Keleti Ujság, 1942. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-06 / 4. szám

Felfedezések Európában

Európa hatottal és csatád! oroméi

A fagyoskodás Htozófidfu

'A fagyoskodás nem is olyan veszedelmes dolog, csak éppen egy kis életbölcsesség kell hozzá. Magamról tudom, hiszen éppen mostanában próbálgatom.

Zsenge ifjonti éveimben mélységes szána- ommal is együttérzéssel olvastam a leírásokat arról, hogy miképpen fagyoskodnak fii- tetlcn szobájukban az ifjú zsenik a fogcsikor- jató hidegben. Derék bácsikák is mesélgették diákköri kalandjaikat, amikor még ösztövér ifjak voltak és baltával tördösték össze a lavórban a jeget. Ilyenkor mindig borsózott a hátam... Szinte éreztem a jéghideg csontkezet, amint végigtapogat didergő testemen s reggelre, a rémült szomszédok csak csonttá fagyott hullámot találják meg...

Most aztán kipróbáltam a fagyoskodást. ’Mondhatom, nem is olyan borzasztó. A fagyoskodás állapotába úgy jutottam, hogy elfogyott a iüzclőfám.

Bár nem vagyok földi javákban dúskáló ember, annyi szerencsére még mindig akad, hogy tüzelőanyagot vásárolhassak. Elindultam tehát megszokott faker&skedőmliöz.

— Alászolgája — ntondotlam udvariasan — kérek két mázsa fát.

Sátáni kacaj volt a válasz:

— Fát? Uram ön nyilván megtébolyadottI Vegye tudomásul, hogy fa — nincs!

Mint jó polgár, belenyugodtam a dologba s azóta, immár második hete, kályhám német ét hideg, mint valami kripta.

Első este, nem tagadom, félve léptem át seobánv küszöbét. Jeges szellő csapott meg. Ott álltam a szoba közepén kabátban, Jcalap- jan, keatyüben. Ilyen érzései lehettek Amund_ sennek, amilcor megállapította, hogy a Déli Sarkon van. Én nem a sarkon, hanem szobám közepén állottam, de itt legalább olyan hideg volt. Htdrozott rosszindulat áradt a bútorokból s mintha a lánipa fénye is jeges hideget lehelt volna.

Ilyen vigasztalanul kezdődött a dolog. Azóta viszont már eltelt kit hét s most már mint tapasztalt „fütetlen szobai lakos", tanácsokat adhatok a gyakorlatlan kezdőknek.

*4 fütetlen szobában való lottózás nagyszabású előkészületelcet igényel. Először is dolgod végeztével ne szaladj azonnal haza. iz élet rövid, ki kell tehát használni a tűnő perceket. Ülj be valami vendéglőbe, vidám cimborákkal s hörpints fel néhány liter borocskát. De ha a konyakot jobban szereted, az étien sincs kifogásom. így, jókedvű cimborák között, vdrdd meg az éjféli, amikor a főpincér, miután felszámolta az összes százalékokat, mellék- és pótadókat, illetményeket, lelkiismeretesen hozzászámolva a dátwmtot is s azitdn búcsúzz el barátaidtól.

Vígan fütyörészve vágj neki a 'navas éjszakának s mondogasd magadban szaporán:

— Micsoda remek dolog lesz most, a sok füst és meleg után, egy kis kellemes hűvösség ’

Hozzáfűzheted est is:

—— Milyen szerencse, hogy nincsen meleg a szobámban! Egészen boldogtalan lennék, ha most' melegben kellene lefeküdnöm.

Miután igy kellőképen előkészítetted mi- godat, jókedvűen lépsz a szobádba. Torok- szakadtából elkezded énekelni, hogy ,.Ég a kunyhó, ropog a nád" s pillanatok alatt ágy. ba bújsz. Hidd el ez az igazi egészség! Az orvosol. már régen megállapították, hogy csak bűvösben lehet igazán jól aludni.

Eddig minden rendben volna. A felkelés a. ónban már valamivel nehezebb.

Heggel nyolc órakor kidugod az orrod a •paplan alól. Leheleted, mint sűrű ködfelhő száll föl. Rosszkedvű vagy és szeretnél még legalább négy-öt órát aludni. De persze nem

7- hot.

. Itt is tudok jó tanáccsal szolgáim. Gondolj arra, hogy rövidesen már ott ülhetsz jó melegben a munkahelyeden. Biztosi tlak, hogy amint ezt- végiggondoltad, vad üvöltéssel ug- rassz ki az ágyból s öt pere múlva már „hült helyed" van.

Ilyen módon most vidáman élek. Mialatt az emberek valóságos hajt óv adás z at ot ren- dezr-k a tüzelőfa után és gondterhelt arccal szab. ágálnak, én jókedvű gondtalansággal szórakozom s lelkem olyan derült és tiszta, n'rft egy masziiletett csecsemőé

•5v

Fennh -nagyértékü tapasztalataimat es tanácsaimat ingyen bocsátont sorstársaim rendelkezésére. Fogadják meg nyugodtan tanácsaimat. Nem /cicának érte mást, mint egy itnizsa fâf Az utóbbi napokban ugyanis kissé kezd már. hideg lenni a szobámban...

(*■ e.)

— Az Egyesült Államokban magánosok Hím vásárolhatnak gépkocsikat, Stockholm- ' hol jelentik: Londoni jelentés szerint, az Egyesült Államokban teljesen megütötték n j személy- és tehergépkocsik eladását az uj rendezésig, mert a vásárlásokat erősen korlátozzák és Bgigoru feltételekhez kötik. CMTI>

Mi újság kedves Európa? Sok szó esik mos_ tanában múltjairól, jeleméről, jövőjéről. Gyermekeinek elhalálozásáról, szenvedéseiről, születéséről Meséljen nekünk valamit sorsának alakulásáról és jövő termeiről. Itt élünk „kegyeden“ és öntől függ nyomorúságunk vagy baldogulásunk. A jövőben fokozottabban, mint bármikor. „Itt élnünk és hatnunk kell“. Ismerjük meg tehát egymást. Ön szívesebben' beszél és nagyon érdekeseket mond. Nyilatkozik atlaszokon, statisztikákon és újságcikkeken keresztül. Mindaz, amit ezekből megtudunk, egyenlő jelen életünkkel, telve véres és színes jelenetekkel. Lássuk tehát, hol éltünk, mj zajlik körülöttünk. Mit válaszol Európa a sorskérdéseinkre ?

Elsősorban talán duzzog. Nem ismerjük ugyanis kellően szépségeit és értékeit. Pedig földrajzi tagoltság szempontjából a legtökéletesebb földrész. Típusa a kellemesen mérsékelt égövnek. Földje termékeny, folyói hajózhatók, természet; szépségei páratlanok. Ezeket nem akarjuk meglátni a túlságos „közélettől“. Pedig már 'itt az idő, amikor meg keli becsülni értekeinket és amiként amerikai önérzet volt és van, úgy fejlődjék ki berniünk egy európai öntudat. Eddig csak mások tárták elénk kontinenseink szépségeit. Mi magunk alig becsültük meg a magunkét. Meg voltunk győződve arról hogy Jáva szigetével Japán ínyenc szépségeivel, Alaszka havas tájaival a mi szegény Európánk nem tudja felvenni a versenyt. Örök emberi hiba ez. A másé, a távolabbi, az ismeretleaiség ködébe’ burkolt, az csábosabb, el ragadó bb, fantáziánk színes köntösébe öltöztetett. Amerikában és Juliánban olyan könyvek jelentek

Uj eleire kei a feltámad*

Kolozsvári Dalkör

Kolozsvár, január 5. Az Országos Magyar Dalosszövetséggel egy Időben, 1867-ben, alakult meg a Kolozsvári Dalkör, amelynek tagjai a város iegeiökemiío polgárai voltak. Az egyesület nem csak itthon, hanem országszerte nagy hírnévre tett szert. Az országos versenyeken első dijakat nyert s igy méltó versenytársa lett a világhírű Budai Dalárdának. Az egyesület elnöki székében a legelőkelőbb társadalmi állású egyének foglaltak helyet, így gróf Bé|di Ákos, 8zö«z Domokos püspök ea mások. Ez az egyesület egészen a világháborúig szép tevékenységet fejtett ki, a háború, majd a megszállás alatt azonban a Dalkör kénytelen volt szünetelni^ Időközben a tagok nagy része részint eltávozott., részint elhalálozott.

meg Európáról, hogyha aanfei olvasnánk, úgy minden bizonnyal elepednénk a „paradicsomi vidékek“ utáni vágytól. Becsüljük meg tehát magunkat, de mindenekelőtt, ismerjük meg azt a területet, ahol éltünk.

Harmincegy állam van Európában

 mostani világháború előtt — alig hinnénk, — 36 európai országot tartottak számon. Ezek között a névlegesek, a kicsi törpe- államocskák is benne foglaltatnak, minthogy azonban ezeket mindenki elismerte, valóságos államoknak leéli vennünk őket.

Lesz közöttük olyan, melyre alig fogunk ráismerni. Tehát Európa volt államai a következők: Andorra, Belgique, Blgarija, Ceseo- slovcmseo, Citta dei Vaticano, Danmark, Danzig, Deutschland, Eesti, Espana, France, Great Britain, HeHas, Italia, Maud, Jugoslavia, Latvija (Lettország), Liechtenstein, Lietuva (Litvánia), Luxemlrarg, Magyarország, Monaco, Nederland, Norge, Österreich, Polska, Portugált Románia, Rcssiya (Oroszország) , ■ San Marino, Saorsat Éirean (Írország), Schvreicz, Shqipria (Albánia), Suomi (Finnország), Sverige (Svédország), Türkye.

Pontosan 3*6. Időközben Európaanyánknak nyolc gyermeke elhalálozott; Cos coal oveeisco, Danzig, Eesti, Latyija, Lietuva, Luxemburg, Österreich és Polska. Született viszont három;

■ Szlovákia, Horvátország és Montenegro. így van ma Európában 31 állam.

Ha a meglévő államok politikai állásfoglalását, területét és népességét vizsgáljuk, igen érdekes megállapításokat tehetünk, amelyek egyúttal választ adnak arra a kérdésre, hogy ki nyerheti meg tulajdonképpen ezt a háborút.

A visszatérés öröme a varos'polgárságát a nagymultu egyesület feltámasztására kötelezi, hogy nemcsak Kolozsvárnak, hanem egész Erdélynek utat mutasson a magyar dalkul- tura helyes ápolására. Az újjászervező közgyűlés 1941 junius 21-én megtörtént. Az elnöki széket Kcéicdy Tibor dr. városunk polgármestere foglalta e] a kamagyi teendőket pedig Nagy István tanítóképző intézeti zenetanár vállalta e]. Az ügyvezető elnöki tisztséget Mezey Mihály tölti be, míg a titkári teendőket Dem jón Miklós végzi.

Mindem remény megvan arra, hogy a kiváló vezetők irányításával a Kolozsvári Dalkör újra visszanyeri régi hírnevét és tekintélyét.

Ennek megvalósítása csak úgy lehetséges, ha Kolozsvár intelligens társadalma újból fölkarolja a Dalkört azzal, hogy működő, pártoló, vagy alapító tagokként belép az egyesületbe.

A görög sajtó az O aszországga! való együttrrüködés mellett

ATHÉN, január 5. (Ştefani.) Az a kérdés, hogy az uj Földközi-tengeri rend keretében milyen lesz Görögország és Oltszország viszonya, nagyon érdekli a görög közvéleményt, amely tisztában vem azzal a szereppel, amelyet Olaszország játszik a két országnak közös tengelyén. Görögországba«

senkisem vonja kétségbe az olasz törekvésele jogosultságát és egyöntetűen megállapítják, hogy Görögországot Anglia egy gyarmat színvonalára akarta süllyeszteni. Olaszország elsőnek rázta le a Földközi-tengeri jármot és harca az abesszinai hadjárattal arra a győzelemre vezetett, amelyet az angol hírverés igyekezett elnyomni. A görög sajtó a kérdésekről most állandóan cikkezik. Hangoztatják a lapok, hogy a görög népnek 1935-ber, támogatnia kellett volna szomszédját az abesz- sziniai hadjárat idején. Ezt a támogató kezdeményezést azonban elnyomta az angol hírverés. (MTI)

A ROMÁN KÜLPOLITIKA KETTŐS IRÁNYA

A román külpolitika kettős irányáról közölt két időszerű eikket a Külügyi Szemle most megjelent januári száma. Az. első cikkben Konez Antal a román politika francia orientációját ismerteti, inig a román_német baráti kapcsolatok keletkezéséről ős lényegéről dr. F. Hackmanm professzor, a berlini Román Intézet alelnöke, a berlini Monatshefte für Auswärtige Politik egyik legutóbbi számában megjelent tanulmányát; közli a Külügyi Szemle.

A román politika francia orientációja, A román-francia kapcsolatok csak a mult század közepe óta öltöttek komoly méreteket.

III. Napoleon .segítségével egyesült két fejedelemség s igy érthető, hogy az egész román társadalom Franciaország rajongója. A francia segítség igazi mértékben a páriskörnyéki béketárgyalásokon érvényesült, mikor is Romániának minden igénye kielégítési nyert. Romániának 1919 óta főfeladata Franciaország bálványozása voit egészen a legutóbbi eseményekig, melyek eddigi irányzatának a megváltoztatására kényszeritették. Egészen természetes azonban, hogy a román közvélemény francia beállítottsága nem változhatott meg ilyen gyorsan, mit igazolnak azok a fran_ cia rokonszenvnyilatkozatok, melyek még ma is napvilágot látnak a román sajtóban.

A román-német baráti kapcsolatok keletkezése és lényege. Sokak szemében paradoxon jellegűnek tűnik feli a románok mái hangos német barátsága, pedig sajátos módon ennek az irányzatnak is mindig voltak előbarcosai. Ezek között kimagaslik a német orientációt megalapító Jón Bratianu. Ő nyeri meg Ho- henzoBem-Sigmaringen Károlyt Románia fe_ jeleimének, Bratianu szeretné minél szorosabbra fűzni Németország & Románia között a baráti szálakat. Ezt eléri 1883-ban, mikor az osztrák-magyar-román megegyezéshez különegyezmény formájában Németország is csatlakozóit. Bratianu tervéi, a hármas megegyezést, I. Vilmos akadályozta meg, ki nem akarta sérteni az oroszok érzékenységét. 1919 óta a németek iránti szimpátia a minimumra csökkent, ami természetesen nem jelenti azt, mintha nem lettek volna ennek az irány "dnak is hívei. Ilyen volt pl. Antonescu marsall is, kit az 3940-ben bekövetkezett események Románia élére állítottak.

—- A kolozsvári textiltereakedeluri ajkaäma- zártak értekezlete, a kolozsvári textilkereskedelmi alkalmazottal: szerdán este ‘I órakor az Erdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületének Mátyás király-tér 11. szám ajatti helyiségében értekezletet tartanak. Az értekezleten a bérpótlék ügyét beszélik meg.

A Főmélfósagm Korm téli

segélyakciójára befizetés 99.000 számú csekklaponftfüfiZÍXft

rau n-K-Hív V cxv juircuiLCüi. iauuv,

licii'opci dönioftf

A most folyó küzdelemben nézzük, milyenek az Európán belüli erőviszonyok. Németország ina a következő országokat tartja megszállás alatt: Belgium, Dánia, Görögország (részijén), Hollandia, Franciaország északi fele, Norvégia, Oroszország nagy része és Szerbia (a volt Jugoszlávia régi szerb területe).

Olaszország megszállotta Albániát, Görögországot. (részben) és Montenegrót, Német- és Olaszország közösen tartják megszállva Kréta szigetét.

Anglia megszállotta, illetőleg az amerikaiakkal megszállotta Izüandot.

Ez a felsorolás már érezteti a tengelyhatalmak óriási fölényét. Ha azonban a területet és a népességet vesszük alapul, akkor még kedvezőbb eredményre jutunk.

A mérleg elkészitésénóll — sajnos — helyszűke folytán nem sorolhatjuk fel. az egyes államok négyzetkilométereinek és lakóinak számát. Pedig nagyon érdekes olvasmány lenne. Összegerük azonban számításaink eredményét. Európában 500 millió ember lakik 10 millió négyzetkilométeren. Ebből a németek oldalán áll 339 millió ember 0.030-000 négyzetkilométer területen.

Angliához tartozik: Anglia 46 millió a- kos, 243.770 négyzetkilométer terület, Irland 100 ezer lakos, 102.846 négyzetkilométer, 60 millió lakos, körülbelül 2 millió négyzetkilométer Oroszország még eddig el nem foglalt európai részében, ez összesen 10(i millió embert tesz ki 2.350.000 négyzetkilométer területen. Európában tehát már visszavonhatatlanul Németország nyerte meg a háborút.

Az Ó-Világban, ahogyan Európát régebben

neveztek, az uj idők hajnalai 400 millió emberrel szemben 100 miidió nem akarja megór- íend és mindemképpen megakadályozni törekszik a többség terveinek valóraválását. Ez a 100 millió egy tengerentúli 130 milliós közösséget hiv segítségül, hogy megakadályozza, hogy Európa az európaiakká legyen.

Bármiként biztassanak is azonban a számok, egy mindemképpen bizonyos. Az elkövetkező küzdelmek már alig fognak Európa határain belül lefolyni. Európa békéje biztosítva van. Itt bánt termelnek majd az emberek és lelkűkben összecsiszolódva megteremtik az igazi uj világ, az uj Európa előfeltételét, Ukrajna kenyeret fog adni az eddig sziikölkö- dőknek és akkor ez a földrész verhetetlen lesz.

Ha pedig a béke aranyozza be földrészünket, akkor megindul a világ legártatlanabb népvándorlása Milliók fognak utazó i és felfedezik majd a nagy fővárosok mellett Tál- lint, Ősiét, Madridot, Tiranát, Szófiát és s többi ismeretlen fővárost.

Meglátogatják a végtelen orosz rónákat, s finn tavakat, a lappok kopár földjét, Spanyolország hegyláncokkal össze-vissza szab dalt vidékeit. Kábuítan sétálnak majd a na. rancsillatu Szicíliában vagy a bolgár rózsa- ligetekben. Korfu báját összehasonlítják a: Északi sarkkör szépségeivel. Lisszabont csodálják Moszkva után.

Mert igy lesz. Mindenesetre köszönjük meg Európának, a gyönyörűséges kulturföldrész nek, hegy mindezt elmondotta nekünk. Érdemes várni a biztosan elkövetkező nagyszert korszakra.

HOLLÓ JÓZSEF