Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-09 / 6. szám

19 42* J Ji MUMM 9 Ülést îartotf KoUjis-varmogye köz‘go2go?ási bizottsága Kolozsvár, január 8. Koiozs-vármegye köz- igazgatási bizottsága esütörtö^ déielőtt íw- czédy-Joksmán Ödön ár. főispán távollétében dalnoki Gaal Elemér alispán elnöfcáésével tar­totta meg ezjévi első ülését. Az ülésen az a-L- ispán havi jelentése, továbbá az árvaszéki elnök, a tisztifőorvos, a főügyész, a pénzügy­igazgató, a tanfelügyelő, az áMamépitészeti hivatal, az állatorvos és a gazdasági felügyelő savi jelentései hangzottak el. Szlovákia az ni Európában Pozsony, január 8. (DNB) A pozsonyi diplomáciai testület tagjai szerdán újévi lá­togatást tetteik a szlovák államelnöknél. TiSo dr. szlovák államelnök beszédében egyebek között a következőket mondotta: Mi szlovákok az uj Európa mellett foglal­tnak állási, mert mindig tisztában voltunk azzal, hogy nemcsak függetlenségünk erejét, hanem annak megtartását is csak az uj Eu­rópa biztosíthatja, anitely a néprajzi elven és a1 társadalmi igazság természeti törvényei­nek alapján épül fel. Ez a szempont népünk legmélyebb meggyőződése és a kormány és az államvezetés minden körülmények között ezt az irányt követi, A végső következteté­sig menő döntésre szőrit bennünket a másik oldal tisztázódása is. Védelmi harcunkat mi sem igazolhatja inkább, mint a brit—szovjet szerződés, amely Közép-Európát Moszkva érdekkörébe utolja, A pltítokráeiák nyílt szö­vetkezése a bolsevizmussal nemi lepett meg bennünket, mert titkon figyeltük a múltban, hogy a proletár tömegeket zsidó tőkések irányították. Nem lep meg azért sem, mert mindkét félre közösen jellemző a durva anyagiasság és makacs pénzsóvárság szellő, me. Ezzel a döntéssel összetartásunk még hívekbe vált, mert most már egészüli vilá­gos. hogy Európáért vívott harcunk kultu­rális, társadalmi é-3 gazdasági háború. (MTI) Kiss Ferenc a miniszter rendel­kezésére bocsátotta szinészkam?- rai elnöki megbízatását Budapest, január 8. A ,,Magyar Színészet“ most megjelent januári számában a követke­zőket irta Kiss Ferenc, a Színművészeti Ka­mara elnöke: ,,A. Katiwra alakuló közgyűlésé» 1939 év januárjában a magyar színészet összességének egyhangú választása alapján három év tarta­mára nyert Megbízatásomat 1942 január 1-ével köszönettel leteszem a rn. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kesébe. A színművészeti és filmművészeti kamara kettéválasztása és az uj kamarák felállítását szabályozó rendelet megjelenéséig közgyűlés nem hívható össze, így csak az uj kamara közgyűlésén lesz módomban részletes beszá­molói adni a.s elmúlt három esztendő mvM- kájáről.“ A véletlen fepletlc le etjy ^/cdienfí-lérí kereskedő ritbtnrnnali (o»x!o<talóil KoSoíSvár, január S. A kolozsvári rendőr­ség Hans Ernő Széchcnyl-téri rövidárukeres- kedö feljelentésére nagyobbszabásu raktár- fosztogatási bűnügyben indított nyomozást. A rövidárukereíkedönelt már huzamosabb ideje feltűnt, hogy lelakatolt raktárhelyiségéből rendszeresen áru tűnik el. Hiába cserélte ki a lakatokat, az áruhiány nem szűnt meg. Végül is a véletlen kiderítette, hogy « raktár- 'osztogatást hogyan és kik követték el. Hang -nő egyik kereskedő ismerősénél olyan árut 'ienett M, nmei)- csakis tője származhatott, megszeppent kereskedő megnevezte azt a cmélyt, akitől az árut vásárolta. Ez a val­lomás irányította a rendőrségen tett feljelen- további alakulását. Előállítottak a rendör- , re egy kocsmai üzletvezetőt, valamint bün- .-.reát, egy megszűnt füszernagykereskedelmi cég hosszú időn át .volt alkalmazott ját. Az addigi gyanuokok szerint a vendégipari üzlet- ezető Alkulcs segítségével hajtotta végre a ktárfoGztógatást és bühtársa Volt az őrizet- vett másik személy, aki főleg az áru érté-' kesitésénél segédkezett, A bűnügyben több orgazda is szerepe! akiknek kihallgatása szín tén folyik, A Hans Ernő cégnél most leltároz­nak, hogy a kár pontos összegét megállapit- iwák. Hozzávetőleges becslés szerint a kár álad ja a 10,000 pengőt. * tjÉtrr m !URßBSSG1\ Jp 1 KELETI r .JSAGBAV I Mar fiz m itpot t)RSZfiíi EGbSZ VEVÖKfcPES KCV. .ÓÖNSEGE olvass? SiázHfenhétéves korában hall meg Kolozsváron Erdély leg* cregebb embere 3ób Ferenc 1848-ban Petőfi fegyvertársa volt Bem apó seregében Kolozsvár, jan. 8. Nemcsak Kolozsvár, ha­nem Erdély, minden bizonnyal egész Ma­gyarország legöregebb embere volt Jób Fe­renc, aki most halt meg. ...Hat esztendővel ezelőtt, amikor legutóbb nála jártunk, a 106-Jk évét taposta, amiből könnyen meg le­het állapítani, hogy száztizeikét éves Izórá­ban szenderüit jobblétre. Hat évvel ezelőtt inég egy uszony is ott surgÖtt-foTgott Jób apó Donát ut végi por­táján, as aggastyán felesége, számszerűit a harmadik,.. Azóta elköltözött, az öreg túl­élte s bizonyára negyedszer is elszánta vol­na magát a nősülésre, ha a sors kifürkészhe­tetlen akaratából csütörtök reggel nem met- sződik el élete fonala, Jób bácsi élő cáfolata volt annak a sokat hangoztatott tételnek, amely szerint a dő­ltány és a szesz megrövidíti az ember életét. Bizony ő pipázott, a barnás színben játszó tajtékpipát akkor sem szívesen engedte ki szájából, ha nem pöfékelt belőle. Az italt .sem vetette meg. Egy pohárka vinkótól mind járt jobb étvágya kerekedett, jobb kedvvel csámcsogta el a vizbeáztatott kenyérhajat. Az idő különben sem bánt kegyetlenül Jób f bácsival. Az utóbbi években nem láttuk, de j százhat éves korában — 1936-ban — még szép öreg egnber volt. Egy szál haja sem hi­ányzott, mosolygó arcát lengő prófétai sza­káll övezte. Testi erejében sem roppant meg túlságosan, kapálgatott a zöldséges kertecs- kében. szaporán totyogott a kis telken, amelyért annakidején negyven lej haszonbért (egy pengő 30 fillért) kapott. Ebből megélt a jó öreg. Majorságot neveltek, egy Ids zöld­séget is termeltek, meg aztán a szomszédok sem voltak szűkmarkúak. Eltelt az élét, az öregkor s most végérvényesen elmúlt min­den.... Jób bácsi már hat esztendővel ezelőtt is azt a benyomást keltette, minha kísértet len­ne egy rég elmúlt világból. Ha valószinütlc- leniil is hangzik, de így van, az a vénember, aki csütörtök reggel az egyik könyörületes szivü szomszédasszony portáján kilehelte fá­radt lelkét, a szabadságharcban ,jPetűfi őr­nagy ur“ fegyvertársa volt Bem apó seregé­ben... Mai napig megőrizte a kopott negy­vennyolcas mundért, talán abban is temetik el vasárnap az öreg "hadfit, Lehetetlen volt meghatódat nélkül nézni az öregre, „akinek idejében még gőzös se volt és o király is hat lóval vándorát“. így mesélte nekünk Jób apó... A halhatatlan Költő egykori fegyvertársa — jól emlékszünk — kikisért még a kapuig s megsimogafcta egy arrahaladó szöszke de­mist a leányka fejét... Bizonyára az járt eszé­be akkor — 1936-han — hogy ő kereken száz esztendővel azelőtt iratkozott be az „os­kolába“... Arról, hogy miként éldegélt az öreg száz­hat éves korától szári izénkét éves koráig, nincs feljegyzésünk. Igazat megvallva, köz­ben el -is felejtkeztünk róla... Már akkor olyan öreg volt, hogy nem is tartottuk nyil­ván. Most bukkant fel emlékezetünk süly- íyeeztőjéből, most, hogy meghalt... Húsz pengő kegydijat élvezett a várostól havonként .a Donát-uti Matuzsálem. A félen bizony meglehetősen hideg volt nála. a Száz- tizenlcétéves Ember már nem igen tudott tű­zifa után járkálni... Egy jólelkii szomszéd- asszony, özvegy Csipkés Pálné, féltett;, az öreget a megfagy ás tói, felcsomagolta egy taknyára s elhúzta lakására, a Márki Sándor utca 16 szám alá. Ott half meg az öreg csü­törtök reggel. Szerdán még azt mondta özvegy Csipkés­nének, hogy szeretne még vagy öt esztendöcs- két élni. Megitta még azt a rumocskát, amit több élelmicikkel együtt Papszt Kálmán az iámért kolozsvári fűszer- és csemege keres­kedő vitt neki. Az orvos azonban, aki nála járt s meghallgatta száztizenkét év alatt le­járt életmotorjának gyönge dobogását, meg­csóválta fejét s igy szólt: — Pókháló ez már.... Ez Jób Ferenc élete és halála. Születeti 1330-ban, meghalt 1942-ben. Tiszteségos te­metése lesz, mert Erszényes Samu dr.-nál már régebben hagyott egy kis pénzecskét er­re az eshetőségre s az ügyvéd az összeget gft- vallérosan ki is kerekítette.... Várta a halált Jób apó, csak nem hitte, hogy ilyen „hamar“ bekövetkezik... (—) Minden dicsérő szó kevés az IGY ÉLNI JÓ c. vígjáték méltatására. — Rendezte és irta: l-RAI\K CAPRÜ. Főszerepekben: JEAN ARTHUR, JAMES ST hWART, LIONEL BARRYMORE. Bemutatja mától premierben kizárólag az Uránia Mavrjá. Jegyelővétel mindennap d. e. 11—1-ig. — Vasárnap dél­előtt VziO-kor MATINÉ olcsó helyárakkal. Hatalmas sikerrel zárult a „Szövetség" Gazdasági és Hitelszövetkezetek Köz­pontja (Kolozsvár) munkája az Erdélyi Nyereményköfcsön jegyzése terén Kolozsvár, január 8. Különös megelége­déssel Lehet megállapítani azt a nagy áldozat- készséget a magyar kisemberek és különösen n székegység részéről, amely az Erdélyi Nye- remónykölesön jegyzése terén nyilvánult meg s amelyet a „Szövetség“ Gazdasági és Hitel- szövetkezetek Központja álltai felmutatott eredményből lehet tapasztalni. Mint ismeretes, a Szövetség hálózata in­kább a magyar falut öleli fel és tagszövet- kezeteinek tömörülete a Székelyföldre terjed ki, igy az elért eredmény a magyar kisembe­rek áldozatkészségét tükrözi vissza. A „Szö­vetség“ rendelkezésére álló 475.000 pengő ér­tékű kötvényt ügyfelei és tagszövetkezetei jó­val túljegyezték, úgyhogy az utolsó napon beérkezett jegyzésieket már ki sem lehetett elégíteni. A magyar kisemberek hálójának megnyil­vánulását lehet látni ebben az eredménybein, mert átórozték, hogy azt a segítséget, amelyet a Szövetségen keresztül n visszacsatolás után azonnal nyújtott számukra a kormány, ezzel a komoly megnyilatkozással kell visszonoz- wok. Őröm tőit el mindnyájunkat, amikor ilyen i.raz magyar összetartást tapasztalunk, mart látjuk, hogy a múlt nehéz idője összeková­csolta a magyarságot, emelte öntudatát és be­bizonyította, hogy ha a szükség úgy kívánja a haza kötelességek elé állitja, minden gon­dolkozás nélkül sorompóba áll ós eleget tesz a köteiozettségének. A kölcsönt Erdély gazdasági életéinek tel­jes újjáépítésére bocsátották ki, azoknak a leendőknek anyagi fedezésére, amit az elmúlt 22 esztendő szükségessé tett. Ha ilyen szelle­met látunk a magyarságban, nyugodtan né­zünk Erdély jövője felé és hisszük, hogy a kormány újjáépítési terve, mtaden zökkenő nélkül, rövid idő alatt meg fog valósulni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a mait káros tevékenysége anyagilag különösen a székdykéget és a magyar kisembereket sújtot­ta legjobban, nem remélt eredménynek mond­hatjuk a 475,000 pengő lejegyzését. Az eredmény elónktárja annak a múltbeli nagy és nehéz munkának erkölcsi sikerét, amelyet a Szövetség az. idegen uralom ideje alatt kifejtett. Anyagi támogatás nélkül, Ki­jét erejére utalva, akkori erejét jóval túlha­ladó, sokirányú áldozat árán igyekezett fenn­tartani szövetkezeti hálózatát. Ez a kizárólag erkölcsi szempontokból táplált szervezet most termékeny talaját jelenti annak b, szövetke­zeti-életnek, amely napról-napra nő. virágzik. I Ez a szervezet a visszacsatolás után máról holnapra igen fontos c* eredményes eszközé \é vált a gazdasági újjáépítésnek. Elismeréssel kell megemlítenünk azt is, hogy a „Szövetség“ kölosönjegyzési munká­jában az Erdélyrószi Hangya. Központ és togszövetkezetei, valamint az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet és vidéki szervezetei, teljes erejükkel kivették részüket. < -A kifejtett munka erkölcsi értékét miser; bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy dr. gróf "Bethlen László képviselő, mint a „Szövets%“ elnöke a TEBE vezérigazgató­jától elismerő táviratot és levelet kapott s munkája nyomán dórt eredményekért. Kézéli Kovács László tneţş fiait Budapest, január 8. Kezdi Kovács László festőművész 78 éved1 korában Budapesten el­hunyt. Temetése pénteken lesz az óbudai te­metőben. Kézdi Kovács László a századfor­dulón állott népszerűségének tetőfokán. Rész­ben külföldi utazásain tanult festeni. Hosszú ideig működött mint újságíró is és amikor már képeit világszerte szívesen vásárolták sem hagyott fel első szerelmével, az :rá36nl' Utóbbi időben mind kevesebbet hallatott ma­gáról, visszavonult életet élt római-fürdőbeli villájában. Hetvennyolc évet élt, de a tétlen­séget sohase ismerte, a legutóbbi időkig is ál- állandóan festett éspedig főleg régebbi képei­nek modorában. Neve évtizedeken keresztül felkapott volt. és hangulatos tájképei, amelyek nek derűs tetszetősége tagadhatatlan költői hangulattal párosult, igen magas áron keltek el éveken keresztül. A szépművészeti muzeum őrzi egyik legjobb képét a ..Száguldó vihart'-t. A „Kilátás a Zugligeti ből című képével a Töriey-dijat kapta a nemzeti szalonban. Kép­zőművészeti és színházi kritikákon kívül meg próbálkozott a színdarabirással is (Hálálnia-' dár) és átdolgozta Barabás Miklós emlékira­tait. Huszonnégy zsidó városatya mandátumát szüntette meg a székesfőváros törvényhatósági bboHs^na Budapest, jan. 8. A székesfőváros íörvóay- hatósági bizottság tagjainak mandátumát legutóbb meghosszabbították s közben ez igazoló választmány vizsgálatot indított a bizottsági tagok származásának igazolására. A törvényhatósági bizottság szerdai ülésén. Cselényi Pál elnök bejelentette, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottságából a következő huszonnégy zsidó bizottsági tag mandátumát nyílvánították megszűntnek : Bróái Ernő, Vörösvári Miklós, Orova Zsig- montl, Sárkány Ferenc, Demény] Aladár, Fábián Béla, Láng Lajos, Bánóczi László, Berkes Jenő, Buehler József, Deutsch Jenő, Farkas Zoltán, Gál Benő, Halász Alfréd, Lévai Sándor, Mandel Oszkár, Riesz Móric, Kévés® Miháy, párkány Frigyes, Polatsek Elemér, Vitéz Aladár, Déesi Géza, Hagy Andor és Franki Kernéi, Á hodseseg legkiválóbb előadói kapcsolódtak be a kolozsvári népművelési előadásokba Kolozsvár, január 3. A karácsonyi szünet látszólag megakasztotta a Népművelési Bi­zottság előadásait, január 7-ikéa azonban ujuit erővel és nagy bizodalommal indult meg ismét a város mind a 12 körzetében k nmttka. A január havi tervezet szerint kato­nai, történelmi, földrajzi ée egészségügyi elő­adások fognak a hallgatóknak élvezetes és tanulságos órákat szerezni. Az előadásokba a hadsereg legkiválóbb előadói is belekapcso­lódtak. A belépés díjtalan minden helyen. A Nép­művelési Bizottság szeretettel hivja és várja' az érdeklődőket. A mai előadások idejét, cí­mét ós az előadások színhelyet „MA“ rova­tunkban közöljük. Irodalmi áss művésxi lseiéit el rendez IVagysralonla városa Nagyszalonta, jón. 8. Nagyszalonta város képviselőtestülete elhatározta, hogy 1942- ben Irodalmi és Művészeti Heteket rendez. Az ünnepségeket abból az alkalomból tartják meg, hogy a város és környéke 250 évvel ez- t szabadult fel a török uradalom alól. Az ünnepségre meghívják az ország irodalmi és művészeti jeleseit. A képviselőtestület ha­tározata felsorolja a magyar clbeszélőkölté- stet fejedelme, Arany János mellett, mint szalontai származású költőt, Földi Jánost, Csokonai tanítóm esteiét, Erdélyi Józsefet és Firka Istvánt. A határozat befejező része így szól: ,,A véletlenek ilyen halmozódásánál valószínűbb az, hogy a sralomtai lelek telítve ván azokkal az adottságokkal, melyek mel­lett költők születnek aa egyszerű vidéki haj­lékokban. Ennek a csodának titkát kutatni szintén az Irodalmi és Művészeti hetek vol­na hivatott.“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents