEOTED «VRE 8, F«L «VRE 16, EGÉSZ ÉVBE S3 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. 61. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTARSASAG FELELŐS SZERKESZTŐ; N Y I R Ö JÓZSE F SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL «S NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI-U. 7. TELEFON: 13-08. — POSTAITOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA RÉGI ÉS MAI MÁRCIUSI IFJAK Megdöbbentően nagyszerűek és leiiyügd- *őek a történelem lapjain önként kínálkozó párhuzamok! Nem szükséges, hogy int, esendő" kortársak kutassuk fel a nagy tanítómesternek, a históriának szemléltető példáit: a szem és szív magától figyel fel az ismétlődésekre. Kilencvenhat március tizenötödikét számláltunk meg eddig a magyar történelem utolsó száz esztendejében s min- deniknél ott látjuk a nemzet virágát, jövendő reménységét: az ifjúságot. Ez a nap a magyar ifjúság sorsdöntőén nagy napja, gyönyörűséges ünnepe. Kilencvenhatszor lobbant fel a magyar ifjúság ajkán a legszentebb, legtiizesebb szó: szabadság! Egy szó csak mindössze, a nyelv nagy tengerében kicsi sziget. Csak nekünk magyaroknak, az életünk célja és létünk értelme izzik benne soha ki nem alvó lobogással. Egy egész évezred dicsőségének aranyfüstje és megpróbáltatásainak, hősi küzdelmeinek gyilkos gázai lebegnek e szó zsarátnoka fölött. Nem elemezzük, nem magyarázzuk. Mindig tudtuk és ma se felejtjük, hogy ez uti- társunk volt a magyarság európai ezer esztendejében, vezérlő csillagunk és világító fáklyánk. Sohasem jelentette a dicsőségnek azt a babérját, amelyen a nemzet huzamosabb ideig pihenhetett volna. Szenvedni és küzdeni kellett érette, megbünhődni a múltat és a jövendőt s annak határvonalán, a mindenkori magyar jelenben imádkozik és verekedni a vig esztendők kivételes ünnepiért. Ezelőtt kilencvenhat esztendővel, március Idusán, nem először mondották ki ezt a szent magyar szót. Csak ujra fogalmazták, lij fénnyel lnbhantották fel a márciusi ifjak a magyar öntudatban. Nem jelszó volt: az európai élet küszöbétől erőszakosan visszatartott nemzeti akarat sűrítette össze ebben az egy szóban szebb és jobb élethez s az önmaga életéhez való jog hatalmas prog- rammját. „Legszebb vallás ä haza s emberiség“ — mondotta a korszak egyik szellemi vezére s ebben a hitvallásban a magyar és európai hivatástudat tiszta, meggyőző össz- hagja csendül. Nem véletlen, hogy 1848 márciusának lfj&i, a nemzeti álmok, vágyak és tervek legszila- jabb szószólói a szóban kimondott fogalomért nemsokára cselekedettel és véráldozattal, harccal, hősi halállal és vértanusággal álltak helyt. A „haza s emberiség“ hitéért, vágyáért epedező Európában európai tett volt a magyar március. És nem véletlen, hogy az purópai szabadságálmok magyar zsarátnokát európán kívüli nyers erő taposta szürke hamuvá akkor is. íme, mily nagyszerűek és lenyügözőek a történelem lapjain önként kínálkozó párhuzamok! Ez az idei március is ujra felénk fújja friss, életet adó tavaszi szellőiben a „haza s emberiség“ gyönyörű álmát. A haza s emberiség ma is veszélyben van. Európa- szerte. Európa ismét forrong. T7j keresztes hadjáratra szólaltatta meg a lármafákat, csatasorba állítani a szellem és az erő minden tartalékát, mert Kelet felől az Európán kívüli vad és zabolátlan erő, az erkölcsnélküliségben fogant rémuralom minden borzalmát ránk akarja erőszakolni. Az európai szabadság, a haza s emberiség minden értéke . kockán forog a történelem ismétlődésében. És kockán forog ujra a magyar szabadság ügye is. Nagy ez a tét, akár a haza, akár az emberiség mérlegén mérjük le jelentőségét. Csak költői kép, hogy Keletről jön a fény. Nem fény érkezik onnan felénk, magyarok és Európa felé, csak a legször- nyübb megsemmisülés. A történelem beszédes párhuzamában a szabadság szó, egy évszázad minden tanulságával ékesen most nyerte el igazi értelmét és jelentőségét. A szóban rejlő vágy és szándék most tetté vált. Fiatal népek, erős népelv, a márciusi erők leikétől és lendületétől áthatott nemzetek összefogásában születik meg az európai szabadság valóságos cselekedetté érett végső fogalmazása és végső formája. S ahogy ezelőtt, majdnem egy évszázaddal, ama bizonyos március Idusán, a fiatalságé volt a legöntudatosabb és legszilajabb szó, az önmagát ismétlő történelem uj lapjain ismét tündöklő fénnyel világít felénk az a sorsdöntő szerep, amelyet Európa ifjúsága vállalt a „haza s emberiség“ jobb jövendőjéért. Ha ma ünnepelünk, az örök ifjúságot ünnepeljük. A nemzetek és népek virágjának, reménységének soha csalódást nem hozó, mindig helyt álló, küldetését a végső következményekig betöltő fiatalság ünnepét üljük a magyar március Idusán. Büszkeségtől fénylő homlokkal idézzük a szó és a tett magasztos összhangját megEz év meghozza a nagy döntéseket Göbbels dr. német birodalmi miniszter pénteken nagy beszédet mondott a bécsi Hősök terén Ausztriának a német birodalomhoz való csatolása negyedik évfordulóján. Százezer főnyi tömeg vonult fel Göbbels és Schwach birodalmi vezető előtt s tomboló lelkesedéssel ünnepelték a német birodalom népeinek egységét. —* Churchill angol miniszterelnök — mondotta többek között Göbbels dr. — néhány nappal ezelőtt fogadta a volt ausztriai rendszer néhány zsidóját és „a berlini és bécsi népiélek. alapos isme. rete alapján' kijelentette, hogy áthidalhatatlan ellentét van Berlin és Bécs között s ezt á nemzeti szociális propaganda nem tudja eltüntetni. A választ erre az állításra Bécs és Berlin népének együttes állásfoglalása adja meg. Min két valamennyiünket egyetlen hangulat tölt el s erőt és elszántságot ad arra. hogy minden nehézséggel szemben végigharcoljuk ezt a háborút a nagy győzelemig. —■ 1942 tavasza és nyara — hangoztatta Göbbels dr. a tömeg egyre fokozódó lelkesedése közben. — döntő lépés, sei viszi közelebb Európát kifejlődőben levő uj alakjához. Ellenségeink nem akarják ezt elhinni, de hiszen mindig az volt a tragédiájuk és vesztük, hogy jóslatainkat sem bel-, sem külpoitikai téren nem vették komolyan. Minden jó ügynek azonban időre van szüksége. Egy három század alatt felépített világbirodalmat nem lehet három hónap alatt megdönteni. de egyik csapás már a másik után éri Nagybritánniát, mindaddig, amíg egy napon porbahull. Beszéde végén hangoztatta, hogy a Churchill és Roosevelt által felsorakoztatott képzeletsziilte fegyverkezési számok semmiféle hatást sem gyakorolnak a szabadságukért harcoló ifjú népekre. A háromhatalmi egyezmény államai tudják, hogy az ellenfél mire képes, de azt is, hogy mekkora a saját erejük. A kemény tél megpróbáltatásai után úgy a hadsereg, mint a mögötte álló otthoni arcvonal kész vállalni mindent, amit a helyzet tőle követel és ebből a közös erőfeszítésből születik meg az a nagyszerű teljesítmény, amely jogot ad arra, hogy a tengelyhatalmak barátaikkal együtt vezetőként haladjanak az európai földrész élén. csendítő régi márciusi Újakra való emlékezésben a mai magyar ifjúság örök hivatás- tudatát és kötelességteljesitését. Minden sejtjük, minden idegs/.áluk érzi és tudja, hogy „mit kivan a magyar nemzet“. Tudják és érzik, mert ma is, akárcsak kilencvenhat márciussal ezelőtt, ők a nemzeti akarat és erő letéteményesei. Az 1918 évi összeomlás és a Keletről importált tévtanok infernójá- ból kilábalt nemzet akarata világos és félreérthetetlen. A nemzet programul ja szilárd és megmásíthatatlan. Ez a március adja tudtunkra frissítő és uj életet hozó fuvalmaival, hogy a „haza s emberiség“ szabadságának rég várt órája közeledik s a történelem ujra nagy áldozatokat követel tőlünk is, kogy a biztonságnak, nyugalomnak feltételeit megteremtve, uj nemzeti életet kezdhessünk a szabadság és nagyság újra kifényesedő csillaga alatt. Nem véletlen, hogy ebben az idei márchtsGöbbels dr. teljes joggal mutathatott reá arra a hatalmas győzelmi útra, amelyet az európai népek szövetsége már megtett, arra a tökéletes összeolvadásra, amelyben Németország népei haladnak a még teljesebb és nagyobb német jövő felé és arra a mérhetetlen munkára, és küzdelemre, amelynek eredményeképen Európáról máris sikerült lényegében elhessegetni a közvetlen veszedelmet, végül pedig azokra a készülődésekre, amelyek jutalmaként a tavasz és a nyár meghozza a bolsevizmus összeomlását s ezzel együtt az angolszász hatalmak vég. zetes romlását is. A küzdelmekkel és a munkával szemben az ellenfél nem tud felmutatni egyebet dicsőséges visszavonulásoknál, tétovázásnál, más népek feláldozásánál és becsapási kísérleteknél. India forrong Most készül újból egy ilyen igazan gigászi méretű újabb becsapási kísérlet India négyszázmilliós népének a rabszolgasorsban való további megtartására. Minden jel arra mutat azonban, hogy ez a gaztett nem fog sikerülni. A hírek mindjobban megerősítik, hogy India forrong. Az angol jelentések maguk is kénytelenek megerősíteni a Bangkokba érkező hindu hazafiak meggyőződéséi, azt, hogy India az általános felkelés küszöbén áll. London úgy akarja feltüntetni a helyzetet, mintha ezek a lázongások csak szórványos jelenségek volna., n.ak, de egyik utóbbi jelentésében a brit hírszolgálat mégis elszólta magár, mert kijelentette, hogy Indiában az angolei- lenes tüntetések, különösen az iparvidékeken, ..valósággal futószalagon" követik egymást. Ez az indiai hangulat igazán nem jó előjel Cripps tárgyalásaira s az elé amerikai és ausztráliai körökben nem is néznek sem lelkesedéssel, sem derűlátással. Maga London is tudja, hogy India Japán elleni azonnali mozgósítása lehetetlen. Mégha — ami a legnagyobb mértékben valószínűtlen — a hinduk oda is állanának készségesen a brit lobogók alá, Anglia nem képes őket felszerelni és a nyers tömeg nem állhatna meg a nagyszerűen felszerelt és sokszoros tapasztalatokkal rendelkező Mjapán had. erővel szemben. ban ismét a magyar ifjúság emelte fel mes/> szehangüó szavát a hazáért és emberiségért. Törvény ez, íratlan, de nagy erejű kötelező törvénye a magyar léleknek s a márciusok uj tavaszt hozó szellemének. Ez a lélek és ez a szellem szólt és cselekedett, amikor pelyhesálln diákjaink már az iskolapadokban felajánlották életüket és vérüket a szebb magyar jövendő elkövetkezésének gyorsabb felvirradásáért. A márciusi ifjak szellem- köddé foszlott harcos és vértanú serege öltött ebben ep elhatározásban uj testet és uj életet. Az élők, a mai márciusi ifjak már elszántan sorakoztak fel és mindent vállalva menetelnek a régi, dicső, példátadó régi márciusi ifjak nyomában. A haza szolgálatába álltak és az emberiség, az uj Európa üdvét fogják kiverekedni. Régi és mai márciusi ifjak! Nem veszhet el az a nemzet, amelynek ilyen fiai vannak!... — fz — — Nem vagyunk felkészülve India megvédésére — mondotta Wawell tábornok Wawell tábornok, India mostani katonai parancsnoka jól látja a helyzetet. — Rangoon eleste és Burma elvesztése — mondotta — súlyosabb, mint a szingapúri vereség. Elvágták összeköttetésünket a kinai szövetségessel és a háború India kapuja elé érkezett Nem vagyunk kellően felkészülve, az erősítések mindig későre érkeznek és nem kielégitőek. Indiának a tenger felőli védelme a partvonal hosz- szusága miatt csaknem lehetetlen és csak az kísérelhető meg, hogy mozgékony csapatokat tartsanak készen és ezeket a veszélyeztetett helyekre dobják. Néhány szóban összefoglalva a helyzetet — mondotta — ki kell jelentenem, hogy nem voltunk felkészülve távolkeleti háborúra. Bőse, a hindu szabadságmozgalom vezére pedig napról-napra újabb felhívásokat, lelkesítő szavakat intéz India népéhez és ezeket a hindu hazafiak lelkesedéssel és reménységgel hallgatják. — „Felkeléssel kell lerázni az angol igát, — mondotta Bőse péntekesti rádióbeszédében — biztositlak benneteket, nines már messze a nap, amikor siker koronázza fáradozástokat és megszabadultok az idegen szolgaságtól. Hinduk vagy mohamedánok! A kongresszus hiveí, vagy nem hívei! Vegyetek részt a harcban, hogy India az indiaiaké és Ázsia az ázsiaiaké legyen. Elhihető-e, hogy India népe, amelyet az angolok eddig is csak állandó erőszakkal tudtak fékentartani, nem hallja meg ezeket a szavakat, amelyek mögött ott áll India kapui előtt a japán erő, készen arra, hogy tettekre váltsa Bőse felhívását. Ausztrália már nem is vár segítséget Londontól A nagy japán arcvonal déli szárnyáról Ausztrália szüntelen és egyre kétségbeesettebb segélykéréseket intéz az Egyesült Államokhoz. Curtin ausztráliai miniszterelnök az amerikai néphez beszélt a melbournei rádióban és azzal igyekezett rábírni a segélynyújtásra, hogy Ausztrália az utolsó védőbástya Japán és Amerika nyugati partja között s ha elbukik, nyitva áll a támadó útja Amerika felé. Forradalom előli áll India Áz angol csapatok nincsenek felkészülve India megvédésére — jelentette ki Wawell tábornok. — Á japánok elvágták Indiától a burmai brit csapatokat Óriási fölénnyel karcol a német légi haderő a szovjet és a brit repülőt ellen