Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-15 / 11. szám

j@42i január 1B HOLLANDINDIÁT CSAKNEM ELLENÁLLÁS NÉLKÜL SZÁLLJAK MEG A JAPÁNOK ___ . - . ______________ » /£épviae 1 őhá.2 fcöuyvtdra / BUDA?SÜT V PARLAMENT EXTERN 12 fillér SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL *S NYOMDA: KOLOZSVÁR, BBASSAI-U. 7. SZ. TELEFON: 15-08. — FOSTAFIÓK: 7L 8Z. KÉZIRATOKAT NEM ADÓNK VISSZA GYED EVRE 8, FEL EVHE 16, EGÉSZ ÉVBE SS PENGŐ. — POSTATAKAREK, PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: «148. Szingapúr katonai vezefői reménytelennek látják a helyzetet — Á japánok elsüllyesztették a 33.000 tonnás „Lexington" amerikai repülőgépanyahaját Lemond Cripps moszkvai angol nagykövet Hazavágyik Cripps. * moszkvai angol pof Cm bér Cripps moszkvai angol nagykövet el­kívánkozik a szovjet környezetből. Tu­datta kormányával, hogy a közeljövőben szeretne lemondani hivataláról és mihelyt az időt alkalmasnak látja, visszatér Lon­donba. Még nem bizonyos, jelenti a hirt közlő Evening News, hogy C típus a kormány tagja marad-e. vagy pedig át­megy valamelyik ellenzéki párthoz. Crippset angol diplomáciai körökben moszkvai szimpátiái miatt állandóan ,.a bolsevista“-nak nevezték s méltán., tnert egyik vezető szószólója volt London és a bolsevizmus együttműködésének s a mostani háború megindulása óta a leg- kétszinübb szerepet játszotta céljának el­érése érdekében azért, hogy megtévessze Németországot és szövetségeseit Moszk- va igazi szándékai felől. Ismeretes, hogy azalatt az idő alatt, amig nagy bolsevista haderők vonultak fel a szovjet nyugati határán, Cripps, hogy azt a látszatot keltse, hogy Anglia és Szovjetoroszor- szág között ,,feszült a viszony többször kihallgatásra jelentkezett Molotovnál és Sztálinnál s azután világgá kürtöltetfe azt a hirt, hogy a szovjet nagyságok ..nem fogadták' . Ez a játék azonban- nem tévesztette meg a német megfipve-i löket s a nemet haderő megkezdte a bol­sevizmus elleni keresztes hadjáratot, még mielőtt Sztálin hordái rázúdulhattak vol­na az európai civilizációra. Mi lehet az oka unnak, hogy Cripps most egyszerre kényelmetlennek érzi a bolsevista környezetet? Ö, mint Moszk­va barátja, kétségtelenül már nagyon, régóta jó! ismeri a vörös módszereket, a bolsevisták szándékait és nem valószínű, hogy lelkiismereti aggályai támadtak volna arra nézve, hogy mégis csak sok volna, ha ez a, barbár tömeg rázúdulna Európára. Crippset nem Eden moszkvai vására bírta rá elhatározásra. Mint vér­beli angol és. mint bolsevista-barát Eu­rópában minden bizonnyal ö is csak esz­közt lát a London—Moszkvai célok meg- valósitásara. Sokkal közelebb járunk a valósághoz, ha elhatározásában ismét egyik jelét látjuk annak a szakadéknak, amely min­den együttműködési propagandán túl az angol és a szovjet érdekek és lehetősé­gek között fennáll. ' Annakidején Anglia mindent megígért Moszkvának. Roppant méretű hádi- anyagszállitást. a német területek szün­telen bombázását, az amerikai hadianyag- szállítás kieszközlését és elősegítését, stb. stb. Azóta azonban ezek az Ígéretek még mindig csak ígéretek maradtak. Amerika tudtul adta. hogy a maga szo­rongatott helyzete miatt többé nem küld­het hadianyagot sem Moszkvának, sem Angliának. Az angolok pedig nem képe­sek arra, hogy olvan hadműveletet in­dítsanak a tengelyhatalmak ellen, ame­lyek mentesítenék a szovjet haderőt. Ott van ezenkívül a japán kérdés. A távol'keleti helyzetre való tekintettel az angolszász hatalmaknak semmi sem vol­na kedvesebb, mintha háború törne ki a bolsevisták és Japán között, hiszen Via­divosztokból •— legalábbis rövid időre — nagyszerű tőrdöféseket lehetne al­kalmazni a kérayeinietlen japán ellenség hátába, viszont Moszkvának egyáltalá­ban nem érdeke az, hogy most a ten­gelyhatalmak nagy tavaszi támadásának rázásában, végzetesen meggyengült erői­vel még egy második arcvonalat is tá­masszon magának olyan félelmes ellen­séggel szemben, mint amilyennek a ja­pán bizonyult. Anglia tehát sürgeti a bolsevista kormánytól, hogy küldje el a hadüzenetet Japán címére. Moszkva vi­szont a maga fenyegetett helyzetére... és az angolszász ígéretek teljesítésének el­maradására hivatkozik. Mindezek a harcok és ellentétek Crippsen keresztül csattantak el. Ö a közvetítője a kölcsönös szemrehányások­nak s-valószinüleq -ez az oka diplomáciai fáradságának. Szerepet játszhatik az ügyben Sztálin titokzatos^ washingtoni utazási terveinek elmaradása. Az egész esemény azonban jellemző. Nem Cripps személye miatt, mert hiszen helyébe akad más angol diplomata az angol cselszövés továbbfolytatására, hanem azért, mivel Újból megmutatja azt a gyengeséget, amely az ellenfelek táborát jellemzi. Déiamerika harca a dollárra bszolgaság ellen Ma nyílik meg a- riodejaneirói érte­kezlet. Az Egyesült Államok bevallott célja ezzel a tanácskozással az, hogy ..egységes amerikai'arcvtwiálat-létesítsen'‘ azaz a délamerikai államokat is beleso­dorja a hátamba. A közeli napok fogják eldönteni, hogy ez sikerül-e. A tengely­hatalmak és Japán figyelmeztették a dél­amerikai államokat, hogy semmiféle el­lenséges szándékkal sem viseltetned irá­nyukban, sőt feltétlenül szükségesnek, látják a gazdasági kapcsolatoknak a mos­tani akadályok megszűnése utáni újabb erőteljes kiépítését és megerősítését. Eu­rópa és Japán is a délamerikai termékek természetes fogyasztó területe s viszont D'élameríkámak is csak hasznára válik- és vált a múltban az Európával fenntartott gazdasági kapcsolat. Az Egyesült Álla­mok viszont guruló dollármillióival már régóta dolgozik ezekben a még hullámzó belső életű köztársasáookban és igyeke­zett őket minél erősebben a maga hatal­mi körébe vonni. Hatalmas területek nyílnak itt még meg a yenki kizsákmá­nyolási kedv előtt és a zsíros falatot az amerikai tőke nem szokta kiengedni kar­mai közül. Úgy látszik azonban, hogy a liodeja- neirói értekezlet mégsem fog teljesen az USA tervei szerint lefolyni. Olasz érte­sülések szerint Argentina, Brazilia és Chile nyíltan szembe fou szallani a was­hingtoni szándékokkal. Ezek az államok nem akarnak' egyszerű üzleti fiókja len­ni a washingtoni bankárcsoportaknak. Tudják jól, hogy ahova ezek az üzleti körök betették öklüket, ott más számára nem terem nyereség. Brazilia és Argen­tina a jövő nagylehétőségü államai és minden remény megvan arra. hogy tuda­tában lehetőségeiknek. szembeszáUanak a washingtoni üzlettel. Az nem kétségtelen, hogy az ameri­kai szolidaritás szellemében nem fogják hadviselő félnek tekinteni az Egyesült iÁ’Hamokat. de nem fogják elszakítani azokat a szálakat, amelyek az Atlanti óceánon át Európával összefűzi őket. Annál kevésbé teszik ezt, mivel Európá­hoz köti őket Spanyolország iránti roko­ni érzésük, Spanyolország pedig egyre jobban beletagolódik az európai közös­ségbe. Amerikának ismét kevesebbje van egy repülőgépan y a ha jó va 1 A japán tengerészet ismét nagy sikert könyvelhet el. Egy tengeralattjárója1 két torpedóval eltalálta a Lexington nevii 33.000 tonnás amerikai repülőgépanya- hajót és bár annak elsüllyedését minden kétséget kizáróan még nem lehetett meg­állapítani, mégis bizonyosnak látszik, hogy a Lexin$to>n ezóta a Csendes óce­án mélyén pihen. A japán tengeralattjá­rónak az őt üldöző ellenséges torpedó- romboló elől le kellett merülnie, de azt. megállapította, hogy zsákmánváról két óriási robbanás hallatszott. A japán tor­pedók tehát célba értek és tekintettel a bennük levő robbanóanyag hatóképessé­gére. kétségtelenül jól végezték munká­jukat: az amerikai haditengerészét, ismét egy hatalmas és csak hosszú idő alatt, nehézen pótolható egységgel lett szegé­nyebb. Napi nyolcvan kilométeres angol visszavonulás — énekszóval A Kuala Lumpurból kivert angol csa­patok hantjai-homlok menekülnek délfelé Malakka irányában. Az angol hirtorrá sok is beismerik ezt a menekülést, de nagyon sajátságos módon. Az egyik an gol jelentés a ,,távolkeleti hactjárat tör­ténetének legnagyszerűbb szállítási mii veletének nevezi azt, hogy az angol csa­patok egy nap alatt jármüveiken 80 ki­lométerre „távolodtak el az ellenségtől", Az utat — mondja az idézett angol hír­forrás — minden baj nélkül és énekelve a legjobb hangulatban tették meg. A japán csapatok tehát éneklő és na­ponta 80 kilométert hátráló angol csapa tot űznek maguk előtt :> valószínű, hogy ez a nagyszerű újabb angol haditeljesit- mény egészen Szingapúrig, sőt azontúl fog tartani. Az ausztráliai rádió rendkívül válsá­gosnak mondja Szingapúr helyzetét. Megállapítja, hogy ennek, az erődnek el­vesztése több lesz katonai vereségnél, ' olyan szégyen, amelyet Nagyhritánnia soha sem tud majd kiheverni. Magában Szingapúrban is nagyon bomlátó a han­gulat. Az erőd angol tisztjeinek az a vé leménye, hogy nem fognak tudni ellen- állani a japán támadásnak, ha nem ér­keznek jelentős megerősítések Ausztrá liából és Angliából, Az erősítések útjá­ban azonban ott leselkednek a japán re piilögépek és tengeralattjárók s hosszú és veszélyes útvonal az, amelyet ezeknek a segítséget hozó csapatszállító hajók­nak meg kellene tennie. Márpedig Szin­gapúr elfoglalásával Japán teljesen ura lesz a Csendes óceán délnyuoati részé nek és az Indiai óceánnak. A japánok elfoglalták Port Swettenhamot, Kuala Lumrur kikötőjét Lelbonilóban a kelefmalájí angol csapatoL Tokió, jun.T'4. (DNB.VA Maláj Jóid­ról érkező harci tudósítások szerint a 9. brit hadosztály maradványai Pahang hegyvidékén folytatják a menekülést. A japán «■«apatok üldözik a briteket és a Pahang folyó északi partja men­tén nyugati irányban nyomulnak elő­re. Ä japónok szerdán elértek egy ha* dászatilag fontos helyet, amely a Ma­láj-félsziget középső részén húzódó hegylánc keleti lábánál fekszik. A ke­leti partok mentén az előrenyomuló japán csapatok egyik alakulata égy másik fontos állást ért el a Pahang folyó közelében. Az ellenség felhomló- félben van. (MTT.) IHalntika felé menekülnek a* anqölok TOKIO, január 14. (DNB.) Mint < üomej-iroda a Malá.fföldrftl jelenti, * japán légierők, amelyek a Kuala Lumpurból visszavonuló brit csapató ka( üldözik, megsemmisítettek 20. ka tonai ellátási anyagokkal megrakni vasúti kocsit és » tehergépkocsit. Mái japán bombázók a matáji partoknál el­pusztítottak 7 ellenséges hajót. A ja­pán harci erők elővédjeként előretörő harckocsialakú lat az ellenség' üldözése közben átlépte Negri Sembilan állam határát. A brit erők sietve Maiakkal!» húzódnak vissza. (MTI ütusgMij* ja«- 14. (DNB.j A szingapúri I hadi jelentés beismeri Pnrf Swetienhani éhest I fisét. Brit részről közük,' hogy Kuala Bum I I pur és Pori Swettenham kiürítése több nap óta be végződött. (MTT.) W ■ _ ■ m • m

Next

/
Thumbnails
Contents