Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-08 / 31. szám

19 42. f£B«(/4S« A nagybünyai Szent István-t NatyyrSäwyq, február 7. A váréiba, beérke- TO idegánt legelőször is a város középpontjá­ban tíiagányosan* égnekmeredő, hatalmas mé­retű és művészi szépségű ódon . kőtempliom ragadja meg. Egy kis tér közepém, szinte mi- pnrefazeriigin minden mellőképület nélkül átll a i rony, amely egykor a ma már nyomta­lanul eltűnt ősrégi templomhoz, a Szent Ist­ván templomhoz tartozott. ■Hogy' íj. tempfemot mikor kezdték építeni, £zt nem sikerült sem az egykori feljegyzéT '-ékből, sem pedig a város levéltárának ős­régi irataiból kideríteni. Valószínűnek látszik, hogy a nagy mongol pusztítás utáni, uj hon- alapitási munkája közben IV. Béla rakatta le az alapjait, de számos jel arra mutat, hogy az ezérháromszáznegyvenes években Nagy Lajos király, alatt, tehát körülbelül hatszáz ^étivel ezelőtt fejezték be az építkezést. Bizo­nyos részleteit a templomnak tovább is.épí­tették, ső+ a hagyományok szerint, a. ma is álló torony csak száz évvel később épült. Ál­lítólag Hunyadi János építtette a pontosan fél évezreddel ezelőtt, 1442-ben aratott míg)' piőzoímc emlékére. Hunyadi János ugyanis azokban az idők­ben földesura volt a városnak s a hagyomá­nyok szerint a nagy kormányzó rengeteg sok kiváltsággal halmozta el a várost. Később Mátyás király-is gondjaiba vette az ősrégi templomot s javíttatta, szépítette, amint azt a torony nyugati falába befalazott királyi’cí­mer is tanúsítja. A templom arányai, ha csak a torony kö­rüli üres teret nézzük, ahol egykor á tem­plom állott, mégjiepőek. Egy aránylag pon­tos becslés szerint a középkori építészetnek ez a műremeke ötven és fél méter, hosszú voll, oldalfaláiiiák magasságú huszonkét' méter. A hatalma- templom sorsa azonos volt a város-sorsával. A mohárd vész után a város és a vidék fő kereseti forrássá elapadt «.bá­nyászat hanyatlásával; Â szazad közepén., vih lám csapott a toronyba és a templom egész tetőzete leégett. A szenes gerendák, beomlott, falek majdnem egy évszázadig úgy- állottak, mert a városnak tutin volt pénze a.javítások­ra. Végűi is teljes kijavítása 1561-ben • feje­ződött be, de. akkor som örülhetett sokáig há­borítatlanságnak. A várost 1567-ben ostrom aiá vettéli s az ostrom súlyosan megrongálta a templomot, is. A javításokra ismét nem ké­rni) Kitett sor. -mert a Báthory István földé.», nrasága alatti csetepaték a törökkel, a Bás- t«-korszak és a Boesikáy felkelés mind Nagy­bánya, Erdély kulcsa felett viharzott el. A tíáetíliatodik század végén a fel tófő re­formáció erőytailajt kapott Nagybányán. A nagyjában kitatarozott templomot a kálvi­nisták vették birtokukba. A változás után á magyar műtörténet nagy kárára elltilnlek a templomból a müvészj oltárok, ősrégi szob­rok, képek,, ezzel szemben megjavittatták a templomot, díszes tetővel látták el a tornyot. Ez 1619-ben történt, de 1647-ben ttjra több villámcsapás érte a templomot és annyira megrongálta, bogy most már egy egészen nagy-zabám javításra volt szükség. ■ A templomot azonban, hot a katolikusok, hot a reformátusok- vették birtokukba. A Zn? tífl - Frangep án - N áda-sdy összeesküvés • elfoj­tása után' a katolikus hívek visszakövetelték a reinpkimot majd műikor a szepesi kamara 'felszólítására sem kapták meg, 1674-ben 8'pOlilcait tábornok fegyverrel szerezte meg a téiiptomof a katolikus hívők számára. Három evvel később Wesseléniji Piít ■ kürtiem szál- tylíák ineg a várost s most, a református' Ml vek kerítették hatalmukba a templomot. Az ollárolyü-. ismét eltávolították és elűzték a ka­tolikus papot. A katolikusok nem nyugodtak befe a hely­zetbe s kieszközölték, • hogy Csáky István gróf országbíró 1687-ben újra visszahelyezze birtokukba, a templomot. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt újra, a reformátusok let­tek a templom urai, de a szatmári béke. után vég érvén y esen a lcáiöUku*ok hágtál: meg a templomot. Az évtizedekig tartó viszálykodás a.lgtt. egyik fél sem javított a templomon. A tem­plom gondviselését a jezsuitákra bízták, azok azonban minden figyelmüket egy uj templom elütésének szentelték. Mária Terézia 1768 február 19-én vissza­adta a városi kegyúri jogait és ez a templom sorsát ás jobbra fordította volna, de a végzet kimondta a temptaro fölött a halálos ítéletet; 1769 augusztusában . egy villámcsapás nyo­mán keletkezett tűz elhamvasztotta a- egész templomot. Ezután ■ végleg- a ■ sorsára hagyták a tem­plomot s annak történelmi emlékű köveiből az egyházmegyei hatóság a plébániát, akarta felépíteni. Az engedélyt meg is kapta erre s n város 1787-ben hozzákezdett a falak le­rombolásához. Egy fél évszázadig' tartott, amíg szétbontották a masszív kőtemplom meg­maradt falait, amelyeket a magyar JcrrSyok címereinek egész sorozata díszített, A ma is fennáüó tornyot nem bontották lé, hogy annak köveit is építkezésre használ­ják. dó az egykori templom köveiből, ame­lyeknek egy-egy darabja valóságos középkori szobrászati műremek volt, házak épültek. A karcsú boltívek, pillérek, faragott gyámkö­vek, kocsipkes oszlopok és ororodiszek nyom­talanul el tűntek. Csupán két nagyobb méretű dombotm-ü maradt, meg, amelyek élő erővel bizonyítják az egykori templom művészi szép­ségét. Nyomtalanul eltűnt: a Szapolvai-ház ősaty­jának emléktáblája, amelyet 1460-ban—épí­tettek a templom falába, de hogy metmyi mű­emlék rejtőzhetik a nagybányai házak falá­ban, azt már senki sem tudja megmondani. Az ezemyolcszázás évek végén egy Hid-utcai ház oldalfalából egy lmtalma- kőlap került elő, amelyet később ugyanott kőlépcsőnek használtak a házban. A kőlap közepét címer diszitette, körülötte felírás, amelynek csak eleje és vége maradt meg: H*c opus. ,. rie amvo dm. 1468. Egy műtörténész szerint a teljes felírás ez lehelt: Hic opus facere curavit — vagy — finivit Mathias Rex Hungáriáé anno do­mini 1468. Ezt az állítást támasztja alá az igazságos király diszül szolgáló címere is. Ezen a lépcsőn hordták fel a bort a pin­céből a ház lakói. Kevés varas dicsekedhetik azzal, hogy ilyen kincset érő. anyagból épül­tek a házai. Egy templom megfizethetetlen értékű köveiből, amelyen a középkor művé­szei hagyták kézjegyüket, abból a templom­ból, amelynek első alapjai az Árpádok ko­ráig nyúlnak vissza s amely virágzásának leg­szebb idejét Nagy Lajos, Hnnyadi János és Mátyás király aranyozták be. bi. Felrobbantak a tan^eri kikötőben a brit konzulátusnak küldött ládák Öt ember meghalt, harminc megsebesült — Tengely* e1 lenes nyomtatványok is voltok a ládákban Tanger, február 7. (MTI) A Ştefani“ iroda jelentése szerint pénteken délután ae Algeziras és Tanger között szolgálatot, telje­sítő tehergőzös kirakodása közben a temgeri brit konzulátus címére érkezett egyik láda a földre esett és felrobbant» majd felrobban­tott több ládát is. A ládákban robbanóanya­gokon kívüli tengelyellenes propaganda-nyom­tatványok voltak. A robbanás következtében a vámhivataliban és a rakadóbely közelében öt ember meghalt, harmincon pedig súlyosan megsebesültek. Másfél év alatt csak fiz adóárvetés voll Kolozsvárott... Mi a külömbség a mai és a kisebbségi idők adóbehajtása között? Kolozsvár, febr. 7. A .,Keleti Újság“' né­hány nappali ezelőtt a- kolozsvári pénzügyig« z~ gatáság ‘hivatalos hirdetménye kapcsán cikket közölt az adófizetésről,’-/n£wt állampolgári kö­telességről. Rúnnumitúnk arcra, hogy soha nem volt indokoltabb a jövedéknek, vagyonok be- estttete» -bevallása é> az adó pontos: fizetése, mint amikor az. állam — a háborús helyzet é> obitól fennálló nehézségek ellenére — milliárdos befektetésekkel; tehát áldozattal és kockázati«! a kisemberek tízezreit juttatja megélhetéshez, önállósághoz, segítő -keze ott van mindenütt, ahol egy magyarnak kenyerei, egy családnak megélhetésit és s gyermekeknek jövőt,kell lűztoskani.. * Előző, cikkünk mintegy- folytatásaként most : az adóhiivatal működéséről mink ? röviden rá­mutatunk azok nagy és. felelősségteljes mun­kájára, akiknek kezén adóban fizetett pengő­ink és filléreink átmennek. Aki a pénzügyigazgatóságnál, adóhivatal­nál a maga ügyes-bajos dolgában megfordult, mindenekelőtt azt/ állapíthatta meg, hogy a durva hang és tónus helyett udvariasság fo­Fe j ­és derékfájás, idegesség, émelygés, tiszialalan teint gyakran csak az emésztési zavaroknak következménye W; osasas . giadja. A magyar köztpztyiselo. ha akár­mennyire is elfoglalt, előzékenyen fogad rain- dein-Mt, tudatában van annak, hogy ».<> van a közönségért“ és nem. a közönség érte... Elhi­szem, hogy akad. kivétel, ezekkel -szemben azonban a második, vagy' harmadik szobában már meglehet, találni az orvoslás:. Egyet azonban ne feledjen-az, aki' bármilyen közhi­vatalba belép: • nem érdem az. hogy valak i magyarnak s ütetet és nem jogcím uhbosi hogy emelt hangon beszéljen. Állampolgárok . vágyjunk egyenlő jogokkal és kötelességekkel s ha jáinaszuuk van, nem kell az, asztali« csapni, sem a. maguk igazának eldöntésére . előre kikészített . l«nkjegyeket «».úsztatni a tisztviselő markába.... A felszabadulás — mint. mindenben — a/. adózás Űrén is ugyancsak -avaros állapotu­kat tálalt. Bizoaiytnüanul véste" ett könyvek, feljegyzések, irka-firkák alapján indult meg az a munka, amely áz adók kivetése után az adók behajlását jelentette. Azoknak, akiket erre a potsZfcrii áilllitóttak. ugyancsak volt mun­kájuk, de ezt a munkát elvégezték. A megvár adózáhi szempont az, hogy vagyonának, jöve­delmének megállapított hányadát mindenki le kell adj«, az áMamnak, amely ezzel szemben az adózó személyi és riagyomi biztonságáról gondoskodik.. ' Mintegy biztosit«« jellegű az adófizetés: én adót fizetek, az állam pedig a maga berendezkedésével biztonságot, nyugal­mát ad nekem s ezzel elősegíti azt. hogy él­hessek, ósaMdotrvaf birtosithassam és lehetősé­get ad arra is, hogy munkává 1 javaimat gya­rapítsam. * Ebben a -zellcmbrn Indult meg az uijaépitő munka .az. adózás terén .is. Kezdődött ez a magyar jögsaa-bälyokiiak megfelelő könyvek felt ekwdétséuéll, az adókötelesek össze Írásánál, a hátralékok a&egállapitásáná-i, majd folytató­dott az uj adókivetéseknél. Másfél év alatt az ,is kiderült, hogy a: adófizetőnek jogai is vannak.; » kiagyár álltam illetékes fórumai pe­dig" itt sem a novet, a személyt nézik, hanem az ügyet : a panaszt, á lelilebezést, az igazság pedig, mint az egy.szerii ember mondja: kir gyii'ii egyszer, mint. szeg u zsákból... A kolozsvári adóluvafet másfél éves mun­kájából! ceújrih égy adutól ragadok ki.- Másfélrév alatt összesen ti .' adóárrerés volt Kolozsvárott! ■ E kimutat»- szerint "tehát lét hónapra sem esett egy árverés, pedig az adóhivatal bihaj- ú... osztálya tízezer -iámra . 'Ingolt, letUUftU árveréseket tűzött ki és végeredmény ében. /sale ti.: esetben árcerezsieteU,.. Érdemes len­ne ennek « fiz á)>erc-nek 'a.történetét is meg­írni: lá'-.-a mindenki, hegy a? államkincstár miért kéni szerüJt erre a végső lépésre. Másfél év nem. nagy idő, de úgy látom. Hogy ezalatt mi sok mindent elfelejtettünk. De lia már a másfél év alatti tiz adóárverés- ről- írunk, emlékezzünk vissza azokra az idők­re, amikor nemes Köln: -’mir rise fatál között vasárnap /;* árverezlek és sokszor olyan adók­éi f, amit. a szegény kisebbségi 'magyar mái kijiziJett. Az adóhivataloknál egyszerűen el­töröllek a/- iiniiepeí: vasárnap is irgalmatla- m;l folyt az adóbehajtás. - .4 templomokba»’ ■ ágink u harangok. Isten' tiszteletére hívtál ossza az embereket, a -legény, védteleír ma- gyax portája ' lőtt pádig pergett a dob... Nem '"olt kímélet, nem volt haladék, ha — nem volt bniksiis, össizeverődött a vigyorgó kiaftá- itvosok ki, dé aiű’í'áli undolíabb tábora — s a mi Miiigyaiu-nk tehetetlenül nézte, hogy pré- dálják ■■<-■/ ntol.-ó párnáját" is. Kis Utcákban- amelyeknek panasza, fájdalma nem ért el a ragyogó belvárosig, magyarok égő szem eteket néztek az" ég felié, mert számuki a segítség már csak onnan éj-kezhetett:. . é is uirák. kis rnogyur jea: a segítség megél— kezet/. Az az erős kéz, amely kimeufett az el- íiien'ilésbői, most -zájiit rátok. Minden l.r/te- lezettség, minden áldozat kenés ahhoz, amit kaptunk. Szabad magyarok lettünk. Magyar a levegő' körülöttünk. Emlékezzünk a nagv fogad.kozásokra (is, mindjárt keyés lesa «te adó. amit ránk kivétetitek és mindén kötelezettség .•mnely a rerirlkbüli időkben ránk hárul. TÓTH SÁNDOR A városháza disz'ermeben tartja zászlói ontó qyülését a Vitáz: Rend Zuny Csoportja Kolozsvár, február 7. A Vitézt Rend Zrí­nyi Csoportja vasárnap délelőtt fél 12 óra­kor tartja zászlóbontö gyűlését Kolozsvá­rott a városháza disztermében. A gyűlésre, mint már megírtuk. Kolozsvárra, érkezik vitéz Rózsás József alezredes, a Központi Csoport vezetője, Kosár Elemér őrnagy, va­lamint a H. M. regős csoportja Is. ERFURTI MACtíVAK. fl LEGJOBBAK. TEGYEn PRÓBAREnOELÉST ZIEGLER ALFONS Magüzlet Budapest, Fővámtér 3. Keresztény cég Kínevexéselc a Eolovsvári rendőrséghez Budapest, febr. 7. (MTI.) A belügyminisz­ter dr. Blanka Pá.l!^kolozsvárl városi ti=3tvíse- lőt m. kir. rendőrsegédfogalmázévá és Rí- móezij Béla kolozsvári lakost im. kir. rendőr- felűgj'elő gyakornokká ldnevezte. Állami földet kopnak a földnélküli török parasztok Ankara, február 7. (MTI) A Stefani-iro- da jelenti: A pénzügyminiszter törvényja­vaslatot dolgozott ki, amely a földnélküli parasztoknak bizonyos terjedelmű művelhe­tő földet- juttat az állami birtokokból. Az intézkedés az ország mezőgazdasági terme­lésének fokozását célozza. Jelentik továbbá, hogy a kormány hozzájárult az ankarai kerttulajdonosok javaslatához, amely sze­rint virágok helyett főzelékféléket ültetnek és rendelkezésükre bocsátja az ehhez szük­séges magvakat. BERLINBŐL KAPOTT SZERZÖDTE- TÉSI AJÁNLATOT PAKA JOLÁN Kolozsvár, február 7. Páka Jplá% a ko­lozsvári Nemzeti Színház fiatal koloratur Koprán énekesnője, aki a Traviatában ,és a Bohémélet Mnsctte-jében mutatkozott be­fagy sikerrel a kolozsvári közönségnek, szer­ződtetést ajánlatot kapóit Németországból.. A berlini Staatsoper igazgatósága levelet > irt Páka. Jolánnak fe március vágj’ április hó­napra vendégszereplésre hívta meg, a német fővárosba. Egyben közölte azt is, hogy a jö­vő évadra szerződtetni akarja Páka Jolánt. A nagytó he fscgü fiatal énekesnő esetleges tá­vozása nagy vesztesége volna a kolozsvári Nemzeti Szérűiáz fiatal együttesének. Mi« épiteO uijá az elmúlt éviién Franciaorszáp ? Vichy, február 7. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Franciaország újjáépítésének mérlege 1941. év végén á következő adatokat, m-utajtja: 1941 végéig az elpusztított vasúti hidak, alagutak, 80 százalékát: véglegese,m, 15 száza­lékát pedig ideiglenesen helyreállították. Ár elpusztított 2532 közúti hűkből 587-ét végle­gesen, 1342-öt pedig ideiglenesen hoztak rendbe. A csatornahálózatban 5200 kit&métér vált lutAználhatatlmmá, 1941 végén már esed: 40 kilométeres szakasz nem használható. Az összerombolt 300 postaépületből kétszázat újraépítettek. Hcrom láda elrejtett szappan trl'.ltak Rutíabányán egy eihaeyoii tárnában Miskolc, február 7. A rudabányaí bánya egyik elhagyott tárnájában lement egy bá­nyász, hogy átvizsgálja a bányákat. Amikor egyik helyen csákányával kopogott, szap­pan hullott, a nyakába. Rövid vizsgálat után háromláda szappant talált a tárnában el­rejtve. A csendöri nyomozás megállapította, hogy á szappan özvegy Dreschler Izidórné ke- reskedöné tulajdona, aki még novemberben rejtette ei a bányában a szappant. Megin­dult ellene az eljárás. I négy évre szállították, le egy FÉLTÉKENYSÉGÉBEN GYILKOLÓ HAJÓS BÜNTETÉSÉT Pécs, febr. (MTI.) A pécsi Ítélőtábla pénteken tárgyalta Mohácsi István hajós bűnügyét. Mohácsi az elmúlt év augusztus 11-én, amikor váratlanul hazaérkezett, la­kásán találta felesége társaságában Németh Ferenc hentesmestert és vadászfegyverével agyonlőtte. A törvényszék annakidején Mo­hácsi Istvánt szándékos emberölés büntette miatt hat évi fégyházra Ítélte. A tábla ezt az Ítéletet négyévi fégyházra szállította te. Az ítélet jogerős itt ft 12 K T Etilt fii ESSEN A KELJE TI ÚJSÁGBAN ? Meri ezt » lapot te ORSZÁG EGÉSZ VEVŐK ÉPES KO- ZÖNSÉGE olvas*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents