Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-10 / 7. szám

JfiwKiewffirigfi 1942. J A M D Att lO Előkerültek az öngyilkos Tanka Károly búcsúlevelei A titokzatos öngyilkosság rejtélye megoldódott: Tonka Károly 'anyagi zavarok mialt dobta e) az életet BOMBASIKER ÉHIV MARIETTA A New-York Grillben Kolozsvár, j anuár 9. Harmadnapja már, líogy Tanka Károly, a tordamegyei magyar­ság egykori vezetője, a tordaaranyosköri uni­tárius egyházkor felügyelő gondnoka Kolozs­váron, a Teleki Pál-utoa 5. szám alatt alt- bérleti lakásán ünkozével véget vetett zakla­tott életének. Öngyilkosságát titokzatos kö­rülmények között követte el, Amint megír­tak, öngyilkossága előtt alig egy órával ér­kezett meg Ssolyváról, szüleitől, abc! a Szil­vesztert töltötte. Időközben többször kereste lakásán egy ismerőse s izgatottan érdeklődött arról, hogy miikor érkezik meg?... Alighogy megérkezett, tárgyalni kezdtek együtt a saját íajcasa szomszédságában egyik jóismerőséné! es Iskásadójánál s még be sem fejezték H tár­gyalást, amikor Tanka azzal állott fel az asz­taltól: — Várjon, vessen a kabátomat s a kalapo­mat! — azzal átment saját szobájába. Egy pillanat múlva pedig eldördült a fegy­ver. amellyel önkcséréíi vetett véget életének.. Első pillanatban mindenki arra gondolt és joggal, hogy a titokzatos tárgyalófél kész­tette végzetes tette elkövetésére, A gyanú azért is fennforgóit, mert az öngyilkossíig ntán a titokzatos látogatói semmi egyéb nem érdekelte, csupán az, hogy az áldozatnak mennyi pénze van a zsebében? ... . Ab öngyilkosság óta azonban sok minden tisztázódott. Tisztázódott az is, hogy Tanka Karoly mar előre készült végzetes tettére. Amint megírtuk, környezetében semmi buesu- ;evelet nőm ialáliak. Ma azonban már nap­fényre kerültek a búcsúlevelek is... Tanka Karoly, amint említettük, Szilveszterre a beregmegyei Szolyváxa utazóit szüleihez. Ma­gával vitte az egyik előkelő bulapesfci leány- nevelő intézetben tanuló leányát is. Amikor peuig^ Szolvarói visszautazott Kolozsvárra. ■ eányát Budapesten hagyta az intézetben, fanka egyedüli utazott el Budapestről ós szer­dán délután negyed 4 óra tájban érkezett ko­lozsvári lakására. Megérkezése után alig egy oravnl elkövette végzeies tettét... ás 'itt említsük meg még egyszer: az ön­gyilkosság után lefolytatott helyszíni vizsgá­dat alkalmával egy sornyi búcsúlevelet nem talált a rendőrség s ma mái a búcsúlevelek cgess halmaza került, elő. Tanka Károly ugyanis Szolyvarul Kolozsvárra utazása köz­ben, a vonaton irla meg búcsúleveleit. Az egyik szekrényben pedig 'megtalálták vég­rendeletét. »s. melynek végrehajtására Kikkor oanos ár. unitárius teológiai dékánt kérte fel, akivé; bizalmas barátságban s n bécsi döntés előtti időben pedig, amikor lanka Károly meg Tordán ínkot t, szoros munkaközösségben olt, mint a tordamegyei magyarság, illetve unitáriussá* egyik vezetője. Fikker dr dé­kánnak többek között a következő buesusoro- sat írja: >> • * • ÖsszecsapóU a h iilléni fejőn' föm főim. Kimondom az itélétet magam' fölött: nem lehet igy élni tovább. És végre is hajtom saget Ítéletemet magam fölött!... Isten 'meg­segített,, hogy Hz oly várt, szükebb családom kö­rében Szilveszterkor úgy viselkedtem, hogy nem is vették észre, mintha utolsó, bucsuti- togatasra érkeztem volna ... Most azonban Kolozsvárra utazom, a biztonság helyett a bizonytalanságba, az Éjiét helyeit a Halál­ba... Koporsómnál Te mondj egy rövid Továbbiak során pedig arra kéri Flicker dr. dékánt, hogy leltárba szedett, ingóságait értékesítse az általa meghatározott áron. Mé^ arról is intézkedett, hogy a befolyó összeget mire fordítsa. A leltárban aprólékosan min ént beirt. Olyan aprólékosan, hogy még egy kis zsebkendő se maradt ki belőle, melynek arát néhány fillérben állapította meg. ' Búcsúlevelet irt továbbá — minden bizonr- nyai azt is a vonaton — két, testvérének, kislányának, Tordán maradi feleségének és kisfiának és a bdgyoni földbirtokán gazdál­kodó szükebb hozzátartozóinak. Előkerült a kolozsvári rendőrkapitányságnak intézett bú­csúlevél is, amelyben ez áll: — Életemnek önkezemmel vetettem végei. Kérem, tekintsenek el feiboncolásomiól. Tan­ka Káraiul' És ezeik után még mindig feleletet vár az a kérdés, hogy mi a szerepe Tanka Károly öngyilkosságában annak a titokzatos látoga­tónak, aki a Teleki Pát-utcai lakásán kereste fel s akivel való tárgyalása után nyomban agyonlőtte magát?... A búcsúlevelek értelmében csupán, annyi, mint a többi ügyfélnek, akiknek Tanka Ká­roly kisebb-nagyobb összeggel tartozott!... Csupán annyival több, hogy ez a hitelezője nem volt hajlandó tovább várni a tartozás kiegyenlítésére... Minden esetre, ha várt, ha nem várt volna, Tanka Károly akkor is előbb-utóbb már csak az öngyilkosságban ke­resett volna menekvést anyagi zavarai elől. Erre vallanak a már a vonatban megirt bú­csúlevelek, melyeket Kolozsváron, megérke­zésekor nyomban postára tett. És az anyagi zavarokon kívül súlyos lelki zavarok is már jóelőre késztették az öngyil­kosságra. Amant megírtuk, a bécsi döntés előtt a tordamegyei magyarság vezetője volt. A bécsi döntés után pedig soha meg nem al­kuvó, gerinces magyar magatartása miatt me­nekülnie kellett Tórádról. Ott és ugyancsak a Romániának Ítélt Bágyonban maradt minden vagyona. És ezenkívül felesége és kisfia. Itt próbált uj elhelyezkedést, uj életlehetőséget teremteni a felszabadult Kolozsváron. Számí­tásai azonban nem úgy, vagy legalább is nem .Nagyszabású szlníiázreíorm körvonalait fektette le Olaszországban Pavolini miniszter. Az illetékes állami szervek elhatározták, hogy belenyúlnak a zavaros olasz színházi hely­zetbe és megváltoztatják az eddigi rendszert. A miniszter tervei szerint megfelelő színházi épületeket fognak megszerezni, üzembehelyez- n{ és építtetni a nagyobb olasz városokban. Ezenkívül állami szinliázegyütteseket fognak szervezni s valamennyi várost bevonják a színházak működési körébe. Olaszországban eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy Olaszországban csak vándor­társulatok működtek. Ezek rendszerint vala­melyik nagy színpadi csillag köré csoporto­sultak s városról városra Járva mutatták be művészetüket Az emlitett rendszer több év­százados múltra nyúlt vissza. Valamikor, év­századokkal ezelőtt valóban ez volt az egyet­len helyes módszer s egész Európában ez dí­vott. Később azonban a társadalmi berendez­kedés megváltoztatásávnl kialakult az állandó színházak rendszere. Olasz földön, ahol a színházi hagyományok rendkívül erősen be­gyökereződtek, semmit sem változott a hely­Rendes bíróság elé utalták a kárpátaljai orwadász ügyéi Vngvár, január 9. (MTI) Az ungvári tör­vényszéle rögtönitélő tanácsa pénteken dél­előtt tárgyalta Gartner János 25 éves túrja- poieni földműves bűnügyét. Gartner János orvvadászat közben rálőtt Lizmse György és Siitnák Mihály erdóőrökre, de egyiküket sem találta el. Gartner beismerte bűnösségét, de hangoztatta, hogy csak srtasztó lövéseket adott, ugyanis azt hitte, hogy az őt üldöző erdőőrök ugyancsak orvvadászolc és el akar­ják tőle venni a zsákmányul ejtett őzet, A bíróság nem látta kielégítőnek annak a bi­zonyítását, hogy a vádlott szándékosan lőtt az őt üldöző két erdőőrre és ezért az ügyet rendes bíróság elé utalta. Ü'óst lortott pz EHGE icaznctcvélasztmánya Kolozsvár, január 9. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya tegnap délelőtt 10 órakor Majális utcai szék­hazában nagy fontosságú ülést tartott. Gróf Teleki Béla helyett, aki résztvett Joachim von Ribbcntrop nennet birodalmi külügymi­niszter budapesti ünnepélyes fogadtatásán, — Telegdy László ügyvezető alelnök elnökölt. Az igazgató-választmány tárgyalásain részt­vett Balogh Vilmos dr. miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium erdélyi ki­rendeltségének vezetője és vitéz Btró Gyula dr. gazd. akad. igazgató is. Napirendem a mozgalmi élet, az egyesületi ingatlanok helyzete, az őszi vetőmag ás gaz daságj ^épek akciója, a silók, kukoricagórék és minta trágyatelepek építés; segélye, a gyü- möLcstárolób, csomagolok és aszalók felépíté­sének helyzete, az 1942. évi EMGE tanfolya­mok kérdése, az erdélyi nyereménykötvény jegyzése, az Erdélyi Gazdák Magórtékesitő Szövetkezetének működése, az EMGE érdek­képviseleti tevékenysége, a terményértékcsités, tájékoztató ügyosztály munkája, az olajos­olyan hamar váltak valóra, mint ahogyan re­mélte. A Tűzharcos Szövetség gondoskodik Tanka Károly temetéséről A tragikus körülmények között elhunyt Tanka Károlyt a Magyar Országos Tűzhar­cos Szövetség kolozsvári főcsoportja és a volt 21-es honvéd gyalogezred bajtársi szö­vetsége a maga halott jának tekinti. Temeté­se vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Tűz­harcos Főcsoport Majális utca 13 szám alat­ti székházából. A tűzharcos főcsoport vezetősége felhív­ja tehát a tűzharcos bajtársakat, hogy va­sárnap délelőtt 10 órakor minél számosab­ban jelentkezzenek a székházban a végtisz­tességen való részvételre. A gyászszertartást a halott végakarata szerint Fikker János dr. unitárius teológiai dékán végzi. A temetésen máskülönben résztvesznek az összes kolozs­vári bajtársi alakulatok kiküldöttei is. Dr. Ötvös Lajos Az Idős emberre, a sok közül egyik legna­gyobb csapás, hogy azokat, akiket tisztelni és szeretni, egy életen át megtanult, személyé­hez is jó, önzetlen és türelmes barátai, előtte szálúnak sírba. Nem marad más tőjük a szörnyű veszteség utján, mint hálás, fájdal­ma® emlékezésünk rájuk és mind erősebb, mind kevesebb félelem nélkül vak» vágyódás utánuk abba a tartományba, melybői nincs többé visszatérés. Hatvankilencéves korában történt halála ötvös Lajos dr. ügyvédnek, mely elmúlást ő maga siettetett. Nagy veszte­ség, súlyos kár Kolozsvár városa erkölcsi va­gyonából, abból a mindinkább fogyó arany­alapból ée fedezetből, melyet legjobb polgá­rainak erényeiből, önzetlenségéből és tudásé bői adott össze a Gondviselés, nekünk, a ne­héz évekre. Évtizedeken át voít ötvös Lajos ez országrész egyik legelső jogtudós-ügyvéd­je. Ragyogó szaktudása, feddhetetlensége és kristálytiszta jelleme a legszélesebb körben, a közéletben is, tiszteletteljes bizalmat szer­zett neki. Lelkiismeretessége közmondásos volt Magánéletében is, tisztelői, barátai őszinte szeretettet, és becsüléssel voltak e rendkívüli jeles férfiú iránt, emberi kiválásé- - galért. Szerénysége és nagy tudása önzetlen­séggel és emberszeretettel forrott össze, A magyar ügyvédi kar a magyar ügyvédi ka­mara egyik vezető embere volt. A román meg szállás alatt abbahagyta az ügyvédi gyakor­latot, melyet most, felszabadulásunk után, illetékesek és tisztelőinek kérésére ismét fel­vett, mondhatni: közkívánatra. Egy-két ro­konához és barátja házához járt s a kaszinó­ban időzött naponként, szórakozni. Volt egy különleges társaság», mely nagy szeretettel csoportosult köréje. Többnyire nyugdíjas öregekből állott és jő időjárás ese­tén. naponta kétszer is találkozott velük a sétatéren, melynek öreg fáit, nevezetességeit most ismét irtják. Ennek az egyre bővülő, napot ó® jó levegőt kereső társaságnak ötvös volt a lelke ős formális választás nélkül vájó, becsült elnöke. A román-korszak alatt nem is voltak egészen biztonságosak ezek a talál­kozások. Négynél több embernek tile« volt összejönnie, ezért a társaság szétszórva, de köze] egymáshoz, négyesével helyezkedett ej néha, máskor mit se törődött ezzel a tilalom­mal. Magam is odajártam, évekig, nüg, attól félve, hogy megunnak, kimaradtam. Mily gyönyörűséges ős tanulságos volt ötvös La­jossal, a fő szóvivővel, beszélgetni. Egy széles területen kiművelt tudós e|nie és kedves, ed- vélyes ember fejtegetéseit hallgatni. Nemcsak jogi kérdésekről és esetekről, melyekben nagy szerű mester volt, hanem irodalmi és tudo­mányos szaktárgyi! előadásaiban is, melyeket épüléssel és bámulattal hallgattam, A régi Kolozsvár polgárainak életéről, sok vidám esetéről a bíróságok előtt, valamint rettentő drámákról, amilyeneket csak a Sors borzal­mas végzései tudnak alkotni, ötvös elbeszé­lései, visszaemlékezései rendkívül érdekesek és becsesek voltak. Meghatott nem egyezer, figyelme és jósága a köré je csoportosult uj, meg uj, jóformán idegen egyének iránt. Va­lahogy eszembe jut az, hogy a té] hidegében, jó emberek a fagyoskodó madaraknak ke­nyérmorzsákat hintenek a hóra, ötvös az élet telében lévő öreg embereknek igy juttatott morzsákat, finom érzésű kedvességéből, eny­hítő vigasztalásul o dermesztő életkorunkban Széles iátkörtí, igazi puritán gentleman volt. Mindig kész önzetlen tanácsot adni, meg­nyugtatni az embert, mikor a szörnyűséges háborús gondokban, a világszerte dühöngő Ítéletnap! gyülölet-fergetegben aggodalmak, kétségek gyötörték. Hogy ez a nagy elme, ez a nemes lélek, önként cUudfca hagyni az éle­tet, talán nem kritika top, hanem betegsé­gével évtizedeken át folytatott szívós ős tü­relme« küzdelmének pillanatnyi megernyedé- se. Nyilvánvaló, hogy a sok szenvedés, melyet hősiesen viselt d, aláásott egészsége meg- gyöngitették élethez való ragaszkodását. A nélkül, hogy magyarázatát adta volna elhatá­rozásának, áltépett oda, ahol már nem fáj semmi. Neki már nem, de nekünk, hátra ma­radt hozzátartozóinak: barátainak és tiszte­lőinek a veszteség és a gyász soká, nehezen gyógyuló szenvedését okozta váratlan halála. GYALÜI FARKAS I Jó ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Teljesen újjászervezik az olasz színjátszást magvak termelő szakosztályának megalakítása és az EMGE Zöldmező ügyosztályának tevé­kenysége szerepeltek. A választmányi ülésen Tclcgdy László ügyvezető alelnök, Tijrök Bá­lint és Szász István igazgatók, Dőry Lajos, Nagy Miklós és Demeter Béla EM(iE ügy­osztály vezetők adtak elő. A felhozott kérdé­sek körül termékeny vita alakult ki. Az ülést déli 1 órakor megszakították s pénteken délelőtt folytatták Teleki Béla gróf elnöklietévsl. A kolozsvári Székely Társaság előadásokat rendez a fanoncok számira Kolozsvár, jan. 9. A kolozsvári Székely Társaság az iparostanonook részére kulturá­lis előadásokat rendez, amelyeken az erdélyi irodalommal akarja Őket megismertetni. Az első alőadást a karácsonyi ünnepélyen Iie- ményik Sándorról tartották, a másodikat va­sárnap, január 11-én d. e. 11 órakor az ál­lami tanoncotthon Mussolini úti helyiségé­ben Tornya Lászlóról tartja György Dénes mintagimnáziumi tanár. A Társaság ezúton hívja meg az előadásra tagjait s az érdeklő­dőket. A Társaság uj helyiségében: Kossuth La­jos u. IS, minden szombaton délben 12—1- ig hivatalos órát tart. KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Január 10-én, szombaton este 8 órakor: A mosoly országa, (Bérletszünet, Rendes hely árak.) Január 11-én. vasárnap d. u. fél 4 órakor: Tr»viata. (Operaelőadás. Rendes esti ' helyárakkal.) Január 11-én. vasárnap este S órakor: Caesar, Táray Ferenc fellépésével. (Napi bérlet. B. Sorozatszám: 6. Rendes lielyárakkal ) Január 12-én. hétfőn este 8 órakor: Tokaji aszú. (A Tizes Szervezetek előadása. Be­vezetőt mond: Dr, Mezei Mihály h, tan­zet. Ebitől következeit aztán, Logy egyénié tes és tervszerű szinliózj kultúráról szó som lehetett. Voltak és vannak nagy színészeik, de a tervszerűen elgondolt és végrehajtott szinházpolitika megakadályozta az általános fejlődést. A társulatok természetszerűleg a nagyobb bevételekkel biztató városokat ke­resték fel. így történt aztán, hogy mig a na­gyobb népességű városokban egym/ásnak ad­ták át a kilincset a színtársulatok„ jelentős kultúrájú városok évtizedeket, sőt évszázadok óta színvonalas színházi előadás ínélkül ma­radtak. A darabmegrálasztásnál is elsősorban üzleti szempontok érvényesültek, hiszem a vánöortáxsulatoknak az utazás, díszletek szál­lítása s a szinházépületok magas bére igen nagy megterhelést jelentett. Most az állam szólt bele a dologba s az állandó színházak létesítésével, a kitűnő olasz szimészanyaggal egészen rövid időn belül nagyértékii előadásokat fognak teremteni. A tervszerű színházpolitika és az irodalmi érté­kek szlnpadravitele az oltasz színjátszás újjá­születését fogja eredményezni.

Next

/
Thumbnails
Contents