Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-14 / 10. szám

19 42. J A H U AH 14 Az erdélyi gazdasági éleinek a magyar adórendszerbe való teljes be­kapcsolásának kérdésével foglalkozott a Gazdasági Tanács munkaközössége „feiebbezéai amnesztiát“ két* a kormánytól a Tanács munkaközössége Kolozsvár, 7au. 13. Az Erdélyrészi Gazdn- , Umáe-s keretében megalakult munkakö- szervezet, amely a vezető erdélyrészi gazdasági intézmények eddigi szoros együtt­működésének további fokozása és a célkitűzé­sek egységes összehangolása érdekében jüt.t Jétre, Kolozsvárott tartót ír alakuló ülését, amelyen Bélái Kálmán gróf felsőházi tag el­nöklete alatt a vezető erdélyi gazdasági szer­vezetek valamennyien képvi‘seltetté*k magukat. Ott láttuk dr. Bereczlcy Ernőt, a kolozsvári «r. Bíró Józsefet, a marosvásárhelyi kereske­delmi és iparkamara miniszteri biztosát, dr. Olasz Vilmost, a nagyváradi kamara főtitká­rát, di. Jánhy Endrét, az Erdélyrész: Han­gya-központ vezérigazgatóját, dr. Vere <? Lászlót, az Erdély részi Fatermelők Szövetsé­génél; ügyvezető főtitkárát. Wargha Lászlót, az erdélyi GyOSz aielnőkét. mint az uj mun­kaközösség vezető-tagjait: továbbá csaknem t«jos számmal az Erdélyrészj Gazdasági Ta­nács tagjait, akik közül dr. Balogh Vilmos miniszteri tanácsos a földművelésügyi minisz- tenum erdélyi Kirendeltségét, dr. Bethlen Laszio grof, országgyűlési képviselő a Szö- vets^: szövetkezeti központot, dr. vitéz Gyű. lay Tibor felsőházi tag, a budapesti Kereske­dj?1. lparkaoiarát- B'tty Gyula Andor, a Keletmagyarországi és Erdélyrészi Fürdő­szövetségei, ur. Jelen Gyula a szabadfogial- munkaköröket, dr. Korda Ferenc n székely fatertnteiő szövetkezetekei, Korponay Kcmiél fdsőh^i tag az erdélyi gyiimölcstcr- melyket, dr. Rimanóczy Kálmán az Erdélyi Gyáriparosok Szövets^ét, Sándor Béia az er- ady, biztatókat, dr. Szakáts Lajos a keres­kedőket, Szaka is Miklós székely-keresztúri gjangazgato az erdélyi leniért, dr. Szent­l.anyi Gabor a székely mezőgazdákat, Teleki Béla grof és Telcgdy László az Erdélyi Gaz­dasági Egyesületet, Urmánezy János az er­délyi fatermelőket képviselte a Gazda-ági Ta­nács munkaközösségi értekezletén. A Tanács &°Saj^r^£ílr' F°9arasi G«* főtitkár S&Ä8" ”tt •*“*« K^aán gróf elnöki megnyitójában rfmtatott Mindazokra a gyakorlati szernpon- !z^’ \ Ta-n;LüS uj munkaközösségi szervének él^trebivasát a jövő fWadatnúS n^oklusa es a magyar gazdasági élet egvsé- ges kiépítésé érdekében időszerűvé tették. A munkaközösség megalakulása további felkő. szulest jelen, a gazdasági kivánságok egybe- hangolasara e a megsokasodott feladatok gyorsabb DiGgoídasára A munkaközösség ezután a hazatért részek egyik ^időszerűbb kérdését, „ erdélyi gaz­tá?91-íitní* a* anyaországi adórendszerbe való zokkenismentes bekapcsolódását tárgyal. rák »■ f^aripair> a kßveskedelmi és iparkama­rák a kis- es nagykereskedők, a kisiparosok ^ J^elteégek & a szabad- S’ vSk Edüzási MyjeMhek tűzető megtárgyal.^, „tan a munkaközösség sorra vette a körülményeket, amelyekből <^ygége= véleményként mindazon okok »Ä helű-efí r* VtM- ,krdélft kü,ön’ef>esen 'nehéz pontiam* nCm*etÍ ****** «*» ■d&*B*wr felszámolásnak munkajavai kapcsolatos visszásságok a gaz- 'n"äSt eif valamennyi munka leni letérői egy. formán ksküatöhnlcndök, hogy mindenki a ZnUJáÍS ?***«*«* ben vehesse ki részét a magyar államélet köz. Űrinek Mséből. E gyakorlati elv t k<;b0n a “^«közösség elhatá­rozta, hpgy c hazatért részek gazdaság, életé- nek minden területét felölelő. adatszerűién ki. emlek^tot dilit össze, amelyben egységes elv, alapon túrja Lel „ kormányzat ténvbri'2 °r 'n'1 .J^kirpváaokra vonatkozó Ugyanekkor ped'g nemcsak a legteljesebb résdetessrégél m„ tat ra mindazokra a tennivalókra is.lmeS alkalmazása utján Erdély gazdasági é'ríe a- S íf^^i ****** károsodása nélkül eheti ki megdirto részét a történelmi felada- ; ok nemzeti közterheinek viselésében A mur- <akozosség résztvevői határozatikig mond,, tat ki hogy az anyaországi adórendszer’ alPili^Briredf, átmeneti zökkenőinek általa nos kiküszöbölése érdekében arra kéri a kor­mányt, hogy qdjon módot egy újabb határidő engedélyezésével a kivetések felül vizsgálatára. A. hazatéri részek gazdasági életét egyformán altatja az 0 remény, hogy ennek a „fellebbe­zőn amnesztiának“ indok-ét ágát Erdély két- évtizedes gazdasági megrázkódtatásaira való tekintettel a kormány itletékes tényezői ugj-i azzal a megértéssel teszik magukévá, nmek, =*» erdélyi újjáépítés nagy munkájában eddig is megnyilatkozott. Az erdélyi gazdasági munkaközösség ez­után. az egyes intézmények véleményének megiiailgatása után kimondotta, hogy az Erdélyrészi Gazdasági Tanács által javasolt erdélyi ipari revízió lebonyolítását idősze­rűnek tartja, Szükségesnek véli, hogy az iparengedélyek felülvizsgálása a lehető leg­egyszerűbb formai követelmények között menjen végbe és ezért a kiadandó kormány­rendelet . ilyirányu szövegezése érdekében közbenjárásra kéri fel az Erdélyrészi Gaz­dasági Tanácsot. A munkaközösség résztvevői az ülés továb­bi során az erdélyi szálló-épilkezesek, a fi­zetővendégrendszer kiépit&ének gyakorlati szükségleteivel, az erdélyi forgalmi berende­zések további fejlesztésének napirendi ügyei vei foglalkozott és ezirányu újabb javasla­tok előkészítését határozta cl. A Gazdaságii Tanács ülés« Az erdélyi részek gazdasági seregszemlé­jét az uj esztendőben első Ízben Kolozsvá­rott tartotta az Erdélyrészi Gazdasági Ta­nács. Bélái Kálmán gróf elnöklete alatt. At erdélyi iparosítás teendőinek célkitű­zései során a Tanács ismételten foglalko­zott: az erdélyi tanoncoktatás feladataival. Megállapította, hogy az Ipari és kereske­dői pályákra rátermett székely ifjúság szakoktatást az erdélyi szükséglet elsősor­ban erdélyi keretek között teszi kívánatos­sá, viszont magasabb ipari képzettséget a székely ifjak inkább az anyaország fejlet­tebb ipari központjaiban szerezhetnek. Er­délyben való megtelepedésük biztosítása azonban intézményes utón kívánatos, erre legalkalmasabbnak pedig megfelelő állami szerv felügyeleti ellenőrzése látszik. Ugyan- ily figyelmet kívánnak azok az önkénytes öltözködési mozgalmak is, amelyek Csik- megye több helységében észlelhetők. A Ta­nács szükségesnek látja a székely népfölös­leg célirányos levezetése céljából, hogy ezek a törekvések általános telepitési ak­ció keretében nyerjenek megfelelő rende­zést. A Tanács a közelmúltban az erdélyi zárt- kutatmányi jogokrj, továbbá a bányarisz- vényekre vonatkozólag az 1440/1941. M. E. rendelet hatályának kiterjesztését hozta javaslatba. Az igazságügy miniszter ma­gáévá teite a Tanács előterjesztését és el­készítette a vonatkozó rendelettervezetét, amely mindenben fedi a Tanács javaslatá­nak elgondolásait. örömmel és köszönettel vette tudomásul a Tanács, hogy az iparügyi miniszternő! Kolozsvár város földgázzal való ellátásának érdekében tett korábbi lépései eredménnyel jártak. A miniszter közölte, hogy a , \V’i‘ vfi ..J.VjAv svV> V. munkálatokat megszakítás nélkül mindaddig folytatja, míg .1 -hetiéi időszerűvé nem teszi a kolozsvári földgázvezeték építésére vonatkozó tárgyalások megindítását. A kedr vező válasz birtokában a Tanács újabb fel- terjesztésében arra kérte a minisztert, hogy a távvezeték részére megfelelő mennyiségű csővezetéket tartalékoltasson. Hasonlóképpen köszönettel vette tudomá­sul a Tanács, hogy felterjesztésére a keres­kedelem és közlekedésügyi miniszter a ke­letmagyarországi és északerdélyi mezőgaz­daság 63 ipar támogatása érdekében az 1941. év folyamán érvényesített vasúti fu­vardíj-kedvezmények érvényét az 19tt. évre is változatlanul megujitota. Az ősi erdélyi iparok fejlesztésére irá­nyuló tevékenysége során a Tanács a kö­zelmúltban bőripari szakiskola felállítására tett javaslatot az iparügyi miniszternél. A szakiskola felátlitdsát a Tandes Kézdivd- sárhelyen javasolta, melynek több száz éves bőripara az országhatárokon túl Is meg becsülést szerzett a magyar árunak. A mi­niszter értesítette a Tanácsot, hogy a maga részéről is a legteljeseb mértékben hozzá­járul a javasolt bőripari szakiskola felál­lításához, ha megfelelő épületről Kézdivá- sdrhely vezetősége gondoskodik. Ilymódon remény van rá. hogy Erdély egy újabb, nagyjövőjü szakiskolával gazdagodik, amely nek hatása a székely ipar további áldásos fejlődését biztosítja. A hazatért erdélyi részek gazdatársadal­mának régi kívánsága, hogy abraktakar- mány-szükségletének ellátására a közellá­tási minisztérium gabonát juttasson őrlésre az erdélyi malmokhoz és ne késié lisztet küldjön. Ha a buza Erdélyben kerül őrlés­re, ekkor a korpa, is ittmarad, ami a gaz­dák takarmányozási gondjait lényegesen enyhítené. A Tanács teljes mértékben in­dokoltnak találta a kívánságot, felterjesz­Kolozsvúr, jan. 13. 'A tnbcrkuhózis ellent korszerű küzdelem Magyarországon tízéves múltra tekint vissza. Johann Béla dr. állam­titkár volt a megszervezője ennek a hatal­mas arányú hadjáratnak, amely az orvostu­domány korszerű fegyvereivel vonult fel az emberiség egyik legnagyobb ellensége: a tüdővész ellen. Ennek a hadjáratnak az volt a stratégiai elgondolása, hogy megfékezze, csirájában megölje a veszedelmes ellenséget s ne adjon lehetőséget arra, hogy áldozatokat szedjen. Ez az úgynevezett előzetes védekezés a tü­dővész ellen! Magyarországon ma már kitünően m.g- s7,ervezett egészségügyi szói gálái őrlődik afelett, hogy a gümőkór oacillusai ne ra­gadjanak el több életet. dz egészségügyi szolgálat messze szétágazó egységei már a csecsemőknél körültekintő vizsgálatot tarta­nak, hogy megállapítsák mennyiben fogéko­nyak a tuberkulózisra. Azokat a csecsemőket, akik gyengébb szewezetiiek. hajlamosak a tudővészre, gondos ápolásban részesítik. így lesz a jövő nemzedék egészséges és igv Tu<l el'entállni a gümőkór bacillusainak! Az előzetes védekezés azonban nem áll meg a csecsemők ellenőrzésénél. Vizsgálat alá kerülnek az összes iskolásgyermekek, és felnőttek is. Az iskolásgyermekeket a vizs-1 gálát során három csoportba sorozzák. Az egészséges gyermekekké’ szemben az a fel­adat. hogy megóvják őket a tubcrkulóősos fertőzésektől. A tüdővészre -hajlamos gyer­mekeket úgynevezett „erdei iskolákba“ utal­ják, ahol csupán a gyenge szervezetű, be­tegségekkel szemben fogékony gyermekek tanulnak. Ezeknek az iskoláknak megjelölt' sót szószerint kell venni, merţ az intézete két tiszta levegőjű erdő közepén állítják fel. .4 gyenge gyermekek iyy állandóan tiszta levegőn tartózkodhatnak és állandó orvosi ellenőrzés alatt állhatnak. Jgy bizto.-ithslják számukra a megerősödést és az ellenáilóké- pességet. A fertőzőt;, beteg gyermekeke' S természetesen elkülönítik társaiktól: kórház- jj tésben javasolja z kormánynak az erdélyi gabonamalmok megfelelő mennyiségű őrle­ménnyel való, fokozott ellátását. Megálla­pította továpbá a Tanács, hogy a 9230. M. E. számú rendelet, amely a nehéz testi mun kások kenyér-fejadagját szabályozza, a fa­iparban foglalkoztatott munkásságot illetően mindössze két kategóriát határozott meg. Miután az erdélyi részeken működő faipar­ban számos olyan munka-csoport létezik, amelynek ellátása nehéz testi munkával jár, a Tanács elhatározta, hogy felterjesz­tésben javasolja az illetékes kormányténye­zőnél, hogy az idézett rendelet ..Függeléké"- ben felsorolt faipari nehéz testimunkás-ka- tegóriákat a tényleges helyzetnek megfe­lelő módon még számos uj csoporttal bő­vítse ki. Erre nézve a Tanács az Erdélyré- szi Fatermelők Szövetségének részletezett előterjesztését tette magáévá. A kereskedelem és az ipar erdélyrészi átállításának időszerű szükségletére való tekintettel a Tanács elhatározta, hogy a Nemzeti önállósítás! Alap keretében az ön­állósulni kívánó erdélyi magyar kisegzisz- tenciák figyelmét az eddiginél Is fokozotabb mértékben Irányit}« az erdélyi szórvány­vidékek felé, mivel a magyar ipar és ke­reskedelem természetes térfoglalásának nemzetgazdasági szempontból fokozott tá­mogatása e vidékeken minden tekintetben indokolt. ba utalják őket, hogy vissza aadják számuk­ra az egészséget. A tüdővész elleni küzdelem Kolozsváron is megindul1. 'Megkezdte működését a tűit- beteggondozó intézet, amely beteg felnőttek részére rendel. Az iskolás gyermekek tuber­kulózis-vizsgálata a jövő héten kezdődik meg az állami Anya és Csecsemővédő Inté­zetben. Varga Tibor dr. igazgató-főorvos irányításával az összes kolozsvári i-anvntéze* tek növendékeit felülvizsgálják abból a szem­pontból, hogy mennyiben fokékonyak, vagy fertőzöttek a tüdővész szempontjából. A be­teg gyermekeket természetesen itt is nyom­ban elkülönítik, a tBdővészre hajlamosokat pedig erdei iskolába utalják. Az iskolás nö­vendékek vizsgálata — többezer gyermekről lc-vén szó — hetekig, sőt hónapokig is el­tarthat és annak végeztével lehet csak fogal­mat alkotni arról, hogy 9 fejlődésben lévő nj nemzedék mennyire egészséges? Szombaton veszi ót hivatalát Tomcsónyi Páf, Kárpátalja kormányzói biztosa Ungvárj január 13. (MTI) Tomcsányi Vilmos Pál, Kárpátalja újonnan kinevezett kormányzói biztosa január 17-én, szombaton veszi át hivatala vezetését. Az uj kormány­zói biztost Kárpátalja társadalmi és köz­életének vezetői nagy ünnepélyességgel fo­gadják. \ RAKAÜz alLalmazolljaS UiharcoSSnBc a nyolcórás imin!«aí(*ő! é* a manasoltl) niunfiabcrl Kolozsvár, jan. 13. A IiAKASz gépkocsi­vállalat és az alkalmazottai között a mun­kaidő szabályozására és a munkabérek ren­dezésére vonatkozóan a városi rendőrbiró- ság közben jöttével örvendetes megállapodás jött létre. Az alkalmazottak hangoztatták, hogy aránytalanul magas munkáidéig kellett dol- gozniok és az igazgatóság vitatta a legki­sebb munkabérhez való jogukat. A megállapodás értelmében az alkalma• zottak o jövőben napi 8 órás munkaidőt dol­goznak. Díjazás tekintetében figyelembe vették az alkalmazottak szolgálati idejét. A jegykezelők ezután hat havi szolgálatig 81 pengőt, hat hónaptól két évig terjedő szol­gálat esetén 93.GO pengői, azon felüli szol­gálat során pedig 103.20 pengőt kapnak. A megállapodás lényeges ujitása, hogy nem kötelesek kocsit tisztítani és az elszámolás ideje a munkaidőbe betudódik. A forgalmi ős jegyelknőrök kivétel nélkül 10 pengős fizetés javításban részesülnek. A kocsiveze­tők órabér alapján fogják fizetésüket kap­ni. A szolgálat első évében az órabér 03 fil­lér, a másodikban 70, azon felül 79 fillér. A fizetésre)idézés mintegy 20—25 százalé­kos emelést jelent. Az értekezleten résztveit felek a megállapodást 1942 augusztus 1-ig kötőt'ék meg s hatálya ez év január 15-ikéa kezdődik. A munkaidő szabályozása révén újabb munkaalkalmak is megnyílnak a vál­lalatnál ÄVÉNLÁNY A ROYALBAN % „ Judith" tüneményes nlaTcltója: Bette D. - „is, George Brent és Miriam Hopkins a fő­szerepben / Ecy Leány elhibázott életének minden titkát, őrömét, gyönyörét és zzomu- rnságát tárja fel ez u mély és igaz ame­rikai film... egy szét elmes leány életét, akinek nines joga férjhez menni... Buda­pesttel egyidőben játsza a ROYAL. Jegy­elővétel délelőtt 11—1. Az előadások ál­landó kezdési ideje : ‘/a 4, */2 6, 1h&, V« 10-kor Kolozsvárott Is na&y lendülettel folyik a tüdő vész elleni küzdelem A join h‘>len felulvicsgííliálc orvosilag az összes islfoláb novendéSteil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents