Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-22 / 43. szám

1942. FEB ft van 22 Marosvásárhelyi őrjárat — Á Keleti Újság kiküldött munkatársaiéi. — Marosvásárhely, február 21. Vannak váro­sok, amelyekben tétován lézeng az idegen. Lélektelenül bámulnak vissza a házak s az emberek közömbös arccal néznek rá. Az ilyen városokból menekül az idegen. De varrnak olyan városok is, ahol már as első pillanatra úgy éressük magunkat, mintha otthon len­nénk. Az utca pajkos bizalmaskodással ka­csingat vissza, s egyik napról a másikra — mint a bennszülöttek — úgy forgolódunk a város életében. Ilyen hely Marosvásárhely is. Ennek a városnak lelke, szelleme van, ami, mint valami könnyű pezsgő, elkábitja és meg- mámorositja a látogatót. Vásárhely varázserejét nemcsak a sokat em­legetett flekken teszivalahonnan a kövei kö­zül és lakóiból árad ez a meleg, mindent át­fogó, simogató baráti lélek. Ezért kell sze­retni Marosvásárhelyt éa azokat, akik falai között élnek. Hull a vakolat Szomorúság nélkül alig lehet nézni a régi, nemes vonalú vásárhelyi házakat. Szebbnél, szebb renaissance. barokk épületek hit: mit tok j meg Vásárhely főterén és a csöndes mellék­utcákban. Sajnos, senki sem törődik velük. A nemes vonalú épületekről potyog a vakolat. Valósággal belefájdul az ember szive, látván az építészeti remekművek egész sorát, amint pusztulnak romlanak és szürkén elvesznek a | gondozatlanság miatt. Kolozsváron inár régen újjávarázsolták a régi, pompás épületek külsejét. Ideje volna, hogy Vásárhelyen is gondoljanak erre. Ha hozzáértőkre bízzák a restaurálást, ámuln' fognak még a vásárhelyiek is, hogy mennyi szépség bontakozik majd ki a piszkos, mál­ladozó vakolat alól. Vásárhely építészeti szépségeihez ezek a nemes vonalú öreg paloták, nemcsak a mű­vészet, de a történelem jogán is, legalább any- ryira hozzátartoznak, mint a buján keleti szí­nekkel ékeskedő kultúrpalota és váiőshaza. Mi van a Sidló domborművel? A kultúrpalota nagytermébe vezető ajtó fe­lett nagy üres faisik .szégyenkezik. Ide kellett volna kerülnie, — az építőik tervei szerint annak a hatalmas domborműnek, amit I. Fe­renc József apostoli király koronázásáról ké­szített Sidló Ferenc, a nagy magyar szobrász- művész. Közbejött azonban a főhaíah mvát- tozás s a románok, igen érthetően, vonakod­tak helyére tenni a domborművel. A koroná­zási dombormű a Kultúrpalota pincéjébe ke. rült s ott heveri « két évtizedes ncegseáUás egész ideje alatt. A i'ölszabadulás után egészen /természetes | lett volna, hogy a nagyértékü műalkotás hoss- szu kálváriája véget érjen és végre valahára méltó helyére kerül. Másfél esztendő telt el I azóta, Sidló mester nagyszerű alkotása még I mindig a pincében porosodik. Határozottan kár élte. Marosvásárhely néni olyan gazdag műemlékekben, hogy pincében he vertessen egy értékes műalkotást Flekkenezok alkonya Befellegzett a hires vásárhelyi flekkenezők- nek. A hústalan napok tették be nekik az ajtót. A vásárhelyi polgár flekkeaiező kedvét ma már ezek szabályozzák. A flekkenhez pom­pásan csúszó könnyű, nemes zamatu borok ára is veszedelmesen emelkedett. Mindezek hozzá­járultak, hogy mostanában már kétszer is meggondolják a vásárhelyiek, mielőtt elmen­nek flekkenezni. Pedig azelőtt nem is volt igazi vásárhelyi az, aki hetenként legalább kétszer nem ült be valamelyik flekkenező helyre. Ma már alig néhány divatos, felkapott helynek megy jól. Ezek aztán ,,húsos“ napo­kon. zsúfolásig tele vannak. Igaz, hogy meg is érdemlik. Ma is csodálatos, művészettel ké­szítik a nrarosvásárlielyi specialitást. Birkaliáboru BirkaTvns-háboru tört ki Marosvásárhelyen. Mezőesát és Mezőbánd községek lakói évszá­zados kiváltság alapján birkahúst árultak ’Vásárhelyen a csütörtöki hetivásárokon. Üz­letmenetüket nem zavarhatta semmiféle kon- kurrencia. Télen-nyáron nyugodtan rakhatták ki a Kossuth-utca két oldalán a rengeteg bir­kacombot, bordát és egyéb izes falatokat. A vásárhelyiek szorgalmasan vásárolták a meaőosátiak cs bándiak birkahúsát. Valahány­szor vita támadt a jog körül, a falusiak min­dig arra a kiváltságlevélre hivatkoztak, amit még Losonczy István erdélyi vajda s a Bánffy család őse állított ki. Most aztán egyszerre esőstől zúdult a baj a falusi husárusok nya­kába. Századok óta gyakorolt, kiváltságaik ellenére a városi hatóságok jónak látták eltil­tani őket a husánilástól. A csütörtöki heti­vásár ugyanis hústalan napra, esett s igy ezen a napon nem szabad árulni. Ugyanakkor a vá­ros közegészségügyi hivatala is kifogást emelt a nyílttéri árusitás ellen. A birka,hu—árusok Losonczy István vajdá­ra hivatkoztak s népes küldöttség jelent meg » vásárhelyi városházán. Hatalmas paksamé­tat cipeltek magukkal — a ,,kiváltságlevele­ket“. A városi levéltáros átlapozta, az ira,t- csomót, a sokat emlegetett kiváltságlevelet azonban nem találta sehol. A küldöttség erre hóna alá csapta az egérrágta okmányokat s nagy zajjal hazavonult. Az elrabolt lelkek Az anyakönyv legszomorubb oldalai kitör­lődtek a vásárhelyi anyakönyvekből. Az elra­bolt telkek, akiket hol kényszerrel, hol rá­beszéléssel eltérítettek ősi magyar vallásuk­ról, szégyenkezve és pironkodva visszatértek. Az egyházi hatóságok semmiféle nyomást nem gyakorolnak a viszatérőkre. Csak az jöjjön, akit a leBíiismerete szóbit 1 Vannak igy is szép számmal. Például a református egyházba 1940-ben Vásárhelyen 350, 1941-ben 170 lé­lek tért vissza. Azok, akik a megszállás évei alatt elhagyták hitüket, szinte kivétel nélkül visszatértek. Lelki gondozásukra és megerősí­tésükre külön gondot fordítanak az egyházak. Külvárosok duzzadása Vásárhely egyik legsúlyosabb problémája a külvárosok egészségtelen felduzzadása. A fal­vak nincstelen népe árad a városok s elsősor­ban a legnagyobb székely város — Maros- vásárhely felé. Bejönnek a városba, munkát keresni. Itt lézengenek minden biztos anyagi támpont nélkül. Meghúzódnak valami odúba s napról-napra tengetik életüket hihetetlen nyomorúságban. A város nem tud a maga erejéből megbirkózni ezzel a súlyos problémá­val. Az elcsenevészedett, elsatnyuit munka­erők elhelyezése szinte lehetetlen. Vásárhely nem tud munkát adni. Külön szervezetre vol­na szükség, amely a jótékonysági tevékeny­ségen túl, visszavezetné a dolgozó munkakö­zösségbe ezeket a koldussorsban .sínylődő ma­gyarokat. Román feliratok "főbb gondosságra volna szükség a felira­tok eltávolítása körül. A Kultúrpalota, tör­vényszék és még más épületek falán is látha­tók papiiral leragasztott, ideiglenes, magyar nyelvű feliratok. Még annakidején a katonai közigazgatás tagasztatta fe a román nyelvű táblákat. Azóta azonban már éppen elég idő telt el, hogy rendes, állandó magyar nyelvű táblák kerüljenek minden közhivatal ajtajára. Egészen humoros eset történt a városi nyugdí j palota előcsarnokának falén álló már­ványtáblával. Ezt a románok annakidején el­távolították s megfordítva, a Szentgyörgy- téri állami elemi iskola falán helyezték el egy 1848-han kivégzett lázadó román pap emlé­kére. A felszabadulás után az iskola lelkes igazgatója nyomban megfordittatta a táblát s most büszkén hirdeti az aranybetüs felírása az iskola falán, hogy az az épület a nyugdí­jasok bérháza. Rezgőscsárdás és a vásárhelyi sláger Marosvásárhely mindig vidám, mulatós vá­ros volt. Az egyik vásárhelyi vendéglőben láttam a legpompásabb rezgőcsárdást. Éleme- dett, pocakos, hófehér pofaszakálla« úriember járta hallatlan virgoncsággal. Úgy rezegtette a lábait, hogy öröm volt nézni. Egy koreo­gráfus akár órákig is eltanulmányozta volna. Még tévedésből sém ismételte meg ugyanazt a figurát. A végen már a terem közepére ra­kott székein ülve „ropta“ a csárdást. Alig mozdult és mégis tökéletesen érzékeltette a ritmust. Hiába, erre születni kell. Mi, fiata­labb nemzedék, sohasem fogunk tudni ilyen elszántan esárdásozní. Ugyancsak ebben a vendéglőben hallottam a világ legborzalmasabb nótáját. Nagy, meg­lehetősen emelkedett hangulatban lévő társa­ság könyökölt az asztal körül és ll~til zár­óráig huzat tok egy nótát. Huzatták vígan, szomorúan, dacosan, lelkesen, valamennyi vál­tozatban. Mindössze négy sor a szövege. Mint később értesültem, ez ma a vásárhelyi sláger. Azt mondják, aki egyszer hallotta, azt örökre megbabonázza. Itt ködöm a szöveget, ponto­son ügy, ahogy hallottam, hátha megbabonáz­za az olvasókat is: „Kelet felöl jön egy hajó, A két szeme ki van sírva. Piros csizma van a lábán. Jaj de szépen kukorikol.“ A kotláját nem mellékelem. Hadd marad­jon egészen Vásárhelyé ez a kisírt szemű, pi­ros csizmás, „jaj be szépen kukorékoló“ — hajó!... KASV ELEK EGYETEM MOZGÓBAN Ma és holnap visszavonhatatlanul utolsó napok Ma délelőtt 11 órakor matiné: KRÜGER APÓ. KRÜGER APÓ Aki még nem látta, siessen az elővételi pénztárhoz és igyekezzék he­lyet szerezni az utolsó előadások valamelyikére! Keddi kezdettel csak 16 éven felülieknek engedélyezett nagyszabású újdonság : ANNA 3 APJA Az erdélyrészi kisipar is bekapcsolódott a Kisipari Kiviteli Intézet munkájába Hórom kolozsvári kisiparos mester játékszereket és apróbb tárgya­kat készít a német piac számára Kolozsvár, február 21. A kolozsvári kis­ipar, néhány kolozsvári kisiparos vállalkozó szelleme révén rövidesen igen érdekes és eredményes módon kapcsolódik bele a ma­gyar kiviteli kereskedelem folyamatába. Budapesten már régóta működik a szé­kesfővárosi kereskedelmi és iparkamara alapításaképpen a Kisipari Kiviteli Intézet. Ennek az intézetnek az a célja és rendelteté­se, hogy a magyar kisiparban előállítható tömegcikkeket külföldi piacokon is értéke­síthessék. A Kisipari Kiviteli Intézet már eddig is igen szép eredményeket ért el, mert a magyar kisipar máris nagyértékü külföldi megrendeléseket kapott, különösen olyan cikkekben, amelyeknél igen fontos tényező az egyéni ügyesség és a kivitelben a kiváló kézimunka. A mai körülmények között a korlátozottabb nyersanyag lehetősége befo­lyásolták ugyan ennek az áldásos intézmény nek munkásságát és a magyar kisiparban előállítható tömegcikkek kivitele átmenetileg szükebb keretek közé szorul. A kormány azonban még a mai rendkívüli állapotok kö­zepette is megtalálja módját és lehetőségét annak, hogy a régi kereskedelmi kapcsola­tokat ezen a vonalon megtartsa és a béke­beli viszonyokhoz képest szükebb nyers­anyagkészletekből is megfelelő mennyiséget juttat a magyar kisipar rendelkezésere. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara vezetősége már egy évvel ezelőtt megkez­dette a tájékozódást annak érdekében, hogy a helybeli kisipar is bekapcsolódjék a Kis­ipari Kiviteli Intézet munkájába. Megálla­pítható, hogy bár a kezdeményezés nehéz időkben történt, mégis biztató eredménnyel jár. A kamara vezetőségének közbelépésére ugyanis sikerült elérni, hogy az asztalos és esztergályos iparban könnyű szerrel előál­lítható játékszerek és egyéb apró használati tárgyak elkészítésére kolozsvári magyar kisiparosok is megbízást kapjanak. Bereczky Ernő dr., a kolozsvári kamara főtitkára ts miniszteri biztosa a napokban Budapesten járt és az ott lefolytatott tárgyalások ered­ményeképpen három■ kolozsvári kisiparos máris a fővárosba utazott, hogy a Kisipart Kiviteli Intézet vezetőivel a megrendelésre vonatkozó üzleti tárgyalásokat elvégezze. Ez természetesen még csak a kezdet kez­detét jelenti abban az irányban, hogy az erdélyi magyar kisipar a nemzetközi keres­kedelem folyamatába bekapcsolódjék. Egy­előre játékszereket és apró használati tár­gyakat készítenek és szállítanak külföldre, elsősorban Németországba, ahol ezekből a cikkekből korlátlan mennyiséget hajlandók átvenni. Tárgyalások folynak abban az irányban is, hogy az erdélyi cipésziparosok és fazeka­sok is bekapcsolódjanak a Kisipari Kiviteli Intézet munkájába. Erre vonatkozólag a tárgyalások még egyelőre az előkészítés ál­lapotában vannak, minden remény megvan azonban arra, hogy a kiváló erdélyi cipész- és fazekas kisiparosok is kapcsolatba kerül­jenek a külföldi piacokkal. doktor bácsi kérem Mi az a vitamin? Jegyezd meg kislányom: Az emberi szervezetnek épitö- és fűtő­anyagokra van szüksége. Ezeket táplálé­kaink szolgáltatják. Alihoz azonban, hogy a fiatal szervezet növekedjék, fejlődjék, ahhoz, hogy Te kislá­nyom nagyranöjj, betegségektől mentes ma­radj, felnőtt korodban telve légy életkedvvel, dolgozni tudjál, hogy hosszú éveken át él- vezhesd az élet örömeit, ahhoz kellenek a vitaminok. A legtöbb táplálékban van vitamin, de azért mégis célszerű, hogy rendes táplálko­zásunkat egy tökéletes és természetes erő­sítő tápszerrel egészítsük ki, amely tömé­nyen tartalmaz nagy táperöt és vitamino­kat. Ilyen az Ovomaltine, amelyből a reggeli és uzsonnatejhez 2—3 kávéskanálnyi elegen­dő, hogy a táplálékból esetleg hiányzó vita­minokhoz hozzásegítse az emberi szerveze­tet. Az Ovomaltine úgy a fejlődésben lévő gyermekeknek, mint a dolgozó felnőttnek és erőtlen öregnek erőt, egészséget ad. Napi használata fillérekbe kerül, Megérkeztek Budapestre a Teheránból menekült mogyo­rók, németek és olaszok BndopesU február 2). (MOT) Péntek este 8 óra 30 perckor futott be a Keleti-pálya­udvarra az a személyvonat, amely a teheráni magyar, német, olasz menekülteket hozta, A menekültek fogadtatása ünnepélyes volt. Összesen hatvanegyen indultak el Teheránból és valamennyien meg is érkeztek. A menekültek közül 53 magyar, 8 vényét és 4 olasz. Legnagyobb részük nő és gyermek, de van közöttük idős férfi is. A nem buda­pesti illetőségű menekült magyarokat, vala ­mint a németeket és olaszokat egyaránt a ma­gyar Vörös Kereszt szállásolta el éjszakára. A Vörös Kereszt gondoskodik arról, hogy reggel a vidéki magyarok haza utazhassanak. A német és olasz menekültek is szombaton folytatták útjukat hazájukba. (MTI). Rendelet a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleteredmé« nyének felosztásáról BUDAPEST, február 21. (MTI) A hiva­talos lap február 31-i száma közi! * mi­nisztérium rendeletét a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleteredményének felosz­tásáról. A hivatalos lap közli az Igazságügy-mi­niszter rendeletét a házasságkötési tiszti­orvosi bizonyítványok megtagadása eseté« bekövetkező biról eljárás módosításáról. A hivatalos lap szombati száma közli a kormány rendeletét a belföldi származása gyepvetőmagok forgalmának szabályozásá­ról és állami ellenőrző jeggyel való ellátá­sáról. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Hűselyem és hernyóselyem összes minőségben. Kérje mii den üzletben. ' Vigyázzon a márkára: NOR-COC

Next

/
Thumbnails
Contents