Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-27 / 47. szám
Î942» FBnnWiMU 29 Rendelet a hadirokkant* jelvény igényléséről és adományozáséról Gvorsirú Géniró es Széniró tanfolyamok kezdődnek 1-én az ország legmodernebben berendezett FA8RO szakiskolájában Sxentegyház-u. 1. Tel. 29*24 hol a febr. 14.-én megtartott állami vizsgák eredménye garancia arra, hogy végzett növendékei tényleg tudnak és állásba jutásukkor az iskola hírnevéhez képest megállják helyüket Március elsejétől csak badisegélyV fo!yósilanali Megszűnik a rendes és rendkívüli családi segéi^ Kolozsvár, február 26. Megírtuk már, hogy a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőén kiadta a hadisegélyezésről szóló rendelet végrehajtási utasítását is. A rendelet, amtely március elsején lép hatályba, behatóan szabályossá a segélyezés jogcímét, s általában tájékoztat, hogy miképpen koll jelentkezni segélyért! A rendelet hatálybalépésétől a rendes és rendkívüli családi segélyezés tárgyában kibocsátott minden korábbi rendelet hatályát veszti. Március elsejétől kezdve az említett nap után teljesített valamennyi szolgálat tekintetében a rendkívüli vagy rendes családi segély után előterjesztett kérelmeket is hadisegély iránt való kérelmeknek kell tekinteni s a hadisegély rendelet alapján kell tárgyalni. A rendelet hatálybalépése előtti időben teljesített szolgálat folytán megállapított rendki. vüli családi segélyek február 28-ikával megszűnnek. A rendkívüli családi segélyben részesülő személyek részére is március elsejétől kezdve a jelen rendelet által meghatározott mértékben és módon hadisegélyt kell folyósítani, amennyiben a kívánt feltételek fennforognak. A hadi segély-rendelet a hadisegélryben részesíthetők körét, a rászorultság mértékét az eddig hatályban volt rendes, illetőleg rendkívüli családi segélyezést szabályozó rendeleteknél kedvezőbben állapítja meg az érdekeltek szempontjából, ezért a közigazgatási hatóságoknak újból el kell blrálniok mindazoknak a jelenleg is katonai szolgálatot teljesítőknek segélykérelmét, akiknek kérelmét akár részben, akár teljesen elutasították. A eaapat- parancsnokságok kötelesek mindazok hozzátartozóinak hadisegélyben való részesítése .iránt az intézkedéseket megtenni, akik az ed- I digi rendes, illetőleg rendkívüli családi segélyben nem részesülhettek, de a hadisegély- rendelet életbeléptetése révén igényjogosultakká váltak. Nagybánya városa nagyszabású tervet készített a vízszolgáltatás biztosítására és az árvízveszély alifására Kodály-hangversenyte készülnek a fauito*, tanító* rtőképzc és a Marianum énekkarai Kolozsvár, február 26. Az uj magyar kó- msmüvéazet ma már diadalmasan hódit teret, egyelőre — az ifjúság soraiban. Néhány lelkes fiatal muzsikus és nevelő tűzte ki célul, hogy népszerűsítse a magyar karéneklésben tartalmi és módszertani forradalmat jelentő uj kórusműveket, elsősorban Bartók és Kodály alkotásait. Ezek közé a lelkes úttörők közé tartozik Nagy István is, a kolozsvári állami tanítóképző zenetanára. Nemrég került Ko.ozs- várra. A román megszállás utolsó esztendeiben a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium és tanítóképző tanára volt és fiatal növendékeiből toborzott énekkarával n legmagasabb művészi igényeket is kielégítő hangversenyeket rendezett. Kiváló énekkara szerepelt a budapesti rádióban is és több számukat hangfelvétel formájában állandóan műsoron tartja a stúdió. Kolozsvári munkásságának eredményeképpen az állami tanítóképző, a tanítóképző vegyaskarának és a Mariánum kiváló kórusának bevonásával március 25-én a Mátyás • ilály tHákházban nagyszabású karének hangversenyt rendez. A hangverseny mtl- :«rán Kodály Zoltán legszebb kórusmüvei v,.: repelnek. Többek között előadják Kodály ,'ézus és a Jcufárok“ c. hatalmas alkotását, v „Norvég lányok", a „Székely keserves“, a Táncnóta“ című remek kánont. A X'ariá- lain énekkara Kodály „Harangszó" és .Pünkősdölő“ c. müveit énekli. Műsorra tűztek még hat székely népdalt Kodály gyűjtéséből. Ezt a számot egy szólamra éneklik az intézetek énekkarai. A Hangversenyt egyébként Kolsts M. Cecilia nővér, a Mariánum kiváló zeuetanámöje és Nagy István felváltva vezénylik, A hangverseny próbái szorgalmasan folynak. Az egyik próbán a Keleti Újság munkatársa is résztvett. Bár a hangverseny műsoranyaga még „nem kész“, a kidolgozást illetőleg, mégis bizonyosra vehető, hogy a március 25-re tervezett Kodály-hangverseny nagy művészi meglepetés lesz. Szabályozlak a kávéházi fápincérek szolgáltatási kötelezettségeit Kolozsvár, február 26. A kereskedeimügyi minisztérium a vendégipari üzemekben foglalkoztatott munkavállalók érdektestületei- aek panaszára megvizsgálta az üzemek üzletvitelével járó terhek viselése terén hangoztatott alkalmazotti panaszokat. Egyes vendégipari üzemekben ugyanis az a rendszer alakult ki, hogy a főpincért terhelte a vendégek részére nyújtott egyes szolgáltatások, mint például újság, gyufa és fogvájó beszerzési költségének viselése. A kereskedeimügyi minisztérium e panaszokkal kapcsolatosan tervezetet dolgozott ki, amely szabályozni óhajtja a vendégipari üzemben alkalmazott munkavállalók helyzetét és ezt a tervezetet véleményezés végett megküldte a kereskedelmi érdektestületeknek, — igy a kolozsvári kereskedelmi cs iparkamarának — azonkívül véleményegyeztető értekezletet hívott egybe a minisztériumba. A tervezet szerint az üzletvitellel járó ter- heknek a munkavállalókra való áthárítása a jövőben tilos és a terheket kizárólag a munkaadók kötelesek viselni. Az úgynevezett „dubiózra“ vonatkozólag is a munkaadó és a munkavállaló között külön megállapodásnak kell fenuáliania. amely a bevétel előre meghatározott százalékára kötheti ki a íöpincér felelősségét. A minisztérium véget akar vetni annak a visszás helyzetnek, hogy a munkaadó alkalmazottjától kölcsönt fogadhat el Nagybánya, február 26. Nagybánya városa nagyszabású városfejlesztési terveket dolgozott ki s elhatározta, hogy a szembetűnő hiányosságokat is pótolja. Itt első helyen a vízszolgáltatás ügyét kell megemlíteni. Nagybányának háromszáz esztendővel ezelőtt mesz- see környéken nevezetes vízvezetéke volt. Rézből, üvegből, főleg pedig diófából készített vízvezetéki csöveken hozták a városba a közeli hegyek forrásainak kristályvizét. Most — háromszáz évvel később — sokkal rendezetlenebb a vízszolgáltatás... A város egyes pontjain különböző időkben van néhány órai vízszolgáltatás. Ilyenkor gyűjtik össze a lakosok egész napi víz-szükségleteiket. Vannak városrészek, ahol az emberek nem tudnak este mo. ziba, színházba menni, mert a vizadás ideje erre az időpontra esik és ilyenkor a háztartás apraja-nagyja kénytelen edényekkel felszerel, ve a vizet lesni. Ezen a télen különben az egész város heteken keresztül viz nélkül bolt. Szinte elképzelhetetlen, hogy mi történt volna egy nagyobb tűz esetén. Rendezik a vízkérdésl A „Keleti Újság“ munkatársa felkereste Závory Béla városi főmérnököt, aki az íSei városfejlesztési tervekről a következőket mondtat — A város vízhiányának egyik oka, hogy nem volt elég vize, másrészt oktalian vizpocsé- kolás folyt. A vízhiányon úgy segítettünk', hogy az állomás cs a kaszárnyák környékének külön vízszolgáltatást állítottunk be. Megnyitottuk az úgynevezett vasesatorna-forrá.sokat, ezek megfelelő mennyiségű vizet adnak, csak egy víztároló felépítése szükséges még és ezzel a vizkérdes egyik fele megoldódott. Az állomás környékét és a kaszárnyákat innen látjuk el vízzel igy tetemes vízmennyiség szabadul fel a város részére. Ez a vizmény- nyiség a szükséges esaromahálózati javítások után megfelelő lesz, ha bevezetjük a viz- órákat.-— Étidig ugyanis nem voltak seholsem vízórák. A vizszolgáiíatás nem volt rendszeres, a lakosok vizet gyűjtöttek, sokan többet, mint amennyire huszonnégy óra alatt szükségük lett volna. Amikor másnap újra vizet kaplak, egyszerűen kiöntötték a fölösleget s újat tárolták. Ezzel1 rengeteg viz kárba ment. Most felszereljük a vízórákat, rendszeres lesz a vlz- sjsolgiltatás és mindenki meggondolás a vir~ pocsékolást, ha a hónap végén tekintélyes osz- szegü számlát kell majd kifizetnie. A vizórák bevezetését valószínűleg nem fogadják majd örömmel, de nincs mit csinálni. Más városokban már régen ez a rendszer, Nagybánya sem lehet kivétel. Az un it veszély elhárítása A város másik nagy gondjai «a állandó árvízveszély elhárítása. A város területén áthaladó Rákos- és a Cigány-patak a környező hegyek vizfelvevői. Ezek a patakok minden esőzés, vagy olvadás után annyira megdagadnak, hogy elöntik a várost, főként az állomást» ahol gyakran tengelyig érő viz hömpölyög az utón. Az árvízveszélyt csak egymódon lehet elhárítani. Erre vonatkozólag már ki i» dolgoztam a tervét. A Rákot- és a Cigány-patak a .városon keresztül folynak és a városon túl ömlőnek a Zazarha, tehát ezeket még a város területén belől kell mesterséges csatornával a Zazarha vezetni. A Zazar medre olyat! mély cs széles, hogy könnyen elbírja a két, patak vízmennyiségét i.=. Az elvezető csatornák megépítése meglehetősen nagy munka, de közmunkával, el lehet végezni anélkül, hogy a város pénztárát nagyon terhelnénk vele, Így is lesz egy elég tetemes kiadási tétel, mert az elvezető csatorna a Horthy Miklós-uton húzódna keresztül és igy egy beion.húiat. kell éniteni. Ha azonban az árvízveszélyt egyszer és mindenkorra meg akarjuk szüntetni, erre feltétlen szükség van. Rendezik az utakat is Nagy munkát igényel az utak rendbehozf- tala is. Erre vonatkozólag Závoru főmérnök a következőket mondotta: — Lehetőség szerint az utak kérdését is megoldjuk. Eddig nem volt anyagunk. A város most megnyitja a blidari laposköbdnydkat és egy kővágógépet is beszerez. Ezzel megfelelő anyagot lehet majd előállítani ahhoz, hogy mind a gyalogjárókat, mind az utakat rendbehozzuk, A kővágógép vétölÖsszegét már előirányoztuk s nemsokára sor kerül a meg- vétolro is, úgyhogy — ha előre nem látható akadályok nem jönnek közbe — a mult mulasztásainak nagy részé-, még ebben a? évben pótoljuk. M. Kolozsvár, febr. 26. A m. 3dr. honvédelmi miniszter a visszacsatolt vagy foglalt részekben a hadirokkant-jelvény igénylésének es adományozásának • szabályozására rendeletét bocsátott ki, amely a hivatalos lap legutóbbi számában megjelent. A rendelet szerint hadirokkant-jelvény a, sebesölési éremnek, vagy a háborús emlékéremnek járulékos kiegészítő része és igy azt csak azoknak a hadirokkantaknak lehet adományozni, akik az említett érmek egyikének már tulajdonosai és akiknek hadifogságba juta sál, illetve a fogság ideje alatt, vagy a forradalmak idején tanúsított magatartását gr illetékes hatóság igazoltnak minősítette, valamint akik nem az úgynevezett vörös hadseregben teljesített szolgálatuk ideje alatt váltak rokkanttá. A sebesülési érem megszerzésének módjára nézve az illetékes járási, városi, katonai, vagy honvédkiegészitő parancsnokságok, a háborús emlékérem tekintetében pedig a legközelebbi vitézi szervek adják meg a szükséges tájékoztatást. Az érmek egyikének megszerzése minden hadirokkant jelvényre igényjogosultnak érdekében áll, sót kötelessége is, mert ezzel elkerüli az álhadirokkantság látszatát. A járadék nélküli hadirokkant cím használatára feljogosított hadirokkantak ugyancsak jogosultak hadirokkantjelvény viselésére. A hadirokkant-jelvények és Igazolások igénylésének módja a következő! a hadigondozottakat nyilvántartó községek és megyei városok a hatásköri területükön lakó bejelentett igényjogosultakról névjegyzéket terjesztenek fel, amelyben csak olyan igényjogosultak iktathatók. akik a sebesülési, vagy háborús emlékérmek valamelyikével rendelkeznek. A törvényhatósági jogú városok ■mint hadigondozottakat nyilvántartó hatóságok és járási főszolgabírók számszerűen igényelni kötelesek a szükséges mennyiségű hadirokkant-jelvényt és igazolványt. Az igényiéi végső határideje 1942. április SO, E határidő után történt igénybejelentéseket minden negyedév első hónapja közepéig kell felterjeszteni. Amennyiben hadirokkant-jelvényt és igazolványt már olyan egyéneknek is kibocsátottak, akiknek az előbbiek értelmiben jogosultságuk nincs, azoktól ei jelvényeket s igazolványokat be kell vonni. ^fc!jie*dödo!t ajc Lrdcíyi lérpak EgyesüfcléfioL erdélyi eláadássoroxaia Budapest, február 26. (MOT) Az Erdélyi Férfiak Egyesülete gróf Teleki Pál halálának első évfordulója alkalmával előadássorozattal hódol néhai elnöke emlékének. A sorozat első előadását szerdán este tartották az egyesület helyiségében (VIII. Rákó- czi-ut 15). Dr. Kolosváry Béla egyetemi tanár elnöki megnyitójában megemlékezett gróf Teleki Pálról, Erdély nagy fiáról, ákí egész életét Erdélynek szentelte, mint ember, mint tudós és mint plttikus. Az elnöki megnyitó után dr. Fodor Ferenc egyetemi tanár „Erdély helyzete a Kárpát-medencében" eimmel tartott előadást. Előadásában abból indult ki, hogy Erdély természeti történetében, geológiai kialakulásában számos olyan mozzanatot lehet felismernünk, amelyek a mai államaiakulás szempontjából értékesek. Érdekesen világította meg a két magyar peremi medencének, Erdélynek és a Kisalföldnek geopolitikai jelentőségét. A következő előadó dr. Rónay András egyetemi tanár földrajzi érvekkel és néprajzi adatokkal világította nieg Erdély hely zetét a Kárpát-medencében. Az előadáson ott volt Zsindely Ferenc államtitkár, ott voltak az erdélyi felsőházi tagok és országgyűlési képviselők gróf Teleki Béla pártelnök és Bíró István felsőházi tag vezetésével. A következő emlékelőadás március 3-án lesz az egyesület helyiségében és ezen az előadáson Ravasz László dr. püspök elnök- lésével ,Jördély szerepe a magyar kultúrában1' címmel dr. hukinlch Imre egyetemi tanár és Csanády György, a rádió főrendezője tartanak előadást. — VITÉZ BORS1CZK1 IMRE »ZAZA- UOS „Á két Zrínyi“ címmel érdekes előadást tart ma este 7 órakor az Unitárius Kollégium dísztermében. A jónevü katonai előadó szintén bekapesolódik ezáltal a kolozsvári Iskolánk ívliH Népművelés) Bizottság „Zrinyi-hetébo“, amely a Zrínyi gondolatot hivatott minél szélesebb rétegekben terjeszteni. Bizonyosra vesszük, hogy rí tóz Bnrslczky százados újabb előadását eddig! előadásaihoz hasonló érdeklődés kíséri. Az IşţcelAnUlvllH Népművelési Bizottság szeretette! hír ás vár mindenkit az alSadás»»
