Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-14 / 36. szám
A Felsch&z isasr^r lelkesedéssel üdvözölte a délvidéki területek felsőházi tagjait Szombaton tárgyalja a Fe’s5ház a kormányzóhelyeftesiől szóló töfvényj avaslatot A Normemdiert okozott kárért az amerikaiak felelősek Vichy, febr. 13. (MTI.) A Német Távirati íroda jelenti: A francia tengernagyi hivatal közli: Minden félreért ás elkerülése végett meg kell állapítani, hogy a Normandie francia személyszéllitóhajót, amely 1939. .szeptembere óta s newyorki kikötőben vesztegelt, az északamerikai kormány 1941, december 16-án lefoglalta. A francia személyzetet amerikaiakkal váltották fel. A mostani szerencsétlenségért tehát sem a francia személyzet, sem a tulajdonos hajóstársaság, végül a francia tengernagyi hivatal sem vállalhatja a felelősséget. A francia kormány elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya ntfilatkozzék a jogos kártérítésről, amelyet akkor ígért meg, amikor a hajót birtokába vette. A washingtoni francia nagykövet ilyen értelmű jegyzéket adott át a washingtoni kormánynak. Naavb^nyo Irépv’selo'estü'efe főbb határozatot hozott a városfejlesztés éidekében Nagyhánya, febr. 13. A város képviselőtestülete számos, a városfejlesztés szempontjából nagyjelentőségű határozatot hozott. A határozatokat még ez évben szándékoznak végrehajtani. A határozatok között első helyen szerepel a város egészségházának ügye. Ez a kérdés már meglehetősen régen húzódik. A belügyminisztérium annakidején értesítette a várost, hogy úgynevezett egészségházat akar építeni a városban s már elő Is Irányzott rá háromszázezer pengőt, az épület céljaira azonban a várostól kért telket. A város két- Izben is felajánlott egy-egy telket, de azok a belügyminisztérium kiküldöttel szerint nem feleltek meg a célnak. Erre a város a volt Mircea-gyermekotthon épületét ajánlotta fel, de itţ mind az épület, mind a telek kicsi volt. A város most úgy döntött, hogy ötezer pengőt bocsát a rninísztérium rendelkezésére, hogy azért megfelelő telket vásároljon. Elhatározták, hogy kőbányákat a .város nyittat s igy megfelelő mennyiségű anyag áll majd az útjavítások rendelkezésére. Ugyancsak elhatározták a Szent János pataki kőbánya bérletének megszüntetését, mert a bérlő, már hosszabb idő óta nem tett eleget bérfizetési kötelezettségének. Egészségügyi és városszépészéti szempontból igen jelentős a képviselőtestületnek az a határozata, amelyben kimondta, hogy a kis- piac melletti pecsenyesütő bódékat egyelőre nem adja bérbe. A bódék egészségügyi és tisztasági állapotával kapcsolatban ugyanis nagyon sok panasz merült fel és ezért a város a további bérbeadásokat a tisztiorvosi vizsgálat eredményétől tette függővé. A mérnöki hivatal jelentését elfogadták. A hivatal főmérnöke bejelentette, hogy a vascsatorna források mentén egy víztárolót építenek, amellyel a kaszárnyák és a vasút vízellátását korszerűen biztosítják. Ezzel leg alább a város egyrészének vízhiányát megszüntetik, a város többi részén pedig visórá- ■oat állítatlak fél. így remélik elejét venni a /lzpocsékolásnak, amely a hivatal szerint egyik föoka a nagybányai vízhiánynak. Péter Antal dt. előadása a Világiak Teológiáján Kolozsvár, február 13. A Világiak Teológiáján „A szülök és a gyermek“ címen tartotta meg előadását dr. Péter Antal teológiai rektor. Ismertette a keresztény erkölcstan tanítását a házasságról és a házasságra való előkészületről. Rátért a gyermekek kötelességére: tisztelet, szeretet, engedelmesség, hála, segítés, majd a szülők kötelességeit ismertette. Itt különösen az édesanya kötelességeinek szépségét, hősiességét mutatta ' be a gyermek gondozása, nevelése terén. A nevelés anyagi és szellemi oldalát érintve reámutatott arra is, hogy miért beszédesebbek a nők mint a férfiak. Ennek oka az, hogy bele ne fáradjanak a beszélgetésbe, mig a néma gyermeki ajkakról le~ osalják az első „ma-ma“ szót. Felhívta a férfiakat, hogy a nők bőbeszédűsége fölött ne gúnyolódjanak, hiszen, hogy ők is beszélni tudnak, azt édesanyjuknak köszönhetik. Inkább arra törekedjenek, hogy ez a bőbeszédűség az Ur Isten dicséretére, nem pedig az embertársaik megszólalására irányuljon. Az előadást szép számú közönség hallgatta végig. A Világiak Teológiája sorozatban legközelebb február 20-án, pénteken este fél 7 órakor dr. Faragó Ferenc teológiai tanár, vicerektor ad elő a Zsoltárkönyvről. Az előadás során 11 teológus szavalja a legszebb részleteket a zsoltárkönyvből Sík Sándor nagyszerű költői fordítása szerint. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Budapest, február 13. (MTI) A felsőház pénteken délelőtt ülést tartott, s ennek során ünnepélyes megnyilatkozássali üdvözölték a visszatért délvidéki területek élethossziglan kinevezett felsőházi tagjait, akik most vettek részt először a Felsőház ülésén. Gróf Széchenyi Bertalan elnök megnyitójában hangoztatta, hogy milyen örömteljes esemény a délvidéki hazatért területek élethossziglan kinevezett felsőházi tagjainak a Felsőházban való első megjelenése. Ezután az elnöki bejelentés után Szápáry Lajos gróf háznaggyal élükön bevonultak a Délvidék felsőházi tagjai: Krämer Gyula, Sántha György, Ágoston Sándor és Walter Kerestély, akiket igen meleg ünneplésben részesített ele. Széchenyi Bertalan gróf elnök a Felsőház nevében testvéri szeretettél köszöntötte a hosz- szu, kényszerű elválás után újra a maguar jogar alá visszatért magyar közéleti férfiakat. Valóra vált nemzeti törekvéseinknek egy része — mondotta — s a trianoni határkő ledöntése után most újra kezet-fogna,tunk és újra egymás szemébe nézhetünk idegen uralom alól felszabadult testvéreinkkel. A magyar sors kegyetlen 23 éve alatt nyögtünk. Ezek a megpróbáltatások azonban nem törték meg délvidéki testvéreink akaratát. akik hűségesen vállalták sorsukat és szent hivatásnak érezték a nemzet felemelkedésére irányuló törekvéseiket. A magyar állameszm© történelmi időkben kemény próbára tette őket. Ezt a próbát fényesen kiállották. örömének adott kifejezést, hogy a hazához hü Délvidék kipróbált, érdemes férfiúit üdvözölheti a Felsőházban s annak az erős reményének adott kifejezést, hogy a Délvidék Felsőházi tagjai izzó hazaszeretettel vesznek részt a törvényhozás nagy munkájában. A Mindenható áldását kérte munkásságukra. A Délvidék felsőházi tagjainak nevében Sántha György mondott hálás köszönetét. — Amikor 23 év megpróbáltatásai után a reánkváró kötelesség teljes tudatában jeler- nünk meg a Felsőházban — mondotta, — örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy o Délvidék felszabadításáért elsősorban mély hódolattal és hálával köszönetét mondjunk Főméltóságu Kormányzó Urunknak. A Kormányzó nevének említésekor a FelsőKoiozsvár, február 13. A Magyar Városok Országos Szövetsége, amelynek elnöke Szenéig Károly Budapest polgármestere és Lukács Ödön az ügyvezető »1 elnöke, most adta ki az eltarolt óvi tevékenységről szóló jelentését. Érdekes adatokat tartalmaz ez a jelentés a magyar városok szövetségének egyévi munkájáról s ránk nézve külön érdekességnek azok a részietek, amelyek a felszabadult Erdéllyel foglalkoznak. „A nemzetközi feszültség folytán — olvassuk a jelentésben — a városok nemzetközi kapcsolatai is lazultak, nemzetközi munkára tehát nem nyilt lehetőség. Annál szorgosabb tevékenységre nyújtott alkálimat az, hogy egyes országrészeknek az idegen elnyomás alól való felszabadításával, úgy északon és keleten, mint délen 10 törvényhatósági joggal felruházott város és 26 megyei város került vissza az anyaországhoz és vette fel a Szövetséggel a tevékenységi kapcsolatot. Ma már 91 városunk belső életét kell figyelnie a Szövetségnek, problémáival kell foglalkoznia és belső bajainak és gondjainak viselésében kell részvennie.“ —• ,,A magyar városokra, szól tovább a jelentés, a nemzeti jövő kiépítésénél fáradhatatlan munkai vár. Tanúságot kell temniök, hogy méltók az életre és áldozatot is tudnak hozni a szebb jövőért.“ Az 1941. évről szóló jelentés ezután a délvidéki városok visszatérésével, majd a kárpátaljai testvérközösségi mozgalommal foglalkozik. További részében beszámol a felszabadult terülteteken a polgármesteri tisztségek betöltéséről és élén dr. Keledy Tiborral, Kolozsvár polgár mesterével felsorolja a visszatért városok polgármestereit. A tartalmas jelentés foglalkozik kulturáltig, közgazdasági, idegenforgalmi, közé1 látási ügyekkel, különösen részletesen tárva fel ez irányban kifejtett működését. A Szövetséget foglalkoztatta a városok pénzügyi kérdése is: a városok háztartási helyzete, a községi adóreform, a fogyasztási adó felemelése, a függő hitelek rendezése, a városok kövezetvámügye, ház tagjai helyükről! felállva hosszasan és lelkesen éltették Horthy Miklóst. — Nem feledkezhetünk meg a katonai erényekben annyira gazdag vitéz magyar honvédekről, amely szembeszállva minden veszéllyel és csúf orvtámadással, kiválóan teljesítette kötelességét. Lelkünk legmélyéig átevezzük és vállaljuk mindazokat a kötelességeket, amelyet hazánk minden egyes polgárának vállalnia szent kötelessége. Tőlünk telhetőén minden erőnkkel a magyar nép minden rétegének megértésére és problémáinak megoldására közreműködni igyekszünk. A Felsőház nagy tetszéssel fogadta a beszédet és melegen megéljenezte a Délvidék felsőházi tagjait. Ezután az elnök felfüggesztette az ülést. Széchenyi Bertalan gróf elnök szünet titán kegyelete» szavakkal e'lparentálta báró Hazai Samut, volt honvédelmi miniszter vezérezredest, a Felsőház elhunyt tagját. Az elnök javaslatára az elhunyt emlékét a Felsőház jegy sőkönyvében megörökítették. Ezután a Felsőház áttért a napirend leíár- gyalására. Meghallgatta az ellenőrző bizottság jelentését, valamint a 42 tagú országos bizottság jelentését az 1941 junius 26-től 1941 december 19-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről. A jelentést a Felsőház egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnök bejelentette, hogy a kép viselőháztól megérkezett a kormány zóhely et~ tesről szóló törvényjavaslat. Jelentette, hogy a javaslatot kinyomtatták és előzetes tárgyalás végett kiadták a közjogi bizottságnak tekintettel arra, hogy a kormány nagy súlyt helyez mielőbbi letárgyal ására és maga az elnök is kívánatosnak tartaná, kérte a bizottsági és plenáris tárgyalásra a sürgősség kimondását. Tekintettel a törvényjavaslat rendkívül fontosságára a képviselőház feliratától számított három nap közbeiktatása nélkül még ma tárgyalja le azt a közjogi bizottság és holnap a plénum elé kerül. A Felsőház az elnök javaslatára kimondotta a sürgősséget, Ezután az elnök bejelentette, hogy a Felsőház szombaton délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülíését és annak napirendjén a kormányzdhelyeltesről szóló törvényjavaslat ’tárgyalása szerepel. A Felsőház pénteki ülését fél 1 órakor az elnök berekesztette. a katonai beszállásolások terhének szabályozása, a közüzemek szolgáltatási egységárának szabályozása, stb. Az erdélyi városok biztosítása A visszacsatolt erdélyi városokra különös jelentőségű a jelentésnek az a része, amely az erdélyi városok biztosítási kérdésére vonatkozik. A Szövetség, mint a jelentésből kitűnik, a biztositó intézetekkel egyetértésben már régebben uj városi biztosítási díjszabást állapított meg s azt a pénzügyminisztérium is jóváhagyta. Az erdélyi városok visszatérése után kívánatosnak látszott a biztosítási egyezménynek az erdélyi városokra való kiterjesztése is. Ez eddig azért nem járhatott végleges eredménnyel — állapítja meg a jetentés — mert a hazatért erdélyi városok fennálló biztositását a pénzügyminiszter hozzájárulásával a magyar biztosító intézeteknek át keil venniük. Az erdélyi városoknál e tekintetben azért mutatkozott nehézség, mert az összes erdélyi városok biztosításaikat a román belügyminisztérium alapjánál, álletve biztosító intézményénél voltak kötelesek feladni. A m. kir. pénzügyminisztérium még nem döntött a kötvényállomány átadása tekintetében. Valószínű, hogy a városok biztosítási állományát a Gazdák Szövetkezetének engedi át, amely köteles lenne az átvételre kerülő kötvényeket a városa egyezmény szerint táblázat alapján a többi magyar biztositóval megosztani. A Szövetség törekvése az, hogy a felszabadult erdélyi városok csatlakozzanak a fennálló biztosítási egyezményhez, amely annál is inkább szolgálná a felszabadult városok anyagi érdekeit, mert az adatok szerint a román biztosítási dijak háromszorosát teszik ki a magyar városi díjszabásnak. A belügyminisztérium bizonyára a Szövetség álláspontjára helyezkedik, ami nagy előnyöket jelentene az erdélyi városokra, A Magyar Városok Szövetségének jelentése képet nyújt arról a nagy és hasznos munkáról, amelyet a Szövetség vezetősége a városok * érdekében kifejt, örömmel láthatjuk, hogy a felszabadult erdélyi városokra is kiterjedt a gondoskodásuk s minden törekvésük az, hogy az építő munkába a visszatért városokat is bekapcsolják, eddigi munkájuk elért eredményeit azokra is kiterjesszék és ezzel is Biztosítsak fejlődésüket. Nem lehet kétséges, hogy a visszatért városok készséggel kapcsolódnak be a Szövetség munkaprogramjába és az is bizonyos, hogy a vezetőségben és az ügyek intézésében megfelelő számarányban rövidesen helyet foglalnak. (T. S.) T-ámljdU m ssf»t fa Budapest, febr. 13. (MTI.) A Budapesti Közlöny szombati száma közli a minisztérium rendeletét egyes faahyagkészleteknek a termelőnél zár alá vétele tárgyában. A rendelet szerint a tüzifaellátás biztosításának újabb szabályozása tárgyában kiadott előző rendelet értelmében bejelentési kötelezettség alá eső faanyagkészletek közül a széria készletek zár alá vétetnek. A zár alá vett készletek raktározása, felhasználása, feldolgozása és forgalombahozatala tekintetében az ingatlan tulajdonosa, haszonbérlője és a fatermelő csak az iparügyi miniszternek a földművelésügyi miniszterrel egyetértve adott engedélye, vagy az iparügyi miniszter által a földművelésügyi miniszterrel egyetértve kijelölt szerv engedélye alapján rendelkezhetik. Ä kolozsvári csízmachaíisarosok az ui lábbelUrendelef ©pyik intézkedésének megváltoztatását kérik Kolozsvár, február 13. A Budapesti Közlöny február 8-iki száma közölte a közellá- tásügyi miniszter rendeletét a lábbeli gazdálkodás terén való szigorú takarékosság érvényesítése tárgyában. Ezzel kapcsolatosan a kolozsvári csizmadia-iparosok értekezletet tartottak, amelyen foglalkoztak az uj rendelet intézkedéseivel és arra a megállapításra jutottak, hogy a rendelet a fogyasztóközönség érdekeinek hatékonyabb védelmével a lábbelikészitő Iparosok szakmát szempontjaival ellenkezik. A rendelet egyik szakasza ugyanis megengedi, hogy a fogyasztó a piros színű utalványt közvetlenül az elosztó talpbőrkereskedőnél is beválthatja, amiből részükre az a hátrány származik, hogy igy újra megnyílik a kontárok működésének lehetősége, holott az utóbbi időben a kontárok tevékenységét sikerült örvendete-. sen háttérbe szorítani. Eddig ugyanis a fogyasztó piros színű utalványával nem mehetett közvetlenül a börkereskedőhöz, hanem a beváltást csakis a cipésziparoson keresztül eszközölhette. Most azonban, minthogy a fogyasztó maga vásárolhatja meg a talpbőrt, a cipészipart az a veszély fenyegeti, hogy a fogyasztó az általa kiváltott talp- bőrrel nem a szakma valamelyik tagját, hanem kontárt keres fel a munka elkészítéséért. A csizmadia ipar óhajtását az Ipartestület Is magáévá teszi és megkeresi a többi ipartestületet is, hogy közös mozgalomban tegyenek lépéseket az uj rendszer megváltoztatása érdekében. Értesülésünk szerint a csizmadia ipar mozgalmához az egyéb láb* belikészitő iparosok is csatlakoznak. Ukrajnai menekültként széihámoskodoít egy asszony a nagykárolyi zsidó er etekben Nagykároly, február 13. Nem mindennapi szélhámosság történt Nagykárolyban. Nagy károly zsidó kereskedőinél megjelent egy asszony, aki előadta, hogy Weinberger Mó- ricnőnak hívják, nemrégiben érkezett Ukrajnából s ott egy gyűjtő tábornak lakója volt s megszökött. Minthogy teljesen pénz nélkül áll, hitsorsosai anyagi támogatását kérte. A zsidóság szivesen támogatta Weinbcrgernét. Az asszony egyszer egy nemzsidó kereskedő üzletébe is bement, ott azonban poruljárt. A keresztény kereskedő firtatni kezdte Weinbergerné életkörülményeit, gyanúsnak találta az asszonyt s felhívta rá a rendőrség figyelmét. A rendőrség természetesen elsősorban aziránt érdeklődött, hogy miként Jöhetett Ukrajnából magyar területre a kö- nyöradományokat gyűjtő asszony. Eljárás indult a zsidó kereskedők ellen, akik rejtegették és adományokkal segítették a nőt, as eljárás során azonban meglepő fordulat történt. Kiderült, hogy Weinbergerné álnevet használt, sosem volt Ukrajnában, nem szökött sehonnan, sőt mégcsak nem is zsidé. Azért szerepelt a zsidóság előtt Weinberger Mórlcné néven és azért állította magáról, hogy ukrajnai menekült, mert tudta, hogy ez az érvelés megnyitja a zsidóság pénztárcáját. Az ötletes szélhámosnö valóban gondtalanul élt nehány hétig. Erdélyi városok a Magyar Városok Országos Szövetségének jelentésében
