Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-08 / 5. szám

19 42. j M N V a n a Gondozásba vettek egy hadlárvái a nagybányai fiugimnázium diákjai 47.000 pengőre 'egyezlek Etdélyi Kyereménykölvényt a Pefjozsényi Rt. nagybányai üzemeinek munkásai Harcban a reuma ellen Évezredeit óta az emberiség egyik legalat- tomosabb betegsége, a reuma. Különösön olyan vidékeken jelentkezik, ahol a téli-nyári hőmérsékletek között nagy a különbség. Ma. gyarország éghajlata erősen szélsőséges, ért­het<5 tehát, hogy nálunk erősen pusztít és egyes vidékeken elterjedtebb a tüdőbajnál. A kezdetben itt-ott bujkáló fájdalmak hol elmúlnak, hol visszatérnek, s igy a beteg an­nak nem is tulajdonit nagyobb jelentőséget. A baj azonban osak látszólag könnyű, mert minden visszatérés egyre nagyobb és tűrhe­tetlenebb fájdalmakat okoz. Kellő kezelés hiányában fellépnek a már szemmel is látha­tó mozgásszervi elváltozások, a fájdalmas görcsök, s egyes testrészek teljesen használ­hatatlanná válnak. Éppen ezért országos je­lentőségű munkát végez, a Budapesti Központ; Gyógy_ és Üdülőhelyi Bizottság keretében működő Reuma és Fürdőkutató Intézet, amelynek a reuma elleni küzdelem a legfon­tosabb feladata. A tudomány minden eszkö­zével a tudósok egész sora keresi itt a beteg­ség kórokozóját s ezzel párhuzamosan a gyó­gyítás; lehetőségek tökéletesítését. Ab intézet munkássága már számos olyan kérdésre feleletet adott, amely előtt eddig se. gitség nélkül kellett elmennie- a leggyakorlot­tabb orvosnak is. A főváros területe .páratlan, arányokban kedvez ennek a kutató munkának, hiszen a világ egyetlen városában sem fakad annyi, n reuma gyógyítására alkalmas forrás, mint a tővárosban. Ezért hívják ma már világszerte " magyar fővárost ,'fürdóvilágvárosnak“. Budapest rá is szolgál erre a büszke címre, ászén egyetlen hely a világon, ahol a gyógy- Viirdőkuitura ilyen fokon áll s ahol télen. •'..váron, hidegben, melegben egyaránt a für­dők sora áll a gyógyulást keresők rendelke­zésére A közönség fürödhet télen, nyáron, favasz- -z-ali, ősszel, a nap minden szakában, s ami a legfontosabb, a leggondosabb orvosi s tudo­mányos felügyelet mellett. Budapesten van i világ egyetlen reuma-gyógyvizű strandja. }' ürdői, toten is használható szabad vizmel dencéi csodájára már a világ minden részé­ről zarándokoltak a betegek, mielőtt a világ, háború lángjai fel nem lobbantak Éppen ezért legfőbb ideje, hogy a hazai ■özönség is alaposan és gyakorlatban megis­merje a magyar földnek ezt a csodálatos, is- *cn! adományát, amit a fővárosi gyógyfürdők e.öntenek. Naponta száz és száz ember egészségét őrzi és óvja, évente tízezrek egész­ségét adja vissza Budapest több mint kétezer vés fürdőlcuHurája. Csak a magyar közönségen múlik, hogy ez - hatalmas és megfizethetetlen érték valóban a nemzet közgazdasági életének jelentős té­rerőjévé váljék nemcsak a betegek, hanem ’* egész magyar élet érdekében Kolozsvárott is megkezdődik a „tipus»munkásbokancsok" SrétöSíiésn Kolozsvár, jan. 7. A kormány a közelmúlt­ban mozgalmat indított a munkások lábbeli­vel való ellátására. Ennek során a kormány lehetőséget nyújtott arra, hogy a különböző gyáraknál és iparvállalatoknál dolgozó mun­kások lábbelit kapjanak. Ennek érdekében zárolta az ország egész területén feltalálható munkásbak an csókát, valamint úgynevezett ,,Upusmunkáslábbelit“ rendelt meg a cipő­gyáraknál. A munkáslábbeli kiosztás sárga- szihü utalvány «illemében történik meg. A le­foglalt lábbelikből és a típus munkáscipők­ből a közellátásügyi miniszter jelentős meny- nyiséget juttatott Kolozsvár városának îs. A lábbelik szétosztása máris megkezdődik. A lábbelik szétosztására a Köztisztviselők Szö­vetkezete, valamint az Alfa kaptak megbí­zást. A munkdsöakancs-utaivúnyokat díjta­lanul adják ki az érdekelteknek. KEDVEZMÉNY JAK AZ ÁLLANDÓ SZÁLLODAI VENDÉGEKNEK Kolozsvár, január 7. A közelmúltban tör­tént a szállodai szobaárak rendezése. Ennek kapcsán az árkormánybiztos leirt a törvény­hatóságok vezetőihez és közölte velük, hogy a szállodák, fogadók, valamint azok a penziók, amelyek ellátás nélkül szobát adnak ki, a ha­tóságilag megállapított rögzített szobaárakból az állandó vendégeknek legalább 20 százalék, a visszatérő vendégeknek legalább 10 százalék engedményt kötelesek adni. Állandó vendég­nek az tekintendő, aki megszakítás nélkül legalább hat hónapig lakik egy szállóban, il­letve penzióban, visszatérő vendégnek pedig az, aki évente legalább hatszor vagy megsza­kító; nélkül négy hétig ott lakik. Nagybánya, január 7. A magyar áldozat­készségnek és kötelességtcljesitésnek két na­gyon szép példájáról ad hirt a Keleti 17jság nagybányai tudósitója. Az Erdélyi Nyereménykök-sön jegyzésénél a Petrozsényi Itt. nagybányai üzemeinek al­kalmazottjai pólldátadó lelkesedéssel és bő­kezűséggel hozták meg áldozatukat a nagy cél érdekében. A vállalat igazgatósága árra szá­mított, hogy alkalmazottjai körülbelül 7—8 ezer pengőt jegyeznek. Most derült ki, hogy a munkások és tisztviselők 47.000 pengő ösz- szegben járultak hozzá az Erdélyi Nyere­ménykötvény sikeréhez. Az áldozatkészség másik felemeJÖen szép példáját a nagybányai fingimnázium diákjai szolgáltatták. Fórig Jenőnek, az intézet igaz­gatójának buzdítására elhatározták, hogy egy hadlárvát vesznek gondozásukba és azt ha­vonta 40 pengővel fogják segíteni. Ezt az összeget a növendékek 10—15 filléres adomá­nyaiból gyűjtik össze. „Magyarok a Kárpátokon fut" Mikő Imre dr. országgyűlési képviselő előadása az Erdélyi Párt körzetvezetői értekezletén Kolozsvár, január 7. Az Erdélyi Párt ko­lozsvári tagozatának tegnapesti körzetvezetói értekezletén Mikó Imre dr. arszággyüllfei képviselő igen érdekes előadást tartott ,,Ma­gyarok a Kárpátokon tulu címmel. Előadá­sában megállapította, hogy a Kárpátokon túl élő magyarságot három csoportba lehet osz­tani. A moldvai csángó magyarság, amely őslakosságnak tekinthető azon a helyen, a ha­vasalföldi, inkább városlakó és kitelepült magyarság és a bukovinai székelyek. A Kár­pátokon túl élő magyarság hazatetepitésénék fontosságát kormánytényezők is felismertek és ennek folyományaként indult meg az a mozgalom, hogy a határokon túl élő vérein­ket hazatelepítsék. A bécsi döntés után a Havasalföldről mintegy harmincezer magyar, Bukovinából pedig mintegy tizenháromezer főnyi székelyt telepítettek vissza. JÖMjjHwS V '-i » k4»',KV 'iiUePbilt* *►«! * VJ buott í'ietrm­l Mikó Imre dr. előadását a nagyszámú hall­gatóság nagy tetszéssel fogadta. A kolozsvári vásárok ui rendje Kolozsvár, jan. 7. A belügyminiszter jó­váhagyta Kolozsvár város vásár.-zabái yi\ «leletét. A szabalyrendplet értelmében janu­ár 10-ikén, március 12-ikéii, junius 13-ikán, szeptember 1-én és november 4-ikén tarta­nak Kolozsváron kirakóvásárt. Az állat vásá­rok időpontját a következő napokra állapí­totta meg a szabályrendelet: január 8—9, március 10—11, junius 11—12, augusztus 30—31, november 2—3. Április 24 és 23 napjain kizárólag juh vásárt tartanak. Ameny nyibén a kirakóvásárok a Gergely-naptár szerint vasárnapra vagy ünnepnapra esnek, a következő köznapokon tartják meg. 4 KÜLÜGYI SZEMLE ÚJÉVI KÖTETE Impozáns kötetben hagyta el a sajtót a Magyar Külügyi Társaság Drucker Gyöngy dr. szerkesztésében megjelenő folyóiratának a Külügyi Szemlének januári száma. Ez a kö­tet is, miként az előzők, valóságos külpoliti­kai lexikon, mert nines a legutóbbi heteknek olyan külpolitikai eseménye, melyről o szám­ban is valamilyen módon szakszerű megem­lékezés ne volna. Első cikként hozza a lap dr. l’asnády Nagy András képviselőházi el­nöknek a Külügyi Társaság Ifjúsági Cso­port j áriak u. n. Anjou-serlég vacsoráján az elmúlt napokban tartott mélyensaán.tó kül­politikai beszédét. A továbbiak során min­denekelőtt megemlítendő Somogyi József dr., a Magyar Tudományos Akadémia könyvtár, »okának „Japán és az Egyesült Államok“ cimü rendkívül időszerű, nagyértékü tanul­mánya, melyet a leközölt eredeti japán tér­kép tesz különösen érdekessé. Ugyancsak aktuális Vali Ferenc egyetemi m. tanár „Az amerikai semlegességi törvény kudarca“ cí­mű, nagy szakértelemmel készült, nagyszá­mú adatot tartalmazó tanulmánya. A román külpolitika kettős irányáról két cikket is közöl a Külügyi Szemle: az egyik Koncz Antal tollából a francia orientációt ismerteti, a másik a német-román kapcsolatok törté­nelméről szól. Egy Magyarország és Német­ország közötti szövetség megkötésére irá­nyult 1848-i kísérletről Eöttevényi Olivér irt n agy jelentőségű diplomáciai történelmi tanulmányt, mig ugyancsak lehozza a lap Thim József dr. történetírónak a Balkán- Bizottságban „Magyarország és a balkáni konfede rációk“ címen legutóbb tartott nagy­sikerű előadását. Figyelemreméltó Szókul« Ágnesnek Géniből irt cikke a Népszövetség legutóbbi évi működéséről. A rovatok ezalkalommal is rendkívül gaz­dagok. Az utóbbi hetek világpolitikai ese­ményeiről Pongráez Kálmán dr. számol be, mig a vonatkozó külpolitikai dokumentumo­kat Drucker György dr. állította össze. Az időszerű nemzetközi jogi problémáikról meg­szokott alapossággal Polaoviez Iván ^ dr. egyetemi ia tanár ir, mig’ ugyanig közli - a Külügyi Szemle La Pradelle világlnru fran­cia nemzetközi jogász nyilatkozatát nem­zetközi jog időszerű kérdéseiről. A külföldi kulturális kapcsolatok körébe vágó esemény­ről érdekesen számol be Gál István. A ki­sebbségi élet körébe vágó eseményekről szóló beszámolót a pécsi Egyetem Kisebbségjogi Intézete teszi közzé. Ez alkalommal Is rend- ki vül tartalmas a világgazdaságig helyzetet ismertető szemle. Végül o külpolitikai iro­dalom legújabb termékeiről Weber Tibor dr. tollából a Külügyi Társaság és a Balkán. Bizottság sokrétű működéséről szóló kimen­tő beszámolók egészítik ki a Külügyi Szem­le e pompásan sikerült januári kötetének tartalmát­Vízkereszf napján megalakult az Etdélyi Magyar Tanítók Egyesülete „Az erdélyi tanító hivatott elsősorban arra, hogy Erdély lelkét a nagyvilágnál megismertesse“ Kolozsvár, jan. 7, Nagy esemény zajlott le a hazatért erdélyi részek népiskolai tani tóinak életében kedden délelőtt 10 órakor a Kiíínester-utcai állami népiskola helyiségé­ben. A hazatérés óta előezör gyűltek össze Épzakerdély és a Székelyföld minden részé­ből, hogy megalakítsák az „Erdélyi Magyar Tanítók Egyesületét“. Resztre! tek nagy szám ban Óikból, Udvarhelymegyébol, Görgéuy bő!, Besztercemegyéből, Szajnosmemtóről, Kolozsváumegyéből, mintegy 50-en. Az alakuló gyűlést Kiss Károly tanügyi tanácsos, Kolozsmegye tanfelügyelője nyitot­ta meg. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy Erdély tanítósága azért gyűlt egybe, hogy felvegye azt a fonalat, amely 22 évvel ezelőtt u magyar közművelődés terén félbeszakadt. — Az erdélyi, tani!ók is úgy jártak, mint a kolozsvári színészek az emlékezetes Ham­let-előadással. Félbe keltett ezakitainok az erőszak folytán az előadást a derekán és vár niok kellett. A várakozási idő letelt. Mun­kára fel! — Mondja ki az alakuló közgyű­lés, hogy az Erdélyi Magyar Tanító Egyesü­letet ezennel megalakítja. A jelenlevők az indítványt magukévá tet­ték s kimondották az Erdélyi Magyar Taní­tók Egyesülete megalakulását, majd üdvözlő táviratot küldtek Kormányzó Urunknak. Az Erdélyi Magyar Tanítók Egyesülteié luJározatilag kimondotta, hogy a Trianon előtti magyar tanítók szorgalommal össze­gyűjtött vagyonát tovább nem hagyja gaz­dátlanul, hanem saját kezelésébe veszi. Cél­kitűzéseiben megállapítja, hogy megindítja azt a kulturális és szociális munkát, aminőt a megnövekedett ország hírneve tőle joggal elvár. Ténykedését világviszonylatban is ósz- revéteti. Erdély fekvése, történelmi múltja, az erdélyi tanító kulturális és szociális érzé­ke mind olyan adottság, hogy célkitűzését ha nehézségek árán is, de megvalósíthatja. Az erdélyi tanító hivatott elsősorban arra, hogy Erdély szivét, lelkét, kincsét, múltját a nagyvilággal megismertesse. Meglátogatja majd saját országában, mihelyt arra lehető­ség nyílik, a többi európai államok tanítóit, barátokat szerez általuk s meghívja őket Er­délybe. Az erdélyi tanító isleolánkivüli mun­kásságát Erdélyért fejti ki s kulturális, szo­ciális valamint társadalmi téren is méltó he­lyit akar magának biztosítani. Az alakuló közgyűlés a Himnusz elénekló- sévcl óit véget. Az Erdélyi Tanítók Egyesülete úgy hatá­rozott, hogy tisztikarát későbbi időpontban választja meg, a 99.QOO vr, c$ekli!apon a Főméltóságu K ormúnyzóné téli segélyakciójára mmmmum—Mmmm Károlyi Gyula zongoraestje Szinte lehetetlen az ifjú magyar mester nagyszerű zongoraestjéről, a szó szürke és száraz eszközével megemlékezni. Károlyt Gyula mindent kifejezett játékában; ahhoz sem hozzátoldani, sem abból elvonn; nem le­het. Keményen felzuduló fortéi, pergő, gyön­gyöző fütamai, Iehellctnyi pianói s egész, já­tékának tiszta tagoltsága, tudatos, célratörek- vő folépitettsége, mind arra mutat, hogy. Ká­rolyi Gyula nagy virtuóz. Egyes bírálói sze­mére is vetették túlzottan nagy technikai készségét. A hallgató első percekben gyana­kodni kezd: vájjon ez a rendkívüli készség nem fojtja-e el a mondani valókat s nem csá­bítja üres és hideg bravúr kodásra a zongo­ristát. Károlyi Gyula azonban néhány röpke perc alatt már meggyőzött arról, hogy vir­tuóz! tudása csak eszköz művészi akaratának szolgálatában, őt kell tekintenünk a nagy magyar pianisták, Dohnányi. Bartók utódá­nak. Természetes, hogy Idővel mélyebb, tartal­masabb, súlyosabb lesz. De játékának Sugárzó tisztasága s a zeneszerző alkotásába való áhi- tatos elmélyedése, ragyogó technikájával pá­rosulva, máris nagy zongoristára vall. ízlés­sel összeállított- műsorában újszerűén megol­dódott Beethoven: Mondschein szonátája és Schumann: Szimfonikus variációi emelkedtek ki. Itt vált igazán érezhetővé Károly; Gyula nagysága. Bravúros technikáját csillogtatta a Liszt-müvekben, különösen a Mefisztó kerin- gőjében. A fiatal zongoristát azonban is sem kápráztatta el a bravurkodás lehetősége s messzebb jutott a hideg pompánál. A tombol- . va lelkesedő közönség kívánságára előadott ráadások közül Liszt: CampaniHe-jáiek volt a legnagyobb sikere. (n. e ) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK Szovjet aknák veszélyeztetik a bolgár és török partokat Szófia, jan. 7. (ÖFI.) Szófiába érkezett hírek szerint a Fekete-tengeren dühöngő vi­har sok szovjet aknát sodor a bolgár és tö­rök partok felé. Emiatt a partmenti hajófor­galom veszélyessé vált. A török Inebblu kikö­tőben 3 akna fel is robbant. (MTI.) Ismét megkezdődtek Kolozsvárott oz iskolánkivüli népművelési előadások KOLOZSVÁR, január 7. Kolozsvár város iskolánkivűli Népművelési Bizottsága munka- ic.rvének megfelelően 1942-ben is folytatja a népművelés szempontjából felbecsülhetetlen értékű munkáját, történelmi, földrajzi és egészségügyi előadásait. Az uj év első elő­adásai ,,Magyarország, Európa keleti bás­tyája“, azaz „Erdély“ címmel szerdán este 7—9 óra között zajlottak le a kolozsvári ál­lami népiskolákban. A szakképzett előadók előadásait, mindenütt nagy tömegek hallgatták végig. Az egyes napokon sorrakeriilő előadásokat annakidején természetesen ismertetni fogjuk. Végh Kató bemutatkozása o Denevérben Kolozsvár, jan. 7. üj szereplő mutatko­zott be kedden este Strauss János halhatat­lan vigoperájában: a Denevér-ben. Adél szobalány szerepét énekelte Páka Jolán he­lyütt Végh Kató, a kolozsvári származású fiatal énekesnő. A beugrásnak számitó fellé­pés, amit egészen kevés próba után vállalt a tehetséges fiatal énekesnő, nagyon’ jól sike­rült. Végh Kató tisztán csengő koloratttr- szopránja és kitűnő játékkészsége nagy si­kert aratott és a közönség lelkesen megtap­solta a kitűnő fiatal ssinésznőt.

Next

/
Thumbnails
Contents