Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-05 / 28. szám

I 9 4 2* FEttUZjjŞ 3£ 3 Rţ vretesen Koîeztv^roff îs bem utolják o mocye? honvédség nagyszerű fegyvertényeit megörökítő filmet KOLOZSVÁR, február \. Rövidesen Ko­lozsváron is bemutatják azt a nagyszabású magyar háborús riportfilmet, amely a Dél­vidéken és a keleti hadszíntéren készült. A lefilmezett történelem a Délvidék visszaszer­zésének történelmi jelentőségű, felejthetetlen mozzanatait eleveníti fel. A vásznon lepereg a magyar csapatok bevonulása az ősi ma­gyar városokba és községekbe a a nézők fo­galmat alkothatnak arról a kiváló teljesít­ményről, amit a magyar katona ezen a te­rületen végzett, amikor visszafoglalta az el­rabolt országrészt, megtisztította az ellen­ségtől, azután pedig helyreállította a rendet, s az ellenség szörnyű robbanásai nyomán megkezdette az újjáépítés gigantikus mun­káját. A fűm nagyobb része mindennél idősze­rűbb eseményt, a keleti hadjárat részleteit örökíti meg. Bevezetésül felújítja a század első világháborújának azt a korszakát, ami­kor a vörös forradalom rombadöntötte a cári uralmat. Lenin, aki külföldön bujdosott, visz- szatért Oroszországba, megindította föld­alatti munkáját, amely rövidesen átalakítot­ta a régi orosz világ képét. A csőcselék az utcára tódult, a kranstadti kikötőben fellá­zadtak a matrózok, megrohanták a szentpé­tervári cári palotát s megkezdődött az éve­kig tartó borzalmas emberirtás. A filmripor­ter végigkísérte a határokat átlépő csapato­kat egészen a Donec-vidékén vívott csatákig. A képek sorozatában a közönség elé tárul­nak azok a fegyvertények, amelyeket az egyes alakulatok és különféle fegyvernemek végeztek. A. fűm általánosságban és részle­teiben is hiteles képet ad a magyar hadsereg korszerű felszereléséről,• mintának illő szer­vezettségéről, a magyar honvéd bátorságá­ról, kötelességtudásáról és hazafias szelle­méről. A magyar háborús riportfüm felkelti a nézőkben azt a biztonságérzetet, amelyet hadvezetésünk céltudatosságának és fegyve­reink erejének köszönhetünk. ţpaliicl&n is nieglieidőclolt » avpmÜTe'ési muniia Âpahiăa, febr. 4, Az országszerte megin­dított népművelési mozgalom nyomán Apa- hidán ss megkezdődött a kulturthunlea. A község fizellemi vezetőiből ajakuli népműve­lési egylet elnökéül 5 cress Dániel körjegy* zot. gondnokául Zsigmond Ferenc fgazgató- tanitót választotta meg, A népművelési bi­zottság tanfolyamokat szervezett s azokon a tantestület tagjai estén kint ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Az irni-oivasni nemtu­dók külön tanfolyamon sajátítják el a Isetii- vetésfc, a nótabedvelők pedig az énektani'o- lyam óráin gyönyörködhetnek a magyar nép­dal szépségeiben. A Népművelési Egyesület a tanfolyamok költségeinek fedezésére néhány nappal ez­előtt műsoros teaestélyt rendezett. A mii- •'ort az apahidai fiatalság énekszámai és szavalatai, nehány zéneszám és felolvasás al­kották. Közreműködéséért külön elismerés •Isti meg Kövesdy László gyógyszerészt, aki művészi hegedű játékával, valamint szin- enalas zenetörténeti szakfeíoivasásávnl igá­ié műélvezetet nyújtott a hallgatóságnak. Február 1i»cn tléisie! Sanioli«« Vili Áron uqvében Kolozsvár, február 4. Az elmúlt héten tár­gyalta a kolozsvári királyi törvényszék Pa­melas Vili Áron és társai bűnügyét. Pame­las Vili Álon olasz-zsidó, hamis útlevéllel érkezett közelmúltba Magyarország terüle­tére B Kolozsváron tolvajbandát szervezett. Amíg a rendőrkapitányságnak sikerült ei- ' ..ia Samelás Vili Áront és társait, mái ■. nezer pengő értékű holmit lopkodtak ősz- egyes üzletekből. Mint vásárlók jelent­keztek, majd Samelás Vili Áron kiválasztot­ta az árut és „feneketlen“ zsebü kabátja belsejébe rejtette. A lopott holmikat az yancsak vád alá helyezett orgazda érté­kesítette. A főtárgyaiás során az is kide­rült, hogy a 62 éves Samelás Vili Áron egy 20 éves keresztény lánnyal élt együtt s ezért Samelás ellen a királyi ügyész faj- i-yetázás miatt is vádat emelt. A multheti •gyalás folytatását, illetve az Ítélet ki­hirdetését február 4-re, szerdára tűzte ki -ályi törvényszék, de az egyik szavazó . j közbejött betegsége miatt azt újból el .ellett halasztani. Samelás Vili Áron és cin­kostársai főtárgyalási uj határnapjául feb­ruár 11-ét tűzte ki a királyi törvényszék. JÚ ABU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK UJ Gu!neaf az aranyország Irta : Vajda Pál R. A Föld második legnagyobb szigetén, Uj Guineán, amelynek területe 305.000 négyzet- kilométer, mindössze 100 ezer bennszülött la­kik. Ezek különféle néptörzsekhez tartoznak, de a lakosság legnagyobb része pápua és melanézlai. Rajtuk kívül az úgynevezett hosszukoponyáju, pigmeus-fajhoz tartozó törpenégerek lakják a szigetet. A bennszülöttek számát természetesen pontosan nem ismerjük, hiszen a népszám­lálás a törzsek között majdnem teljesen le­hetetlen. Azt azonban pontosan tudjuk a leg­utóbbi adatok alapján, hogy ezen a hatalmas területen, amely nagyobb, mint Német- és Olaszország együttvéve, nem él több S800 fehér embernél. A sziget politikailag körülbelül felerészben a hollandiai gyarmatbirodalomhoz tartozik, míg keleti része angol, Északi része valami­kor német gyarmat volt és Vilmos császár földje nevet viselte. Ezt a területet a béke­kötés 1920-ban Anglia pártfogása alá he­lyezte, Anglia pedig Ausztrália kormányzása alá rendelte a zsákmányt. A Föld legkevésbbé felfedezett része Uj Guinea talán a Föld legkevésbbé felfe­dezett része. A kutatók még ma is rengeteg feladatot oldhatnak meg ezen a nagyklterje- delmü szigeten, amelyet trópikus Mimája, +S7 fok C. évi átlagos hőmérsékletű, továbbá a kellemetlen monszunszelek és az igen nagymértékű csapadékok európai részére lakhatatlanná teszik. Különösen kellemetlen Betegek többnyire székrekedésbe» fs szoktak szenvedni. Vigyázzunk Ilyenkor a rendes emésztésre, Betegségben « l szüksége# a Vii'1* Uj Guinea éghajlatában, hogy a hőmérsék­let még éjszaka sem hül le jelentékenyen, ezért az éjjel sem üdíti fel a nedves és tró- plkus levegőt amugyis nehezen elviselő eu­rópait, akit rossz sorsa erre a szigetre ve­tett. Lázas betegséget ontó, mocsaras süppedé- kek veszik körül a hegyeket. A roppant hegylánc testét mély szakadékok hasogatják át és fölöttük a felhőkbe nyúló csúcsok me­rednek fel. mérhetetlen őserdővel borítva. Az erdő nyomasztó csendjét csak ritkán zavarja a bennszülöttek lépése. A növényzet — dzsungeleivel hasonlít az indiaihoz, — de a szomszédos szigetek és Ausztrália növényeit is fel lehet itt találni. Az őserdő csak ltt-ott vészit vadságából, csupán ott egyhangúbb, ahol lombhullató fák alkotják sűrűjét. Azo­nos fából alkotott erdőket csakis a magas csúcsokon lehet találni. Itt már tűlevelű fák — araucaridk — láthatók. Az erdők növény­zetét a magaslatokon leginkább a Himalaya tenyészetéhez lehet hasonlítani. Emlősállat az őserdők tájékán nem igen akad. Néhány szárnyasegér, egy disznó, Jcét vagy három egérjajon kívül iucatnyi erszényes állatfaj alkotja a sziget állatvilágát. Annál feltűnőbb a madárvilág szinestollu képviselőivel. Itt van a paradicsommadár igazi hazája, a jég­madarak sehol sem szebbek, mint e szigeten és sehol annyi fajtájuk nem taWhatő. Sok­féle papagáj lakik a lombok között és ezek között is nevezetesek a fekete kakaduk. A rovarvilág is feltűnően szép és színes tarka öltözetével. A homályos őserdők mélyén csak néha le­beg a paradicsommadár, mint az életrekelt napsugár. Egyébként ez az őserdő a maga érintetlenségében és egyformaságában csak­nem ellenséges hatást tesz a szemlélőre. Az őserdők gyilkos párája Az őserdő sűrűjén utat törni merő időrab- lás és erőpazarlás lenne. Az őserdőn át nem vezet gyalogút és a megfigyelő csak a folyó­kon hajózva hatolhat be a terület mélyére. A folyómeder az őserdő ösvénye, amint az erdő homályán feketén csillogva nyújtózik el, míg hullámai lassan gördülnek tovább. Legridegebben érinti az utazót az őserdő szaga. Nem virágok illatából tevődik össze, hanem korhadó növények párolgása idézi élő, szédítő és egészségtelen kigőzölgést árasztva mindenfelé. A halotti szaggal ellen­tétben a két parton zabolátlanul tör elő a tenyészet öserejü élete, az örökös sarjadzás és növekedés, ami mindent elborítani készül. Egy csapásra fejlődésnek indul itt minden a szűzi talajon, a forróság melegházában és a napfény szemfárasztó ragyogásában. Min­den fa, minden futónövény, minden élősdí a napfényre törekszik és egymást fojtogatják a fénysugárért. A természetbúvár sehol sem figyelheti meg jobban a létért való harc kö­nyörtelenségét, mint az őserdő homályán. Pedig Uj Guinea szószerlnt megérdemli az ..aranyország“ elnevezést. A szigeten ma már szépen működő aranybánya van, de az aranyon kívül rezet is bányásznak, illetőleg bányászhatnának, ha a közlekedési nehézsé­gek a kitermelést megengednék. A kutatók olajforrásokra is akadtak és a sziget egy- része a mezőgazdaság számára jelentene uj területet. Ennyi természeti kincs mellett ér­demes lenne a sziget hasznosítására erőtel­jesebben gondolni. Természeti kincsekben talán leggazdagabb része az a terület, amely valamikor a há­ború előtt a német gyarmatbirodalomhoz tartozott. A gyakorlati érzékű angolok felis­merték ezt és amint a Népszövetség a terü­let pártfogását, illetve birtoklását megbízás formájában rájuk bízta, első munkájuk volt a sziget északi részén a volt német területen ültetvényeket létesíteni. Egy rég» legenda A bennszülött, de különösen a regi gyar­mati lakosság elbeszéléséből tudták azon­ban azt is, hogy a Watut nevű folyó mentén a német uralom idején aranyleletekre buk­kantak és a két legnagyobb folyót, o Bw- lolót és Watutot már úgy ismerték, hogy ezekben az aranymosás mestersége is ered­ményes, mert mind a két folyó iszapjában aranypart sőt kisebb aranyrögöket találtak. A vállalkozók pontosabb kutatásokat vé­geztek és csakhamar megállapították, hogy a sziget belsejében lévő aranyleletek nem tartoznak a legendák körébe. A felfedezett aranylelőhelyek elég gazdagok és a kiakná­zás tervével érdemes foglalkozni. A legna­gyobb nehézség abban állott, hogy a terve­zett aranybánya légvonalban 62 kilométer­nyire feküdt a legközelebbi kikötőtől, Sala- mauatól. Hatvan kilométer nem nagy távol­ság, de csaknem lehetetlen, illetőleg legyőz­hetetlen akadályt jelent Uj Guineában, ahol & mocsaras területen elképzelhetetlen nem­csak nehezebb jármüvek, akárcsak könnyű gépkocsik számára Í3 járható utakat készí­teni. Ismét bebizonyosodott azonban, hogy az arany a legnagyobb hatalom a földön és az emberek részére semmi sem lehetetlen, ha arról van. szó, hogy hozzájussanak. Az an­golokat nem elégítette ki az az ókori meg­oldási mód, amely az aranyat, azaz az arany­tartalmú rögöket teherhordókkal szállíttatta a kikötőbe. így évekig is eltartott volna, amíg megfelelő mennyiségű aranyrögöt si­került volna a feldolgozó telepre szállítaniuk. Nem szabad ugyanis elfeledni, hogy a benn­szülöttek teherbírása az ottani időjárási vi­szonyok mellett nem több, mint 20—22 ki­logram. Ekkor gondoltak a korszerű közlekedés­nek arra az eszközére, amelynek a számára a 60 kilométeres távolság nem jelent többet, mint félórái utat: a repülőgépre. Csodát művelnek a repülőgépek Ezután már csak repülőteret kellett léte­síteni az aranybánya közelében, hogy az aranykitermelés, illetőleg először a bánya felszerelése és berendezése megkezdődhes­sék. Érdekes a bányatársaság szállítási ki­mutatása. A társaság könyvei és feljegyzé­sei bizonyítják, hogy a bányászathoz szük­séges egyenként 1200 tonna súlyú gépeket, turbinákat, szállítóberendezéseket, olvasztó- kályhákat, gőzkazánokat, emelődarukat, au­tókat és hernyótalpu szállítóeszközöket al­katrészeire szétbontva, mind-mind repülőgé­pen szálliiotlák a telepre, ahol most már a feldolgozó berendezést is fel lehetett állítani. A guinea! repülőtársaság fuvarlevelei bizo­nyítják, hogy 1936 december 1-ig a társaság [ összesen 11.928 tonna árut és ezenkívül tér- « mészetesen igen sok műszaki munkást és mérnököt is szállított a helyszínre. A hatalmas munka, rengeteg befektetés azonban meghozta a gyümölcsét a vállalko­zók számára, mert az ujguineai aranybánya részvénytársaság esztendőnként a részvé­nyek teljes értékét fizette osztalék gyanánt. Meg kell jegyezni, hogy Uj Guineának az aranyon kivül más ásványkincsei,is vannak. Barnaszene nagyértékü és előbb-utóbb en­nek kibányászásához is hozzálátnak. Ugyanilyen nagyjelentóségűek foszfát tele­pei is. Magyar tudós szerepe az ujguineai kutatásokban Európai először 1511-ben pillantotta meg Uj Guineát és 1526-ban lépett földjére leg­először európai ember Jorge de Menesei, a portugál eredetű hajós személyében, aki jjPapua“-nak nevezte el. A azíget mai neve Oítez de Retez spanyol hajóstól ered, aki 1545-ben kereste fel az északi partokat. Utá­nuk számosán keresték fel az ismeretlen tá­jakat és lassanként kibontakozott a sziget terjedelme, helyzete. A sziget kikutatásában őslakóinak meg­ismerésében magyar embernek jutott orosz­lánrész. A tudós Biró Lajos hosszú esztendő­ket töltött a forró égövi tájakon, ahol a nép nyelvét és szokásait tanulmányozta. A régi Ország!)ázat az olasz kuilurintéxe ngle adományozta a székesfőváros Budapest, február 4. A székesfőváros a magyarországi Olasz Kulturintézet céljaira az olasz államnak ajándékozta a VHI. ke­rület Sándor-u. 8 sz. épületet, a régi „Or­szágházat“. Az ajándékozási szerződés alá­írására ünnepélyes formák között kedden délelőtt került a sor. Szendy Károly polgár- mester meleg szavakkal közölte PhUippo Anfuso olasz követtel az ajándékozás té­nyét és kérte, hogy ápolja azt az eltéphetel- len kulturális kapcsolatot, amely az olasz és magyar nemzetet annyi évszázadon át szorosan összekötötte. Az olasz követ kor­mánya nevében meleg szavakkal köszönte meg az ajándékot és biztosította a polgár- mestert, hogy az olasz intézet lelkesen fog dolgozni az immár hagyományos magyar— olasz kulturális összeköttetések további szolgálatában. Magyar elet a kolozsvári Kolping Legényegyletben Kolozsvár, febr. 4. A kolozsvári Kolping Legényegylet február elsején szép műsoros ünnepélyen tartotta meg magyar táncbemu­tatóját az egyesület helyiségében. Az egylet bebizonyította, hogyan kell szórakoztatni a mai nehéz időkben az ifjúságot, hogy abból haszna legyen a magyar nemzeti közös­ségnek. A zsúfolásig megtelt díszteremben Ba­lint József igazgató, országgyűlési képvise­lő beszédével kezdődött az ünnepély. A szó­nok tartalmas és logikusan felépített be­szédében a magyar nemzet hivatását, ere­jét és értékét méltatta. Lelkes szavakkal mutatott rá a kolozsvári Kolping Legény- egylet vallási és nemzeti szempontból fon­tos munkájára. Bokor Ilonka és Király József ezután a „Székely Himnusz“-t, majd Szotyori Nagy Endre szerzeményeit énekelték nagy hatás­sal és — a sok taps következtében — több­szöri megismétléssel. A kis Balogh Éva magyar- tánca, valamint Sebestyén Olga és Strága Károly szavalatai művészi élményt nyújtottak. Sajgó Gyula é3 Szukán György a „Billióm“ cimü páros jelenetben remekel­tek. Kletz István és Stras »er Ferenc a „Gépkocsivezetés“ cimü tréfás jelenettel fél­órán keresztül tartották állandó derültség­ben a közönséget. A kitűnő műsorba hangulatoson illeszke­dett be az a pompás magyar táncbemutató, amelyet Jámbor Lajos tánctanár tanított be s amelyet — a kitűnő cigányzene hangjai­ra — Bálint Andor — Macsek Irma, Orbék Aladár — Segesvári Mária, Segesvári Ár­pád — Kövesdi Margit, Bertalan László — Konti Paula, SzöUősy Mihály — Ágoston Anna, Török Pál és Páll Anna mutattak be. A műsoros ünnepély közönsége szép él­ményekkel gazdagodva tért haza. A „Kol- ping-fiuk“ ismét kitettek magukért. A ren­dezés körültekintő munkájáért Stras*er Fe­rencet illeti dicséret. Mcyaiat ult a Baross Szovefsiâţş ^«fsrolió S*a**'o»e9á-Ytt. Kolozsvár, febr. 4. Kedden este alakuld közgyülésr gyűltek egybe a Baross Szövet- s g Deák Ferenc uleai helyiségébe a kolozs­vári kere ztény magyar nőidivat-szabók és egyönt tü lelkasedésse! megalakították a Ba­ross Szöv tség kebelében szakosztályukat. A Magyar His (kegy elmondása után Lehőcz Jó séf, a Baro s Szövet-ég elnöke lelkes szavakkal ismertette a Baross-eszmét és á Ezalrosztá y m gal ki ásának jelentőségét. Az elnöki megnyitó után megválasztották a szakosztály tisztikarát. Elnök lett Kovács Miklós, el elnökök: Bartók Anna, Holitzer Erzsébet és Kiss János, jegyző Kiss Andor, A megalakulás után szakmai kérdéseket tár­gyalt a közgyűlés. A kolozsvári nőidivat sza­bók elhatározták, hogy minden tavaszon ót őszön divatbemutatót rendeznek. Az első ka- resztéay nőidivat bemutatót március 22-én rendezik meg a Mátyás király Diákházban. A divatbemutató előkészületei már meg i* kezdődtek s minden remény meg van ara» hogy mint a Kedoutban nemrégiben' megren­dezett „próba" keresztény nőidivatbemuta- tó, ez is nagy sikert arat Áz aranybányák szigete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents