Keleti Ujság, 1942. február (25. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-17 / 38. szám

'Kwxa&Mttr&MGt ßmelkedeff hangúiéiban zajlott le a Móría Valéria Árveloány nevelő Otthon álarcos, jelmezes farsangi mulatsága Kolozsvár, febr. 16. A Mária Valeria ár­valeánynevelö otthon szombaton este ren­dezte meg hagyományos álarcos, jelmezes farsangi mulatságát a Mátyás király Diák- házban. A mulatság, ■— mint minden évben — most is fényesen sikerült. A mulatságon megjelentek mindvégig fesztelenül, „igazi békebeli hangulatban“ mulattak. A mulat­ság felvonulással kezdődött. Festői látványt nyújtottak a különféle ' ezernyi ötlettel ki­gondolt jelmezek. A jelmezesek felvonulása után Körösi Dudus vezetésével a zenekar rá zenditett a csárdásra és pillanatok alatt emelkedett hangulat alakult ki. A jókedv éjfél után még fokozódott, úgy hogy a je­lenlévők egy kellemesen eltöltött éjszaka emlékével hagyták el a báltermet. ‘ A megjelent hölgyek díszes csokrából a következők nevét sikerült feljegyezni: Dr. Kelédy Tibomé, Nagy Magda, Nagy Éva, i Nagy Dánlelné, Czégeni Margit, Török Bá- ; unt ne, Botos Jánosné, Nagy Albertné, dr. j Tamás József né, Inger Hilda, Kiss Irén, Len gyei Kató, Falkenhein Ilonka, Biró Béláné, Székely Anikó, Varga Etelka, Boér Baba, Muntyán Sva, Szabó Eva, Fófis Ella, Fóris Zsuzsi, Tusa Lili, Hankő Katica, Berde Györgyi, Schilling Eva, Polez Irén, Cukrász Erzsébet, Ladányi Ottilia, Túrós Margit, Srankó Éva, Sáray Józseíné, Redinger Jo­lán, Kotsy Márta, Végh Olga, Klein Kárólj-- né, Csipkés Icu, Csipkés Klára, Csejtey Joli, Pap Hedvig, Hatfalusy Bertalanná, Balogh Margit, Bors Julianna, Gamenczy Jolán, Lengyel Rózsika, Kovács Éva, Jelen Kató, dr. Jelen Gyuláné, Muth Icu, Muth Baby, Tamás Katus, Demény Jolán, Desbordes Agl, dr, Bleier Sándorné, Kapitány Berta, Ba­logh Sári, Ágoston Béláné, Schilling Dezsö- né, Vargha Lajosné, Szekeres Sári, Rátz Erzsébet, Szentlványi Rózsi, Szentiványi Éva,-Dávid Éva, Gidófalvy Éva, Bocsánczi Mária, Kertész Margit, Román Irma, Janeső Györgyné, Guthy Erzsébet, Mike Éva, Rad- ványi Jánosné, Muraközy Erzsébet, Tóth Kató, Babos Tercsi, Aján Ibolya, Császár Amjuska, Szabó Teréz, Bucsy Ilona, dr. Asz­talos Sándorné, Bázsa Éva, Jatzkó Cia, Bod­rogi Gyuláné, Ferenczi Baba, Kiss Mária, Török Éva, Török Vilma, Dániel Baba, Tóth Zsófi, Bandur Erzsébet, Bereezky Nusl, Sza- polczay Erzsébet, Veress Rőzália., Gergely Herta, Glódics Gitta, Szabó Ella, Kormos Márta, Kricsfalvt Margit, Krasics Erzsébet és Krasics Sva. A kitünően sikerült estély megrendezé­séért. Török Eállntnét, Nagy Albertnét, és dr. Tamás Józsefnét illeti elsősorban elisme­rés, akik. fáradságot nem kímélve munkál­kodtak annak érdekében, hogy a közönség- jól érezze magát és egyben az árvalányne- velő otthon gondozottjainak ellátását la biz­tosítsa. Sikerült ünnepséget rendezett a ko'ozsvár- szentpéterí EMSzO Kolozsvár, február IQ. Nagysikerű ünne­pélyt rendezett vasárnap a szentpéterl EMSzO a magyar-utcai, római katolikus elemi iskola dísztermében. Az ünnepélyen nagy számban jelent meg a környék mun­kássága, de képviseltették magukat az irísztelepl és a monostori ÉMSzO tagoza­tai is Az EMSzO indulójának eléneklése után Váradl Béla. a. szentpéterl EMSzO elnöke üdvözölte a megjelenteket s beszédében ki­emelte, hogy minden keresztény munkásnak ae EMSzO táborában van a helye. A Budapesten tartózkodó Baráth Béla dr. plébános-kanonok helyett libner Jenő irisz- ‘elcpi plébános mondott ünnepi beszédet, vámutatoít arra, hogy a dolgozótársada­lom két nagyhorderejű kérdése vár megol­dásra. Az egyik az, hogy a munkásság képzett legyen, a másik az egység megte­remtése, a munkásság egy froníltnállása. Utalt arra, bogy nem Is olyan régen a jruiskásság szervezetlen volt és így a tő­késosztály kénye-kedvének volt kiszolgál­óivá, később Idegen befolyás alá került és "kkor is kihasználták a jövevények a műn- káfiok erőit. Ma már megváltozott a hely­rét. Magyarországon már százezer főnyi keresztény magyar munkás sorakozik az EMTSzO táborában ée harcol emberi jogai­ért. Ébner plébános nagysikerű beszéde után u monostori dalárda Kodály dalokat adott s ó, majd Gyurka Aladár szólalt fel ée han­goztatta, hogy tiszta látásra, kellő tudásra s nona utolsósorban a keresztény elvek gya- • óit luk keresztülvitelére van szüksége a munkásságnak. Ezért küzd az KMíSzO is. "'íütán Plkétfty Károly szavalt néhány költeményt, végül Balázs András kanonok- pléb&sos zárta be as ünnepélyt. Magyar végvár: a besztercei Magyar Kaszinó Hogyan lett a besztercei magyarok találkozóhelyéből a román megsiá lás alatt Cercul Cultural? — A besztercei megyar* ság egyedülálló példát adóit a szegény magyar családok­nak előfizetett hetilappal Beszterce, február 16. Beszterce olyan a késő esti órákban, mint valami tenger fe­nekére süllyedt város. Mindenütt sötétség és viz. Havas eső vágódik az ember arcá­hoz, s az óvatlan járókelő egyik pocsolyá­ból a másikba tocsog. Alig- múlt el kilenc óra, de az utca már kihalt. Egyetlen hal­vány folt fénylik Beszterce fölött: a piac­tér! szász templom óralapja. Rójuk a kihalt utcákat. — Hová lehet ilyenkor menni? — fordu­lok kisérömhöz, aki mint benszülött besz­tercei, vállalkozott a kalauzolásra. A Magyar Kaszinóba, — válaszolja gondolkodás nélkül. Nehány perc múlva már ott is vagyunk az impozáns emletes épület előtt. — T’gy nézzen erre a Kaszinóra, — fi­gyelmeztet a kísérőm, — hogy ez itt a ma­gyarság fellegvára. Belépünk. Festékillat csap meg. Látszik: hogy minden vadonat uj. Friss vakolás és festés a falakon. Uj bútorok a termekben. A Besztercei Magyar Kaszinó újjá született. Végig járjuk a helyiségeket. Az egyik teremben két fiatalember lelkesen csapkod­ja a pingponglabdát. A billiárdszobában is nagy az élénkség. Az olvasóteremben szól a rádió s a napilapok mellett ott vannak az összes folyóiratok is az asztalokon. El- nyuzott, szamárfüies külsejükről látszik, hogy ezeket itt nemcsak dísznek tartják, hanem olvassák is. ■Körsétánk után a kaszinó éttermében, fe­ketekávé mellett hallgatjuk meg a besz­tercei magyarság társaséletének történetét. Szászság és románság közé ékelve élnek itt a magyarok. Legfőbb erényük az össze­tartás. A besztercei magyarok összefogása a múltban mindig példaszerű volt. Erről tesz bizonyságot a besztercei ma­gyar kaszinó története is. Negyvenezer forint — gyűjtésből 1877 ... A kiegyezés után a magyar élet kezd mind jobban kiteljesedni. A városok lakossága rohamosan növekszik. Mind több magyar tisztviselő került Besztercére. El­határozták, hogy társadalmi szervezetet lé­tesítenek. így alakult meg a Besztercei Magyar Kör. Gyűjtést indították s megle­pően nagy összeget, 40.000 fortntott gyűj­töttek össze. Ebből a pénzből építették fel a kilencvenes években a kaszinó pompás, emeletes épületét. A kaszinó a besztercei magyarság tulajdona volt. Az is maradt egészen a román megszállásig. Itt találko­zott a magyarság. Valósággal szellemi gócponttá fejlődött a társaskör, amit ek­kor már Besztercei Magyar Kaszinónak ne­veztek. Száz tij tag jelentkezik A főhatalom átvétele után hlrtelenében roppant népszerű lett a magyar kaszinó a románság körében. Egyszerre 100 uj tag kérte a felvételét. Természetesen valameny- nyien románok. Pontosan ennyire volt szük­ség ahhoz, hogy a románság többséget sze­rezzen. Serbau prefektus agyában született meg ez as ötlet s minden erejét latba vetette, rá kényszeritette a száz uj román tagot a választmányra. A kaszinó magyar választmánya kijelen­tette, hogy nincsen jogában ennyi uj tagot felvenni. Végül azonban kénytelenek voltak engedni az erőszaknak, de tiltakozásuk je­léül kivonultak a kaszinóból. így lett a besztercei magyar tulajdonból — „Cercul cultural.“ A Magyar Kaszinó tagjai ezentúl az Iparosegyletbe jártak. Ez volt as egyetlen olyan hely egész Besztercén, ahol a ma­gyarság összegyülekezett. Itt aztán nem volt különbség. Csak a magyarságra és nem a társadalmi rangosztályra adtak. A kenyerét két keze munkájával kereső ipa­ros és értelmiségi emberek a legjobb egyet­értésben éltek itt s soha, semmiféle ellentét nem zavarta meg a besztercei „osztálynél- küll“ magyar társadalmat. Egy kis „tolihiba" A hatalom birtokosai azonban érezték, hogy a kaszinó „átvétele“ nem volt gészen tiszta dolog s ezért sietve telekkönyvi ki­igazítást kértek. Telekkönyvi kiigazítást tulajdonképen csak tollhiba esetében lehet kérni, a hatóságok azonban ezúttal szemet hunytak a dolog fölött s a Besztercei Ma­gyar Kaszinó nevéről a „Cercul Cultural“ tulajdonába Írták át az épületet. A felszabadulás után a magyarság ismét birtokába vette a teljesen lerongyolódott, piszkos, gondozatlan épületet. Jellemző az előző rezsim gazdálkodására, hogy a fabur­kolattal borított ruhatárba nagy áesszege- ket vertek és arra akasztották a kabátokat. Az újjászületés Amint a magyar tisztviselői kar ismét elfoglalta munkahelyét, nyomban nekiláttak a kaszinó újjászervezésének. A régi kaszi­nói tagok közül még ma is Besztercén él­nek kilencen, ök képviselik a folytonossá­got. Azokat, akiket a megszállás ideje alatt vettek fél, a Besztercei Kaszinó nem tekin­ti tagjainak. A régi tagok, élén Petráss Jakab ny. főerdötanácsossai, Sigmond Já­nos református és Lóstyán József római katolikus lelkészekkel, valamint dr. Gáspár- Bacher Kálmán alelnökőkkel, nekiláttak az újjászervezéshez. Mindennekelött kijavíttat­ták az épületet s uj berendezést vásároltak, tekintettel arra, hogy a régiből már csak roncsok maradtak meg. Több. mint 22 ezer pengőt költöttek erre a célra s ennek legnagyobb része önkéntes adakozásokból gyűlt össze. Azután megindult a kaszinó élete. Ma már majdnem 250 tagja van s Beszterce értel­miségi rétegének ez a találkozási helye. A kaszinó titkára, Sándor András dr. ár­vaszéki ülnök, aki egyúttal a Besztercei Hírlapnak is a szerkesztője, igy beszél: — A kaszinónak az a célja, hogy néni csak Beszterce városa, hanem az egész vármegye magyarságának összefogó társa- daknl szervo legyen. Éppen ezért indítottuk meg a hetilapunkat. Előfizetés — más helyett Érdekes rendszert vezettek be a beszter­cei hetilapnál. Talán ez az egyetlen lap Ma­gyarországon, ahol más helyett fizetnek elő az emberek. A tehetősebb, jobbmódu embe­rek ugyanis több példányra is előfizetnek s ezeket a lapokat a kiadóhivatal olyan fal­vakra küldi, ahol csak nehány magyar csa­lád él. A címzett gyakran nem Is tudja meg, hogy ki is fizet helyette. Ez a szerény, soha nyilvánosság elé nem kerülő áldozat és szolgálat jellemzi a leg­jobban a besztex-cei magyarokat. NAGY ELEK Stxlyoş bűnjelessel siafKolValc három zsScié árurejfeqeiőf K&saa, február 16. (.SITI) A ni. kír. hon­véd vezérkar főnökének bírósága február Í4-én Ítélkezett az áruelrejtés miatt őrizet­be vett Kis József izraelita vallásu volt magántisztviselő, volt kassai Iákos, Havas László, a kassal Cikta áruház üzletvezetője éa Neumann Hugó izraelita vallásu állásta­lan kereskedősegéd ügyében. A vádlottak négy pár mimkúsbahancsöt, 11 pár magas- száru Cipőt és 30 pair vadászbakancsot von­tak el a közfogyasztás élöl ássál a céllal, hogy. törvénybeütköző módon bocsássák kér söbh forgalomba. Á súlyos vád ellenük az volt, hogy a hadiüzemü munkásság nem ka­pott bakancsot, már pedig elsőrendű honvé- dálmi érdek a hadiüzemben dolgozó munká­sok ellátása. A bíróság hűtlenség bűntetté­ben vonta ökpt felelősségre. Kis Józsefet it) évi {egyházra, 1000 pengő pénzbüntetésre és 10 évi politikai jogvesztésre, Havas Lász­lói (5 évi fegyházbüntetésre, 3000 pengő pénz büntetésre és 6 évi politikai jogvesztésre, Neumann Hugót 1, évi fegyházra és politi- kai jogainak 6 évi elvesztésére ítélte. Mind a hármat kitiltotta a határsávból, illetőségi helyük kivételével. A lefoglalt árut elko­bozták. »—••TV1—»—immmm ..MN —• Újból S2éil)iílyoxiáli a kiatibafó Riofalli émennvihiéGel Budapest, február IC. (MTI.) A HíVatal03 Lap február 15-iki száma közli a kereske­delem és közlekedésügyi miniszter rendele­tét, amely a motalkó-jegyre kiadható motgl- kómennyiséget újra szabályozza. A rendelet értelmében március l-fól a személyautók ré­sijére kiszolgáltatható motalkómeunyiség a kicsitipusoteak megfelelően 15—20—25 U­W42« f Enn® M U 17 ter. Segédmotoros kerékpárok, valamint 500 köbcentiméterig terjedő hengerűrtartalmú motorkerékpárok -5 liter, 500 köbcentiméte­ren felül egységesen 10 liter motalkót kap­nak havonta. A tehergépjárművek az eddigi típusoknak megefelelöen havonta. 40—60— 80—120 liter motalkot kapnak. Autótaxik és bérautók havonkénti motalkómenmylsége S0—120—160 literre csökken. A sportcélé kát szolgáló motorcsónakok egyelőre nem részesülnek moíaikoeUátásban. Egyébként a rendelet a motalkoellát&s rendszerét az eddig örvényben volt rendelet­hez hasonló módon szabályozza. Ismét fel­hívja a miniszter a gépjármüvek tulajdono­sait, hogy gépjármüveiket szigorúan csak arra a közérdekű célra használják, amelyre a gépjármüvek üzembetartásához engedélyt kaptak. „Éneklő Magyar Ifjúság * KOLOZSVÁR, febr, IS. Elsóizben látja vendégül a nagyközönséget az ,,Éneklő Ma­gyar Ifjúság“ februári összejövetelén, ame­lyet február 18-ikán szerdán délután S órakor tart a Mátyás Király Diákház nagytermiében. A rendezést a TVesselénpi Lövészegylet vál­lalta, Az összejövetelen az ifjúság népi táncokat, népdalokat, népmeséket, balladákat ad elő. Legérdekesebb szám azonban a közönség kö­zös népdaltanulása és nétárása lesz s a közös meglátások a magyar nép dalban, versben és mozgásban ránk maradt, eddig még men nem irt. őszinte és igazi történelmének lapjaiból. Az összejövetel célja a népi műveltségén alapuló magyar közösségi szellem munkálása, elsősorban az ifjúságon keresetül. .,^£r. »Éneklő Magyar Ifjúság azt szeretné elérni, hogy az ifjúság necsák hallgatója le­gyen az uj magyar gondolatoknak, hanem hordozója és — legalább is a maga körében. —• IcXaldkitőja legyen a népi műveltségből táplálkozó és mélyebb magyar gondolaton megépülő magyar társadalomnak. Az összejövetelt Jánosi Sándor, az Erdélyi Cserkészkerület regös előadó helyettese veteti. Belépődíj nincs. M@qáÍlopiic)ták az erdőgazdasági műnk a béreltet Budapest, február 16. (MTI) A Hivatalos Lap február 15-iki száma közölte a földmű­velésügyi miniszternek az erdőgazdasági munkabérek szabályozására vonatkozó ren­deletét. A rendelet az egész ország területé­re megállapítja’azokat a legkisebb és leg­nagyobb erdőgazdasági munkabérhatárokat, amelyeken belül kell a vármegyei, városi munkabérmegállapitó bizottságoknak a munkabéreket rögzíteni. A munkabérmegál- Iapitás céljából a rendelet hat körzetet állít fel. i Sikeres irodai gyorsírói és gépírói vizsgák a kolozsvári Febro-iskolában Kolozsvár, február 16. Szombaton délelőtt zajlott le a Fabro-féle irodai iskolában az első irodai gépiről és gyorsírói vizsga, ame­lyen az Irodai Gépírókat és Gyorsírókat Vizsgáló Országos Bizottság részéről Da­rabos István dr. belügyminiszteri titkár ée Horváth Gyula dr. MÁV. tanácsos jelentek meg. A gyorsiróvizsgát sikerrel tették le: Körmendy Éva és Goldenfeld Karolina. A gépiróvizsgát sikerrel tették le: Csibi Jolán, Tóth Emilia, Török János. Az egyesitett irodai gépírói és gyorsírót fokon 24 növendék felelt meg az előirt vizsga követelményeinek. Nagyszámmal voltak a dolgozatok között hibátlanók. ami azt jelenti, hogy az iskola nemcsak a. bi­zonyítványok megszerzésére fordította a gondot az előkészítésnél, hanem valóban az életre készítette elő a növendékeket s nem­csak szakszerű gyakorlati tudást, haáem irodai nevelést is nyújtottak nekik. Sikeres vizsgát téttek: Endes Judith, 'Or- bók Ella, Flórián Lászlóké, Bucsí Hóna, Lazányi Ottilia, Jámbor Rózsi. Deák Er­zsébet, Csibi Joláii. Elédi Margit, Etédi Erzsébet, Kozma Emma, Tóth Emilia, Mik­lós Éva, Tóth Irén, Lovász Éva, Halápi Irma, Zuléger Olga, Polez Irén, Török Gab­riella, Eckstein Klára, Reinfeld Sándorné, Könnendy Éva, Wertheimer Jőzsefné, De- ■néhy Jolán, Selimayovlts Béla, Goldenfeld Karolina, Török János. — MŰSORVÁLTOZÁS A NEMZETI SZÍNHÁZBAN. A kolozsvári Nemzeti Szín­ház heti műsorában változás tesz. Az erede­tileg vasárnap estére műsorra tűzött nevér“ előadása elmarad és helyette a „Vi­dám szüret“ cimil nagysüierü darab kerül műsorra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents