Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-07 / 30. szám

i2. r- nnnv am r Újjászervezték a k  helyi közigazgatás nagyobb szerepet kap a kozelfátássai kapcsolatos fel­adótok végrehajtásánál — InczédyOoksman Ödön dr. kormánybiztos nyilatkozata az uj rendszerről Kolos*vár, február <5. A* ország közellá­tásának rendjében a legutolsó hetek bizo­nyos változásokat hoztak. A nagyközönség ezekből a változásokból természetesen első­sorban azokat az' újabb rendeleteket vette tudomásul, amelyek a rendelkezésre álló készletek észszerű szétosztásának módjait szabják meg. A figyelmes szemlélő azonban •már eleve felismerte, hogy nemesak ennyi­ről van szó, hanem Sokkal többről: a rna- yţfar közeXlátás rendjének teljes és gyöke­res újjászervezéséről, azaz egy nagyvonalú, minden igényt és szempontot kielégítő ha­talmas szervezet kiépítéséről, amelynek ke­reteiben a hadviselő nemzet minden egyes tagjának ellátásáról gondoskodás történik. De gondoskodás történik arról ts, hogy a nemzet közellátása szempontjából szükséges elsőrendű élelmiszerkészleteket csak eredeti rendeltetésüknek megfelelően használjak fel * azokból semmi ne jusson áruhalmozók és üzérkedők ívesébe e Hatalmas, nagy hivatalos szervezet és a nemzet minden egyes tagjának öntudatos, fegyelmezett munkáját igényli ez a feladat * mindnyájunknak érdekünk és kötelessé­günk is ennek a nagy munkának szellemét és részleteit alaposan ismernünk. A nemzet közeUdtása ma épp olyan fontos feladat, mini as arc-vonalokon küzdő honvédek kar­odnak és győzelmének biztosítása. A két té­nyező egymással szorosan összefügg és szer­ves kölcsönhatással van egymásra. Szükségesnek tartottuk, hogy ezeknek a nagy kérdéseknek megvilágítására tájékoa­A kenyérgabona és — A gabonagazdálkodással kapcsolatban — folytatta a főispán — őszintén el kell Ismernünk, hogy az elmúlt évi felajánlási rendszer nem vált be. Sokkal kevesebbet ajánlottak fel a gazdák, mint amennyi fe­lesleggel, számításaink szermi, feltétlenül rendelkezniük kellett. Ezért volt szükséges a gazdaságok utólagos elszámoltatása és a feltalált feleslegek igénybevétele. A beszer­ző osztagok munkája nagy általánosságban jól halad. Voltak itt-ott nehézségek is. ame­lyek talán a reudeletek hiányos ismeretével állottak összefüggésben. De áitalábah azt lehet mondani, hogy ez kivétel volt és az a munka, amit ennek a szervezetnek a ki­oktatására kormányzatnak fordított, meg­hozta gyümölcsé!. A síkéiben nagy része volt annak a támogatásnak is, amelyben a kormánybiztosok és a helyi hatóságok az osztagok munkáját részesítették. — A gazdák által felajánlott, illetve a beszerző osztagok által igénybe vett gabo­namennyiségeket a szükséglettel összevetve, « kenyérmaggazdálkodás tekintetében meg­nyugtató képet, kapunk. Az uf termésig az egész ország lakossága kenyérgabona, il­letve Hsstssükséglete biztosítva van, ha szi­gorúan megtartjuk mindazokat a takarékos- sági rendszabályokat, ameiyek érvényben vannak. Ezekkel kiküszöböljük a pazarlás és a kettős ellátás lehetőségét. Mivel pedig a következő esztendőben már ezekkel a rendszabályokkal indulunk, a kenyérellátás tekintetében kevésbé lesznek gondjaink, mmt idén, — Más a helyzet a takarmanygazdáheo- dásbon. Itt még bizonyos nehézségekkel kell megküzdenünk, mert a felajánlott mennyi­ség elenyésző volt és az igénybevétel utján sem lehetett nagy készletek birtokába jut­ni, mert a termés, különösen tengeriben igen rossz volt. Kormányzatunk a takar­mánykészletek elosztásánál legelső sorban a sertéshizlaláshoz szükséges takarmány ki­utalásáról gondoskodik, hogy a közellátás zsirszükaéglete zavartalan legyen. Már itt meg kell állapítanunk azt, hogy a közönség a, zsírral nem gazdálkodik annyira takaréko­san,, amint arra a mai körülmények között szükség lenne. Nemzeti érdek az állatállomány megőrzése! — A takarmánygazdálkodással kapcsolat­ban közellátási kormányzatunk célja az, hogy állataink törzsállományát fenntartsa, s ezenkívül az elérhető legnagyobb meny- nyiségü zsír es tejtermelést biztosítsa. Az első a legfontosabb, mert Magyarország szempontjából felbecsülhetetlen jelentősége lesz annak, ha a háboni utánra megtudjuk őrizni állatállományunk törzsét és szállítha­tunk azokba az országokba, amelyeknek mezőgazdasága a háború miatt elpusztult. Elsősorban az anyaállatok, a tehenek és az üszők, az anyajuhok és a tenyészkocák állo­mányának a fenntartását kell biztosítani, természetesen olyan formában, hogy a sze- mestakarniány csak a legszükségesebb tatást kérjünk Inczédy-Joktmam Ödön dr. főispántól, a közellátás kormánybiztosától. A főispán készségesen állt a Keleti Újság munkatársának rendelkezésére és a magyar közellátás időszerű kérdéseiről az alábbi tájékoztatást adta: A közellátás szervei — A ni. Mr. kőzeílátásügyi minisztérium, illetve az ennek szerepét betöltő in. kir. köz­ellátási hivatal tulajdonképpen csak ez év elején alakult meg, amikor Györffy-Bengyel Sándor közellátási miniszternek rendelkezé­sére állott erre a célra a megfelelő pénz­ügyi fedezet. Most már a központi igazga­tás vezetése nem szerződéses tisztviselők, hanem esküi tett közhivatalnokok kezében van. A szervezés nagyon fontos kérdése * vidéki organizáció. A főispán — közellátási kormánybiztos — munkája a kormányza­tára bízott törvényhatóság egész közellá­tási helyzetének állandó áttekintése, ellenőr­zése és irányítása. Ebben a Munkájában segítségére áll a in. kir. közellátási felügye­lő* ég. Viszont a közellátással kapcsolatos feladatok végrehajtásában a helyi közigaz­gatás az eddiginél sokkal jobban belekap­csolódik, *• ennek a szolgálatnak felelős ve­zetője a vármegye alispánja, illetve a varos polgármestere, mint a törvényhatóság első tisztviselője. Ezek szerint a közellátás vidéki szervezetében is teljesen külön, vannak vá­lasztva a végrehajtást teendőn as irányítási és ellenőrzési teendőktől. takarmány kérdése mennyiségben bocsáttassák rendelkezésre és ezzel párhuzamosan ki legyen használva mind az a lehetőség, amit az állatok tovább- tartása szempontjából a szálastakarmányok etetése és majd a legeltetés nyújt. Ezzel kapcsolatos a tejtermelés fenntar­tásának kérdése is, amelynek nemcsak a népélelmezés szempontjából van jelentősége, de azért is, hogy ezen keresztül a tehénállo­mányt megtarthassuk. Ebben az évben szó sem lehet a szarvasmarha hizlalásának foly tatásáról. Nálunk a marhahizlalás főleg csak kiviteli és luxusfogyasztási célokat szol gált. Ezt természetesen csak fokozatosan hajtják végre avégből, hogy a hizlalásra be­rendezkedett gazdaságokat túl nagy károso­dás ne érje. Tehát fokozatosan, de nem ke­vésbé következetesen fogja kormányzatunk a marhahizlalást csökkenteni, mert erre ma nincs szükség, s az igy megtakarított ta­karmány más célokra lesz felhasználható. — A sertéshizlalásna! is a takarmány- szűkéhez kell alkalmazkodni. Ismeretes, hogy a takarmánykihasználás a magasabb súlykategóriákban fokozatosan rosszabb. A mai viszonyok között 155 kg-nál nehezebb sertés előállítása már takarmánypazarlással jár, amit meg kell gátolnunk. Ennek eléré­sére kormányzatunk elsősorban árpolitikai «ozköziikhel fog törekedni. A zsiretlátás kérdése A további zsirellátást kormányzatunk a takarmánykiutalások révén azáltal szol­gálja, hogy elsősorban a már beállított és a kövell&tás céljára lekötött sertések takar­mányszükségletét óhajtja biztosítani. A zsír gazdálkodás helyzetének bizonyos fokú meg Könnyítését fogja szolgálni, ha a vajat Kor­mányzatunk szintén bevonja a asirgazdálko- dásba Ezzel a jóbbmóduak ellátásában fog bizonyos csökkenés bekövetkezni, de kor­mányzatunknak és mindannyinnknak a leg­fontosabb, hogy olyan tartalékokkal rendel­kezzünk, amelyekkel a nehéz testimuukás- sag zsír és szalonna ellátását minden korái­mén,vek között biztosítani tudjuk — Bár kormányzatunk minden törekvése arra irányul, amint már fentebb említettük, hogy az állatállományt a kővetkező eszten­dőre átmentsük, mégis megtörténhetik, hogy egy bizonyos időben a sovány állatok kíná­lata megnövekszik és ezáltal olyan húskíná­lat keletkezik, amire a közellátásnak pilla­natnyilag szüksége nincsen. Kormányza­tunknak nem célja, hogy a gazdaságoknak ezt a szomorú kényszerhelyzetét kihasznál­ja, hanem' biztosítani lógja, hogy ezeket ar. állatokat ne legyenek kénytelenek nyomott árakon elvesztegetni és gondoskodni fog ar­ról, hogy azokat akár továbbtartás céljára történő kiosztásra, akár pedig levágásra a normális árakon vásárolja fel. Az esetleg mutatkozó vágási többlet eredményét a Kon­zervipar és a hütöházak bekapcsolásával tárolni fogja olyan időkre, amikor arra a közellátásnak szüksége lesz. EGYETEM MOZGÓBAN Mai kezdettel 3, 5, 7 és negyed tízkor- Budapestet ismét megelőzve a legújabb, legragyogóbb, legmulatságo­sabb vígjáték, a magyar filmek igazgyöngye: Kádár kontra Kerekes Főszereplők ; Tolnay Klári, Sziiassy László, Mály Gerő. Vasxory Piri. Saját kényelmét szolgálja és megmene­kül a pénztár előtti torlódás kellemetlenségeitől, HA JEGYET DÉLELŐTT VÁLTJA MEG üosárnap délelőtt 11-hor KÁDÁR honira KEREKES (ITlafiné bejárakkal) A katonai helytállás és a belső fegyelem kettős kötelességéről beszélt Bárdossy miniszterelnök az &rd, i'ebr. ő. (MTI.j Bárdossy László mi­niszterelnök csütörtökön délután réssslvett a Kálót, népfőiskolának vizsgásáéin bámulaté előadásán és beszédet mondott. A Kálót agrárifjusági legényegycsülete országos testületé az egész országban 11 fő­iskolát létesített és további 3 főiskola felál­lítását most terved. Az első az érdi népfőis­kola volt, az egykori Szápáiy kastélyban, ahol bennlakássá) összekötve 110 falusi le­gény tanul. A Kálót közösségének közei 100 hivatásos munkatársa együtt dolgozik 5000 falusi, világi és egyházi vezetővel, akik 3500 faluban fáradoznak az agrárifjuság ne­velésének erkölcsi, kulturális és szociális fel­emelésén, A 10 kerületi titkárságba beosz­tott Kálót hivatásszervezet 3 hónapos tan- fo'yamot rendezett. Ezen választják ki a kis gazdák, törpebirtokosok és zsellérek tehetsé­ges Gyermekeit, akik majd résztvesznek a népfőiskola kéthónapos, vagy tizbetes tan­folyamán és úgynevezett faluveaetői képesí­tésre nyernek kiképzést. Bárdossy László miniszterelnök nagy kí­sérettel érkezett érdre, ahol P. Kerken/ Je­nő, a Kálót országos elnöke, P. Nagy Tö­hötöm, országos elnökhelyettes és TJarin Jő­érdi népfőiskolán zsef, az érdi népfőiskola igazgatója fogad ták. Az igazgató megnyitó beszédében vázolta azt a munkát, amelyet a Kálót kifejt, majd vizsgabemutatő következett. A gazdáié y' gyek, akiknek legtöbbje esők elemi iskolát végzett, meglepő érettségről és tiszta gon­dolkodásról tanúskodtak. Tiszta válaszokat adtak irodalmi, történelmi, gazdasági és más kérdésekre. Arra a kérdésre, miért irat­koztak be a népfőiskolára, azt válaszolták, azért, hogy a falu is műveltebb legyen, mert a falu elmaradt és le is nézték, ami ellen a magyar falunak tiltakoznia kell. mert aki a falut lenézi, az tulajdonképpen magát a nemzetet nézi le. A tizhetes tanfolyam hall­gatói ezután bemutatták, mit tanultak. Egy nagy asztal mellett foglaltak helyet és Né­met Lajos hivatásszervezeti titkár, valamint Nagy Lozsi kisgazda között, aki korábban szintén ilyen tanfolyamot hallgatott, élénk eszmecsere fejlődött ki különböző gazdasági és társadalmi kérdésekben. Az idősebb kis­gazda az eszmecserében résztvett fiatal hall­gatók álláspontjaira a maga bölcs mérték- tartásával válaszolt. Ezután Farkas György dr. tanár, főtitkár a hivatáss-zervezeti moz> Cydrtjo ERPELYRESZHiANCVA * vecvMZftTt «váM-*A«óniMtaKiur galoiin céljairól folytatott eszmei-serét a gaz- daifjnsággal. A bemutató vizsga keretében a visszacsatolt felvidéki területekről jöjj' guzdaifjak számoltak be azután tanulmá­nyaikról. Á minisztere’nök beszéde A beszámoló után a miniszterelnök beszé­dei mondott a gazdaifjakhoz. — Régóta vártam az alkalmat, —, mon­dotta, — hogy eljöjjek ide közétek, hogy lássam és gyönyörködhessek annak &. moz­galomnak az eredményében, amely háta nagyszerű vezetőitek odaadó munkájának, immár hat év óta ad müveit, öntudatos fiatat magyarokat a falu népének. — Európát ma szörnyű vihar rázza. Az eu­rópai nemzetek, s köztük a magyarság léte és misa kemény próbát áll. Földünk védel­me ma ismét mindannyiunk kötelessége, E- e 'védelem áldozatot kivan tőlünk, lőlé'ek is, fiatal barátaim. Ügyesektől ázt, hogif fegy­verrel a kézben, vérük és ételük kockáztálér sóv/rl leküzdjék azt a' veszélyt, amely kelet­ről fenyeget. Másoktól azt, hogy itthon le­gyenek, a munka, a remi, a fegyelem kato­nái. — Ez a két feladat és két kötelesség kiegé­szíti egymást, mert, nemcsak a fegyver dudá­sától kell megvédenünk népünket és földün­ket, hanem attól is, hogy a belső rendel ne zavarja meg semmié —— Az .egészséges testen még a fegyver­ül ötté sebek is könnyen begyógyulnak, de * rend megbontását már nehezebben lehet ki­heverni. Ne feledjétek ezt fiatal barátaim, s gondoljatok arra. hogy nemzetünk boldo­gulásáéit, minden egyes ember sorsának igazságos alakulásáért, a békés termelő -mun­ka lehetőségeiért folyik ez a küzdelem, amelynek jutalma nem maradhat el. A miniszterelnök szavait az egybegyűltek szűnni nem akaró lelkes tapssal fogadták.  bemutató vizsgaelőadás után a miniszterel­nök még hosszasan elbeszélgetett a tanfo­lyam vezetőivel és a hallgatókkal, aidk igen melegen ünnepelték és nagy szeretettel vél­ték körül Bárdossy László miniszterelnököt Bruno Brehm elöodóst toiioit a Magyar» Német Társaság felolvasó ülésén Budapest, február fi. A Magyar Országos Tudósitő jelenti. A Magyar-Német Társaság csütörtökön délután felolvasó ülést rendezett a parlament delegáció« termében, amelynek előadójául Bruno Brehmet, a neves német Írót kérte fel. Tusnádi Nagy András elnöki megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a kiváló német iró müvei tulajdonképpen ön­vallomások, egyben azonban hírt adnak egy nép sorsáról és lelkületérőt is. Az elnöki megnyitó után Bruno Brekin kezdte meg nagy figyelemmel kísért előadá­sát. amelyben párhuzamot vont a régi és * mai Oroszország között. Ecsetelte azt a hő­sies küzdelmet, amelyet a német katona folytat a szövetségesekkel együtt as Euró­pát fenyegető rém leküzdésében. Végül azzal fejezte be előadását, hogy azok a Msi halot­tak, a virággal ékes német katonasirok mind égy-egy mag, amelyből később kiterebélye­sedik Európa jövője. — Csak kettő között választhatunk, — mondta Bruno Brehm, — vagy Európa bot- sevizálódik, vagy Oroszország curúpaiasodik, ez az a föld, amelyet érdemes alakítani, for­málni! A megjelent előkelő közönség hosszait é* melegen ünnepelte Bruno Brekimét előadása után, amelyért a Magyar-Német Társaság elnöke, Tasnádi Nagy András mondott kö­szönetét.

Next

/
Thumbnails
Contents