Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-12 / 34. szám

/ IÍeiets t^JEnnvMn m Kéthetenként rendszeresítik Kolozs­vár, Nagyvárad, Marosvásárhely és Szatmár városközi értekezleteit Áz ősi magyar alkotmány csorbítatlan épségének szellemében A magyar képviselőház keddi ülésén álta­lánosságban elfogadta a korínányzőlielyet- tesröl szélé törvényjavaslatot. Az egész ma­gyar nemzet nagy figyelemmel és megér­téssel fogadta a javaslat benyújtását és meg nyugvással várja annak törvényerőre való emelését. Figyelmünk, megértésünk és meg­nyugvásunk alapja az az emelkedett, az a magasztos szellem, amelynek lelki gyökerei a magyar alkotmány ősi talajába kapasz­kodnak. Ez az alkotmány pedig hossza év­századok vliiarait szenvedte el és élte túl diadalmasan, mert mindig szilárd és biztos fundamentuma volt nemzeti életünknek. Ha most, kivételes időkben a kormányzöhelyet- tcsrő! szóló javaslatot a nemzeti élet folya­matának biztosítása szükségessé tette, a legnagyobb bizalommal veszi a nemzet tu­domásul a kormánynak azt a mély felelős­ségérzetét, amellyel a fontos törvény előké­szítésében is híven szolgálta az ősi alkot­mány csorbítatlan épségű szellemet. Kor­mányzó Urunk két évtizedes országlásá'nak nagy, ország- ,és nemzetgyarapitő eredmé­nyei, a magyar sors felemelkedésében meg­tett dicsőséges és vértelen ut boldogító ered­ményei lebegnek minden magyar szemei előtt, amikor a javaslat előadója a történe­lemmé vált közelmúlt igazságát összegezte a képviselőház' ülésén: — A háború és a forradalmak földrengé­sében összetört államfői hatalom gyakorlá­sára létrehozott kormányzói intézmény sze­rencsés módon hidalja át az ősi magyar királyság legfelsőbb vezetésében beállott kényszerű interregnumet. Kormányzó Urunk országlásának szelle­me és minden eredménye valóban az ősi magyar alkotmány és a nemzettest épségé- § nek megóvása és régi történelmi fényébe való visszahelyezés bölcs és dicsőséges szol­gálata volt s annak mély lelki tartalma nesszé előre megvilágítja a magyar jöven- UÎ jobb sors felé Ívelő útját. A magyar sajtó — a nemzeti és keresz- ény szellemtől átitatott magyar sajtó a kormányzói!elyettesrdl szóló törvényjavaslat «nyújtását és általánosságban való elfoga- I dásáf a fontos alkotmányjogi cselekvéseket, megillető megértéssel és tiszteletadással fo­gadta. A megértésnek és tiszteletadásnak e meg­nyilatkozása közül Idézünk néhányat. A „Magyarország“ febr. 10-ki esti lapja többek között a következőket állapítja ineg: „A javaslat kiemeli a kormányzó szemé- | lyes bizalmának jelentőségét és hangsúlyoz- 1 za, hogy „a kormányzóhelyettesl intézmény I nem jelenti az államfői hatalomnak a kor- P manyzóhelyettessel való megosztását, vagy éppen reá való átruházását“. A javaslat te­hát újból hitet tesz vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó történelmi nagysága mel­lett. A k ormányzóhelyettesi intézmény nem csorbítja a kormányzó méltóságát és törté­nelmi szerepét, hanem „a Itormányzóhelyeí- tes a kormányzó utasításának, vagy ha ki­fejezett utasítás nincs is, a kormányzó által képviselt országlásl Irányzatnak Miségi es­küjének megfelelően engedelmeskedni tarto­zik". A magyar országiás zsinórmértéke te­hát a kormányzó marad, akiben már rég­óta nem csupán a személyt tiszteli és sze­reti a nemzet, hanem történelmi szellemünk­nek egyik legnagyobb megtestesítőjét szem­léli." „Megnyugvást és örömet keli a javaslat, mert megalkotásával a magyar törvényho­zás gondos előrelátással védi és szolgálja a nemzet legfontosabb és legjelentősebb érde­két. Közjogunk a fejlődés (kellett töretlenül áll az ősi ezeréves magyar alkotmányos gondolkodás alapján. Ezért örömmel és há­lával fogadja az egész nemzet ezt a javas­latot. Az elkövetkező súlyos esztendőkben | bármilyen próbára tenné Is a nemzetet a Gondviselés, az államfői jogok gyakorlásá­ban törés vagy nehézség egy pillanatra sem fog felmerülni.“ A „Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap“ írja: Az egész magyar nemzet a legnagyobb megnyugvással fogadja ezt az előrelátó tör­vényt, mely a nyugodt országiás rendjét és folytonosságát biztosítja. A „Debrecen" cimtt napilap február 10-én megjelent számában, vezető helyen méltatja a kormányzóhelyettesl javaslatot: „Mélységes hódolattal tekint az egész ma­gyar nemzet a kormányzó személye felé — Írja — és most, amikor helyettesítéséről tör­ténik gondoskodás, minden magyar tudatá­ban van annak, hogy ez a törvényes intéz­kedés az ősi magyar alkotmányosság szelle­mében megy végbe és megnyugvást nyújt az ország alkotmányos kormányzásának folytonossága tekintetében. Minden jó haza­fi hódolattal kívánja országgyarapitó Kor­mányzó Urunknak, hogy a Gondviselés so­káig éltesse a nemzet javára és adjon neki változatlan egészséget, hogy a helyettesről szóló intézkedés ne akut szükségesség, ha­nem csupán nagyon távoli évekre szóló gon­doskodás legyen.“ Kolozsvár, február 11. A Reletmagyaror- szági és erdélyi textiletek visszacsatolás* után már régebben szüksége merült fel an­nak, hogy a visszatért területek négy na­gyobb városa: Kolozsvár, Nagyvárad. Ma­rosvásárhely és Szatmárnémeti vezetői időn­ként megbeszéljék egymással a négy várost közösen érdeklő közigazgatási és közellátási kérdéseket. Közbejött akadályok miatt azonban a terv csak most került kivitelre. Blatky Endre dr. Biharmegye és Nagyvá­rad főispánja, Soós István dr. Nagyvárad polgármestere, Májay Ferenc dr. Marosvá­sárhely és Csuka László dr. Szatmárnémeti város polgármesterei Kolozsváron a város­házán megbeszélést folytattak Inczédy- Joksman Ödön dr. főispánnal, Keledy Tibor dr. polgármesterrel és Vásárhelyi László dr. Kolozsvár, február 11. "Valahogy úgy hangzik a tréfáé, de bizonyos Irigykedést is magában rejtő megállapítás: ha három német a világ bármelyik táján összetalál­kozik, már egyesületet alakit. Valóban a németek g, szervezés, az eggyüvétartozás és összetartás politikai, gazdasági és er­kölcsi eredményeiből a világ bármelyik nemzetének a. legmagasabb iskoláztatását nyújthatnák. Bennünk, magyarokban való­jában csak most fejlődik ki az az érzés, hogy össze kell tartanunk, ha az élet bár­milyen vonatkozásában eredményeket aka­runk elérni. Bebizonyosodott, hogy leg­többször nem az impozáns szám a döntő tényező, hanem az erők, értékek egy vo­nalba állitása egyaránt a legnagyobb és legkisebb cél elérésénél. A törvények is igy rendelik, de a gondol­kozó ember maga is rájön arra, hogy ma mindenkinek —• hivatására, vagy foglalko­Wiffyáxsf f A Darmoi hashajtót utánozzák. Ügyeljen, mert minder» tablettán a „DARMOL“ szónak és T alakú bevágásnak kell lenni. Kimondot­tan eredeti csomagolásban kérje. zására való tekintet nélkül —- a szükebb családi körön kivül tartoznia kell valahová. Most nem politikai pártra gondolok, ame­lyek között mindenki meggyőződése szerint válogathat, nem is az egyéni, vagy szak- •mai érdekeit megvédő tömörülésre, bármi­lyen című és jellegű munkaközösségre — szóval nem hivatalos elosztódottságokra és beskatulyázásra, — hanem mind az intel­lektus!, mind a primitiv ember ösztönös vágyára, amellyel keresi a hozzá hasonló íelfogásuakat, irodalmon, művészeten, ma­gasabb lényegü összekapcsolódáson alul — mondjuk — a bélyeggyüjtéstől a kutya­nevelésig. így keletkeznek a legkülönbözőbb egyesületek, klubok, társaságok, amelyek aztán belső életüket — sokszor eltakarva a nagy nyilvánosság elöl —• a maguk ki­elégítő és megnyugtató, de mások számára néha furcsa, mulatságos szabályai szerint rendezik be. De talán túlságosan eltérnék a tárgytól, ha most éppen különcködök különböző egyesületeiről adnék beszámolót. Nálunk egyébként sem működik ilyen egyesület, klubról sem tudok, ahol a jólét gondtalan levegőjében fantasztikus ötletek keresztül­vitelére kötnek fogadásokat. Itt csupán azt a tényt igyekszem megértetni azzal is, aki talán az OTI-n kivül sehová nem tar­tozik, hogy egy 110.000 lakosú városban, mint Kolozsvár, hogyan Is működhetik pon­tosan 181 egyesület. Százharmineegy nyilvántartott egyesület van ugyanis ma Kolozsváron. Ezek az egye­sületek már jóváhagyott, vagy jóváhagyás­ra felterjesztett alapszabályokkal, tiszti­karral működnek, helyiségük van, sőt nem egynek tekintélyes vagyona is. A 131 egye­sületből legfeljebb húsz lehet, amelynek | működéséről sűrűn, vagy legalább bizonyos ] időközökben értesül a közönség. Ezek a i magasabb célokat szolgáló nagy egyesüle- l polgármesterhelyettessel. A bizalmas megbe­szélésen megvitatták az időszerű közigazga­tási és közellátási kérdéseket s elhatározták, hogy ezután kéthetenként más és más vá­rosban városközi értekezleteket tartanak, hogy a négy város között a kapcsolat állan­dóan meglegyen. E városközi értekezlettől függetlenül Ko­lozsvár, Nagyvárad és Szamárnémett pol­gármesterei megtárgyalták a közös elektro­mos áramszolgáltatás ellátásának lehetősé­gét is. Szó van ugyanis arról, hogy a nagy kapacitással rendelkező egeres! hőerőteiep látja majd el a jövőben nemcsak Kolozsvár, hanem Nagyvárad. Szatmárnémeti, sőt eset­leg Debrecen áramszükségletének nagy ré­szét ifi. tek, de a kimutatás ezeket is odaszámitja a kisebbekhez, a törpékhez, amelyek sem­miféle nyilvánosságot nem keresnek. Az igazság kedvéért még meg kell jegyeznem, hogy a felszabadulás óta mintegy 130 egye­sület szűnt meg Kolozsváron, nem kérték, vagy nem kapták meg a további működési engedélyt, vagy egyszerűen összeroppantak a történelmi napokban. Arra vonatkozólag, hogy ez a nagyszámú egyesület milyen munkát fejt ki, természe­tesen nem állhatnak pontos adatok a ren­delkezésemre. De kétségtelen, hogy min­denkinek van valamelyes célja és mindenik kifejt valamelyes munkásságot. Minden egyesület ellenőrzés alatt áll, alapszabályok betartásával fejti ki nagyobb* vagy kisebb jelentőségű működését. Százharmincegy el­nök, legalább négyszerannyi alelnök, fő­titkár, titkár, pénztámok, ellenőr van te­hát Kolozsváron s ezeknek jórésze mind tiszteletbeli állás. A maga helyén azonban minden ilyen „állás“ megtiszteltetést és megbecsülést jelent. Ha már itt tartok, talán nem iesz érdek­telen, ha még közlök egyetmást az olvasó­val. Kolozsváron hét labdarugó egyesület, 1 teniszklub, 4 atlétikával foglalkozó sport­egyesület, 2 teniszezéssel foglalkozó egye­sület működik. Hét labdarugó pálya van, két nagy, két magán és három gyakorló pálya. Huszonkét tornaterem van és 31 te­niszpálya. Korcsolyapálya mindössze kettő van, e tekintetben vagyunk a — leg­szegényebbek . . . Az egyesületek a háborús viszonyok elle­nére is folytatják működésűket, sőt azt le­hetne mondani, hogy minden egyesületben uj élet indult meg. Ezt a megállapítást nem kell a nagy egyesületekre érteni, mert ezeknek a megváltozott körülmények foly­tán magasabbrenúü hivatottsdga természet­szerűleg a fellendülést jelentette, ami ma­gyar szempontból csak örvendetes. De ép­pen olyan örvendetes- az is, hegy a kis egyesületek is erőre kapnak és tevékeny­kednek. Mind egytől-egyig magyar munkát végeznek és eredményeik az összmagyar- ság érdekeit szolgálják. Bizonyára eljön az ideje annak, hogy az azonos célú kis egye­sületeket egyesitik éppen az elérhető na­gyobb eredmény érdekében. Ehhez a kér­déshez azonban sok tapasztalattal és meg­értéssel kell hozzányúlni. TÓTH SÁNDOR Műsoros propegandoestet tends*: a LégoHaímí Liga kolozsvári szervere»© KOLOZSVÁR, febr. 11, A Légoltalmi Li­ga kolozsvári szervezete február 21-ikén, szombaton este 9 árai kezdettel a Redout~ nagytermében műsoros propagandaestélyi rendez, A nagysikerűnek ígérkező estélyen a kolozsvári Nemzeti Színház több tagja szere­pel, igy Király Sándor, Végh Kató, Cscngeri Aladár, Rodó György, Rirmóczy Viola, Sza- boray Zoltán, Komáromi Attila, Tompa Sán­dor, Kollár Károly, Boga László és Szabó Ica. A műsoros estélyt Kéméndy József ren­dezi. Az estély fővédnöke a hadtestparancs­nok, a főispán és a polgármester. Egyévi börtönre mik a hifvesgi/ilkos volt mgt/bányaí román rendőrkapitányt Szatmárnémeti, február 11. 1939 karácso­nyán mély megdöbbenést váltott ki az a családi tragédia, amely a Nagybánya köze­lében lévő Nagybozlnta községben játszódott le. Muresán Ágoston volt nagybányai rend­őrkapitány vadászfegyverével lelőtte félesé­gét, Cslcs Katót, néhai Osics nyugalmazott alezredes leányát. Muresán vizsgálati fog­ságba került, ahonnan csak a felszabadulás után került ki, de röviddel ezután ismét le­tartóztatták, a szatmári törvényszék pedig most vonta felelősségre. Muresán kihallgatása során elmondotta, hogy rosszul élt feleségével, az asszony ál­landóan lázadozott a falusi élet ellen s ojtm- kor nem, akarta ráíratni vagyonát, félesége megöléssel fenyegette. Ezután elmondotta a végzetes éjszaka történetét s hangoztatta, hogy tettét felindult állapotban követte el. A tanúvallomások megerősítették, hogy az asszony megöléssel fenyegette férjét s általában lehetetlen családi életet éltek. Az orvosszakértők véleménye szerint Muresán háborúban szerzott vérbajban szenvedett, ídeggyöngc és a legkisebb ingerre túllép a paiológikus határon. Orvosi vélemény sze­rint a gyilkosságot előre megfontolt szándék nélkül, beszámíthatatlan állapotban követte el. Noha csökkentett mértékben beszámít­ható, mégsem elmebeteg és ezért tetteiért felelősségre vonható, annál is inkább, mert a gyilkosság elkövetése előtt céltudatosan cselekedett. A törvényszék az enyhítő körülmények nyomatékos figyelembevételével Muresán Ágostont házastárson erős felindulásban el­követett szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondotta lei és egyévi börtönre ítélte, de a büntetést a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette és azonnal szabadlábra helyezte. Az ítélet nem jogerős, mert esz ügyész fellebbezett. Berlini mdifvurdtdl az 1942. évi nemzetközi vásárok elmaisid'iV'koe Berlin, febr. 11. Hivatalosan közlik, hogy a birodalmi gazdasági miniszter és a propa­ganda miniszter közösen elrendelte: a né­met birodalom területén elmaradnak az 1943-rc tervezett nemzetközi vásárok. Az intézkedés elsősorban Lipcsét és Bécset érinti, mindkét város már élénken reklá­mozta az eredeti tervek szerint küszöbön álló vásárt és kiemelték, hogy egyes álla­mok az előző évekhez képest sokkal nagyobb mértékben szándékoztak résztvenni. Bécsi vonatkozásban ez elsősorban Magyarország­ra vonatkozott. A miniszteri intézkedést azzal indokolják, hogy valamennyi gazdasági erőre, igy tehát a közlekedésre is a német fegyverek győ­zelméhez szükség vau. A megfigyelők sze­rint tehát tulajdonképpen a munkaerők uj elosztásáról és jobb kihasználásáról szóló legutóbbi Intézkedések logikus következ­ményről van szó. Beszerzési leűzpoiiioi lé Késit ős kolozsvári vixmil Kolozsvár, február 11. A kolozsvári viz- müvek munkásai kedden este értekezletet tar­tottak a Hivat ásszervezeitben. Az értekezle­ten Herr Ferenc elnökölt. Részletesen beszá­molt ázokról a tárgyalásokról, amelyeket a Hivatásszervezet vezetősége folytatott a víz­müvek igazgatóságával a munkások béreme­lése ügyében. Az elnök közölte, hogy a vie- müigazgutásággul kötött egyezség alapján a munkások mcglcapják a lő százalékos drága- sági pótlékot, amint a belügyminisztérium ehhez hozzájárulását adja. A város törvény­hatósági bizottsága már tudomásul vette a Munkások kérésének jogosultságát. Most már csak a belügyminiszteri jóváhagyás van hát­ra, hogy a vízmüvek alkalmazottai hozzájus­sanak a bérpótlékhoz. Az értekezleten Pálffy Tibor hivátásfczer- vezeti titkár bejelentette, hogy- a vezetőség megkeresést intéz a vízmüvek igazgatóságá­hoz és leérni fogja, hogy a munkások élei mű­szerszükséglet ének előteremtésére létesítsen beszerzési központot. A munkásoknak nincs elég idejük arra, hogy családjuk számára szükséges élelmiszerül ennyisóget előteremt­sék. A beszerzés intézményesítése egyszer ? mindenkorra megoldaná ezt a kérdést. ED.SON MOZGÓBAN mm Baba Február 12-től február 18-ig Főszerepekben: Szeletzky Zita -r Jávor — Rátkay, Maklán-. Előadások kezdete 8, 5, 7*10, 9-10. Magyar Német vüághiradók. Számozott helyek. Tel. 81—61. Ssázharmmcegif társadalmi egyes működik Kolozsvárott

Next

/
Thumbnails
Contents