Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-06 / 29. szám

1942. FEBRMR 6

Megérkezett Olaszországból az első rizsszállUmány

Budapestről Jelentik: A magyar—olasz árucsere egyezményben a Magyarország részére lekötött rizsmennyiség első részlete megérkezett. A m. kir. közellátási miniszter rendelete alapján ennek a rizsmennyiségnek kereskedők utján az ország lakosai között való szétosztása megtörtént, úgy hogy most már rövidesen hozzájuthatnak az nj termésű olasz rizshez. A rendelkezésre álló rizs- mennyiség arányos és igazságos elosztásának biztosítására a közellátásiig} ! miniszter úgy intézkedett, hogy a kereskedők havonként ét személyenként legfeljebb húsz deka rizst szolgáltathatnak ki vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett. A kiadott rendelet szerint közvetlen rizskiutalásban csak hatóságilag kijelölt cukomagykereskedők részesülhetnek. A cukornagykereskedők a kijelölt cukorkiskereskedőkön át juttatják el a rizst a fogyasztóközönséghez. A cukorkereskedők a cnkorkiskereskedőket cukorfor- galmuk arányában kötelesek' rizzsel kiszolgálni. A fogyasztók rizsszükségletüket annál a kereskedőnél szerezhetik be, akitől a cukrot vásároljál:. Mind a budapesti, mind a vidéki husiparosok, valamint vendéglátó üzemek rizsellátásáról külön gondoskodtak. A közellátási kormányzatnak fenti rendszer .életbeléptetésével az volt a törekvése, hogy a rizselosztásban is egyenlő elbánás és igazságosság elve érvényesüljön és mindenki megkapja az őt megillető rizsmennyiséget.

Hajdan é

A fehérnemű üzletben kél viruló, csinos fiatal leány válogat, vásárol. Rózsáséin, kék, sárga anyagokat húzogatnak ujjaik közt és vizsgálgatják igazi női szakértelemmel. A készlet háborús időhöz mérten szűkös. Válogatni nem nagyon lehet! Az egyik halvány rózsaszín anyag maradék, némi kirí pecséttel és szövéshibával, de viszont jóval olcsóbb. A füosorru, szőke leány örömtől villanó szemmel csap le a maradékra.

— Egy lepedő kitelik belőle, —- mondja

diadalmasan — legfeljebb egy kicsit rövidebb lesz, mint az ágy, de annyi baj legyen. .Majd arra az oldalra teszem a párnát és akkor nem is fog látszani ez a kis szépséghiba.

Tarka virágos, mintás anyagok közt válogatnak aztán. A feketcszemü odaáll a tükör elé, arcához illeszti a pókháló vékony rózsás fehérnemű anyagot és elégedetten mosolyog, de azért kikéri szőke barátnőjének a véleményét is. Amikor megnyugtató választ kap, gyorsan elfordul a mosolygó tükörképtől és viharos örömmel súgja oda a szőke fitosnak: olyan boldog vagyok, most már ebből is meglesz a hat darab... és mind szines, nincs egyetlen fehér sem köztük Mennyivel köny- ,iyebb ezeket mosni, mint a fehéret... a fehér ugyan szép, de hiába, manapság nagy fényűzés! Mégegyszer véglgsimogatfa a finom rózsás anyagot. Jrógépkopogtatástól, sporttól, házimunkától edzett kemény kis kezén vékonyka karikagyűrű fénylik ...

Az ezüsthaju segéd, aki már félemberöltö óta hajlong, bókol a kelengyét vásárló hölgyek eltítt, a hosszú gyakorlatban kiforrott, mesteri mozdulattal hasit bele a lehellelfi- nom anyagba. Ajkán meleg mosoly ül. Szemüvege mintha átforrósodott volna szive meleg sugarától, ahogy a két kelengyevásárló fiatal leányra néz. Mintha csak azt mondaná: milyen szerények, milyen kedvesek vagytok! Ennyire tudtok örülni annak, hogy meglesz a hatodik ortrab is, a „teljes kelengye“, hathavi részletfizetésre, amit szerény kis havi fizetésetekből kell letörlesz- teni. Amikor a halcsont-páncélba szorított, darázsdercku, lesütött szemmel piruló nagyanyáitok és szépanyáitok tizenhat esztendejükbe fordultak, már tucatszámra présélő- dött az elpusztíthatatlan lenvászonból készült patyolat ágynemű és fehérnemű a le- vendülaillatu szekrényben, ládafiában. Tudták is ők, hogy mi az a nyersanyaghiány, vagy részletfizetés. .

Körülbelül ezeket gondolhatta az ötven esztendeje hölgyek e ttt hajlongó, bókölö ősz segéd, amikor a feketeszemil menyasszony karórájához kapott és aggódó hangon megSzingapúr, a világtörténelmi események gyújtópontja

Angii© kincsestárának bejáratát védelmezi — A dzsungelmocsáron

épült óriáserőd

Szingapúr minden pillanatban bekövetkezhető elestével India — az angolok saját bevallása szerint is a leggazdagabb brit gyarmat elveszti egyetlen komoly biztosítékát és a brit világbirodalom egyik legfontosabb ütőere megpattau. A japánoknak pedig egy csapásra ölébe hull az ehhez a kincses birodalomhoz vezető kapu kulcsa, fis aligha tételezhető föl, hogy a győzök az angoloknak India ugyancsak ázsiai népével szemben gyakorolt embertelen elnyomó politikáját továbbra is némán fogják tűrni.

Londonban pedig ismét nagy viták lesznek, a parlamentben addig fognak veszekedni, mig ennek a vereségnek a bűnbakját is meg nem találják, aki ugyanarra a sorsra jut majd, amilyen sorsra norvéglai,

öünkircheni és krétai elődei jutottal:. A parlament első di'brohamát és hamarosan elpárolgó mérgét azonban komoly gyász fogja követni. Egyszerre ráeszmélnek majd, hogy hiába költöttek Szingapúr hatalmas erődítményeinek építésére majdnem tiz milliárd font sterlinget, hogy hiába öitek a sziget viz- és villanymüveibe, valamint egyéb berendezéseire kerek másfél miiliár- dot, hogy hiába hoztak oda ezer nehézség árán egy hatalmas 50.000 tonnás uszódok- kot és hogy hiába birkóztak meg a horribilis földmunkákkal, melyek lehetővé tették, hogy az aránylag kis területű — mindössze 40 kilométer hosszú és harminc kilométer széles — sziget iszapos talaja a világ legmodernebb és leghatalmasabb erődmüvét megtartsa.

London és a nyomorúságos kis hafász'alu

Csak iszap és mocsaras ősdzsungel volt a sziget, amikor ott Sir Stamford Raffles egy napsütéses reggelen anno 1819 a Union Jack lobogóját kitűzte és a szigetet egyszerűen brit területnek nyilvánította. Lón-, donban a gyarmati hivatal őszhaju és konzervatív urai azonban csak homlokukat ráncolták; hogyan juthatott ennek a különcnek eszébe, hogy az ő engedelmük nélkül, sőt akaratuk ellenére egy darab ilyen csúnya földet Anglia részére birtokba vegyen? Középkori fényes mulţja ellenére sem volt Szingapúr egyéb, mint egy félelmetes mocsaras őserdő mélyén meghúzódó, nyomorúságos kis halászfalu, amelynek vaiőszinüleg semmi haszna sem volt, amelyet még vadászterület céljaira sem lehetett használni, hiszen feneketlen mocsár volt, ahonnan még a vadállatok is odéb- állottak. Sir Stamford Raffles azonban tipikus angol és főleg jó kereskedő volt. Kormányának küldött jelentésében a következőket irta: „Földrajzi fekvését és helyi adottságait Illetőleg az aj állomás minden elképzelhető előnnyel és a Kínába vezető tengeri ut mentén pompás kikötővel rendelkezik, melynek minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy a hajózás védelmét megkönnyítse. Minden hajónak, amely ezen az utón akar áthaladni, a parttól kevesebb, mint fél mérfüldnylre zászlónk előtt kell elhaladnia. Ez a hely stratégiai és kereskedelempolitikai szempontból egyaránt nagyobb értéket képvisel egész kontinenseknél".

Sir Raffles valóban nem csalódott. Szingapúr birtokában Anglia számára már csak gyerekjáték volt az északon, a Ma- láji-íélszigeten való előretörés és a maiakkal brit gyarmat megaiapitása.

Ezer mérnök müve Szingapúr

Az angol parlamentnek 1837-ben hozott határozata Szingapúr történelmében fordulópontot jelentett. Szingapúrból a brit impérium fellegvárának, legnagyobb és legerősebb erődjének, India bevehetetlen bástyájának, végül Honkonggal és Port Darwinnal együtt Ausztrália védőmiivének kellett lennie. Ezer mérnök kelt útra Dél- kelet-Azsiába, hogy ezt a hatalmas müvet megalkossa. Egész hegyeket hordattak el és öntöttek a feneketlen mocsarakba a technikának és építőművészeinek ezek a mesterei. Nyolc millió köbméter föld kellett hozzá, hogy a masszív betohpilléreket az iszapos talaj megbirja. óriási vizi- és elektromos erőmüveket építettek. A legmodernebb kórházak és valóságos kaszárnyavárosok nőttek ki egyik napról a másikra az egykori ösdzsungel mocsárból. Tavak tűntek el, hogy repülőtereknek adjanak helyet, végül megépítették . a szigetet a melyen át vasút és autóstráda vezet a Malájl-félsziget belsejébe.

Szingapúrban 600.000 ember él. A fehérek száma mindössze 11.000. A lakosság legnagyobb része kínai, számuk mintegy 450.000. A fennmaradó rész malájok, indusok és félvér keverékéből áll. Szingapúr, egyébként a maiakkal brit gyarmatbirtok fővárosa, mint minden keleti angol város a legmodernebb városépítészeti elvek alapján épült. A gyönyörüszép és minden igényeknek megfelelő villanégyed mellett természetesen megtalálható a piszkos maláj és kínai városrész és a rendkívül fejlett ipari negyed is. Szingapúrban vannak a világ leghatalmasabb einnkohól, jelentős ipari tényezőt képviselnek azonban a sziget óriási gumi- és bőrgyárai, valamint hajóépltőmühelyei is. A nyomorúságos kis halászfalu lassan a maiakkal félsziget legjelentősebb kereskedővárosává fejlődött. iCSt-ben pedig London parancsára Délke- let-Azsia leghatalmasabb erődje lett.

Szinpopur stratégiai pségfoibája

Beható vizsgálat után világosan kitűnik, hogy Szingapúrnak, mint íiottatámaszpont- nak stratégiai jelentőség szempontjából nagy gyengéje is van. Komoly hiba volt az angolok részéről, hogy hadikikötőjüket a johorei szoros közepe táján építették meg, mert ezt a körülbelül két kilométer széles vizi átjárót a már fenntebb említett töltéssel nyugat felé lezárták és a kikötőt erről az oldalról hozzáférhetetlenné tették.

A hadihajók ilyenformán kikötőjüket csak kelet felől tudják elérni. Tgy az Indiából érkező egységeknek például az egész szigetet meg kell kerülniük, hogy bejuthassanak kikötőjükbe. Ugyancsak itt a sziget északi felén, a hadikikötö közvetlen közelében fekszik a hatalmas méretű szárazföldi- és vizi repülőtér is. A kereskedelmi kikötő a sziget délkeleti csücskén, közvetlenül Szingapúr városa előtt terül éi.

Védelmi támpont céljainak Szingapúr nem felel meg, mert ebben az esetben a johorei szoros védett helyzetének előnye a kelet felöl való lezárás lehetősége következtében nyomban hátránnyá változik. Az egyetlen azonban, amire az angolok nem gondoltak, amikor ezt a kis „stratégiai szépséghibát" elkövették, hogy egyszer majd égj' ilyen „átkozottá» kemény ellenfél" — mintahogyan ők maguk nevezik a japánokat —- fog itt velük szemben áilani. A japánok kezében Szingapúrból nyomban ismét támadóbázis lesz, hiszen Szumatra és a többi hollandiai sziget, amelyek védelmét eredetileg Szingapúrnak kellett volna biztosítani, innen már valóban csak egy ugrásnyira van.

 surobayet mese

szólalt:

— -Táj, nagyon kérem, kedves Szabó ur, siessen, mert már letelt az egy óra ebédszünetem és rohannom kell vissza az irodába ...

«AAL OLGA

— Megszűnik a TESz. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének hivatalos lapjában, a Nemzeti Figyelőben most jelent meg a Szövetség 22. évi rendes közgyűlését ösz- s^ehivó hirdetése. A tárgysorozat negyedik pontja szerint február 16-án az igazgatóság javaslatot tesz a szövetség feloszlatására. Az ötödik pont ugyanebből a célból határozatot hoz, mig a hatodik pont a felszámoló bizottságot választja meg.

„A gyűrű bezárult", irta a közelmúltban a „Daily Mail". „A japánok lépésről lépésre valósítják meg stratégiai terveiket. Mint valami százlábú szörny, egymás után veszik birtokukba Hongkongot, Manilát, Gua- mot, Wake és Midway szigetét, Penangot és Sarawakot, az amerikai flotta összekö- tövonaiát, melynek előőrse Szingapúr volt". Az egész világ ámulva nézi a japánok villámgyors előnyomulását. Már maguk az egyébként optimista angolok is felhagytak a sziget védelmi lehetőségének minden reményével és máris hozzáláttak, hogy otthon az anyaországban úgy áliitsák be a dolgot, mintha Szingapúr, az eddig száz- százalékig fontos kereskedelmi és hadászati központ minden nehézség nélkül pótolható lenne.

Az angol-amerikai sajtó pedig kitalálta már Surabayáról a szépen hangzó mesét. Jáva második legnagyobb városa ezek szerint az angolok délkeletázsiai követelményeinek éppen úgy megfelel, mint a valósággal világkereskedelmi központot jelentő Szingapúr. Arról, hogy Surabaya kikötője kimondottan kereskedelmi berakodó- hely, senki sem beszél. És mi haszna a modern repülőtérnek, ha a rendelkezésre álló szárazdokkok csak egész korlátolt befogadóképességgel rendelkeznek. A háború későbbi eseményei kétségtelenül elöbb- utóbb leleplezik majd a „surabayai mesét", addig azonban Szingapúr marad a japán bombatámadások és ezzel egyben az általános nemzetközi érdeklődés középpontjában. TANJA INES BZNACO

Dtemközgyutésev« mmepeWe meg fémfátfásé« wafc 75* évfordulóját a székeiykereszturi kasomé

Székelykoresztur, február Ş. ünnepélyes

keretek között ünnepelte meg a székelyke- reszturi Kaszinó fennállásának 75. évfordulóját. A tíiszülést megelőző rendes évi közgyűlést Szakdts Miklós elnök a város társadalmának rendkívüli érdeklődése mellett nyitotta meg. A különböző jelentések és a folyó évi költségvetési tervezet elfogadása után a közgyűlés diszgyüléssé alakult át, Lengyel Árpád dr. diszelnök lendületes megnyitó szaval után Szakát» Miklós elnök méltatta Kormányzó Urunk országgyarapitő országlásának történelmi jelentőségét és leleplezte Kormányzó Urunk művészi értékű arcképét, amelyet Lörinczyné Nagy Erzsébet festömüvésznő alkotott. Amikor a képet takaró, címeres nemzeti szinü lepel lehullott, a diszgyülés közönsége a Himnuszt énekelte el áhitatos lélekkel, majd Szolga Ferenc unitárius lelkész szóvalt el nagy hatással egy alkálmi költeményt. A történelmi igazságszolgáltatásnak kifejezéseképpen a székelykereszturi születésű, de az idegen uralom elől a csonkaországba menekült Molnár Sándor százados megrázó erejű ünnepi beszéddel köszöntötte a városból elköltözött székelyek nevében az idegen uralom alól felszabadult, jubiláló Kaszinót. Péter Lajos tanár a megjelent vendégeket üdvözölte, majd Arkosi László titkár ismertette nagy tetszés mellett a Kaszinó 75 éves történetét, megemlékezvén többek között a Kaszinónak még életben levő volt vezetőiről: Lengyel Árpád dr. és Ferentzy Gábor disz* elnökökről, Elekes Domokos dr. örökös disz- elnökről, valamint Péterffy Albert és Jakab Tónos volt elnökökről. Az üdvözlések során Szolga Ferenc dr., Takács Béla és Horváth Lajos igazgatók a helyi tanintézetek, Afvdsz Béla a Jótékony Nöegylet és a többi társadalmi intézmény, Gyarmathy Dezső dr. a helyi K.A.C. sportegyesület, Gyarmathy Lajos a székelyudvárhelyi Polgári önképzőkör és Lévay Lajos a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet nevében üdvözölte a jubiláló intézményt, amelyet számosán kerestek fel üdvözlő táviratokkal is. A lelkes hangulatban lezajlott díszközgyűlést Lengyel Árpád dr. diszelnök zárta be, majd a gyűlés résztvevői a Legnagyobb Székelynek, Orbán Balázsnak emlékére rendezett vacsorán vettek részt, melyen Tolvaly Tibor háznagy mondott nemesveretü serlegbeszédet.

Megállapították a kis gyapfiifopők forgat miadó-váltságát

Budapest, febr. 5. (MTI.) A Budapesti Közöny február elsejei számában megjelent a pénzügyminiszter rendelete, amely a ki=- gyapjufonók által előállított fonalak forgal- nradó-váltság alapjául szolgáló átlagértéket kilogrammonként 8 pengőben állapítja meg. E rendelet alkalmazása szempontjából kis gyapjufonóknak tekintendők azok, akik leg“ feljebb 120 kézi vagy elemi erő meghajtással működő fonóorsóval do’goznak üzemük' ben. Az adóváltság alapjának méltányos megállapításán kívül a rendelet még azt ■ kedvezményt is nyújtja a kisgyapjufonók nak, hogy akkor is 8 pengős fonal-ár alapján fizethetik meg a forgalmi adó váltságát, ha az áltáluk készitett fonalakat készáruvá, (kötszovött áru, stb.) feldolgozva értékesítik. Ugyancsak 8 pengő a kilogrammonkénti forgalmi adóalap a bármelyik fonóüaem által előállított; durvább minőségű (0—5 metrikus halmazu) szőnyegfonalaknál is. A tisztán angoranyul szőréből vagy más fonal- anyaeyal ke verten fonott angorafonslnk adó alapjául szintén nj átlagértéket állapított meg a pénzügyminiszter.

Sziqotu ifé’eteket hozott íj rendőri bünfeiőbítőság ű légoltalmi rendjelek menszeaése miatt

Kolozsvár, február 5. A kolozsvári elsőfokú rendőri büntetőbíróság a legutóbb megtartott nyilvános tárgyaláson a létesítendő légvédelmi-óvóhelyek tervbenyujtá- sának elmulasztása miatt Berger Móráét 24 napi elzárás helyett 600 pengő pénzbüntetésre Ítélte, Eoskovitz Ignácot 24 napi elzárás helyett ugyancsak 600 pengő pénzbírsággal sújtotta, Rebreanu Pétert 6 napi elzárás helyett 300 pengő pénzbírságra, Mirowszky Józsefet 20 napi elzárás helyett 1000 pengő pénzbüntetésre, Élián Viktort 16 napi elzárás helyett 800 pengő pénzbírságra és Stoeşcu Györgyöt pedig 10 napfa átváltoztatható 250 pengő pénzbírsággal sújtotta. Az utóbbi háromnak a büntetése még nem jogerős