Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-01 / 26. szám
Az Atlanti és a Csendes-óceán Au. mímopo wromato 'if»*; Oodow «II«nlhMtgfttfRagy A viliág níiápeínofe efieusege*. mto *. juptoi amerikai kooißifcti» Mrohtmiwm előtt twiu*«. edtórc a világnak. hogy antyeu «gyafar* tervvel késztették elő m **á» hatalma* % „tiu eiJájg- .JssolMwmái. Rooaeveítnefc a „nyugat« haonjaeférárói“ fűóió ayilatkaaida, ,Pepper: amerikai a*®" nátoa tirádája, vntamiui 4 Hcrató Tribone*’ kaáoBRÍ ategáítafáttou «*ár lAmri txmtdxikaé megszállása előtt '•riágcavn ktfiejntoív jaéartták, hogy **■ »ngotaxásao* agy nagymttoiiw JbikkátL. naaT kíép&téxH, temsték Irtaná, as. Anri ic Hold f ota ssigcteAtMi ketnm&áL .«nely cwá Dato***» to .Aä^-GWow* át karentüfl hatodl vwhwt Afrikáé én Vütfttj- W*te. votas. «topjait .Ssriptoang-, « Palesztináig, TTsn8K.>oíd«náfle, Inkig to Indiáig, Hogy estnek a, btekád voobJmíc ilyen értelmű Jatet-tesattoére valóban gondoltak, Ibrnonyitja a Thtofökkhf to irndcJk inával nemiben megnyilvánult »áimadó magatartás, é. CtongkajpekScei: Mvett ötRaekött«* «és, » F'öiöpjaá^ebeM áthaíialó hatalmi vágy Guánrig to flwtauäuig, amit északom, •a« Alentáá. támaeepont 4 ve egámtett ki ítetropowlowsk to Kanewatko elleni eél- ;teí. Délen as enáitótt terv a Vitlamd indiai táraasapcmitok kiépítésévé! to Sztegppurnafc, ■«atat távolksleté eri&özporitTiB-k megerőed- lesével énbe eţ tetőtök ói. Ak oífcktfitt-éoeáfm front mögött *> terv aaer rint a második ellenállási övesetet kellett volna, kiépíteni, mely Kalifákból kiindulva a Bermudákon, Nyugat-Indián és Trinidadon kerewtűi egészen a FaMand-szigetekig hw- zódoto volna, ltot a vonalat még más nnelléfc- wonalak egészítették volna. ki Brazilia (Per. namimco-Nartal) to U rugay -Argentina (Montevideo) megféletníiitéöB által. A főcél tér méssetesen. az volt. hogy c gyűrűkön belül lakó néptömegefcet etefeják a kivéd álló nyersanyag (gabona, takarmány, bus, növényi olajok, textilanyagok, «ummí ólai stb.) területektől. Ugyanebben az Hifiben m *. aBájiníottak iniég a demokraták, bogy Japán, keietáasiai wenettod-tervét ntegrómadhatjáik: to a Közel- keleten kiépíthetik: a régi vágyálmoknak raegfdteíően., a kankásusi frontot is, amelynek vagy az tett voto«, a renleltetése, hogy segiségel myujtean az cawzioíknak, vagy — ha. ez nem sikerül segítséget nyújtson kgaláibö a petröleuin-vidiätekinek., illetőleg e-zekat szükség esetén. megsenmúsithesei!. kyi angoi-aiuterikai liadiiterv erkölcsi to világnézeti oldalával talán egészem felesleges » foglalkozni, akkor, makor a eanitebu- ry-i érsek a bofeevisták győzelméért imád- kozák to amikor az amerikai békel iga az ö®z~ azes németek sterilizálását kívánja- A végcélt illetően semmi kétség sem merülhet fel, hiszen azt megy tedegvérred éa mateanatikai piontoBsöggal dolgozták ki. Ahhoz, hogy a tervezett Mókád-övezet ne mond jón csütörtököt, legolsősorban arra lett volna, szükség» hogy az angoloknak meg- 1 egy on teljesem 'hiányzó hatalmi eszközük, amelynek pótlására ma már az angol birodalom széthullásának előestéjén igazán nem lehet többé számitani Ami a hajótért illeti, nem hlmtfcxsznnk ezúttal másra, csak Knox tengerészeti miniszter leghiresehb beismerésére, amely szerint a németek háromszor annyi hajót sü- lyeszhenek el, mint amennyit Anglia elő tud állítani, nem is szólva arról, hogy német mtegálLapitás szerint sokkal nagyobb ez az arány. Itt tehát a növekvő kisérőbiatositás, valamint az előőrsi szolgálat ellenére sem lehet arról beszélni, hogy Anglia tengeri helyzete helátható időn belül megjavulhatna, fegkevésbbé most, mikor a jelek szerint nincs messze az az idő, mikor Németország Hitter vezér korábbi beszédje alapján m*g- iimditja a mindem, idők legnagyobb tenger- alatt járó háborúját. Anglia egy idő óta már nem is teszi közzé 7M etaíülyesztett. tonnamennyiséget. Közben «Z atlflnti-óoeáni forgalom, egyre ritkud, az «laridi, csapatoknak szánt utánpótlás egyre jobbam, késik, eltekintve azoktól a nehézségektől, amiket a portugál és spanyol szögietek tervbe vett megtámadása cs megszállása jelentene. Észak-Amerika már seinito megérzi a í»3Ótérhiányt a Dólamérikával és a Távol- ketettel folytatott ma már nagyrészt megbénított forgalmában, már pedig magának is égető eziiksége van nyeTSíwiyagainak haza- hoeatalâra. Az angol hajóépítő Programm 861 hajóra vonatkozó megrendelést foglal magában, míg a ..Christian Science Monitor“ szerint a mult évben legfeljebb ÍOO hajót tudtak: csak előállítani. Éne az évre már csak 150—200 hajó elkészítése esik. Márpedig a németek ugyanennyi hajót sülyesztettek el egyedül a mult év május és júniusában, Ma valóban Anglia legnagyobb gondja s ezt beismerte maga Jesse Jones külkereskedelmi miniszter is, amikor kijelentette, hogy »OjEOSEOiiság megsegitéeéiiek egyetlen achfatoee ast, hogy na*» tttdjok, húgyvp ti- gyük cd« & vegüséget“. Ezek e» a oelwas^ekan, valMniwt: a 'terve- mű Mokádgyum latetimi ^aóúömeA v«tő uu^uái 1 ását tat lelieteblecBségéDt 'M még' war maúaró hstfltahpeiililwi ,rm*r jkwMí « ÍéeeísreA. Ki naeg kcé enmteaai ittoodjáit an- «ruarat- kosért megífeoyegettoi aenufe^eß ábamnk — 1’ cswnc'ö myzsKf, ISrate^úlia, SponyoioatKi^í, ( odökiim — to ináig Tbaitöid eüiárd eihatá- msaáeéá, hegy 'megvédöhnazík smbedságukat, vafatmtei a hánme^-egynumtoiy óllamainnk ktoizstojét-. a»weäy o3t nm e#ha.tdiiaiíiá<s!t a leg- (»t.jcbfttoíb mérttotaen tisztHethen taraja to őség is óbojtja védelmem, Er vtesnat An- gé«. uuSn&rt. «esiw». eet jelenét Angliának, hogy fél lucto frontem kell n»jd hairoSnia. E* a hrtyiato njbtX csat a hajótér-kénitosBl, m, ösHrebötveítoek htetanságb«. helyezésével van összekötve, ««át aaonbon lehetette« tel jesitewe. Mmzdezsffii fetid ifci warn aa éhee Ketef, # ixtsftaäsämL Jaatötró Irrtfia to a iénesM. toőr. gnfcS brrmóp — tiiindaoriyiaf» a tsknardé há- sáhea- Itt varunek. mágiát: a nye rsewiy agber- weJ«! oresrigoA, oatnelyek. saját késizJeteikbt- iulladimfc boe: Vyted, Auk-űA, Dél- efitfor, IteteonBtâka, sőt Kemada. is, anwdy - nelt featváeériá ereje ítovsanoton hanyatlik to csak rövidtejámta doíláimiliátdíM hitelekkei toribató rrtéfí £e*»t. Még a gardag Egyesült Államoknak is meg krS gondolnia, meddig te* jmődjáhM még a saját to idegen feles, legeket fcaarszitv-gui, ftogyüjtení vogv éppen me^rxumisHfeAÁ. anéSeüiv hogy’ saját polgárai előtt ne buUjon le a lepő! erről az őrülettel határos űzéikedtorőL X MkAádgyárii íges\ Mk helyen Sí&tge., leggyangébb swonbjm kéteágüvül az angol «teţfct-fltem. Meg elképzelni, is szörnyű, miként dobja *mjd oda Anglia kerekem egy miKárd emberét ae «hséguei' és irélk.ülözé. seknefc, amikor ezek ». srigetefe felhagynak egysoer tolenáSásukkal és valsameanjói bevonják a blc&ádgyikübe. A bíokádöv egyre SBOfSMahbim zánrí, annak két végét «swrih&n. tne. már szem a két világ dereiArsta á£anm, hanem a hármas, egywamény hatalma tartják szorosan kezükben. A» ang»i-«B»rik».i fegyver visszafelé sült efc „, . Téli barangolás Csöndherceg országában.., Esik a hó. Puhán és sejtelmesen ül a kormos ághegyekre, ezüst ékszerré varázsolja a cserjés bronzszinü. üstökét s a fák ráncos kérgén opálszmü diadémként tündöklik a fagyöngy. Alig néhány órája, hogy magam mögött hagytam a havasi kunyhóm doromboló kandallóját s most a sítalpak finom nesze fölülmulhatatlan pianóban olvad össze a zizzenö hópelyhek finom pizzika-. tójával, Körösköriil csodálatos színváltozáson ment át a táj. A hatalmas szikla, amelynek lábánál nyáridon, napokig sátoroztam, most a fagy görcsös Ölelésétől szinte meghajolni látszik s rop parity hóm, lókéra szeszélyes csipke fátylat *szőtt a szél. A vén fák odvas rejt ekében ott buj- dokol már az alkonyat s a patak jégtükre alatt lüktetve oson a viz. Távolabb, a parányi tavacska partjánmint japáni tusrajz, fűzfák legyezője rajzolódik az égre. A halál birodalma ez, jó Csöndherceg országa . . . Az elmúlás árny leng mindenütt a havason, csakhogy ez az elmúlás látszólagos csupán. A fagyott ágakon éhes cinkék hadserege kutat valami zsákmány után, odébb a bokrok zegzugos útvesztőiben jókora tapsifüles küz- ködik a méteres hóval. Olykor bután hátranéz. nem üldözöm-e? Amikor látja, hogy mitsem törődök vele, bátortalanul rágcsálni kezd egy nyeszlett ághegyet. Nem. most valóban nem nyulkoma érdekel. Pompás kis Savage-puskám különb vadra vágyik. Napok óta lesem már a Nagy Szakadékon túli erdőszél bokrait, ahová csak a minap láttam beosonni egy rókát, hómadaraim kegyetlen gyilkosát, Most is őt lesem s amig Nomád-Sátram felállításával kínlódom, hidegtől gémbe- redett ujjaim minduntalan odafagynak a fémkarikákhoz. Hátam mögött a vörösen lenyugvó nap hófúvást ígér s bár semmi kedvem sincs idekinn tölteni az éjszakát mégis jól fog a ponyvák szélfogója. Tudom, valami csalhatatlan ösztön azt súgja nekem, itt fog átváltani Teku, a róka, aki karmai között lehozta az indián legendák holdját a földre. A fagyott kövek között valóságos művészet megerősíteni a cöve- keket s bizony alaoosan megizzadok, mire a kezdetleges táborhelyet rejxdbe- hozom. Sok vihart látott spirituszfőzőm- be havat olvasztok teának s ameddig a viz forrni kezd, magam mellé teszem puskámat s a keskeny filmmel töltött felvevőgépet. Erősen elhatározom, hogy csak az utóbbit veszem elő majd Teku ur fogadtatására. Gőzölgő tea mellett elő ícerül hátizsákomból Emit Dronbergnek, a kamadai őserdők írójának pompás könyve. Az egyedüllét nyomasztó érzése álomként röppen tova s az sem tud megzavarni, hogy a felettem kihajtó ágról jókora hócsomók esnek nyakamba. A szomszédos ághegyen egy kis pirók althangu fuvolája úgy küzködik a csenddel. mint én az álmossággal, amely lassan szememre száll. Kitartani, kitartani mondogatom magamban s olykor hóval dörzsölöm meg szemem, hogy kissé ma. gam hoz tér jek. Lassan eláll a hóesés s a csönd még irtoztatóbb lesz. Elgondolkozom. Parányi hópehely tündöklik a filmfelvevő fekete lapján. Milyen érdekes! Aprócska, hatszögéé kristálycsoda. A víznek, ennek az ősi, mitikus elemnek szilárd formája, Mindenki ismeri, öt és mégis milyen kevesen tudják titkait. A hónak s a lavinának építőkövei ökl Finom, törékeny ényület znyegurocskának“ ne- ■ vezi az orosz muzsik s Csajkovszki tün. dérien kecses balettjével festi kavargó táncukat. A klasszikus görög nifetos nak nevezi öt s a lágyan clömlö magánhangzók a mediterrán tájak puha vizes havát juttatják eszünkbe, akárcsak a francia „neige* szó, amely „zene és csend is egyszerre ". Az amerikai Bentley foglalkozott először a hópelyhek szépséges seregével. Gyönyörű albumot állított össze a jpa- fáni/f kristályok nagyított fényképeiből. Keletkezésüket elsőnek Cholnoky Jenő dr., a neves magyar tudós magyarázta meg. Fenn a felhők magasságában, a kezdetben hatszögletű laphoz hasonló kristály csúcsain nagy erővel áramlik ki az a parányi meleg, amelyet a jég még vízcsepp korában hozöti magával a földről, mint a napsugár utolsó ajándékát. A lehűlt csúcsokra azután a levegő viz pára ja karok és ágak alakjában rakodik le. így születnek a hópelyhek, amelyek aztán a meleg és nedves levegőben „óriásra" nőnek, átmérőjük eléri a három műiméiért is, mig a száraz hidegben egészen aprók maradnák, de káprázatos szépségük még megsokszorozódik. A hókristályok természetétől függ a különböző sport- és turista szempontból annyira fontos hófajták keletkezése is. Tanulmányozásuk éppen ezért nagy gyakorlati jelentőségű. . Az elmúlt telek folyamán magam is kerestem módját annak, hogyan lehetne ezeknek a csodálatos szépségű remekműveknek szerkezetét a mikroszkóp alatt közelebbről is szemügyre venni. Eközben bukkantam arra az érdekes jelenségre, hogy finoman kormozott üveglapot tartva a leeső hópihék alá, a kormos felületen a kristályok tassan elolvadnak, de pontos lenyomatuk ott marad a lemezen. Csodálatos dolgokat árulnak el ezek a kristálylenyomatok, ha a nagyitóüveg a!sitt szemléljük őket. A viz itt szitára formában, kikristályosodva áll előttünk, a hatszöges kristályrendszer törvényei szerint. Mindén hópehely ilyen kristály vagy kristály-halmaz. Hatágú, finoman cizellált kis remekmű, jól példázva az ti. lető kristály csoport rendszertani sajátosságait, Mindenütt az egész földkerekségen ilyen hatágú pihe-müremekek hullnak a terhes hófelhőkből csak . . . nos, csak Marosvásárhely városa dicsekedhetik azzal, hogy korcsolya pavilonjának szemöldökfáján remekbe fara- gott nyolcszögü hókristály ékeskedik különös kiváltságaként a székely fővárosnak, merthát Vásárhelyen a viz is a „nyolcszöges rendszerben“ kristályosodik! A kormozott üveglapon konzervált her kristályók pontos szerkezetének megismerése talán feleletet fog adni a külpn- böző hófajták keletkezésének misztériumára s megmagyarázza a lavinák létrejöttének még ki nein derített titkait is. így azután a „jégaszalás nemes művészete" is segédtudományává tesz a hóval foglalkozó ismereteknek s a jég tudományának, a glaciológiának. Ahány havazás, annyiféle hó. Jól tudják ezt nemcsak a szakemberek, hanem a sportolók is. A száraz hjdekben leeső 1942. FEnnujsn i hópelyhek kristályos szerkezetüket sokáig megtartják s iga keletkezik sizöink kedvence: a porhó. Gyakran találkozunk vele, különösen északi lejtőkön, de nem tartós, hiszen esküdt ellenségei: a szél és a meleg hamar végeznek vele. Porhó létrejöhet az úgynevezett nedves ■ hóból is. amilcor az erős éjszakai lehűlés átkristá- lyositja a hópelyheket. Az igy létrejött nagyszemcséjü, csillogó hófajta szintén igen jó sporthó. Erős csillogása miatt sí. barátaim .,flitterhónak" nevezték el, a báli ruhákra, jelmezekre varrt parányi f émlemezekről. Ezeket a lemezeket Ka- otaszegen. „ragyogónak" nevezik s talán mi is használjuk fel azt a tősgyökeres. ízes magyar szót s nevezzük a flitter-havţtt ragyogó hónak, vagy egyszerűen csak ragyogónak. A száraz finom szemcsés porhónak ellentéte a nedves, tapadós, siző nyelven „enyves hó.“ Úgy tapad a lécre, mint. valami nehéz szurok. Egyik si-utamon egész féltvéőrzött salonnaícészletemet fel kellett áldoznom léceim bezsirozására. hogy égy körülbelül egy kilométer széles „enyves“ felületen keresztülvergődjem. A nedves hó erős lehűlés esetében ősz- széf agy s az egymásra rakódó rétegek nyomása alatt elveszti kristályos szerkezetét s átalakul „fim"-né, székelyesen „csonthó"-vá. Kezdetben csupán a felső rétegek alakulnak át csonthóvá, vékony üvegszerü úgynevezett napkérget alkotva a felületen. Sítalpaink alatt kellemetlen reccsenéssel törik be, összeszabdalva bakkancsunkat, harisnyánkat. A csonthó felülete újból megolvadhat s igy jön létre lesikló versenyzőink kedvelt ,.telemark"-havaGondolataimból egy keresztcsőrű pinty vékonyka hangicsálása riaszt föl. Előttem az erdőszél vörös tunikába öltözött a le. áldozó nap vakító ragyogásában. Millió hópehely veri vissza az olvasztott arany- zuhatag cseppjeit. Egy szarka ijedt csőr- renése figyelmeztet, hogy valami nincs rendjén az erdő szél madártársadalmában, Körülnézek, de a kábító fényözön elkápráztat. Szememhez emelem prizmás mész szelátóm üvegét s felfedezem a riadalom okát. Túl & szakadék sziklás martján, a szemközti hegygerinc hajlatában sötét pont mozog a havon. Még nem tudom kivenni, mi lehet, csak annyit látok, hogy ijesztő gyorsaságban növekszik. Már szinte elérte a szakadék túlsó peremét, dy még mindég nem tudom kivenni, mi lehetf Igen, most eltűnik m sziklák útvesztőiben, néhány pillanatig, csak a fölporzó havat látom, aztán elnyeli a völgyszáda sötétlő mélyé. Néhány másodperc s itt bukkan ki majd előttem. Hirtelen mozdulattal %el pattintom a fel. vevőgép fedelét s célzásra emelem a kereső tükörlemezét. A szél szemből fuj tehát, az ismeretlen valaminek fogalma sem lehet, hogy én most itt táborozom. Számitgatom. hol fog felbukkanni? A végtelenre beállított lencsét rövidebbre fogom s várok. Néhány másodperc a perem behavazott vonalán fölporzik a hó. Nehéz test dolgozza magát előre a hófelhő mögött. A keresőben felvillan a fekete orr és a hegyes fül. Kutya — villan át agyamon a gondolat. De mégsem. Az oldaíozó járás vadállatra vall . . , Morogva, indul a felvevőgép motorja. Vörös farok villan fel, egyenesen nekem tart. Róka. ismerem föl a vágtató állatot. Már csak néhány méterre van tőlem, de még semmit sem gyanít. A kereső üvegjén ijesztően nagyobbodik a kép. Vak rohanása mindent elsöprő erővel tart felém. Veszett ez az állat, villan át rajtam a felismerés, csak kábult dühében lehet ennyire figyelmetlen. Mész- sze ívben repül a gép a hóba, kezem lázasan kutat a fegyver után. A Savage- pusícai néhány méternyi ,elérhetetlen“ távolban fekszik, nincs időm a habozása ra. Sibotom hónom alá szorítom s azt feszítem a rohanó állat elé. Ez talán megállítja. Még néhány lépés, amikor az állat — hirtelen megtorpan s fejét felkapva felém szimatol. Összehúzott szeméből látom, hogy hóvakság kínozza . . . Vakon, kábán rohant előre, fájdalomtól űzve a ragyogóan leáldozó nap elől. Csak szimatja mentette meg attól, hogy belém ne rohanjon. Ijedten ugrik félre s rekedt csahotással vágódik a cserjébe. Fülemben lázasan dobol a vér, odébb pedig a felvevögép motorja duru. zsol szemrehányóan. Megdörzsölöm homlokóm. Szép kis ijedtség volt! A nap már eltűnik a hegyperem mögött, amikor ismét fölcsatolom a lécekei. A havasi éj derengő fényében vágok át az erdőn. Nehéz hófelhők bukdácsolnak át a csúcsok lila ivein. Mögöttem öles lépteivel Csöndherceg oson az ösvényen. Éjszaka van . . w TV'S. XANTUS IANOS JÓ ÁRU ÉS JO HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
