Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-25 / 45. szám

*S x e r ă a

1942» február 15

T. OR 3Z A OG Y0L3 0 öY í A R; /Kópviaelőház kőnyvt.őra

OU.DAP33Î PARXiAMEST EX-TSR’í

*

%

w

4ra

12

fillér

ELŐFIZETÉSI ARAK: I HÓRA 2.70, NEGYED »VRE 8, FEL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 33 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- JPÉN35TAKI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148.

HUSZONÖTÖDIK K V F OLYA M. 45. S Z 4 M. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: N Y I K Ö JÓZSEF

SZERKESZTŐSÉG, KI .ADÓHÍV ATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

A NÉMET BUVÁRHAJÓK NYOLC HAJÓT SÜLLYESZTETTEKEL

AZ AMERIKAI PARTOK ELŐTT

RangoonI már feladta az angol közrélemény Hazautazott a tokiói szovjet nagykövet

terük lek után fürkésznek, «ti- biztosai-, lehrt* nek afelől, — mondják Berlinben, — hogy * tengelyhatalmak és Japán mindent sí ámításba vettek, és így minden ellenséges kísérlet meg fog hiúsulni.

Ausztrália és az Indiai Óceán felé

Az angol közvélemény a távokeleti eseményekkel kapcsolatban — úgy látszik — bele- nyugodott Rangoon elvesztésébe. A japán csapatok elérték a Sittang folyót és a rangoom angol parancsnokság, amely megtanulta a bolsevistáktól a felégetett föld elméletéi, arra készül, hogy Burma fővárosát, ezt a kelen műkincsekkel ékeskedő várost fel perzselje, hogy — ha csak pillanatokig is — hátráltass* a japán előnyomulást.

Jáva körül teljes ütemben folynak a leyAz angolszászok Japán megtámadását

követelik Moszkvától

Roosevelt: Kevés időnk van * cselekvésre

Az angolszász—bolsevista szövetség két vezetője, Roosevelt és Sztálin a legutóbbi napokban újból nyilatkoztak s igyekeztek bátorítani országuk közvéleményét a valóságok eltitkolásával, meg. szépítésévé! és a jövő minél hatásosabb kifestésével.

Roosevelt rádióbeszédet mondott, de csark beszéde végén, egy csomó levegőben lógó bátorítás, biztatás és remény- keltés után merte megmondani az igazságot: ,,Még soha sem volt olyan kevés időnk a cselekvésre, mint ma." Vissza- emlékezhetünk arra, hogy az Egyesült Államok elnöke még néhány héttel ez. előtt arról beszélt, hogy Amerika biztonsága tudatában hatalmas erőforrásai birtokában kényelmesen felkészülhet a háborúra s majd 1943-ban, esetleg később, amikorra az óriási méretű tervek valóra válnak, megindítja a támadást é* legyűri a tengelyhatalmakat és ja. pánt. Az idő azonban elszegődött tőle és trmnden jel szerint a tengelyhatalmak szövetségese lett. Roosevelt vallomása ezt ismeri be. Amit ezenkívül mondott, nem egyéb, magabiztató önáltatás. .Jelenleg súlyos vámot szedünk ellenségeinktől“ — mondotta. Vájjon hol van az a vámvonal, ahol Roosevelt hadereje ilyen eredményesen működik? Az Atlanti óceán felé néző amerikai part előtt egész sorozatai süllyednek el az amerikai hajóknak s a német hadvezetőség kedden újból külön jelentésben adta tudtára a világnak, hogy a német ten. genalattjárók ismét hatvanezer tonnánál nagyobb amerikai hajóteret küldtek a tenger mélyére. A londoni rádió szerint pedig a kaliforniai partvidék egyik részét ellenséges hajóegységek ágyuzzák. A nyugati partrész sem biztosabb tehát mint az Atlanti óceán.

Roosevelt elismerte azt is. hogy Amerika teljesen elszigetelődnék erőforrásaitól, hogyha — amint egyesek kívánják — hajóhadát, repülőit és kereske. dchni hajóit visszavonná az otthoni vizekre. Természetesen azt hangoztatta, hogy ekkor nem tudna segítséget küldeni Angliába, Szovjetoroszországba, — hogy a németek ellen folyó „ragyogó“ orosz ellentámadás kudarcba ne fulladjon — amint mondotta — vagy a Földközi tengerre és a Perzsa öbölbe. Arról nem beszélt, hogy ezeket a szállítási útvonalakat ]apán és a tengelyhatalmak már elvágták, vagy a legnagyobb mértékben veszélyeztetik. Amerika partjai előtt ott állanak őrt a német tengeralattjárók, a szovjet utánpótlási kikötőit is állandóan ellenőrzik, az Indiai óceán már japán ellenőrzés alatt van s a Vörös tenger sem sokéiig ad utat az amerikai hajóknak, hogy utánpótlást szállít, sanak a közel és közcpkeleti angol haderőnek, nem is szólva arról, hogy ez a segítségül küldött amerikai hadianyag nagyon gingének bizonyult.

Mindez nem akadályozta meg Roo- seveket abban, hogy ne beszéljen „az ellenségre mért súlyos csapásakról“, arról, hogy Japán ellen ..felmorzsoló“ hadjáratot folytatnak és hogy az utolsó harcokat majd az angolszászok fogják megnyerni. Igyekezett szépíteni a Pearl- Harbouri nagy tengeri vereséget is, noha köztudomású, hogy azóta az amerikai hajóhad sehol sem látható a távol Keleten.

Sztálin hazudo/.ik és. . . beismer

A szovjet hadsereg létesítésének 24-lk évfordulóján Sztálin kiáltványt intézett hadseregéhez. Ez a kiáltvány iskolapéldája a hazug bolsevista propagandának, amelynek valósága éppen most tárul fel a Szovjetoroszországban harcoló szövetséges csapatok előtt, Sztálin kiáltványa elején azokkal a harcokkal dicsekszik, amelyeket a vörös haderő megalakulásának első éveiben vitt véghez s azt állította, hogy erre a korszakra a békés felépítés húsz éve következett. Mindenki tudja, hogy mit jelentett ez a „békés“ felépítés. Jelentette az orosz intelligencia kiirtását, a szerencsétlen szovjet lakosságnak állati sorba való süllyesztését, a világszerte hirdetett bolsevista munkásjóléttel ellentétben az emberi erő végleges kiuzsorázását, a lélek minden megmozdulásának elnyomását és a hadiipar féktelen kiépítését azzal a céllal, hogy egy szép napon — amelyet azonban Hitler vezér előrelátása a bolsevista bukás első napjává változtatott —, meginduljon Európa ellen és ugyanabba a nyomorba süllyessze, amiben a szovjet „paradicsom“ népei élnek.

Sztálin ezután azokról a csatákról mondott szavakat, amelyeket a bolsevisták Moszkva előtt vívtak, de őszintén elismerte, hogy „leirhatatlan rövidlátóság és ostoba öntetszelgés lenne azt állítani, hogy a német haderőt megvertükKétszeres munkára hivta fel rabszolgáit és kilátásba helyezte, hogy uj tartalékhadosztályokat állítanak fel. Sok mindent beszélt a szovjet téli hadjáratáról s végülis bevallotta, hogy Leningrad és Szebasztopol felmentése és több más olyan hadicél, amelynek állítólagos elérését a moszkvai és a londoni rádió már régen ünnepelte, csak álom és legfeljebb reménység a vörös hadsereg részére. Kiáltványa azonban ott éri el a csalásnak és a szemfényvesztésnek csúcspontját, amikor azt hangoztatta, hogy „a bolsevistáknak egyáltalában nincs szándékában Európa, Németország megszállása és bolsevizálása“. A külföldi sajtónak azok a nyilatkozatai, — mondja Sztálin kiáltványa, — hogy a vörös haderő célja a német állam és a német nép megsemmisítése volna, „csak ostoba fecsegés és a vörös hadsereg oktalan rágalmazása, mivel annak nincsenek ilyen lehetetlen céljai“, ügy látszik, Sztálin nem tud arról, hogy ezeket a célokat „nagy szövetségese, Nagybritannia“ vezetői vallották be, maga Eden angol külügyminiszter és Cripps, akiről mindenki tudja, hogy Sztálin megbízottja az angol kormányban. Cripps csak néhány nappal

ezelőtt ismerte be, hogy az angol—szovjet tervek szerint Berlin lenne a jövő szovjet fővárosa.

Végül Sztálin azon fáradozott, hogy tisztára mossa magát azoktól a borzalmaktól, amelyeket „dicső“ vörös hadserege c’követ, s azt mondotta, hogy a német foglyokat nem ölik meg és azok jó bánásmódban részesülnek. A moszkvai rádió viszont nap- nap után cáfolatát szolgáltatja címek a sztálini hazugságnak, amikor valósággal dicsekedve mondja el azokat a „hőstetteket“, amelyek során embertelenül kínozzák a német foglyokat s elfelejtette Sztálin a saját maga rendeletéit is, amelyek minden német kiirtását parancsolták.

Anglia a bolsevizmus zárószalagján

Az angol kormányátalakítás terrarózefoze- rüleg nagymértékben foglalkoztatja a német közvéleményt át abban az angol háborús politika belső gyengeségértek nyilvánvaló jetit látják. Crippsnek és társainak a kormányban vállalt szerepe világosan mutatja, hogy Nogy- británnia mindjobban alkalmazkodik fc bolsevista politika céljaihoz. Hangoztatják a német fővárosban, bogy ezek a személycserék egyáltalában nem lesznek befolyással a hadműveletek további menetére és hogy a közeljövőben olyan események .fognak történni, amelyek alaposan keserűvé teszik az angolszászok szájizét- A távol Keleten rohamos erővei teljesedik be az angolszász hatalmi pozíciók összeomlás* s Japán belátható jövőben már győzelmesen le is zárhatja harcait a Csendes- ooeán nyugati részében. Az angolok sehol sem tudják kezükbe ragadni a kezdeményezést, s ugyanez mondható el az Egyesült Államokról ás a Szovjetről is. Az USA már több, mint két hónapja áll harcban, de igazi hadműveleteket még sehol sem fejtett ki. Az angolszászok folyton vjabb és■ újabb hadműveleti

Berlin, február 24. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának:

Német tengeralattjárók az Atlanti-óceánon és az amerikai partok előtt hajókaravánokból újabb 8 hajót, köztük 5 tartály- hajót süllyesztettek el, összesen 63.000 tonna űrtartalommal. >

Tehetetlen a szovjet hajóhad

Berlin, február 24. (MTI) Illetékes helyen közlik a Német Távirati Irodával:

A keletitengeri német hajóhad a Szovjet elleni német hadművelet megindulása óta igen hatásos tengeri zárat létesített, és tort fenn Leningrád és Kronstadt előtt. Hozzájárul e tengerzár hatásosságához az is, hogy a Szovjet birtokában megmaradt két keleti-tengeri kikötő nem mentes a jégtől, . úgyhogy télen a befagyott tenger terméssejobban megerősített Szundit sziget ellem támadás előkészületei. Tokióban megállapítják, hogy Jávát as ugrásra készen állá japán erők ■már minden, irányból körülvették és így a legközelebbi jövőre várható a sziget ostroma. Eddig az angolszász hírforrások állandóan azt hangoztatták, hogy Jávát mindvégig tartani fogják — emlékezhetünk, hogy ugyanez volt a nóta Szingapúrral kapcsolatban is. — most azonban már kezdik beismerni, hogy * sziget csak nehezen védhető.

Ausztrália északi partsávját, Port Darwint és környéked, az ausztráliai hatóságok kiünter- t'k s elköltöztették innen a polgári lakosságot. Japán előnyomulása a távol Keleten tehát feltartózhataflanul halad előre s a japan sajtó és a hivatalos hírmagyarázók egyetértenek abban, hogy a legközelebbi fejezet. Ausztráliában és az Indiai Óceánon fog lejátszódni,

Roosevelt, mint a demokrácia ellensége

Az uruguayi államcsíny Roosevelt parancsára történt. Az egész esemény egyik legérdekesebb vonása az, bogy Baldomir államelnök a nagy amerikai demokrácia utasítására országában megszüntette a demokratikus intézményeket s tekintélyuralmat létesített. Most vált ismeretessé, Hogy a palotaforradalmat az váltotta ki, hogy a volt uruguayi külügyminiszter megtagadta két fontos támaszpontnak az USA céljaira való át. engedését és emiatt le kellett mondania. Az uj külügyminiszter, Giiani készséges szolgája Washingtonnak és igy nem kétséges, hogy az Egyesült Államok most már akadálytalanul megvetheti lábát Uruguayban és innen, a Rio de la Plata torkolatától ellenőrizheti a túlságosan önállóskodni akaró — azaz nemzeti elhatározó képességét megvédő — ßtie" nos Airest. Washington hü maradt önmagához, amikor a guruló dollár segítségével belső válságot idézett fel egy délamerikai államban és igy érte el céb ját — ha kellett — a demokrata rézsűn megszüntetésével.

tes zárat alkot. A Keleti-tenger, amely egykor a Szovjet uralma alatt állott, a balti államok meghódítása óta német késen van. Ez a megállapítás feleslegessé teszi azoknak a Moszkvából származó jelentéseknek cáfolatát, amelyek az egykori „keleti-tenge- ri hajóhad“ néven ismert szovjet hajóhad állítólagos eredményeiről szólnak. E hajók már régen eltűntek a Keleti-tenger szabad vizeiről és ha nem süllyedtek el, vagy nem futottak zátonyra, akkor a kronstadti öböl legbelsőbb zugaiban vannak. E szovjet, hadihajók a háború kitörése óta egy ízben sem kísérelték meg a tevékeny hadműveletet s csupán a szovjet partok megvédésére szorítkoztak. Hogy milyen eredménnyel, világosan igazolja az a tény, hogy a német csapatok teljes hosszában megszánták a Keleti-tenger egykori szovjet uralom alatt volt partját.

Az otlanticceáni csata újabb eredménye:

Hatvanháromezer tonnát süllyesztettek el az amerikai partok előtt

t