Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-15 / 61. szám

Vasărnap 1942, mărci u # /•» T. OH 3ZAOGYuI.30 Kö!I i TÂ;ul /üépviaelöhdz könyvtára BUDA?202- V. PAH LAM SU 2 B ZT SUN: „#ra 16 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.70, NE­OTED «VRE 8, F«L «VRE 16, EGÉSZ ÉVBE S3 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. 61. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTARSASAG FELELŐS SZERKESZTŐ; N Y I R Ö JÓZSE F SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL «S NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI-U. 7. TELEFON: 13-08. — POSTAITOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA RÉGI ÉS MAI MÁRCIUSI IFJAK Megdöbbentően nagyszerűek és leiiyügd- *őek a történelem lapjain önként kínálkozó párhuzamok! Nem szükséges, hogy int, esendő" kortársak kutassuk fel a nagy taní­tómesternek, a históriának szemléltető pél­dáit: a szem és szív magától figyel fel az ismétlődésekre. Kilencvenhat március tizen­ötödikét számláltunk meg eddig a magyar történelem utolsó száz esztendejében s min- deniknél ott látjuk a nemzet virágát, jöven­dő reménységét: az ifjúságot. Ez a nap a magyar ifjúság sorsdöntőén nagy napja, gyönyörűséges ünnepe. Kilencvenhatszor lobbant fel a magyar ifjúság ajkán a leg­szentebb, legtiizesebb szó: szabadság! Egy szó csak mindössze, a nyelv nagy tengeré­ben kicsi sziget. Csak nekünk magyarok­nak, az életünk célja és létünk értelme izzik benne soha ki nem alvó lobogással. Egy egész évezred dicsőségének aranyfüstje és megpróbáltatásainak, hősi küzdelmeinek gyilkos gázai lebegnek e szó zsarátnoka fö­lött. Nem elemezzük, nem magyarázzuk. Min­dig tudtuk és ma se felejtjük, hogy ez uti- társunk volt a magyarság európai ezer esz­tendejében, vezérlő csillagunk és világító fáklyánk. Sohasem jelentette a dicsőségnek azt a babérját, amelyen a nemzet huzamo­sabb ideig pihenhetett volna. Szenvedni és küzdeni kellett érette, megbünhődni a múl­tat és a jövendőt s annak határvonalán, a mindenkori magyar jelenben imádkozik és verekedni a vig esztendők kivételes ünne­piért. Ezelőtt kilencvenhat esztendővel, március Idusán, nem először mondották ki ezt a szent magyar szót. Csak ujra fogalmazták, lij fénnyel lnbhantották fel a márciusi ifjak a magyar öntudatban. Nem jelszó volt: az európai élet küszöbétől erőszakosan vissza­tartott nemzeti akarat sűrítette össze ebben az egy szóban szebb és jobb élethez s az önmaga életéhez való jog hatalmas prog- rammját. „Legszebb vallás ä haza s emberi­ség“ — mondotta a korszak egyik szellemi vezére s ebben a hitvallásban a magyar és európai hivatástudat tiszta, meggyőző össz- hagja csendül. Nem véletlen, hogy 1848 márciusának lfj&i, a nemzeti álmok, vágyak és tervek legszila- jabb szószólói a szóban kimondott fogalom­ért nemsokára cselekedettel és véráldozattal, harccal, hősi halállal és vértanusággal álltak helyt. A „haza s emberiség“ hitéért, vágyá­ért epedező Európában európai tett volt a magyar március. És nem véletlen, hogy az purópai szabadságálmok magyar zsarátnokát európán kívüli nyers erő taposta szürke hamuvá akkor is. íme, mily nagyszerűek és lenyügözőek a történelem lapjain önként kínálkozó párhu­zamok! Ez az idei március is ujra felénk fújja friss, életet adó tavaszi szellőiben a „haza s emberiség“ gyönyörű álmát. A haza s emberiség ma is veszélyben van. Európa- szerte. Európa ismét forrong. T7j keresztes hadjáratra szólaltatta meg a lármafákat, csatasorba állítani a szellem és az erő min­den tartalékát, mert Kelet felől az Európán kívüli vad és zabolátlan erő, az erkölcsnél­küliségben fogant rémuralom minden bor­zalmát ránk akarja erőszakolni. Az európai szabadság, a haza s emberiség minden érté­ke . kockán forog a történelem ismétlődésé­ben. És kockán forog ujra a magyar szabad­ság ügye is. Nagy ez a tét, akár a haza, akár az emberiség mérlegén mérjük le je­lentőségét. Csak költői kép, hogy Keletről jön a fény. Nem fény érkezik onnan felénk, magyarok és Európa felé, csak a legször- nyübb megsemmisülés. A történelem beszé­des párhuzamában a szabadság szó, egy év­század minden tanulságával ékesen most nyerte el igazi értelmét és jelentőségét. A szóban rejlő vágy és szándék most tetté vált. Fiatal népek, erős népelv, a márciusi erők leikétől és lendületétől áthatott nemzetek összefogásában születik meg az európai sza­badság valóságos cselekedetté érett végső fogalmazása és végső formája. S ahogy ezelőtt, majdnem egy évszázad­dal, ama bizonyos március Idusán, a fiatal­ságé volt a legöntudatosabb és legszilajabb szó, az önmagát ismétlő történelem uj lap­jain ismét tündöklő fénnyel világít felénk az a sorsdöntő szerep, amelyet Euró­pa ifjúsága vállalt a „haza s embe­riség“ jobb jövendőjéért. Ha ma ün­nepelünk, az örök ifjúságot ünnepeljük. A nemzetek és népek virágjának, reménységé­nek soha csalódást nem hozó, mindig helyt álló, küldetését a végső következményekig betöltő fiatalság ünnepét üljük a magyar március Idusán. Büszkeségtől fénylő homlokkal idézzük a szó és a tett magasztos összhangját meg­Ez év meghozza a nagy döntéseket Göbbels dr. német birodalmi minisz­ter pénteken nagy beszédet mondott a bécsi Hősök terén Ausztriának a német birodalomhoz való csatolása negyedik évfordulóján. Százezer főnyi tömeg vo­nult fel Göbbels és Schwach birodalmi vezető előtt s tomboló lelkesedéssel ün­nepelték a német birodalom népeinek egységét. —* Churchill angol miniszterelnök — mondotta többek között Göbbels dr. — néhány nappal ezelőtt fogadta a volt ausztriai rendszer néhány zsidóját és „a berlini és bécsi népiélek. alapos isme. rete alapján' kijelentette, hogy áthidal­hatatlan ellentét van Berlin és Bécs kö­zött s ezt á nemzeti szociális propagan­da nem tudja eltüntetni. A választ erre az állításra Bécs és Berlin népének együttes állásfoglalása adja meg. Min két valamennyiünket egyetlen hangulat tölt el s erőt és elszántságot ad arra. hogy minden nehézséggel szemben vé­gigharcoljuk ezt a háborút a nagy győ­zelemig. —■ 1942 tavasza és nyara — hangoz­tatta Göbbels dr. a tömeg egyre fokozó­dó lelkesedése közben. — döntő lépés, sei viszi közelebb Európát kifejlődőben levő uj alakjához. Ellenségeink nem akarják ezt elhinni, de hiszen mindig az volt a tragédiájuk és vesztük, hogy jós­latainkat sem bel-, sem külpoitikai téren nem vették komolyan. Minden jó ügy­nek azonban időre van szüksége. Egy három század alatt felépített világbiro­dalmat nem lehet három hónap alatt megdönteni. de egyik csapás már a má­sik után éri Nagybritánniát, mindaddig, amíg egy napon porbahull. Beszéde végén hangoztatta, hogy a Churchill és Roosevelt által felsorakoz­tatott képzeletsziilte fegyverkezési szá­mok semmiféle hatást sem gyakorolnak a szabadságukért harcoló ifjú népekre. A háromhatalmi egyezmény államai tud­ják, hogy az ellenfél mire képes, de azt is, hogy mekkora a saját erejük. A ke­mény tél megpróbáltatásai után úgy a hadsereg, mint a mögötte álló otthoni arcvonal kész vállalni mindent, amit a helyzet tőle követel és ebből a közös erőfeszítésből születik meg az a nagy­szerű teljesítmény, amely jogot ad arra, hogy a tengelyhatalmak barátaikkal együtt vezetőként haladjanak az európai földrész élén. csendítő régi márciusi Újakra való emléke­zésben a mai magyar ifjúság örök hivatás- tudatát és kötelességteljesitését. Minden sejtjük, minden idegs/.áluk érzi és tudja, hogy „mit kivan a magyar nemzet“. Tudják és érzik, mert ma is, akárcsak kilencvenhat márciussal ezelőtt, ők a nemzeti akarat és erő letéteményesei. Az 1918 évi összeomlás és a Keletről importált tévtanok infernójá- ból kilábalt nemzet akarata világos és fél­reérthetetlen. A nemzet programul ja szilárd és megmásíthatatlan. Ez a március adja tudtunkra frissítő és uj életet hozó fuvalmaival, hogy a „haza s emberiség“ szabadságának rég várt órája közeledik s a történelem ujra nagy áldoza­tokat követel tőlünk is, kogy a biztonság­nak, nyugalomnak feltételeit megteremtve, uj nemzeti életet kezdhessünk a szabadság és nagyság újra kifényesedő csillaga alatt. Nem véletlen, hogy ebben az idei márchts­Göbbels dr. teljes joggal mutathatott reá arra a hatalmas győzelmi útra, ame­lyet az európai népek szövetsége már megtett, arra a tökéletes összeolvadásra, amelyben Németország népei haladnak a még teljesebb és nagyobb német jövő felé és arra a mérhetetlen munkára, és küzdelemre, amelynek eredményeképen Európáról máris sikerült lényegében el­hessegetni a közvetlen veszedelmet, vé­gül pedig azokra a készülődésekre, ame­lyek jutalmaként a tavasz és a nyár meg­hozza a bolsevizmus összeomlását s ez­zel együtt az angolszász hatalmak vég. zetes romlását is. A küzdelmekkel és a munkával szem­ben az ellenfél nem tud felmutatni egye­bet dicsőséges visszavonulásoknál, této­vázásnál, más népek feláldozásánál és becsapási kísérleteknél. India forrong Most készül újból egy ilyen igazan gigászi méretű újabb becsapási kísérlet India négyszázmilliós népének a rab­szolgasorsban való további megtartására. Minden jel arra mutat azonban, hogy ez a gaztett nem fog sikerülni. A hírek mindjobban megerősítik, hogy India for­rong. Az angol jelentések maguk is kénytelenek megerősíteni a Bangkokba érkező hindu hazafiak meggyőződéséi, azt, hogy India az általános felkelés kü­szöbén áll. London úgy akarja feltün­tetni a helyzetet, mintha ezek a lázon­gások csak szórványos jelenségek volna., n.ak, de egyik utóbbi jelentésében a brit hírszolgálat mégis elszólta magár, mert kijelentette, hogy Indiában az angolei- lenes tüntetések, különösen az iparvidé­keken, ..valósággal futószalagon" köve­tik egymást. Ez az indiai hangulat igazán nem jó előjel Cripps tárgyalásaira s az elé ame­rikai és ausztráliai körökben nem is néznek sem lelkesedéssel, sem derűlátás­sal. Maga London is tudja, hogy India Japán elleni azonnali mozgósítása lehe­tetlen. Mégha — ami a legnagyobb mér­tékben valószínűtlen — a hinduk oda is állanának készségesen a brit lobogók alá, Anglia nem képes őket felszerelni és a nyers tömeg nem állhatna meg a nagyszerűen felszerelt és sokszoros ta­pasztalatokkal rendelkező Mjapán had. erővel szemben. ban ismét a magyar ifjúság emelte fel mes/> szehangüó szavát a hazáért és emberiségért. Törvény ez, íratlan, de nagy erejű kötelező törvénye a magyar léleknek s a márciusok uj tavaszt hozó szellemének. Ez a lélek és ez a szellem szólt és cselekedett, amikor pelyhesálln diákjaink már az iskolapadok­ban felajánlották életüket és vérüket a szebb magyar jövendő elkövetkezésének gyorsabb felvirradásáért. A márciusi ifjak szellem- köddé foszlott harcos és vértanú serege öl­tött ebben ep elhatározásban uj testet és uj életet. Az élők, a mai márciusi ifjak már el­szántan sorakoztak fel és mindent vállalva menetelnek a régi, dicső, példátadó régi márciusi ifjak nyomában. A haza szolgálatába álltak és az emberi­ség, az uj Európa üdvét fogják kiverekedni. Régi és mai márciusi ifjak! Nem veszhet el az a nemzet, amelynek ilyen fiai vannak!... — fz — — Nem vagyunk felkészülve India megvédésére — mondotta Wawell tábornok Wawell tábornok, India mostani kato­nai parancsnoka jól látja a helyzetet. — Rangoon eleste és Burma elvesztése — mondotta — súlyosabb, mint a szinga­púri vereség. Elvágták összeköttetésünket a kinai szövetségessel és a háború India kapuja elé érkezett Nem vagyunk kellő­en felkészülve, az erősítések mindig késő­re érkeznek és nem kielégitőek. Indiának a tenger felőli védelme a partvonal hosz- szusága miatt csaknem lehetetlen és csak az kísérelhető meg, hogy mozgékony csa­patokat tartsanak készen és ezeket a ve­szélyeztetett helyekre dobják. Néhány szóban összefoglalva a helyzetet — mon­dotta — ki kell jelentenem, hogy nem voltunk felkészülve távolkeleti háborúra. Bőse, a hindu szabadságmozgalom ve­zére pedig napról-napra újabb felhíváso­kat, lelkesítő szavakat intéz India népé­hez és ezeket a hindu hazafiak lelkesedés­sel és reménységgel hallgatják. — „Felkeléssel kell lerázni az angol igát, — mondotta Bőse péntekesti rádió­beszédében — biztositlak benneteket, nines már messze a nap, amikor siker ko­ronázza fáradozástokat és megszabadul­tok az idegen szolgaságtól. Hinduk vagy mohamedánok! A kongresszus hiveí, vagy nem hívei! Vegyetek részt a harcban, hogy India az indiaiaké és Ázsia az ázsiaiaké legyen. Elhihető-e, hogy India népe, amelyet az angolok eddig is csak állandó erőszakkal tudtak fékentartani, nem hallja meg eze­ket a szavakat, amelyek mögött ott áll India kapui előtt a japán erő, készen ar­ra, hogy tettekre váltsa Bőse felhívását. Ausztrália már nem is vár segítséget Londontól A nagy japán arcvonal déli szárnyáról Ausztrália szüntelen és egyre kétségbe­esettebb segélykéréseket intéz az Egye­sült Államokhoz. Curtin ausztráliai mi­niszterelnök az amerikai néphez beszélt a melbournei rádióban és azzal igyekezett rábírni a segélynyújtásra, hogy Ausztrá­lia az utolsó védőbástya Japán és Ameri­ka nyugati partja között s ha elbukik, nyitva áll a támadó útja Amerika felé. Forradalom előli áll India Áz angol csapatok nincsenek felkészülve India megvédésére — jelentette ki Wawell tábornok. — Á japánok elvágták Indiától a burmai brit csapatokat Óriási fölénnyel karcol a német légi haderő a szovjet és a brit repülőt ellen

Next

/
Thumbnails
Contents