Keleti Ujság, 1942. március (25. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-14 / 60. szám

ÍCjbmjevx Zlrssea Tavasszal felépül az uj nagy erdélyi üdülőhe y: Tündérvö gy Kovászna melleit, Hes fekvésű havasi vö’gyben építik fel a dogozó emberek pihenőhelyét és az ország síparadicsomát — A Keleti Újság kiküldött munkatársától. — Bepsiszentgyörgy, március 13. Kékesen Világitó hómezők között kattog a vonat Ko- Tászna felé. Messziről, mint elmosódott ár­nyak ködlenek a Kárpátok. A vonat egyene­sen a hegyek közé szalad. Pitymallani kezd már, amikor szuszogva, pöfékelve begurul a mozdony a kovásznál állomásra. Felgyürt gallérral széliünk le a vonatról. Hideg havasi szél cibálja a kabátok szár­nyát. Társam, Gábor Ernő, az Idegenforgal­mi Hivatal sepsiszentgyörgyi kirendeltségé­nek vezetője siettet. __ Gyorsan... gyorsan... lekéssük a vona­tot. Rábámulok. Miféle vonatról beszelhet? Hiszen a kézdivásárhelyi vonat, ami idáig hozott, már kiszaladt az állomásról. Indul a „havasi expressz“ A következő pillanatban azonban már megértem, miért siettet. A vasúti állomás mögül elnyújtott fütty hallatszik. Pár lépés és már látjuk is a „havasi expresszi“, ap­rócska mozdony türelmetlenkedik, nagyokat fújtatva, a keskeny iparvágányon. Mögötte kis személykocsi. Ebbe szánunk be. Az uta­zás ingyenes. A fakitermelő társaság szer­ződése szerint ugyanis ingyen köteles szál­lítani az utasokat. A mozdony kéményéből akkora füstfelhő bodorodik ki, mintha az egész masina fel akarna robbant. De nincsen semmi baj. A tolattyuk megmozdulnak s a kis „kávéda­ráló" sebesen megindul. Mintha hangya vonszolna egy hosszú gyikot. Közben ugyan­is a személykocsi mögé hosszú sor vagont kötöttek, tele fával. A kis mozdony pedig, előbb erőlködve, majd pedig vidáman pöfér kelve vonszolja maga után a rengeteg ko­csit. A hegyek közé kanyargó vonatocska mind szebb és szebb tájakra ragad. Két oldalt hallgatag fenyőóriások zugnak. Lenn a völgyben patak csörgedezik. A túloldali ir­táson pedig szénégetökunyhóból csavarodik ég felé a füst. — Tündérvölgy... megállóhely... — kiált­ja a mozdonyvezető. — Leszállunk'.... adja ki a jelszót utitár- sam s a következő pillanatban már ott ál­lunk a havon. A kisvasút pedig, mintha bú­csúzna tőlünk, hosszú füstcsóvát lobogtatva bekanyarodik a hegy mögé. Csönd... Mélységes, mindent bebontó, tiszta némaság. Csak a patak vidáman szö- kellö csacsogása s a fenyöóriások zúgása festi alá halk zenével a csendet. Festői sziklaSzálak, kristályos levegőt lehellö fenyő­erdők, s lenn a lábainknál Kovászna. völgye. Xiindér Ilona kastélya — Ez a Tündérvölgy... — mutat lcöriil utitársam. Fenn a hegyormon várrom maradványai feketélienek. A székely legenda azt tartja, hogy itt volt a vára Tündér Ilonának. A szépséges székely tündérnek alkalmasint ki­tűnő Ízlése lehetett, hogy ezen a pompás vidéken építtette fel mesebeli óriásokkal a várát. Világszép Tündér Ilona vára ma mar csak rom, amit eső, szél és fagy tovább por­laszt, de a völgy ma is fenségesen szép ki­rályt csendjében. — Pedig ez a csend sem lesz örök — mondja Gábor Ernő. Rövidesen serény mes­teremberek dolgoznak majd a hegyek kö­zött. A Tündérvölgyből tudniillik mintaüdttlo telep lesz: a dolgozó ember pihenőhelye. beülünk egy kidöntött fatörzsre és Gábor Ernő beszélni kezd. Tervrajzot tereget ki a térdén és előadása nyomán kibontakozik a nagyszabású terv: Erdély legnagyszerüob üdülőhelye Itt épül fel a Kárpátok koszoruz- ta havasi völgyben. Kovászna község ajándékot ad A tündérvölgyi üdülőtelep alapítása olyan mint egy mai, modern mese. Tündérmese a székely életrevalóságról. Tündérvölgy üdülőtelep úgy keletkezett, hogy Kovászna képviselőtestülete, a község Idegenforgalmának fellendítésére elhatároz­ta, hogy üdülőtelepet létesít. A Pokolsárrói és számos más gyógyforrásról nevezetes község azonban nem elégedett meg a hatá­rozathozatallal. hanem nyomban terv meg­valósításához fogott. Mindenekelőtt I64 tel­ket adományozott a fürdőhely céljaira. Azaz határozatot hozott, hogy odaajándékozza a telkeket azoknak, akik biztosítják, hogy egy éven belül villát építenek a telken. Elké­szíttették a tervet, felmérették a területet s a pontos tervrajzot közzétették. A tündér­völgyi üdülőtelep felépítése váratlanul ha­talmas sikert aratott. Bár a telkek szétosz­tását csak áprilisban kezdik meg, máris több mint hétszáz jelentkező van a .164 telekre. A hétszáz jelentkező kivétel nélkül kötelezettséget vállalt a villák felépítésére. Most már Kovászna község feladata kivá­logatni a jelentkezőket. A község az ajándékozási szerződésben egész sereg feltételt köt ki. {dindenekelött azt, hogy a villát egy év alatt fel kell épí­teni. Anyaghiány nem fogja zavarni az építkezések menetét, mert Kovászna bizto­sított fát és. követ. A Tündérvölgy közelében téglaégetőt emelnek, ami ellátja az egész üdülőhelyet téglával. A második kikötés, hogy csak a tájba tökéletesen beillő villák építhetők. Az erdélyi fürdőhelyekről annyira ismert villa-szörny szülötteket nem tűri meg a község. Cél: az uj székely villatipus kialakítása. De épít­hető alpesi, tlroll tipusu ház is. Fontos csak az, hogy tökéletesen beilleszkedjék a kör­nyezetbe. Harmadik kikötés, hogy a villákat csak székely mesteremberek építhetik fel. Ez sok­milliós munkaalkalmat jelent a székelység számára. Az építtetőknek sem kell ag»őd- niok. A székely munkások, akik fél Buka­restet felépítették, meg fognak birkózni ez­zel a teleppel Is. Végül még egy kikötése van Kovászná- nak. A Tündérvölaybe nem teheti be lábát Zsidó. Sem mint fürdövendég, sem mint vál­lalkozó. Nem építhet villát, nem szállhat ide mint vendég, nem nyithat üzletet. TUn- dérvölgy lesz tehát a ,Jürdöhely zsidó nél­kül“. Kovászna tehát meglehetősen sok feltételt szabott, de nem ingyen Ily szigorú. Szemző, désben Ígéri mea a villatvlajdonosoknak ä villany és a viz bevezetését 280 ezer pengős is!<o!oszcnafórium Kik lesznek a boldog vlllatulajdonosok? Mindenekelőtt közintézmények. Tündérvölgv nem a procc gazdagok fürdője lesz, hanem a dolgozó emberek pihenőhelye. Kovászna község éppen ezért nem tett közzé lármás hirdetményeket, földöntúli gyönyörűségeket Ígérve a fürdövendégeknek, hanem intézmé­nyekkel lépett érintkezésbe. Az első jelentkező az Országos Gyermek­védő Liga volt. Kétszáz ágyas téli-nyári is kolaszanatóriumot építtet Tündérvölgyoeu. Az Iskolaszanatóriumra 280 ezer pengő* szántak rá p már a koratavasszal megindu.- nak a munkálatok. De már az idén megkez­dik a. csendőrtisztek, a Baross Szövetség, a MOVE, a Vitézi Szék üdülőházainak építé­sét is. A jövő esztendőben pedig az Országos Társadalombiztosító Intézet épít ki egészen nagyszabású üdülőházat. Kovászna község is hamarosan hozzálát a munkálatokhoz. Megkezdik az utak épít lsét A fürdőtelep vasútállomásának alapkövét már le is rakták s mire az első villák épí­tési munkálatait megkezdik, már készen áll az egész fürdőtelep úthálózata. Magyarország leghosszabb silesiUló- pályája Tündérvölgy kellős közepén egyholdas strandfürdő épül. Vele szemben pedig kur- szalont emelnek. Mindezt saját költségén Kovászna község építi fel. A tündérvölgyi üdülőtelep nem csak nyáron lesz látogatott, hanem a téli-sportok kedvelőinek is valósá­gos paradicsomává fejlődik. Kovászna hatá- tában 1600 méter hosszú, 400 méter szint- különbözetü sípályát is építenek. Ehhez felhasználják a Kommandó-havas slklópá- lyáját is, úgy, hogy a sízök kényelmesen juthatnak fel majd nagy magasságokba, mint akármelyik svájci téllsporthelyen. A lövő télen már vidám sportolókkal lesz tele Kovászna környéke s a Mátra és a Ké­kes sporttelepei mellett TUndérvölgy lesz a harmadik fontos síparadicsoma Magyaror­szágnak. Nyáron meg a nyaralók ezrei jön­nek pihenést keresni a regékkel, mondákkal teli Tündérvölgybe. A kovásznaiak tehát a nagylelkű telekadományozással nem csinál­nak rossz üzletet. Amit a telkek árában el­ajándékoznak, kamatostul térül * majd meg az idegenforgalomban. De a kovásznál szé­kelyek meg is érdemlik, hogi- keressenek. Annvi életrevalóság, üzleti érzék és tapra- esettség van bennük, akár a legjobb Idegen- forgalmi szakemberekben. Helyreállítják a Pokolsárt Kovászna különben sem elégszik meg a Tündérvölgy kiépítésével. Pávay Vájná Fe­renc főgeológus tervei alapján helyreállít­ják a világhírű Pokolsárt is. Ezt a természeti csudát annakidején a megszálló románok több. mint ezer szekér kövei hetömették, mert a szomszédságban egy román vállalkozó szénsavgyárat akart létesíteni. Az olcsó szénsav pedig fontosabb volt nekik, mint a természeti csoda, ami ezernyi szenvedőnek szerzett gyógyulást. Most aztán a nagyhírű geológus tervei alap­ján ismét helyre fogják állítani a Pokolsárt. Ezen kivül különböző források feltárását és okszerű felhasználását is tervbe vették. Kovászna pedig nem az a hely, ahol csak tervezgetnek. Itt a terv és a megvalósítás nyomon követi egymást. A Pokoisár helyre­állítására és a fúrások elvégzésére négy- százezer pengős kölcsönt kért és kapott' a község az Országos Társadalombiztosító In­tézettől. • Kovaszna, a borvizek hazája tehát nem nyugszik. Pénzt kockáztat, nagyszabású ter­veket valósit meg. Kovászna világfürdő akar lenni s ha életrevalóságot, becsületes akarást jutalmazza a sors, akkor el is éri célját-.. NAGY ELEK Torda Balázs dr. e'őadása a kisipari árrendezés kérdéseiről Kolozsvár, március 13. Torda Bálázó dr., a kereskedelmi és iparkamara ügyvezető titkára csütörtökön délután nagyszabású kisiparos hallgatóság előtt a kereskedelmi és iparkamara nagytermében ismertető elő­adást tartott a legújabb kisipari átszámítás­ról. Az előadáson a kamara részért!) Bereczky Ernő dr. miniszteri biztos, főtit­kár, Tatay Sándor ny. titkár, Tatav Ferenc dr. segédtítkár, Reinhart Kálmán dr. előadó, Kiss Zoltán dr. fogalmazó; á közel!átásügyi felügyelőség részéről Fegarassy Géza dr. főtitkár, Dobó István dr. előadó, a nagyszá­mú kisiparos hállgatóság soraiban pedig Demeter Ferenc ipartestületi elnök és Ben­őik Ferenc jegyző jelentek meg. Torda Balázs elöljáróban az uj árszáml- tás fontosságát és a megelőző árszabályozás rendszerét ismertette. Rámutatott arra, hogy az uj rendszer nagyfokú bizonytalanná gne.l» vet véget, mert a kisipar legtöbb szakmá­jában a nettó haszonszámitást lépteti életbe. Részletesen felsorolta azokat a szakmá­kat, amelyek nem tartoznak a most kiadott és általa ismertetett kisipari árszabályozás hatálya alá, egyrészt azért, mert rájuk néz­ve összegszerűleg megállapított <fix) ára­kat tartalmazó, másrészt pedig azért, mert bruttó vagy nettó hnszonszázalékot megálla­pító külön rendeletek vonatkoznak. Közölte azt is, hogy az általa ismertetett kisipari árszabályozás nem vonatkozik a közszáliitásra. mert ott külön’szabályok ér­vényesülnek. Ezek után ismertette a kisipari árszabá­lyozást. Mindenekelőtt felhívta a hallgatóság fi­gyelmét arra, hogy a közellátásügyi minisz­ter a jövőben az árakat az egyes kézműves- iparosoknál lefolytatandó rendszeres * hely­színi vizsgálat során ellenőriztetni fogja, ezért nagyon ügyeljenek az áralakulásra. A rendelet lényege az, hogy a legmagasabb ármegállapításnál megállapítandó a nyers­anyag érteké, továbbá produktiv munkabér­nek a termelvény egységre eső része. E kettő összegéhez hozzáadandó a munkabér után veendő a számszerűleg megállapított haszonkulcs alapján a ne.ttó haszon. Az árk'számitásnái csak a közvetlenül elszámolható nyersanyagok vehetők számí­tásba, tehát azok, amelyek a készáruba bedolgozást nyernek. Az úgynevezett segéd­anyagok és üzemanyagok az üzleti és üze­mi általános költségek között veendők fel. A munkabérnél az úgynevezett produktiv munkabéreket veheti a kisiparos csak fi­gyelembe, nevezetesen, amelyeket az iparos a termelő munkát végző alkalmazottjának kifizetett. A termelő munkát közvetlenül nem végző alkalmazottak (boltiszolga, ki­futó. takarító, stb.) munkabére az üzemi és üzleti költségeknél veehdő számításba. Amennyiben maga a kisiparos Is végez ter­melő munkát, saját munkája után legfel jebb annyit számíthat fel, mint a szóban- forgó iparágban legjobban fizetett munka­bére. A termelő munkát végző családtagok munkája után legfeljebb a vonatkozó mun­kára nezve megállapított minimális munka­19 42. Manci US 14 Utazzon íéiÉron a Tenyészáílatvásárra 50 %-os vasúti kedvezmény. Ér­vényes a í'e utazásra március 15—29, a visszautazásra már­cius 21—április 4 között A fél- á'u utazásra jogosító igazol­vány a pályaudvaron váltható I bér számítható fel. Felszámítható továbbá a bedolgozó kisiparosnak ténylegesen kifi. zetett munkabére. Legfontosabb és éppen ezért legnehezebb az általános üzemi és üzleti költségek fe­dezésére szolgáló, úgynevezett százaiékor» rezsikulcs megállapítása. A rendelet mellék­lete felsorolja példákként azokat a költsé­geket, amelyeket a kulcs megállapításánál figyelembe lehet venni. A kisiparos tehát megállapítja az 1941. évben felmerült üze­mi és üzleti költségeket és ennek összegét elosztja az ugyancsak 1941. évben kifizetett munkabérek századrészével. Az Így kelet­kezett hányados adja az árak kiszámításá­nál az 1942. évben alkalmazandó rezsi­kulcsot. Addig is, amig ez.a rezsikulcs megállapí­tása történik, a kisiparos jogosítva van, hogy a költség adatainak utólagos összeál­lítása és az OTI bejelentések alapján ké­szített munkabér kimutatás figyelembevéte­lével megállapított saját egyéni rezsikulcsát alkalmazhassa. Rámutatott az előadó végül arra, hogy ez a rendelet még nem tekinthető véglegesnek, mert a gyakorlati életben felmerült és kí­vánatossá váló módosításokat, illetve kiegé­szítéseket a miniszter ur eszközölni fogja. Éppen ezért felhívja az érdekelteket, hogy erre irányuló észrevételeiket a kamarának azonnal jelentsék, hogy azután megfelelő formában kérhesse a kamara az indokolt és szükségessé váló módosításokat. A nagyérdéklődéssel hallgatott előadás után dr. Bereczky Ernő miniszteri biztos, főtitkár és dr. Torda Balázs ügyvezető tit­kár a hallgatóság soraiból feltett érdekes gyakorlati kérdésekre adták meg a választ. Mindezek után Demeter Ferenc ipartes­tületi elnök megköszönte a kamarának, hogy ezt a nagyfontosságu ismertető elő­adást megtartotta. Felhívta ipaiostársai fi­gyelmét arra, hogy a kisiparosságnak a ren­delkezések keretei között mindenekfelett magyar becsületességgel kell kalkuláltüok, mert amilyen becsülettel megállja a helyét a magyar honvéd a harctereken, akként kell becsülettel megállnia a helyét a magyar kisiparosságnak a belső gazdasági élet frontján. Dr. Bereczky Ernő miniszteri biztos, fő­titkár felhívta a figyelmet a kisipari ár- szabályozás nagy jelentőségére, mert annak lelkiismeretes betartása biztosítani fogja a magyar árrendszer megbonthatatlan egysé­gét és nyugalmát, amely háborús erőfeszí­téseink eredményessége szempontjából fel­becsülhetetlen fontossággal bír. Utalt a kis­ipari árszabályozásban található olyan elő­li asokra, amelyek sokkal enyhébbek és en­gedékenyebbek a kisiparossággal szemben, mint amilyen rendelkezéseket a gyárakra, vagv a kereskedőkre érvényes árrendeletek tartalmaznak. Méltán mondják tehát az il­letékes hatóságok, hogy ha egy kisiparos nem tesz eleget ezeknek az előírásoknak, úgy a rövidesen bekövetkező ellenőrzéseit során ezeket a kisiparosokat rosszhiszemü- eknek fogják minősíteni és velük szemben a legsúlyosabb büntetés következményeit kénytelenek alkalmazni. Zsírt és lUzlel re jleţyellek a* udvaron levő (era^^shan Marosvásárhely, márc- 13. A marosvásár­helyi hatóságokhoz az uVóbbi Időben több feljelentés érkezett arról, hogy Mózes Mária és Vilma marosvásárhelyi lakosok nagy­mennyiségű zsírt és lisztet rejtegetnek Csl- kai-köz 12. szám alatti lakásukon. A felje­lentések nyomán az illetékes közegek felku­tatták a lakást, de nem találtak semmit. Szorgos vizsgálódás után végre felfedezték, hogy az udvaron egy farakás alatt 43 kg. zsír és 50 kg. liszt rejtőzik. A két nőt. letar­tóztatták közszükségleti cikk elvonása é« rejtegetése miatt és átadták őket az ügyész* »égnek.

Next

/
Thumbnails
Contents