Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-10 / 32. szám

W42* F V MM IO Halála® r epwiloszser era csélf eraséa áIrao'%a8á«il esett Todít dr. nőmet birodalmi miniszler hogycirt lett a pforzhetmí kisdiákból a német úthálózat vezérfelügye'sue és a Siegfried-vonal építője ? —- Minden hadszíntéren csodálatos teljesítményeket végzett a Todt-szervezet BERLIN, február 9. (MTI.) A liiVií iroda jelenti; Todt dr. birodalmi miniszter a hires német utak megteremtője, a csodálatos ké­pességű szervező tehetséget, vasárnap katonai feladatainak teljesítése közben halálos repülőszerenesétienség érte. Hitler vezér el rendelte, hogy a birodalom halottjaként temessék el. Égy kisdiák ©iissdisl... k nemiet erőforrása Elsősorban a falunak szólt az a beszéd, amelyet Bárdossy László miniszterelnök a Kálót érdi népfőiskolájának vizsgáján mon­dott. A falunak síólt s az egyszerű falusi életben rejlő megtartó erőt dicsőítette, .1 falu a maga egyszerűségében mindig a nem­zet erőforrása volt. ő adta a legjobb kato­nákat és a legkiválóbb tehetségeket. A vá­ros talán kényelmesebb életet nyújt, min­denesetre több izgalmat szerez, mint a falu. De a miniszterelnök szavaiból a bölcs élet- tapasztalat szólt, amikor arra figyelmeztet­te a falu ifjúságát, hogy ne csábítsa őket a város ragyogása, mert pompás palotái le­hetnek magasabbak, mint a falu kedves kis házai, de a magas épületek hosszú árnyékot vetnek s ezekben az árnyékokban sokszor ott lappang a rontás és a bűn. A város for­gatagában sok ember él, akik természetesen nem ismerhetik egymást, egy helyen élnek ugyan, de Idegenekként. Mennyivel kedve­sebb ezzel szemben a falu meghittsége, ahol mindenki ismeri egymást, mint egy nagy család, ahol az utódok majdnem minden nap elmennek a temet® mellett, ahol az apák és anyák feküsznek s ezzel emlékeztetnek az élet örök törvényére, amely nemzedékről nemzedékre ülteti át a lángot, hogy a mú­landó emberéletekből mégis a nemzet örök­kévalósága fakadjon. A némán ragyogó csillagok, amelyekre a falusiak olyan sok­szor felnéznek s amelyeket a városiak csak­nem elfelejtettek már, azt hirdetik, hogy a mindennapi életnél van valami magasabb- rendit valóság, ahová fel vágy ódik a lélek’. Az élet forgása, a történelem lüktetése különböző korszakokat oszt ki a nemzedé­keknek. Az egyik békében élheti le az éle­tét, a másiknak az a feladat jut, hogy a hazát fegyverrel védje meg. Az első világ­háború után nem is huszonöt évvel a ma­gyarságnak ismét fegyverbe kell állnia, t mert meg kell védeni földünket egy olyan ellenség ellen, amely ba győz, ez hazánk pusztulását Is jelentené. Szent István orszá­gának népe a bolscvizmussal szombep csak ellenségként állhat, csak ellenfélként állhat szemben azzal az országgal, amely az isten- tagadást az állam hivatalos elvei közé emelte és ennek terjesztésére külön szerve­zetet létesített. Ahogy a tavasz közeledik, úgy közeledik a nagy leszámolás Ideje Is s a felülmúlhatatlan vitézségéi német és olasz csapatok mellett, a ml országunk fial is na­gyobb számban fognak megjelenni, hogy ott legyenek a végső győzelemnél. Míg egy részük a harctéren teljesíti kö­telességét, f z alatt az itthonmaradottaknak nem kevesbbé fontos, mert épp oly magasz­tos kötelességteljesítő* jut osztályrészül. Ezeknek idehaza a munka, a rend, a fegye­lem katonáinak kell lenni, mert nemcsak a fegyver dnlásától kell megvédenünk hazán­kat, dé attól is, hogy a belső rendet ne za­varja meg semmi. „Az egészséges testen még a fegyverrel ütött sebek is könnyen begyógyulnak, de a rend megbomlását már nehezebben lehet kiheverni", — mondotta a miniszterelnök. Olyan tanítás ez és olyan figyelmeztetés, amit mindenkinek meg kell érteni s első­sorban nem is a falunak kell megérteni, ha­nem a városnak. Amikor küzdelembe szál- lünk, akkor a magyar katona és magyar dolgozó nemcsak a hazáért; fog áldozatot hozni, hanem azért is, hogy olyan uj rend kialakulását segítse elő, amelyben minden egyes ember méltányos élethez jut. A bé­kés teremtő munka lehetőségéért folyik a küzdelem s annak jutalma nem maradhat el abban az uj Európában, amelyet a szövet­séges hatalmak győzelme meg fog teremte­ni. Mert ebben az uj Európában Magyaror­szágra nagy szerep vár, olyan szerep, ame­lyet a hozott áldozatok és történelmi múlt­ja megérdemel. Február 11-én Koíozsvárűtí vendég­szerepel Bonucci, a gordonba hiváiő oíqsz mestere KOLOZSVÁR, febrúár 3. Még fülünkben euengenek a Previtali-hangverseny varázs­latba szépségű, akkordjai s rövidesen a fej­lett olasz zenekultúra egy másik kiemelkedő egyéniségét üdvözölhetjük Erdély fővárosá­ban: Arturo Bonucci) a világhírű gordonka- művész február lí-ikén vendégszerepel a Mátyás király Diákházban. A világhírű gordonkaművész Rómában született és hires mestereknél tanult. ö volt as, aki 1930-ban megalakította az immár világszerte ismert, hires „Trio lialiamó-t. Casella zongoraművésszel és PoUronieri he­gedűművésszel az egész világot bejárta, több mint J,50 hangversenyen vett részt, nemcsak Európa*férte, hanem Amerikában, Egyiptomban, az angol és olasz gyarmato­kon is. Bonucci jelenleg a római Santa Ce­cilia Zeneakadémián a vonóshangszerek ta­néba. A kiváló olasz művész kolozsvári vendég- szerepléséi általúv-o; érdeklődés előzi meg. frit« Todt 1891 szeptember 4-én született Pforzheimban. Egyik nagyapja arról neve­zetes, -hogy ö ajándékozta Bi&marcnah azt az aranyfóliát, amellyel a frankfurti békét áki- irták. Ez a nagyapa egyébként jelleg 'kertter­vező volt. Apja diszmüáru-gyáros és, a ter­mészetnek nagy barátja. Fritz Todt m'ár kö­zépiskolás korában elárulta nagy vonzalmát az ókori építészet remekei iránt. Korát meg­haladó éraékkel fordult a fizikai és materna- tikíai tanulmányok felé és nagy hajítom volt a zenéhez is. Kitünően játszott zongorán, trombitán és lantom és á pforzheimi középis­kola. házi itaiepeégein gyakran szerepelt ze- neszámokk-al. Már kora ifjúságában tisztá­ban volt. azzal, hogy apja váJialikozását nem fogja folytatni: épit&ss akart lenni. Tervei­ről azonban hallgatott. Életrajziról feljegyezték róla, hogy' nem volt sem mtintadiák, sem pedig „stréber“, sőt! Egyszer egyik tanára —'bizonyára va­lamelyes kanraszkori csiiiytevés után —- zor- donan figyelmeztette: — Fiam, ha így folytatod, az országúton fogod végezni! A jóslat beválik,.. A derék pedagógus nemi k sejtette, hogy jósolt, csakhogy a jóslat teljesedésének útját egészen másképp írták meg a végzet könyvé­ben, mint ahogy' a derék pedagógus gondolta. A középiskola elvégzése után mérnöki pályá­HiUer vezér és Todt dr. sétája másfél óra hosszat tartott. Ekkor vázolta fel Hitler ve­zér Todt előtt hatalmas útépítő programját. A program lenyűgözően nagyszerű volt. Hitler vezér űátnoki erővel bontotta ki terveit és Todt dr., a gigászi, terv végrehajtására ki­szemelt férfiú tökéletesen, egyetértett a nagy mii megalkotásának eáikségességével. Annikor éjszaka fél II órakor Hitler vezér elbocsátot­ta Todt dr.-t, bucsuzásul a következőket mondotta:-— Hiszek as elgondolás szükség esség ében és a kezdet helyességében. És önnek éppúgy kell hinnie abban, mint ahogyan én Idézek s Todt nemcsak mérnök volt, hanem harcos is: nagy célt szolgáit tudásával, hitével és meggyőződésével. Az az emberfajta volt, akt nőm ismeri, a. lehetetlent. Az a hatalmas mun­ka, amefyet a német úthálózat újjáépítésé­ben elvégzett, csakhamar újabb megbízatá­sokkal gyarapodott. 193B*bam megbízták a német építésügy legfelsőbb irányításával $ 1938 Julius 9-én kapott 'Megbízást a West- wall, azaz a német nyugati erődrendszer: a 8iegfried-vonal kiépítésére, Todt dr, félmillió emberrel, a világhírű- vált „Organisation Todt“ hadseregével kezdte meg a munkát és egy esztendő alatt 22.000 bunkert épített a haditndo- nuiny legkorszerűbb igényeinek megfele­lően, Szervező erejére és tehetsegére jellemző, hogy ezt a csodálatos teljesítményt mindäsz- sze százötven főnyi mérnöki és adminisztrá­ciós szervezettel irányította. A további fel­adatok elvégzésébe uj Megbízatásokkal kap­csolódott bele. És 194.1 szeptember 4-én, ami­kor űe egész német Birodalom a hősöket megillető tisztelettel és lelkesedéssel iinne- pelio Todt dr. 50. születésnapját, Todt dr. címei ős lűvatalai megszaporodtak. Ezek a következők: rtpülötábornok, a birodalom lő­szer és fuidfelsée-relésügyt minisztere, a vie- és energiaügyek, valamint az összes birodalmi utügyek vezérfelügyelő je, a négyéves német terv végrehajtásában Hitler vezér külöiíle- ges megbízottja, a nemzeti-szocialista párt technikai főhivatolának vezetője s végül: a .német mémokszövetség elnöke. Rekordot dönt a TocH-haiisereg: Todt dr. legendás hírűvé vált munkáshaü- seregei azonban nemcsak a német birodalom ■m késsiiit. Tanulmányai és mübelygyakorÍa- tai közben eléggé mogiséierte a munkát & a munkást. Megismerte a munkásság szociális kérdéseit '3 tapasztalatainak később igen nagy hasznát vette az uj német Birodalom felépí­tésében. Mint fiatal Mérnök az egyik nagy útépítő vállalkozásnál kapott alkalmazást. Ta­nára jóslatából tehát beteljesedett valami: a fiatal Todt dr. eljegyezte életet az ország- utakkal. Ez a kapcsolat azóta sem szűnt meg az utald®,1, a közlekedési vonalakkal: Todt ér, útépítő maradt továbbra is, a valóságban. is és a szó legmélyebb jelképes értelmében is. A német úthálózat vezérfelügyelője T olajdooikóppemi pályafutása a neanaeti- Éssocialista párt uralamcrajutásávaijt kezdődött. Todt dr. saivvel-létófckel csatlakozott a nem-, zeti-szocia,lista progamniltaz,-felismerve az ab­ban rejlp hatalmas építő távlatokat. Életének döntő fontosságú napja 1933 Ju­lius 5 voit. Ezen a napon a berlini kancellári palotá­ban már igei: fontos tanácskozások kezdődtek délelőtt 10 órakor Hitler vezér és kancellár elnökletével. A tanácskozások este 9 óráig tartottak. Ezen a napon Todt dr.-t a német úthálózat vezérf élügyelőjévé nevezték ki. Amikor este 9 órakor a tanácskozás résztve­vői távoztak a kancellári palotából!, Hitler vezér így szóit Todthos: —- Jöjjön, menjünk le a kertbe. 'Szüless- gém van végre egy kis friss levegőre. tűrhetetlenül kell annak érdekében caeleleed- nie, Hitler vezér államférfiul nagysága Todt dr. meghizatásia&cr is csaLhatatlanul megnyi­latkozott. Megtalálta azt « férfiúi, aki a ma­ga helyén megvalósít ja a némtet Bimdalom újjászületésének folyamatából a rábízott fel­adatot. Ö Todt dr.-mak meg is voltak rare az. adottságai. Hitt a ncmzeti-szociáliamua dia- dalában, kiváló szakember volt az útépítés­ben s azonkívül művész, áld gyorsan be tu­dott kapcsolódni a rábízott feladat batalkpaş távlataiba és ráadásul szervező is voät, aki esodáiatos érzékkel tudta megteremteni vm eredményes munka legkedvezőbb fettételeit. feternal kedésének előkészítő korszakában ját­szót ifik történelmi fontosságú szerepet. A Todtszcrvezet teljes felkészültségével"vett és vesz részi a háború mmden egyes szakaszá­ban. Nemcsak erődöket és utakat építene hanem gondoskodtak a hadműveletek megkez­déséhez és folytatásához szükséges feltételek Megteremtéséről, az utánpótlás folyamatossá­gáról is, flészivett ez a hatalmas munkáshad­sereg a hóbortéban elpusztult lengyel és frón­áim úthálózat kijavításában, a keleti hadszín­tér utóinak rendbehozatalában. Legutolsó ba- tsilmas teljesítménye a széles nyomtávú, orosz vasútvonalak európai nyomtávra való átépí­tésének müve volt. Todt dr. 50. születésnapja alkalmával a német- sajtó megírta, hogy az orosz vasutak átépítésénél a Todt-szervezet a világhírű ja­pán rekordot is megdöntötte. A japánok Ugyanis 1935-ben építették át a mondzeukuói vasútvonalakat rendes nyomtávúra, A mun­kát 3000 japán szakmunkás 1935 augusztus 30-án éjszaka hajnali 4 óra 30 perekor kezd­te meg és reggel 7 óra 20 perckor fejezte be. Ezalatt a 2 óm 50 pere alatt- a Ilszinkingiöl Ckarbinig vezető 250 hm. hosszú vasutvop-a- lat szegezték át a japán vasutaknál haszná­latos 'nyomtávúra. Az idevonatkozó adatok szerint ebben a nagyszerű munkateljesítmény­ben minden munkás 27 méter hosszú műsza­kosét szegezett át. Csakhogy ezt a retefd- rnunkát a japánok békében, sokkal nyűgöd“ tabb körülmények között végezték eä, mint a Tödt-szervezet a maga feladatát a keleti had­színtéren. És ha ezt a csúcsteljesítményt Todt dr. munkáshadserege megdonthette, csak azt tételezhetjük fed, hogy miwkáshadseregéneh szervezete szaktudásban, lelkesedésben és még. szervezésben soha- eddig el nem ért fokot ért el. Ezt a kiváló szakembert és alkotót, ezt a, nagy harcost ragadta el most a kérBeslhe télién, halál. A tragikus pillanatban is utón. volt- Hajdani tanárának jóslata valóban betelje­sedett, Todt dr.-t valóban az országúton érte utál a végzete. Csakhogy ez az országút az alkotás és n történelmi kötetesoérteJjesités cevz&cutts volt... — ft  kolozsvári Széni Mihály templom hősi emlékképe KOLOZSVÁR, február 9. Most jutott nyil­vánosságra, hogy a Mátyás király-téri Szent Mihály templom torony kápolnáját egy szí­nes üveg festmény dissiti, amply egy római harcos alakjában jelképezi a- hősi halált halt Ismeretlen Katonái. A névtelen hős a trón­széken ülő Krisztus Király előtt áll, kardját Szent Mihály arkangyalnak ajánlja föl s közben angyalok nyújtják feléje a jutalmul megítélt „mennyel koronát", A művészi kivitelű üveg festményt Mersa Gyula ny. muzeumigazgató H, évvel ezelőtt, 1928-bén készítette, még néhai Hirschler József dr. pápai preldtus idejében, aki a to­ronykápolna létesítésével is növelte hátra­hagyott szép alkotásai sorát. A templomlátogatók nagyrésze eddig még alig vette észre a hősi emlékkép időszerű jelképes jelentőségét. A kép a vallásosság nimbuszával övezi a polgári kötelességeket és a kătonai erényeket megszemélyesítő ka­tonát. A megszállás Alatt készült latin fel­írása emlékképet természetesen elkerülte a hírverés zaja, jóllehet addig, amig az EKE múzeuma nyitva állott, a múzeum igazgató­ja, illetőleg az- említett emlékkép adományo­zója az idegeneket o- toronykápolnába is el­kalauzolta as Ismeretlen (magyar!) Kelőre jelképéhez. A H évvel ezelőtt készíttetett hősi emlék­kép méltó arra, hogy mint idegenforgalmi látványosság, szerepeljen az Össses újabb úti tájékoztatókban. Minden elismerés meg­illeti a hősi emlékkép felajánlóját, Merzet. Gyulát, aki ás erdélyi term-éssctkultusst, U- jet-őleg a kolozsvári idegenforgalom terén közéi két emberöltő óta fejt M önzetlen és hasznos munkásságot s mér akkor is tevé­kenykedett esen a téren, amikor nálunk ez az irányzat még merőben uj és ismeretlen volt. leélsz«»* nsuu&sMüi «Xoiyttzait a ládas-palak skatfálfozási munbálalain Kolozsvár, íebr. 8. K város mérnöki hi­vatala a múlt év nyarán elkészítette a Ká­das-patak szabályozási tervét. A terveket jóváhagyásra áttették a kultúrmérnöki hi­vatalhoz. Bár a tervek jóváhagyása nem történt meg, a mérnöki hivatal még kará­csony előtt hozzálátott sziiksétcmunkáKokka.* a szabályozási munkálatokhoz. Az első idő­ben 50—60 embert foglalkoztattak a mun­kálatoknál, a közelgő tavaszi olvadás szük­ségessé tették a munkamenet meggyorsítá­sát, úgyhogy jelenleg 300 munkás dolgozik a Nádas-patak vonalának szabályozásán. A szabályozással a Nádas-patak egyenes vo­nalat kap s igy csökken az árvízveszély az esetleges nagyobb esőzéseknél és MölvadS- soknál. A mérnöki hivatal egyelőre csak a szabá­lyozással kapcsolatos földmunkákat végez­teti el, mert a Nádas-part és meder meg­erősítése hatalmas költséget igényel a a vá­ros a jelenlegi helyzetben erre a célra nem tud megfelelő Összeget előteremteni. A most folyó part szabályozási munkálat­nak az a célja, hogy egy liáromszázméteres és egy nyolcvanméteres partszakasz átvá­gásával a patak egyenes vonalat kapjon. A munkálatok a legutóbbi napok hideg időjá­rásai miatt csak vontatottan haladtak elő re, az idő enyhülésével azonban mér foko­zottabb ütemben lehet folytatni a munkát. A mérnöki hivatal megállapítása szerint a két partszakasz átvágásával jelentőse» csökkenteni lehet az esetleges árvízveszélyt. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA \ JÓ ÜZLETMENETNEK Aki iiíí*«» ismeri & Xeliefetietsf .ftfíY nagy feifixdaif

Next

/
Thumbnails
Contents